A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30368/2009/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 3. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Vezekényi Ursula

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41231/2006/39., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40034/2009/9., *Kúria Gfv.30368/2009/8.* (BH 2011.8.227)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.IX.30.368/2009/8.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr. Sátori Anna és dr. Lutter István ügyvédek által képviselt I. rendű és dr. Sámi Jolán ügyvéd által képviselt II. rendű felpereseknek, dr. Petri Bernadett ügyvéd által képviselt I. rendű, IV. r. alperesek ellen kártérítés iránt a Fővárosi Bíróságnál 7.G.41.231/2006. szám alatt indult és a Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.034/2009/9. számú ítéletével befejezett perében - amelybe a IV. r. alperes pernyertességének előmozdítása érdekében dr. Balla Árpád Gábor ügyvéd által képviselt beavatkozott - az alperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán 2010. március 30-án tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.034/2009/9. számú ítéletét hatályában azzal tartja fenn, hogy az alperesek az I.r. felperes javára 40,000.000 (Negyvenmillió) forint, a II.r. felperes javára 104,000.000 (Egyszáznégymillió) forint tőkét, és mindkét összegnek az elsőfokú ítéletben írt kamatait kötelesek megfizetni.

Kötelezi az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen 15 nap alatt az I.r. felperesnek 210.000 (Kettőszáztízezer) forint, a II.r. felperesnek 540.000 (Ötszáznegyvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget, és az államnak az adóhatóság felhívására 2,500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes (a felülvizsgálati eljárásban már I.r. felperes) 2001. január 18-ától felszámolás alatt áll, felszámolójául a Pest Megyei Bíróság a IV. r. alperest jelölte ki, a felszámolóbiztosa dr. K P volt. Ekkor a IV. r. alperes tulajdonosa a korábbi II. r. alperes, S Ltd. (1 %), valamint dr. K P (99 %) voltak. A felperesnek a felszámolás elrendelésekor vagyona nem volt, csupán el nem ismert követelésekkel rendelkezett, a hitelezői a felszámolóhoz 152,254.972 Ft hitelezői igényt jelentettek be.

1999. február 10-étől a Fővárosi Bíróság előtt 4.G.75.526/1999. szám alatt folyamatban volt a felperes által a M Rt-vel szemben 74,455.000 Ft és járulékai megfizetése iránti per, amelyben a bíróság 2000-ben szakértői véleményt szerzett be, amely a felperes követelést mintegy 60,000.000 Ft + ÁFA tekintetében megalapozta. A szakértői véleményt a M Rt. nem fogadta el, és mintegy 48,500.000 Ft tekintetében beszámítási kifogást is előterjesztett.

A felperes képviseletét a perben a felszámolóbiztos a 2001. március 14-én tartott tárgyaláson vette át, a bíróság ezt követően a 2002. május 22-ei tárgyalást azzal halasztotta el, hogy a következő tárgyaláson ítélettel le kívánja zárni az ügyet. A IV. r. alperes a 119,091.000 Ft összegben könyv szerint nyilvántartott követelését pályázat útján értékesítésre hirdette meg 2002. július 11-én 5,000.000 Ft vételár mellett. A kiírás szerint a követelések kifejezetten kétesek, bizonytalan kimenetelűek, 59,527.000 Ft követelés külföldi adóssal szemben áll fenn, az ezt meghaladó 59,564.000 Ft pedig per alatt áll. A kiírásra egyedül az I.r. alperes nyújtott be pályázatot, a 4.G.75.726/1999. számú perben érvényesített követelésre 6,000.000 Ft vételárat ajánlott fel, a külföldi adóssal szemben fennálló követelést megvásárolni nem kívánta. A IV. r. alperes az I.r. alperes pályázatát elfogadta és 2002. szeptember 12-én az I. r. alperesre engedményezte a felperes peresített 59,564.000 Ft követelését és annak járulékait, majd az engedményezést 2002. október 9-én a bíróságnak bejelentette. Az engedményes a perbe II.r. felperesként belépett. Az azt követő első tárgyaláson - 2003. március 7-én - az elsőfokú bíróság ítéletet hozott, amelyben kötelezte a M Rt-t, a II. r. felperes (a jelen per I.r. alperese) javára 74,455.000 Ft tőke és annak kamatai, valamint a perköltségek megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta, ennek eredményeként a M Rt-től 156,120.409 Ft folyt be.

Azt követően, hogy a IV. r. alperes a felperes képviselőjeként belépett a fenti perbe a IV. r. alperes akkori tulajdonosa a S Ltd. 2001. október 4-én megvásárolta a jelen per I.r. alperese részvényeinek 100 %-át és még ezen a napon vezérigazgatóul jelölte ki a korábbi III. r. alperest, A J-t. 2002. március 1-jén A J megvásárolta az I.r. alperes részvényeinek 100 %-át azzal, hogy a vételárat a S Ltd. eladónak 2002. december 10-éig megfizeti. Az esetben, ha a vételár fizetési kötelezettségének nem tesz eleget a részvények tulajdonjoga visszaszáll az eladóra. A vevő utóbb a vételárat nem fizette meg.

Az I.r. alperes az adásvételi szerződés szerinti, valamint a 2002. december 10-ei újabb, a részvényes személyében bekövetkezett változást csak 2004. október 11-én jelentette be egy időben a cégbírósághoz. Az engedményezési szerződés megkötésekor tehát a fentiek szerint a cégjegyzékben az I.r. alperes tulajdonosaként a S Ltd. volt bejegyezve.

A felszámoló intézkedése ellen a hitelezők már korábban 2004. június 28-án kifogást terjesztettek elő. A Pest Megyei Bíróság a 2005. január 19-én kelt 5.Fpkh.13-04-000031/14. számú végzésében a IV. r. alperest hivatalból felmentette a felszámolói tisztsége alól. A Fővárosi Ítélőtábla a 11.Fpkf. 43.299/2005/19. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta, a Legfelsőbb Bíróság pedig a Gfv.XI.30.253/2006/2. számú végzésével a másodfokú bíróság végzését hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a felszámoló és az I.r. alperes közötti összefonódás alkalmas volt arra, hogy az I.r. alperes olyan "bennfentes" információkhoz jusson, amelyekkel a többi kívülálló személy az iratok áttanulmányozása alapján nem rendelkezhetett; hogy a felszámoló sürgős szükség nélkül, rendkívül alacsony áron, a tulajdonosi köréhez tartozó cég részére értékesítette azt a peresített követelést, amelyből az adós várható bevétele jelentős hitelezői igények kielégítésére nyújtott volna fedezetet. Ez a magatartás a bíróság megítélése szerint olyan súlyosan sérti a 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49. §-ának (1) bekezdését és az 54. §-át, amely alapot ad a felszámoló Cstv. 27/A. §-ának (7) bekezdése alapján hivatalból történő felmentésére.

A felperes a módosított keresetében az I. és a IV. r. alpereseket egyetemlegesen 144,000.000 Ft tőkében, ennek kamataiban és a perköltségekben kérte marasztalni. A keresetének elsődleges jogcímét kártérítésben, jogalapját a Cstv. 54. §-ában, a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében, az alperesek egyetemleges marasztalását a Ptk. 344. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 337-338. §-aiban; tényalapját pedig abban jelölte meg, hogy a IV. r. alperes a tulajdonosi körébe tartozó I.r. alperessel együtt vonta ki a felperes felszámolói vagyonából a hitelezők követelései túlnyomórészének kielégítésére alkalmas követelést, ezzel megfosztották a hitelezőket a követelések fedezetétől.