A Szolnoki Törvényszék Mf.20592/2012/4. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 3. §, 4. §, 89. §] Bírók: Karácson Éva, Kun Erzsébet, Sándorné dr. Nagy Erika

Szolnoki Törvényszék

4.Mf.20.592/2012/4. szám

A Szolnoki Törvényszék, mint másodfokú bíróság, a dr. Horicsányi László ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Tiborcz Attila ügyvéd által képviselt alperes ellen - munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt indított perében a Szolnoki Munkaügyi Bíróság 4.M.48/2011/38. sorszámú ítélete ellen a felperes által 39. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 101.600,- (egyszázegyezer-hatszáz) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 298.680,- (kettőszázkilencvennyolcezer-hatszáznyolcvan) forint másodfokú eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest arra, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül munkabér-különbözet címén 134.058,- Ft-ot és ennek 2011. április 1. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, végkielégítés- különbözet címén 284.500,- Ft-ot, felmondási időre járó bérkülönbözet címén 115.625,- Ft-ot és ezen összegek után 2011. február 11. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamatot.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Kötelezte az alperest az állam javára 23.000,- Ft eljárási illeték megfizetésére, a további 259.200,- Ft illetékről akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

Kötelezte a felperest az alperes javára 254.000,- Ft perköltség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában tényállásként állapította meg, hogy a felperes 1992. szeptember 1. napjától állt munkaviszonyban az alperesnél. Többféle munkakört látott el, 2006. szeptember 1. napjától központi hitelüzletág-vezető munkakörben dolgozott.

2006. szeptember 1-jén a munkaszerződése módosult, a módosítás 4. pontja szerint a munkáltató arra vállalt kötelezettséget, hogy a felperes részére valamennyi ledolgozott munkanap után az alapbéren felül annak további 45 %-át egyéb juttatásként kifizeti. A juttatás történhet prémium, jutalom kifizetéssel, illetve természetbeni juttatásként.

2010. február 22-én igazgatósági határozat alapján 960.000,- Ft került kifizetésre a felperes részére 2009. évi jutalom címén.

Az alperes 2010. évi cafetéria szabályzata alapján a felperes 720.000,- Ft összegű cafetéria juttatásban részesült.

2011. évben a munkaviszonya megszüntetésének időpontjáig 53.655,- Ft összegű cafetéria juttatásban részesült a felperes.

Az alperes a 2002. június 5-ei keltű igazolásban tudomásul vette, hogy a felperes mellékállásban egyéni vállalkozóként könyvelést vállalt.

A felperes 2010. február 8-án délelőtt a munkaidejében munkahelyi számítógépén készített egy iratot a vele, mint egyéni vállalkozóval jogviszonyban álló ügyfél részére.

A felperes alkalmanként rossz hangulatban érkezett a munkahelyére, ideges volt, ilyenkor egyes munkatársai munkával kapcsolatos kéréseit elhárította, illetőleg a munkatársak nem is mertek hozzáfordulni.

Az alperes 2006. október 1. napjától hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata tételesen rögzítette a hitelüzletág-vezető feladatait.

Az alperes hitelezési tevékenysége nagyrészt az alperes elnök-ügyvezetőjére épült, aki a napi operatív hitelezési tevékenységben aktívan rendszeresen részt vett. A kiemelt ügyfelekkel érdemben ő tárgyalt.

A 2010. június 9-ei igazgatósági ülésen az alperes elnök-ügyvezetője jelezte - a PSZÁF főosztályvezetőjének véleményére utalással -, hogy szeretné a szervezeti felépítés átalakítását és az SZMSZ módosítását.

2010. június 16-án az alperes közgyűlést tartott, melyen a felperes is részt vett. Tagi kérdések alapján az elnök-ügyvezetőnek a nagykockázatú hitelekkel kapcsolatosan kellett tájékoztatást adnia. Ezen kérdéskörrel kapcsolatban tagi kezdeményezés alapján szavazott a közgyűlés arról is, hogy a nagykockázatú hitelekkel kapcsolatosan kerüljön-e sor a felügyelő bizottság, vagy az általa felkért külső szakértő által vizsgálatra.

E kérdésben a felperes igennel szavazott, végül is azonban a közgyűlés a kezdeményezést nem fogadta el.

A felperes 2010 májusában több alperesi munkavállalóval együtt az alperessel ugyancsak tagsági viszonyban is álló ügyvédhez fordult a kockázatosnak ítélt hitelezési gyakorlattal kapcsolatosan, melyről az alperes elnök-ügyvezetője tudomást szerzett és ezzel kapcsolatban beszélt is a felperessel.

A 2010. július 15-én tartott igazgatósági ülésen került napirendre a hitelüzletág központi irányításának átalakítása, melynek során az elnök-ügyvezető vázolta elképzeléseit, az üzletágvezető elvárt feladatait és kötelezettségeit, a munkakörrel kapcsolatos követelményeket.

Az igazgatóság a 47/2010. (VII. 15.) számú igazgatósági határozattal elfogadta a hitelüzletág központi irányításának átalakítását.

Ezt követően az alperes az Új Néplapban adott fel hirdetést hitelüzletág-vezető munkakörre vonatkozó pályázatok benyújtására.

Az alperes a hitelüzletág-vezető munkakörrel kapcsolatosan követelményként támasztotta nappali tagozaton 25 éves korig elvégzett szakirányú felsőfokú végzettség esetén legalább 5 éves kereskedelmi banki, ezen belül 3 éves vállalkozás finanszírozási gyakorlatot, levelező képzés esetén 10 éves banki, ezen belül legalább 8 éves kereskedelmi banki vállalkozás finanszírozási gyakorlatot.

A felperes a pályázati felhívásról tudomással bírt.

A felperes 2010. szeptember 6-ától 2 hét szabadságon volt, majd a szabadsága lejártát követő naptól, 2010. szeptember 20-ától december 3-áig betegállományban volt.