A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27402/2014/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 340. §, 2009. évi XXXVII. törvény (Erdőtörvény) 77. §, 84. §, 85. §] Bíró: Kispálné dr. Józsa Adrienn

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

4.K.27.402/2014/9. szám

A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az XY jogtanácsos által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti) felperes által, a TU jogtanácsos által képviselt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal(cím) száma alatti alperes ellen,- fogyasztóvédelmi ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az alperes részére 15 nap alatt fizessen meg 20.000,-Ft, azaz húszezer forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az illetékes adóhatóság külön felhívására a Magyar Állam részére fizessen meg 30.000,-Ft, azaz harmincezer forint összegű eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felperes kereseti kérelme, az alperesi ellenkérelem, valamint a csatolt közigazgatási iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A Q Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság SZÁM1 számú határozatával engedélyezte a "VÁROS1-Észak-64" jelű feltáró fúráspont és bejáróút kialakítása céljából a VÁROS1 130/B (új jele 68 D) jelű erdőrészlet 1 hektár 4510 m2 nagyságú területén az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozásával járó időleges igénybevételét 2010. december 31. napjáig.

A Q Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú szerv) 2013. április 29. napján SZÁM2. számú határozatával kötelezte a felperes jogelődjét az XZV Zrt.-t, hogy a "VÁROS1-Észak-64" jelű feltáró fúráspont kialakítása miatt 1 hektár 4510 m2 nagyságú területen az engedély nélküli igénybevételével során kialakult állapotot szüntesse meg, az erdő talajának helyreállításáról, valamint a terület mesterséges módon, feketefenyő célállománnyal történő erdő felújításáról, erdősítéséről 2014. május 31. napjáig gondoskodjon. Határozatának indokolásában megállapította, hogy az engedélyes a nyilvántartás szerint nem kérelmezte az erdő igénybevételének meghosszabbítását, vagy véglegesítését, valamint az illetékes felügyelő megállapította, hogy az erdő igénybevétele megtörtént, és az 2010. december 31-től továbbra is fennáll. Mivel 2010. december 31-től az erdőterületen az ügyfél engedély nélküli igénybevételt folytat, ezért a hatóság hivatalból eljárást indított, melyről értesítette a MOL Nyrt.-t, az MOL Nyrt. Kutatás-termelés Divíziót és a WY Zrt.-t. A MOL Nyrt. Kutatás-termelés Divízió arról tájékoztatta az értesítést követően az elsőfokú szervet, hogy csak mint megbízott kérelmező járt el, egyben kérte az XZV Zrt.-vel szembeni eljárását a hivatalnak. Ezt követően az elsőfokú szerv az XZV Zrt.-t is értesítette az eljárás megindításáról, egyben tájékoztatta arról, hogy az illetékes erdőfelügyelő 2013. március 7. napján helyszíni ellenőrzést tartott, melyről jegyzőkönyvet vett fel. Az elsőfokú szerv tájékoztatta a felperes jogelődjét, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakra nyilatkozatot, észrevételt tehet, egyben arról, hogy várhatóan a felperesi jogelődöt fogja kötelezni a VÁROS1-É-64 jelű kút felszámolására, mellyel kapcsolatos időleges igénybevétel engedélyezése történt meg. Az elsőfokú szerv hivatkozott arra, hogy az erdőről, az erdő védeleméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 85. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperesi jogelőd engedély nélküli igénybevételt folytat, erre tekintettel előírta a helyreállítási kötelezettséget. Az elsőfokú szerv megállapította, hogy az erdővédelmi bírság mértékét meghatározó 143/2009. évi Kormányrendelet 6. §-a szerint a rendelet 2009. július 10. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után elkövetett jogsértések esetén kell alkalmazni, egyben azt, hogy az engedély nélküli igénybevételre 2010. december 31. napjától kezdődően került sor, melyre tekintettel az Evt. 108. § (1) bekezdésének m) pontja értelmében a felperesi jogelőd erdővédelmi bírságot köteles fizetni. Arra való hivatkozással, hogy az engedély nélküli igénybevétel befejező dátuma még nem ismert, az erdővédelmi bírság mértékének meghatározása tekintetében az elsőfokú szerv az eljárást felfüggesztette, tájékoztatta egyben a felperesi jogelődöt, hogy az érintett terület helyreállítási kötelezettség teljesítésének napját, vagy a kialakult állapot fennmaradását engedélyező határozat jogerőre emelkedésének napját fogja az engedély nélküli igénybevétel befejezésének tekinteni. Tájékoztatta egyben arról is a felperesi jogelődöt, hogy az Evt. 85.§ (2) bekezdése szerint a helyreállítási kötelezettség alól kérelemre az erdészeti hatóság felmentést adhat és erdővédelmi bírság egyidejű kiszabása mellett engedélyezheti a kialakult állapot fennmaradását, amennyiben az igénybevétel engedélyezésének feltételei fennállnak.

Az elsőfokú határozat ellen a felperesi jogelőd fellebbezést nyújtott be, amit az alperes 2013. augusztus 14. napján kelt SZÁM3 számú határozatával elutasított az elsőfokú szerv határozatát helybenhagyva. Határozatának indokolásában hivatkozott az Evt. 77. § d) pontjában, valamint 85. § (1) bekezdésében foglaltakra, továbbá arra, hogy az elsőfokú szerv 2008. június 9. napjától 2010. december 31. napjáig engedélyezte az érintett erdőrészlet rendeltetésszerű használatának akadályozásával járó igénybevételét. Utalt arra, hogy maga a fellebbező sem vitatta, hogy a gázvezeték nem került felszámolásra, illetve hogy az erdőterület rendeltetésszerű használatát akadályozó igénybevétel továbbra is fennáll, ezért az elsőfokú szerv jogszerűen járt el, amikor az igénybe vevőt kötelezte az eredeti állapot helyreállítására. Tájékoztatta a fellebbezőt, hogy az erdőterület engedély nélküli igénybevétele kapcsán egyetlen hatáskörrel rendelkező hatóság van, az erdészeti hatóság személyében, melynek eljárása és döntésének meghozatala során az Evt. és az egyéb ágazati jogszabályokba foglalt előírásokat kell figyelembe vennie. A fellebbezésben hivatkozott Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, Nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. tv., Földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény vonatkozásában kifejtette, hogy azok az erdészeti hatóság eljárásában relevanciával nem bírnak, mint ahogy a Bányakapitányság álláspontja sem arra vonatkozóan, hogy az erdőterületen engedély nélküli, vagy engedélyen túli igénybevétel fennáll-e. Az alperes kitért arra, hogy az ideiglenes igénybevétel engedélyezése és az engedély nélküli igénybevétel megállapításának időpontja között megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel az eljárás során az Evt. rendelkezéseit kell alkalmazni, melynek 85. § (1) bekezdése értelmében a tényleges igénybe vevőt kell kötelezni a helyreállításra, aki maga a felperesi jogelőd.