A Kúria Bfv.1480/2011/6. számú precedensképes határozata rongálás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 420. §, 426. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) II. cikk, IX. cikk] Bírók: Akácz József, Márki Zoltán, Varga Zoltán

A határozat elvi tartalma:

Rongálás esetében, ha megkezdett a sérelemokozás, az állag megbontása megtörtént, folyamatban van, akkor az abba kapcsolódó magatartás egyben az adott állag egésze elleni cselekményhez illeszkedik, nem csupán az elkövető által kiválasztott részhez. Ilyenkor a terhelt magatartása az állag egésze elleni magatartás jogi sorsát osztja, nem csupán különálló, elszigetelt.

***********

KÚRIA

Bfv.III.1.480/2011/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2012. év május hó 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A rongálás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.24.036/2010/6. számú, illetőleg a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 27.Bf.7918/2010/18. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2010. február 2-án kihirdetett 20.B.24.036/2010/6. számú ítéletével bűnösnek mondta ki az I. rendű terheltet társtettesként elkövetett jelentős kár okozó rongálás bűntettében [Btk. 324. § (1) bek., (4) bek. a) pont]. Ezért őt 500 napi tétel, napi tételenként 1.000 Ft, összesen 500.000 Ft összegű pénzbüntetésre ítélte.

Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2011. április 20-án meghozott 27.Bf.7918/2010/18. számú ítéletével az elsőfokú határozatot, az I. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatta meg, hogy

- bűncselekményének megnevezése társtettesként elkövetett rongálás bűntette;

- pénzbüntetése napi tételének számát 400-ra, egy napi tételének összegét pedig 500 forintra - ezáltal a pénzbüntetés összegét 200.000 forintra - enyhítette. Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.

Az elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által kiegészített - tényállás, I. rendű terhelt magatartására vonatkozó lényege a következő.

A Budapest V. Kerület, Szabadság téren lévő szovjet katonai emlékmű a Fővárosi Önkormányzat tulajdona, kezelője pedig a Budapest Galéria.

2002. évben az emlékművet lebontották, majd eredeti formájában újraépítették, a cselekmény idején újszerű állapotban volt.

Az emlékművet korábban többször megrongálták, ezért a rendőrség fémkordonnal vette körbe.

2006. szeptember 18-án

- 22 óra 6 perc körüli időben a Budapest V. kerület, Kossuth téren tüntetők közül több ezren átmentek a Szabadság térre;

- 22 óra 17 perc körül a Szabadság téren a Magyar Televízió Zrt. székházánál több ezer fő demonstrált és oda folyamatosan érkeztek emberek.

A tömegből kivált mintegy 300 fő el kívánta foglalni a Magyar Televízió székházát és le akarta rombolni a szovjet katonai emlékművet.

Az emlékmű ellen forduló emberek

- egy része felmászva a rendőrségi fémkordonból rögtönzött állványra, hozzákezdett az emlékművön lévő szovjet címer lefeszegetéséhez,

- mások letépték a szovjet katonákra utaló feliratokat, továbbá

- voltak, akik leverték az emlékművet burkoló kőlapokat, az emlékművet összekenték festékkel, különböző feliratokat mázoltak rá.

Az elkövetők együttes magatartása az emlékmű részleges megrongálását eredményezte.

Az I. rendű terhelt 22 óra és 22 óra 30 perc között a Kossuth térről átvonuló tömeggel a Szabadság térre, ott pedig a szovjet katonai emlékműhöz ment.

Ekkor már mások hozzákezdtek a szovjet címer lefeszegetéséhez.

Az I. rendű terhelt egyetértett a cselekményt megkezdők céljával és maga is részt kívánt venni a cselekmény végrehajtásában.