Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27085/2013/22. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 99. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 89. §, 120. §] Bíró: Utassyné dr. Holtzer Éva

EGRI KÖZIGAZGATÁSI ÉS

MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

Eger, Barkóczy u. 1.

8.K.27.085/2013/22.

A bíróság a Dr. Vaskó Ügyvédi Iroda, dr. Vaskó Tamás Gábor ügyvéd (3525 Miskolc, Madarász Viktor u. 13.) által képviselt felperes neve (Sarud, Kossuth u. 86.) felperesnek - a dr. Tarcsi Csaba jogtanácsos (Miskolc, Kandia u. 12-14..) által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság Hatósági Főosztály (Miskolc, Kandia u. 12-14.) alperes elleni, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság az alperes 3549774762. és 3799094849. sz. határozatait - az elsőfokú határozatokra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú adóhatóságot a M Kft., a P Kft. és a V Kft. vonatkozásában új eljárásra kötelezi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 190.500 Ft (azaz Egyszázkilencvenezer-ötszáz forint) perköltséget.

A le nem rótt illetéket a Magyar Állam viseli.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, a felek nyilatkozatai, tanúk vallomásai, és a felek által becsatolt, valamint a közigazgatási eljárás során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A vizsgált időszakban a felperes többek között gabonakereskedelemmel foglalkozott. A felperes a belföldön beszerzett gabonát belföldre és Romániába értékesítette.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatósága Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztály a felperessel szemben 2009. október hónapra vonatkozóan, valamint a 2009. november 1. napjától 2011. június 30. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan általános forgalmi adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatóság elsőfokú adóhatósága a 4003611546. sz. határozatával a 2009. október hónapra vonatkozóan a felperes terhére 4.306.000 forint adókülönbözetet állapított meg, melyből 1.043.000 forint jogosulatlan igénylésnek és 3.263.000 forint adóhiánynak minősül. Az adóhiány után 2.153.000 forint adóbírságot és 286.000 forint késedelmi pótlékot állapított meg.

Az elsőfokú hatóság a 3139131775. sz. határozatával a 2009. november 1-jétől 2011. június 30. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan a felperes terhére 40.155.000 forint adókülönbözetet állapított meg, melyből 39.274.000 forint adóhiánynak minősül. Az adóhiány után az elsőfokú adóhatóság 19.637.000 forint adóbírságot és 9.601.000forint késedelmi pótlékot állapított meg.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága Hatósági Főosztály alperes az elsőfokú határozatokat a 3549774762. és a 3799094849. sz. határozataival helybenhagyta.

Az adóhatóság a D S.r.l. felé kiszámlázott ömlesztett gabonatermék-értékesítéseket közösségi adómentes értékesítésként nem fogadta el, mivel nem volt bizonyított, hogy a gazdasági esemény a számlán szereplő felek között ment végbe.

Az adóhatóság megállapította, hogy a M Kft., illetve a P Kft. nevében kibocsátott számlák nem hitelesek, a gazdasági események nem a számlákon feltüntetett felek között valósultak meg, ezért a számlák az adó áthárítására nem alkalmas bizonylatok. A felperes olyan adókijátszásra irányuló ügyletsor részese volt, amelyről tudomással bírhatott.

A V Kft. által kibocsátott 64 db gabonabeszerzésre vonatkozó számlákra nézve az adóhatóság a felperes adólevonási jogát megtiltotta, figyelemmel arra, hogy a számlák mögött valós gazdasági esemény nem áll.

A nyitva álló törvényes határidőn belül a felperes keresetet terjesztett elő a bíróságnál, amelyben elsődlegesen az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését kérte, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az új eljárás lefolytatását is kérte. Kérte továbbá az alperest a perköltségekben is marasztalni.

A felperes keresetlevelében hivatkozott az Art. 92. § (5) bekezdésére, (7) bekezdésére, a 93. § (1) bekezdésére.

A felperesi hivatkozás szerint az ellenőrzési jegyzőkönyv nem tartalmazza a kapcsolódó vizsgálatok lefolytatása befejezésének időpontját, ezzel elvonta a felperes garanciális jogát, hogy az ellenőrzésére megszabott határidő elteltét megismerhesse. Nem tájékoztatta az adóhatóság a felperest a kapcsolódó vizsgálatok során történt tanúmeghallgatásokról sem. Nem került ismertetésre a közösségen belüli megkeresés okirata. A kérdésre adott válasz megismerése nem állt az adózó felperes rendelkezésére.

Hivatkozott továbbá az Art. 100. § (4) bekezdésére, mely szerint a felperesnek, illetve meghatalmazott képviselőjének joga van az ellenőrzés megállapításairól készült jegyzőkönyvet megismerni.

Az Art. 97. § (4), (5) és (6) bekezdésével kapcsolatban előadta, hogy álláspontja szerint a jegyzőkönyvi megállapításokra a kötelező tartalmi elemek megismerése, a kapcsolódó vizsgálatok felperes részére is biztosított ellenőrzése nélkül nem várható el tárgyilagos és minden részletre kiterjedő észrevétel. Hivatkozott továbbá arra, hogy a kapcsolódó ellenőrzésekkel összefüggésben nincs olyan információ, mely szerint az adóigazgatási eljárás jogerősen befejeződött volna.

A D S.r.l. részére történő gabonaértékesítésre nézve a felperes arra hivatkozott, hogy a tejesítési időpont hibája miatt a számla csupán olyan számviteli bizonylatnak minősül, aminek adatait a számviteli és az Áfa törvény rendelkezései értelmében a számlakiállító helyesbíthet. A számlán szereplő teljesítési időpont nem teszi hiteltelenné a gazdasági esemény megvalósulását. Az eltérés abból adódik, hogy a CMR okmányra a kitöltés napja került felvezetésre, a számlán pedig a leszállítást követő, következő nappal került a tejesítés igazolásra. A CMR okmányon feltüntetésre került a szállító jármű azonosítója is, mely igazolja, hogy az értékesített gabona ténylegesen elhagyta Magyarország területét, és egy másik közösségi országban került átvételre. Ez igazolásra került azzal is, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. mérési bizonylata szerint az áru az ország csengersimai határkirendeltségénél, a határon átszállításra került. Ezzel az áru kivitelére előírt teljesítési kötelezettség megtörtént az Áfa törvény 55. § (1) bekezdése szerint, az értékesítés tényállásszerűen megvalósult.

Az Áfa törvény 55. § (2) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban hivatkozott arra, hogy ezen jogszabályhely alkalmazásához az adóhatóságnak meg kell állapítania azt, hogy a teljesítés nem valósult meg. Azt azonban, hogy a felperes a közösség másik tagállamába értékesített terméket, maga az ellenőrzés is megállapította.

Az a tény, hogy a számlabefogadó nem ismeri el a gazdasági esemény megvalósulását, még nem támasztja alá azt, hogy a gazdasági esemény nem a számlán feltüntetett felek között jött létre.

A felperes a M Kft-vel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az adóhatóság a tényállást nem tárta fel kellő mértékben. Nem vizsgálta, hogy a társaság által benyújtott bevallásokat ki teljesítette, nem tisztázta, hogy ügyvezető és között volt-e a társasági ügyek vitelére meghatalmazás, megbízás.