A Kúria Pfv.20509/2018/7. számú precedensképes határozata biztosítási összeg tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 13. §, 15. §, 164. §, 206. §, 221. §, 252. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 207. §, 536. §] Bírók: Madarász Anna, Magosi Szilvia, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

I. A másodfokú bíróságnak a bizonyítási teher tekintetében az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi álláspontja nem teszi szükségessé feltétlenül az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. II. A felperesnek állt érdekében annak bizonyítása, hogy vállalta az alperes a tényállás szerinti tűzesetre a helytállási kötelezettség kockázatát. Nem volt lehetetlen a számára annak bizonyítása, hogy nem ő helyezte el a biztosított helyiségekben a nagy mennyiségű tűzveszélyes anyagot. 1959. IV. Tv. 536. § (1) 1959. IV. Tv. 200. § (1) 1952. III. Tv. 164. § (1) 1952. III. Tv. 252. § (2) 1952. III. Tv. 253. § (3)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.20.509/2018/7.

A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia előadó bíró, dr. Madarász Anna bíró

A felperes: felperes neve (felperes címe.)

A felperes képviselője: Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda

Az alperes: alperes neve. (alperes címe.)

Az alperes képviselője: dr. Horváth Jenő ügyvéd és dr. Bátori Imre Attila kamarai jogtanácsos

A per tárgya: biztosítási összeg megfizetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.206/2016/50.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 26.P.25.417/2015/6.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 500.000 (ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a tulajdonát képező helyrajzi számú, szám alatti ingatlanra vagyonbiztosítási szerződést kötött az alperessel. Az ingatlanon lakóépület állt, amely nem volt lakott. A kockázatviselés kezdete 2009. február 14. napja, míg a biztosítási összeg 266.000.000 forint volt. Kedvezményezettként az ingatlan zálogjogosultja, a H Takarékszövetkezet (jogutódja a M Zrt.) került megjelölésre azzal, hogy a 300.000 forint vagy azt meghaladó összegű biztosítási kártérítést az alperes a kedvezményezett részére utalja át. Az Ügyfél-tájékoztató és feltételek (a továbbiakban: Szabályzat) C) pontja szerint biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisítése, eltulajdonítása minősül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll, és a káresemény a szerződés hatálya alatt következett be. A Szabályzat értelmében tűznek minősül az öntápláló lánggal való égés, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből továbbterjedni képes. Tűz, robbanás kockázatok esetén a biztosítás nem vonatkozik arra az esetre, ha a biztosított helyiségekben "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.

[2] Az ingatlanon álló családi házban 2009. április 18-án ismeretlen személy jelentős mennyiségű égésgyorsító anyagot öntött szét, amelyet meggyújtott, ezáltal a lakóépület földszintje, tetőtere kiégett, az alagsor károsodott. Az épületben 2009. április 20-án ismételten gyújtogatás történt. A Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály, Szervezett Bűnözés Elleni Osztály Extrémizmus Elleni Alosztálya a 01000-2579/2009. bü szám alatt rongálás bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytatott eljárást a 2010. április 6-án kelt határozatával felfüggesztette, mivel az elkövető kiléte nem volt megállapítható. Időközben az épület elbontásra került az Önkormányzata 2009. október 6-án kelt IX-961/16/2009. számú határozatára figyelemmel. A felperes kárbejelentését követően az alperes kifizetést nem teljesített.

[3] Az elsőfokú bíróság a 26.P.20.728/2011/127. számú ítéletével a felperes mint I. rendű felperes és a M Zrt. mint II. rendű felperes kártérítés megfizetése iránt indított keresetét elutasította. Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a 22.Pf.20.461/2015/12. számú részítéletével a II. rendű felperes tekintetében helybenhagyta, míg az I. rendű felperes vonatkozásában hatályon kívül helyezte és előírta az elsőfokú bíróságnak, hogy a megismételt eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 3. § (3) bekezdése alapján határozza meg a konkrét bizonyítási terhet.

Kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes a megismételt eljárásban a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 536. § (1) bekezdésére, (2) bekezdés a) pontjára, 553. § (1) bekezdésére, 567. § (1) bekezdésére és 198. § (1) bekezdésére alapított keresetében az alperest 266.000.000 forint biztosítási összeg és annak 2009. április 20-tól a kifizetésig járó, a régi Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti kamata megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy biztosítási esemény következett be, az alperes szolgáltatási kötelezettsége beállt, és nem áll fenn semmilyen kizárási ok. A biztosított ingatlan értékcsökkenése a tűzzel mint biztosított veszélynemmel áll közvetlen okozati összefüggésben. A tűz veszélynemhez kapcsolódó mentesülési ok nem valósult meg, nem volt kármegelőzési kötelezettsége, amelynek ne tett volna eleget. Az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a biztosítási esemény szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása folytán következett be. A riasztórendszert a tűzesetet megelőzően is élesítette, bár ezt a biztosítási szerződés nem tette kötelezővé. Az ingatlanban nem tárolt éghető anyagot. Nem minősülhet tárolásnak, hogy a bűncselekmény elkövetői ilyen anyagot az ingatlanba bevittek. A szavahihetőségének hiányára történt alperesi hivatkozás a polgári jog fogalmai között nem értékelhető. A szerződés alapján az alperes az újjáépítési értéknek megfelelő összeg megfizetésére köteles.

[5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen azzal védekezett, hogy nem következett be biztosítási esemény, mivel az épület leégése a felperes számára nem volt váratlan, véletlenszerű és előre nem látható. A bíróságra bízta annak megítélését, hogy abban a felperes szándékos magatartása vagy a kármegelőzés körében megvalósított súlyos gondatlansága játszott-e közre. Neki állt érdekében a káresemény bekövetkezése, az, hogy az épület ne maradjon fenn. Az ingatlanban "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó, háztartási célú mennyiséget meghaladó motorbenzint tároltak, amely kizárja a biztosító helytállási kötelezettségét. A káresemény előtt pár héttel történt betörés után a felperes saját bevallása szerint nem gondoskodott az ajtó és zár kijavításáról. A korábbi nyilatkozata szerint a kertkapu kulcs nélkül is nyitható volt és intézkedett az épület védelmét egyedül szolgáló riasztó kikapcsolásáról. E perbeli meghallgatása során ezzel ellentétben úgy nyilatkozott, hogy a riasztót a káresemény előtt aktiválta. Az előbbi nyilatkozatára tekintettel a riasztót sem a nyomozóhatóság, sem a biztosító nem vizsgálta. A felperes megszegte a régi Ptk. 544. §-ában foglalt kötelezettségét, amelynek következtében lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. Amennyiben történt biztosítási esemény, az betöréses lopás, illetve annak szándéka nélküli rongálás vagy betöréses lopás szándékkal elkövetett rongálás, azaz vandalizmus. A Szabályzat erre a 12. oldalon egyértelmű kizárást tartalmaz. A kereseti követelés összegszerűségét az alperes 21.208.830 forint erejéig tartotta megalapozottnak.