A Fővárosi Ítélőtábla Bf.146/2015/19. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 296. §, 338. §, 348. §, 351. §, 363. §, 371. §, 372. §, 381. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 80. §, 81. §, 87. §, 276. §, 290. §, 373. §, 459. §] Bírók: Borbás Virág Bernadett, Magócsi István, Zólyominé dr. Törő Erzsébet

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

5.Bf.146/2015/19. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2016. év március hó 4. napján, a 2016. május hó 20. napján és a 2016. június hó 15. tartott tárgyalás alapján meghozta és a 2016. év június hó 15. napján tartott tárgyaláson kihirdette a következő

Í T É L E T E T:

A csalás bűntette és más bűncselekmény miatt I.r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Székesfehérvári Törvényszék 6.B.57/2011/65. számú ítéletét mindkét vádlott tekintetében megváltoztatja.

A vádlottak 4 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntetteként minősített cselekményét 3 rendbelinek minősíti.

Valamennyi csalási cselekményüknél feltünteti a Btk.373.§ (2) bekezdés bc/ pontját is.

Büntetésüket halmazati büntetésként tekinti kiszabottnak.

A II.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön.

A II.r. vádlott tekintetében elrendeli a Debreceni Városi Bíróság 43.B.782/2007/33. számú ítéletével kiszabott 1 (egy) év szabadságvesztés végrehajtását.

A vádlottakat a megítélt polgári jogi igény kapcsán 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét mindkét vádlott vonatkozásában helybenhagyja azzal, hogy az ítélet bevezető részéből mellőzi 2014. január 13. napjának tárgyalási napként feltüntetését, az I. r. vádlott lakcíme 9. szám.

A másodfokú eljárás során felmerült 18.550 (tizennyolcezer-ötszázötven) forint bűnügyi költségből az I. r. és a II. r. vádlott külön-külön 9.275-9.275 (kilencezer-kettőszázhetvenöt-kilencezer-kettőszázhetvenöt) forintot köteles az államnak megfizetni.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S:

A Székesfehérvári Törvényszék a 2014. december 5. napján kihirdetett 6.B.57/2011/65. számú ítéletével az I.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette (Btk.373.§.(1)(6) bekezdés b/ pont), 4 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntette (Btk.373.§.(1), (5) bekezdés b/ pont), 2 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntette (Btk.373.§.(1)(4) bekezdés b/ pont) miatt 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani és a büntetésből a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

A szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt.

Ellenben a vádlottat az ellene vesztegetés bűntette (Btk. 290.§ (1), (2) bekezdés) miatt emelt vád alól felmentette.

A II.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette (Btk. 373.§ (1), (6) bekezdés b/ pont), 4 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntette (Btk. 373.§ (1), (5) bekezdés b/ pont), 2 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntette (Btk. 373.§ (1), (4) bekezdés b/ pont) és hatóság félrevezetésének vétsége miatt 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartásban és házi őrizetben eltöltött időt beszámította.

A hamis tanúzásra felhívás bűntette (Btk. 276.§ (1) bekezdés) miatt emelt vád alól a vádlottat felmentette.

Mindkét vádlottat felmentette 1 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntette (Btk. 373.§ (1), (5) bekezdés b/ pont) miatt emelt vád alól.

Egyetemlegesen kötelezte a vádlottakat a Kft1. magánfél részére 102.907.933 Ft kártérítés és kamatai megfizetésére, továbbá 6.174.476 Ft eljárási illeték megfizetésére is. Ezt meghaladóan a magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította.

Döntött a bűnjelek további sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről is.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I.r. vádlott és védője, a II.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.476/2015/1. számú átiratában az ügy elbírálására tanácsülés tartását indítványozta és bejelentette, hogy nyilvános ülés tartása esetén azon nem vesz részt.

A bejelentett fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával az ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette. A bizonyítékokat egyenként és összességükben is mérlegelve, a vádlottak tagadása mellett helyes tényállást állapított meg. Indokolási kötelezettségét a minimumhoz közeli szinten teljesítette.

A vádlottak és védőik által a felmentés érdekében bejelentett fellebbezések a bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma miatt nem vezethetnek eredményre.

Okszerűen következtetett az elsőfokú bíróság a vádlottak bűnösségére, törvényes a vagyon elleni cselekmények esetében a társtettesi minőség megállapítása is.

A tényállás 5. oldal 4. pontjában felhívott korábbi elítélés miatt azonban szükségesnek tartotta az I.r. vádlott részben különös visszaesői minőségének megállapítást. Kifejtette azt is, hogy a feltételes szabadság kedvezőbb rendelkezései ellenére az elkövetéskori Btk. a kedvezőbb, mivel az elkövetéskor a középmérték alkalmazása még nem volt hatályban.

A bűnösségi körülményeket az I.r. vádlott esetében kiegészítendőnek tartotta a különös visszaesői minőséggel. Álláspontja szerint a törvényi minimumban meghatározott büntetés kirívóan enyhe, de az ügyészi fellebbezés hiányában a súlyosítási tilalom beállt, így az enyhítésre nem kerülhet sor.