A Miskolci Törvényszék Kf.27009/2016/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 19. §]

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27712/2015/14., *Miskolci Törvényszék Kf.27009/2016/5.*, Kúria Kfv.37165/2017/7. (BH 2018.10.289)

***********

......részére iratokkal

.......i Törvényszék, mint másodfokú bíróság

1.Kf.27.009/2016/5. szám

A ......... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a ......... Ügyvédi Iroda (székhely: ............., ügyintéző: dr. .........ügyvéd) által képviselt felperes neve (..............u.3.sz. alatti lakos) felperesnek - dr. .......(..........sz. alatti székhelyű) jogtanácsos által képviselt ............Kormányhivatal (I.rendű alperes címe sz. alatti székhelyű) alperessel szemben közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a ...........i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 10.K.27.712/2015. számon indított perében - mely perbe a személyesen eljáró Felperesi beavatkozó (.............. sz. alatti lakos beavatkozott - Miskolcon 2016. június hó 20. napján meghozott 14. sorszám alatti ítélet ellen az alperes részéről 16., a beavatkozó részéről 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - a felhívásban közölt időben és módon - 78.000 (hetvennyolcezer) forint mindkét fokú eljárási illetéket,

továbbá 15 nap alatt az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint, a beavatkozónak 10.000 (tízezer) forint mindkét fokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 2015. október 27. napján kelt ............/6/2015. számú határozatát akként változtatta meg, hogy a .................., valamint Felperesi beavatkozó között 2015. május 20. napján .............. településen létrejött föld adásvételi szerződés jóváhagyását megtagadta.

Kötelezte egyetemlegesen az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 127.000 Ft perköltséget. Megállapította, hogy 30.000 Ft illeték az állam terhén marad.

A megállapított tényállás szerint .............mezőgazdasági üzemközpontja a .......... 8011/24 hrsz-ú ingatlan alatt található. ..........kizárólagos tulajdonát képezi a 8011/22, 8011/25, 8011/26, 8011/27, valamint a 8010/26 hrsz-ú szőlő megnevezésű, ...............kizárólagos tulajdonát képezi a 8011/23 hrsz-ú szőlő megnevezésű, míg ............kizárólagos tulajdonát képezi a 8011/35 és 8010/36 hrsz-ú szőlő megnevezésű ingatlan.

..........(I. eladó),..........(II. eladó), és Kun Lajosné (III. eladó) ..............n 2015. május 20. napján adásvételi szerződést kötött Felperesi beavatkozó vevővel, melynek értelmében az I. és III. eladó kizárólagos tulajdonát képező ingatlanokat - tekintettel arra, hogy azok egyazon mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak - egybefoglalt vételár útján (14.200.000 Ft) adják el.

Felperes az adásvételi szerződés vonatkozásában 2015. július 31. napján elfogadó nyilatkozatot tett, kijelentette, hogy csak az I. eladó vonatkozásában dologösszességként értékesített ingatlan vonatkozásában teszi meg elfogadó nyilatkozatát tekintettel arra, hogy az

adásvételi szerződés által érintett ingatlanok összességére meghatározott - I. eladó és III. eladó tekintetében az adásvételi szerződés I/1. pontjában megjelölt - dologösszesség értelmezhetetlen, annak jogszabályi feltételei a Földforgalmi törvény 19.§ (5) bekezdés második fordulata alapján nem állnak fenn, ugyanis az I. és III. eladó földművesek mezőgazdasági üzemközpontja azonos címen szerepel, azonban azok nem tekinthetőek egyazon üzemközpontnak.

I. eladó nyilatkozatában bejelentette, hogy a felperes nem rendelkezik elővásárlási joggal négy ingatlan vonatkozásában, kizárólag a 8010/26 hrsz alatti ingatlan tekintetében. Ennek alapján felperes nem a vele közölt vételi ajánlatot fogadta el, olyan ingatlanok tekintetében is bejelentette elővásárlás jogát, amelyre az elővásárlási jog nem illeti meg, így az új ajánlatnak minősül.

A ........... Agrár-, és Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Megyei Elnöksége állásfoglalásában mind a felperessel, mind az adásvételi szerződés szerinti vevővel támogatta a szerződés létrejöttét.

Az alperes ........../6/2015. számú határozatával az adásvételi szerződést Felperesi beavatkozó szerződés szerinti vevővel hagyta jóvá mindhárom eladó vonatkozásában. Indokolásában a Földforgalmi törvény 5.§ 21. pontjára és 19.§ (5) bekezdésére hivatkozással rögzítette, hogy nincs olyan jogszabályi előírás, hogy az egybefoglalt vételáron értékesített több föld tulajdonosa ugyanazon személy legyen. Megállapította, hogy az I. és III. eladó által egybefoglalt vételárral megállapított hét sárospataki ingatlan egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozik 8011/24 hrsz-on. A Fétv. 19.§-ára és a Földforgalmi törvény 19.§ (5) bekezdésére hivatkozással rögzítette, hogy a felperes által tett elfogadó nyilatkozat sérti a jogszabályi előírásokat, mivel egybefoglalt vételáron értékesített hét föld helyett csak öt földre fogadta el a vételi ajánlatot, ezért ezt úgy kell tekinteni, mintha az elővásárlás jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna.

A jogi indokolás szerint a Földforgalmi törvény 19.§ (5) bekezdése a mezőgazdasági üzemközpont szempontjából ír elő vizsgálatot, azonban az is megállapítható, hogy nem elégséges csak a mezőgazdasági üzemközpontúság, hanem a törvény azt is előírja, hogy az egybefoglalt vételáron eladásra kerülő földterületek a mezőgazdasági üzemközponthoz tartozzanak is. Így alperesnek abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az adásvételi szerződésben megjelölt 7 db földterület egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozik-e vagy sem, ezáltal egybefoglalt vételár útján kerülhetnek-e értékesítésre vagy sem.

A 38/2014.(II.24.) számú Kormányrendeletre, valamint a Földforgalmi törvény 5.§ 21. pontjára hivatkozással kifejtette, hogy a mezőgazdasági üzemközpont a földműves gazdasági tevékenységének végzéséhez és megszervezéséhez szolgáló hely. A bíróság álláspontja szerint csak azon földterületek tartozhatnak egy mezőgazdasági üzemközpontba, amely vonatkozásában a földművest a tulajdonjoga alapján a rendelkezési jog megilleti. Az eladók és a vevők a jogszabályhely megsértésével nem külön állapították meg az egybefoglalt vételárat az I. és III. eladó tulajdonát képező ingatlanok vonatkozásában, hanem azokat egységesen foglalták össze és határozták meg, és ez jogszabálysértő. Ennek következménye az kellett volna, hogy legyen, hogy az alperes a jóváhagyás iránti kérelmet és az adásvételi szerződést megtagadja.

Erre tekintettel a felperes elsődleges kereseti kérelme nem foghatott helyt, a másodlagos kérelemnek adott helyt, a harmadlagos kereseti kérelem vonatkozásában pedig kifejtette, hogy az okafogyott.

Kifejtette továbbá, hogy az elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződést csak teljes egészében fogadhatja el. Ha a jogosult kizárólag arra a földre vonatozóan tesz elfogadó nyilatkozatot, amelyre az elővásárlási joga fennáll, nyilatkozata új ajánlatnak minősül.