A Fővárosi Törvényszék P.24393/2016/109. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 183/A. § (3) bek.] Bíró: Bakos Enikő Kinga

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.24393/2016/109.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20708/2020/15., Kúria Pfv.21314/2021/5. (BH 2022.10.261)

***********

Fővárosi Törvényszék

6.P.24.393/2016/109.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Tóth B. Balázs ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek a dr. Majoros Melinda (alperesi képviselő címe) jogtanácsos által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és sérelemdíj iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Sarkadi Julianna ügyvéd beavatkozói képviselő címe) által képviselt beavatkozó (beavatkozó címe) a perbe beavatkozott, meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azáltal, hogy a felperes hozzátartozójának 2014. április 28. és május 12. között nyújtott egészségügyi ellátás során nem az elvárható gondossággal járt el, megsértette a felperes családban éléshez fűződő személyiségi jogát.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000 (egymillió) forint sérelemdíjat, és ezen összeg után 2014. május 30. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 198.000 (százkilencvennyolcezer) forint, a beavatkozónak 20.000 (húszezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg az állam javára - külön felhívásra - 268.889 (kétszázhatvannyolcezer-nyolcszáznyolcvankilenc) forint állam által előlegezett szakértői költséget.

A fennmaradó 1.312.811 (egymillió-háromszáztizenkétezer-nyolcszáztizenegy) forint szakértői költséget és a le nem rótt 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, amelyet a Fővárosi Törvényszéknél lehet előterjeszteni elektronikus úton.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető a kormányhivatalnál.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Indokolás

A felperes férje 2014. április 15-én került felvételre az alperes sebészeti osztályára más intézményben végzett gasztroszkópia által igazolt, konzervatív kezelésre nem gyógyuló óriás gyomorfekély műtéti kezelése érdekében. A 2014. április 16-án végzett műtét során a gyomor alsó kétharmadát eltávolították, a hasnyálmirigyfej és a patkóbél területén kiterjedt hegesedést észleltek, az epevezeték és a hasnyálmirigy közös patkóbélbe szájadzását (papilla) azonosítani nem tudták, ezért a hasnyálmirigy fejét eltávolították, a hasnyálmirigy kivezető csövébe kanült helyeztek. A beteget a műtét után 2014. április 28-ig intenzív osztályon kezelték, ahol gépi lélegeztetésre szorult. Április 18-án a beteg belázasodott, másnap feszes hasat, a drain csöveken savó és epés váladék ürülését észlelték, ezért többirányú vizsgálatokat végeztek. 2014. április 20-tól láztalan, hasa puha, betapintható, azonban vesefunkciója romlik, a hasi drain csövön bűzös epés tartalom jelent meg. 2014. április 21-én a műtéti seb savózása, részleges sebszétválás miatt újabb műtétet végeznek, ennek során a hasat megnyitották, a hasüreget áttekintették, abban békés viszonyokat, megfelelően tartó varratokat észleltek, majd a hasfali sebet ismét zárták. A beteget az intenzív osztályról április 28-án stabil állapotban visszahelyezték a sebészeti osztályra, ahol többek között gyógyszeres kezelést alkalmaztak, és többirányú vizsgálatokat végeztek. A beteg május 3-tól többször hányt, lázas lett. 2014. május 12-én a folyamatos epés váladékozás miatt ismételt műtétet végeztek, ennek során kiterjedt összenövéseket találtak, amelyeket szétválasztani nem tudtak, ezért a hasat zárták. Ezt követően a beteget május 16-ig intenzív osztályon ápolták, gyógyszeres kezelést alkalmaztak. Május 16-án kielégítő általános állapotban a sebészeti osztályra helyezték. Május 17-én a beteg fájdalmakra panaszkodott, május 22-én mellkasi panaszai voltak, május 24-én légzése nehezítetté vált, bőre verejtékezett, majd május 30-án este légzése és keringése leállt, az újraélesztés sikertelen maradt, a beteg meghalt.

A felperes módosított kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a felperes családban éléshez fűződő személyiségi jogát, és 6.000.000 forint sérelemdíj, ezen összeg után 2014. május 30. napjától késedelmi kamat, valamint perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy az alperes a felperes férjének, személynek az egészségügyi ellátása során nem az elvárható gondossággal járt el, megsértette az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 15. §-át, a 136. §-át, valamint a 77. § (3) bekezdését, amely alapján az Eütv. 244. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. § szerint az alperes felelőssége megállapítható. Arra is hivatkozott, hogy a fenti jogszabályszegés alapján az alperes megvalósította a Ptk. 2:52. § (1) bekezdésében írt személyiségi jogsértést, ezért a felperes sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

A felperes keresetleveléhez csatolta a közjegyzői eljárásban készített szakértői véleményt, és az abban írt valamennyi hiányosságra hivatkozott keresete ténybeli alapjaként: dokumentációs hiányosság áll fenn az első műtéttel kapcsolatban, nem található meg az endoscopos vizsgálat lelete; 2014. május 16. és 30. között nem áll rendelkezésre orvosi dekurzus; az április 21-i műtétnél a CT lelet alapján hiányolható a rejtett régió célzott varratelégtelenségre irányuló vizsgálata; kifogásolható a CT leletet követően ismert kétoldali mellüregi folyadék kezeletlensége; nincs arra vonatkozó dokumentáció, hogy miért vártak a harmadik műtéttel, annak korábbi elvégzése esélyt adhatott volna a halál adott időben történt elkerülésére; csak az első műtéttel kapcsolatban áll rendelkezésre műtéti beleegyező nyilatkozat.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes az elvárható legnagyobb gondossággal járt el a felperes hozzátartozójának egészségügyi ellátása során. Előadta, hogy az alperes nem sértette meg a felperes személyiségi jogait, nem állnak fenn a sérelemdíjra kötelezés feltételei, annak ugyanis csak akkor van helye, ha a jogsértő valamilyen felelősségi alakzat alapján felelős a személyiségi jogsértésért. Arra is hivatkozott, hogy az alperes az Eütv. 136. §-ának megfelelően vezette az egészségügyi dokumentációt, és az Eütv. 15. és 17. §-ának megfelelően járt el mindkét reoperáció során, a beteg önrendelkezési joga nem sérült. A felperes által a keresetlevélhez csatolt orvosszakértői vélemény megállapításait vitatta, a szakvéleményt ellentmondásosnak tartotta.