BH 2001.7.328 A bizonyítékok bejelentésével kapcsolatos mulasztás jogkövetkezményei [Pp. 141. § (2) és (6) bek., 235. § (1) bek.].

A kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező alperes 1995. július 31. napján gépjárművével harmadik személynek kárt okozott. A kárt a felelősségbiztosítás hiánya miatt a Magyar Biztosítók Szövetsége felperes térítette meg a károsultnak. Ezt követően előterjesztett keresetében ennek megtérítése iránt támasztott igényt az alperessel szemben. Követelése összegét 646 754 Ft-ban jelölte meg. Az alperes a kereset jogalapját, valamint 45 000 Ft erejéig annak összegét is elismerte. Ezt meghaladóan annak elutasítását kérte. Vitatta, hogy az általa okozott kár az elismert összeget meghaladta volna.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes védekezésével szemben, a Pp. 164. §-a (1) bekezdése érelmében az okozott kár összegét illetően a bizonyítás kötelezettsége a felperest terhelte. Rámutatott, hogy e kötelezettségének a felperes a Pp. 141. §-a (2) bekezdésének előírása, valamint a bíróság többszöri felhívása ellenére nem tett eleget. Ezért a Pp. 141. §-ának (6) bekezdése alkalmazásával keresetet elutasító ítéletet hozott.

A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság tárgyalásának berekesztése után benyújtott okirati bizonyítékok figyelembevételére a Pp. 235. §-a (1) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezés miatt nem látott lehetőséget.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezésre, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset teljesítése iránt. Sérelmezte, hogy a korábban eljárt bíróságok a bizonyítékok előterjesztésére nem engedélyeztek megfelelő határidőt, és nem vették figyelembe a külföldi károsultak kártérítési igényének regresszálása során felmerülő bizonyítási nehézségeket.

Az alperes érdemi felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a peres felek jogszabályban előírt határidőn belül bejelentett tárgyalás tartására irányuló kérelme hiányában, a Pp. 27. §-a (1) és (2) bekezdéseinek a folyamatban lévő ügyekre is irányadó módosított szabálya szerint tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az nem alapos.

A felperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést tartalmilag a mulasztásos ítélet eljárásjogi feltételeinek téves megítélésében jelölte meg [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].

A Pp. 141. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait - a per állása szerint - a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni.

A Pp. 141. §-ának (6) bekezdése értelmében ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével - a (2) bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére - alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve ha annak bevárása a per befejezését nem késlelteti.