BH 1983.5.195 Tartást pótló járadék csupán annak részére jár, akivel szemben a baleset folytán elhunyt személyt tartási kötelezettség terhelte. Az élettárs az életközösség megszakadása esetén az élettársától tartást nem igényelhet, így nincs tartást pótló járadékigénye sem [Ptk. 355. § (3) bek., 358. §].

Az alperes 1980. március 7-én személygépkocsijával elütötte a gyalogosan közlekedő D. J-et, aki baleseti sérülései következtében 1980. március 17-én meghalt.

A felperes - módosított keresetében - havi 250 forint járadék fizetésére kérte az alperes kötelezését. Előadta, hogy D. J-fel 17 éven keresztül élettársi kapcsolatban volt, a nehezebb házimunkát élettársa végezte, s annak halála folytán most kénytelen térítés ellenében idegen munkaerőt igénybe venni.

Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a felperes a Ptk. 358. §-ának (1) bekezdésében és 359. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel tartást pótló járadékra nem jogosult. Az élettársi kapcsolat alapján tartási kötelezettség nem áll fenn; a felperes még élettársával szemben sem léphetett volna fel ilyen igénnyel, ezért az alperestől sem követelhet járadékot.

A másodfokú bíróság közbenső ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes kártérítési felelőssége a felperessel szemben fennáll. Egyebekben - a kártérítés összegének megállapítása vonatkozásában - a járásbíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

A közbenső Ítélet indokolása arra mutatott rá, hogy a felperest néhai élettársa 17 éven át eltartotta, halála után az ő jogán a felperes részére özvegyi nyugdíj folyósítására került sor. A tényleges eltartásra is figyelemmel a Ptk. 358. §-ának (1) bekezdése alapján a kereset jogalapja fennáll.

Az új eljárás lefolytatása után az első fokú bíróság az alperest 1980. április 1. napjától kezdődően havi 150 forint járadék fizetésére kötelezte.

Ezt az ítéletet a másodfokú bíróság megváltoztatta és a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság kifejtette az ítélet indokolásában, hogy a kereset jogalapja fennáll ugyan, a felperes követelése azonban mégis alaptalan. A baleset előtt a felperesnek és élettársának közösen 3140 forint havi jövedelme volt. Az egy főre eső jövedelem így havonta 1570 forintot tett ki. A baleset után pedig a felperes havi jövedelme elérte az 1950 forintot, vagyis 380 forinttal magasabb, mint a baleset előtt. Ebből az összegből pedig fedezni tudja azokat a többletkiadásokat, amelyek azáltal merülnek fel, hogy elhalt élettársa helyett idegen munkaerő igénybevételével kell egyes házkörüli munkákat elvégeztetnie.

A másodfokú bíróság ítéletének indokolása és a közbenső ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A Ptk. 355. §-ának (3) bekezdése - a károkozó felelősségének módjára vonatkozó szabályok körében - úgy rendelkezik, hogy kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

A Ptk. 358. §-a a baleset következtében meghalt személy által eltartottak tartást pótló járadékának mértékére vonatkozó szabályokat tartalmazza.