A Fővárosi Törvényszék Pf.635758/2006/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §] Bírók: Béres Balázs, Fodor Judit, Szemán Felicitász

A F ővárosi Bíróság

mint másodfokú bíróság

41.Pf.635.758/2006/7.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság X meghatalmazott () által képviselt Y () felperesnek

a dr Tóth Edina jogtanácsos () által képviselt I.rendű alperes neve () I. rendű dr. Király Edit Ügyvédi Iroda () által képviselt XY () II. rendű alperes ellen kártérítés iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt folyamatba tett perébe, mely perben az I. rendű alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr. Geiger István jogtanácsos () által képviselt, XZ () beavatkozó a 2006. évi április hó 18. napján 36.P.91.393/2004/22. sorszám alatt hozott ítélet ellen a felperes részéről 25. és Pf/6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés és csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva az I. rendű alperes illetékfizetésre kötelezését mellőzi. Ezt meghaladóan a per főtárgya tekintetében az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II. rendű alperesnek 5.000.-(Ötezer)forint fellebbezési eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 6.000.-(Hatezer)forint csatlakozó fellebbezési eljárási illetéket.

Az ezt meghaladóan le nem rótt illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A jogutódlás folytán eljáró felperes néhai édesanyja 2004. március 8-i, I. rendű alperes általi kórházba szállítása és a II. rendű alperes általi ellátása kapcsán érvényesítette vagyoni és nem vagyoni kártérítéssel kapcsolatos követelését az alperesek egyetemleges marasztalását kérve. Az alperesek és a beavatkozó a kereset elutasítását indítványozták. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.262.441.-forintot és kamatát az államnak 75.700.-forint illetéket. A felperest 107.400.-forint illeték és a II. rendű alperes 120.000.-forint perköltség viselésére kötelezte. Felhívta az Eü. tv. 94. § (1) bekezdését 125. §-t, 126. § (1) és (5) bekezdését az 55/1996.(XII.27.) NM rendelet 3. § (1) bekezdését. Kifejtette, hogy négy fővárosi intézmény képes az akut stroke ellátására, telefonos egyeztetés alapján. Ezt a csatolt ügyeleti rend alátámasztotta. Így az I. rendű alperesnek lehetősége lett volna, hogy a néhait a legmegfelelőbb intézetbe szállítsa, hogy ott a trombolizist megkaphassa. Az, hogy az I. rendű alperes nem így járt el, jogellenes, tekintettel arra, hogy az I. rendű alperes a néhai állapotát illetően a szükséges adatokat ismerte, így a saját diszpécser szolgálata révén a szükséges intézkedéseket megtehette. Az I. rendű alperes által indítványozott további bizonyítást mellőzte, mert álláspontja szerint az ügyeleti rend ÁNTSZ általi kialakításának indokai közömbösek, továbbá az is, hogy az OEP finanszírozza-e a beavatkozást. A II. rendű alperes csak a három órán túli akut stroke ellátására képes. Nem vagyoni kárpótlásra 1.000.000.-forintot, dologi károkra 262.441.-forintot ítélt meg.

Az ítélet ellen az I. rendű alperes fellebbezéssel, a felperes csatlakozó fellebbezéssel élt.