BH 2004.6.259 Gazdálkodó szervezet esetében a vételi jog gyakorlása átengedhető [1959. évi IV. tv. 374. §]

A felperes C. M. és C. M.-né ingatlantulajdonosokkal kölcsönszerződést kötött, amelyben a szerződési kötelezettség teljesítésének biztosítására 2005. október 3-áig a felperes részére vételi jog kikötésére került sor. A szerződés 5. pontja szerint a felek megállapodtak abban, hogy késedelmes teljesítés esetén a felperesnek az ingatlanra vételi jogot biztosít a kölcsönvevő azzal, hogy a felperes jogosult más személy kijelölésére, aki a vételi jog gyakorlására jogosult. A körzeti földhivatal határozatával a Bank vételi jog bejegyzése iránti kérelmét elutasította. Határozatának indokolásában az ingatlan­nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.) 49. §-ára, valamint a Ptk. 328. § és 375. §-ára hivatkozott, megállapítva, hogy a vételi jog személyhez kötött jog, amelynek engedményezését a jogszabály kizárja, ezért nem kerülhet sor annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére sem. A felperes fellebbezésére eljáró alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, hivatkozott a Ptk. 375. § (4) bekezdésére, amely szerint a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályai alkalmazandók és nem a felperes által hivatkozott elővásárlási jog rendelkezései.

A felperes keresetet nyújtott be a megyei bírósághoz, kérve a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát, megváltoztatását, valamint a felperes szerződésének bejegyzését. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak, ezért azt elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Ptk. 373. § (4) bekezdése rendelkezik az elővásárlási jog átruházásáról, a jogszabály változásai tükrében értékelte a jogalkotói szándékot és arra a meggyőződésre jutott, hogy a jogalkotó az elővásárlási jog átruházásáról szóló rendelkezéseket kizárólag gazdálkodó szervezetek esetére kívánta biztosítani, és e rendelkezések kivételes jellegűek, ezt a Ptk. miniszteri indoklása is alátámasztja.

A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az elsőfokú bíróság jogerős ítélete ellen, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletét okszerűtlennek és logikailag ellentmondónak minősítette. Álláspontja szerint a Ptk. értelmezése során téved az elsőfokú bíróság. A Ptk. 375. § (4) bekezdése a vételi jog átruházhatósága vonatkozásában nem tartalmaz eltérő előírást, ezért alkalmazandó a visszautalások kapcsán az a szabály, amely értelmében a vételi jog nem átruházható, azonban a gazdálkodó szervezet kijelölheti azt a személyt, aki a jog gyakorlására jogosult.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

Az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos közigazgatási eljárás során elsődlegesen az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabály, az Inytv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elsőfokú hatóság elutasító döntését az Inytv. 49. §-ára alapozta, amely nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a kérelem elutasítását megalapozta volna. A 49. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel. E feltételnek a felperes által előterjesztett kérelem és az ahhoz kapcsolódó adásvételi szerződés megfelel. Az Inytv. 49. § (2) bekezdése szerint az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetése kérdésében a bejelentés nem köti a körzeti földhivatalt. E rendelkezés jelen esetben nem alkalmazható, hasonlóképpen a (3) és (4) bekezdés rendelkezései sem a konkrét ingatlan-nyilvántartási ügyre vonatkozóan tartalmaznak szabályozást. Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatának indokolása tehát nem támasztja alá az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott elutasító határozatot.