A Kúria Kfv.35109/2013/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 39. §, 52. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 97. §, 99. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Helyi iparűzési adó megállapítása során az új autók dekonzerválási díja és elektronikus forgalomba helyezési költsége nem az eladott áruk beszerzéséhez, hanem a forgalomba helyezéshez kapcsolódik.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.VI.35.109/2013/5.szám

A Kúria Dr. ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. jogtanácsos által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal alperes elleni helyi adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Nyíregyházi Törvényszék 2012. november 20. napján kelt 6.K.21.060/2012/11. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 12. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 6.K.21.060/2012/11. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 156.800 (százötvenhatezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú adóhatóság 2006-2010. évekre helyi iparűzési adóbevallások utólagos vizsgálatát végezte a személygépjármű- és könnyűgépjármű kereskedelmi tevékenységet folytató felperesnél. Határozatában kötelezte a felperest 1.567.900 forint adókülönbözetnek minősülő adóhiány, 783.950 forint adóbírság és 434.930 forint késedelmi pótlék megfizetésére. Az indoklásban kifejtette, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti éves nettó árbevétel összegét a vizsgált évekre a felperesi bevallásokban közölt összegben elfogadta. Nem tartotta elszámolhatónak az eladott áruk beszerzési értéke körében az új autók dekonzerválása és elektronikus forgalomba helyezése tekintetében felmerült költségeket, mivel azok nem az áruk beszerzésével, hanem ezek értékesítésével összefüggésben merültek fel. A felperes által adóalap csökkentő tételként elszámolt közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítések vonatkozásában az elsőfokú hatóság rögzített, hogy ezek az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott iratokra figyelemmel nem elégítik ki a csökkentő tétel elszámolhatóságára vonatkozó feltételeket, így értékük nem vonható le a nettó árbevételből.

A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes a 2012. április 17. napján kelt XVI-B-05/00575-2/2012. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hivatkozott többek között a Htv. 39.§ (1) bekezdésében, 52.§ 36., 40. pontjában, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 97.§ (4) bekezdésében és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15.§ (3) bekezdésében és 47.§ (1) bekezdésében foglaltakra. Érvelése szerint az új autók dekonzerválásához és elektronikus forgalomba helyezéséhez kapcsolódó költségek nem képezik részét a továbbértékesített áruk beszerzési értékének, azok az értékesítési és forgalmazási költségek közé tartoznak. A közvetített szolgáltatások, alvállalkozói teljesítések értékének adóalap csökkentő tételként történő elszámolása körében az alperes értelmezte a Htv. 52.§ 40. pontját és az Sztv. kapcsolódó rendelkezéseit, elemezte a szúrópróbaszerű ellenőrzés során beszerzett iratok tartalmát. Megállapította, hogy a vizsgált esetekben nem teljesültek a tartalmi és számlázási feltételek, vagy a felperes nem rendelkezett írásbeli szerződéssel vagy a kimenő számla kelte korábbi, mint a bejövő számláé vagy a bejövő számlán szereplő gazdasági esemény leírása nem ugyanaz, mint a kimenő számlán, vagy a megrendelő lapon felvett munka nem kapcsolódott a bejövő számlán szereplőhöz.

A törvényszék az alperesi határozattal szemben előterjesztett keresetet elutasította. Az indoklásban felhívta az Art. 86.§ (1) bekezdését, 87.§ (1) bekezdés a) pontját, 95.§ (1) bekezdését, 97.§ (4) bekezdését, 99.§ (2) bekezdését, a Htv. 39.§ (1) bekezdését, 39/C.§ (1) bekezdését, 52.§ 36. és 40. pontjait, valamint az Sztv. 47.§ (1) bekezdését. Álláspontja szerint az adóhatóság kötelezettsége a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása, az adóalap csökkentő tétel körében az adóhatóságnak kell a tényállás tisztázása körében megállapítania az eladott áruk beszerzési értékét, a közvetített szolgáltatás értékét és az anyagköltség értékét a felperes bizonylatai és nyilvántartásai alapján. A felperesnek kell bizonyítania az Art. 99.§ (2) bekezdésére figyelemmel a Htv. 39/C.§ (1) bekezdés szerinti adómentesség, adókedvezmény feltételeinek fennállását. Az adóalap csökkentő tételek igénybevételét megalapozó feltételek fennállását a felperes bizonylatainak, könyvelésének és nyilvántartásainak alá kell támasztania. Az Art., illetve a Htv. nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az ellenőrzés a bizonylatok szúrópróbaszerű vizsgálatával valósuljon meg, ha az is teljes képet tud adni a vizsgált adónemről. Az adóhatóság a szúrópróbaszerű ellenőrzéssel jelen esetben feltárta a számlázási rendet, a felperes tényleges könyvelési gyakorlatát, a megállapításokat a felperes sem vitatta, azokkal nem tudott ellentétes adatot , tényt bizonyítani. A bírósági eljárásban az alperesi megállapításokkal szemben a bizonyítási kötelezettség a felperest terhelte, melynek nem tudott eleget tenni. Az általa csatolt bizonylatok a közvetített szolgáltatások és alvállalkozói díjak tekintetében a jogszabályban megkövetelt feltételek egyidejű teljesülését nem támasztották alá, nem igazolták, hogy olyan bizonylatok maradtak figyelmen kívül, melyek mindenben megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.

Jogszerű az az alperesi álláspont, hogy az új autók dekonzerválási díja és elektronikus forgalomba helyezésének költsége nem képezik az eladott áruk beszerzési értékét, mert mindkettő a forgalomba helyezéshez kapcsolódó költség. A beszerzéshez nincs szükség a gépjárművet bevonó gyári védőréteg eltávolításához, az kizárólag az értékesítés során merül fel. A forgalomba helyezési engedély figyelemmel az 5/1990 (IV.12.) KöHÉM. rendelet (a továbbiakban: Rendelet 1.) és a 6/1990 (IV.12.) KÖHÉM rendelet (a továbbiakban: Rendelet 2.) rendelkezéseire nem a beszerzéshez, hanem az értékesítéshez kapcsolódik, mivel beszerezni forgalomba helyezési engedély nélkül is lehetséges a járművet.

A felperesnek nem kötelezettsége a közvetített szolgáltatások körében olyan nyilvántartási rendet kialakítani, amely alapján egyértelműen egymáshoz rendelhetők az adott számlák, azonban a közvetített szolgáltatások elszámolhatóságának együttes feltételeinek igazolásához a megfelelő számlázási rendet neki kell biztosítania. A kialakított nyilvántartási rend az alperesi határozat szerinti okokból nem volt megfelelő. A felperes által készített nyilvántartás hiányos és nem teljes körű, az alperes által feltárt hiányosságok miatt a gépjármű forgalomba helyezése körében felmerült költségek, illetve az alvállalkozói díjak közvetített szolgáltatásként nem vehetők figyelembe, adóalapot csökkentő tételként nem számolhatók el.