A Legfelsőbb Bíróság Kfv.35521/2006/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 166. §] Bírók: Danziger Éva, Kárpáti Magdolna, Lomnici Zoltán

Kfv.I.35.521/2006/9.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Karácsony Gabriella ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Mészáros Éva jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály, mint az APEH Hatósági Főosztály Budapesti és Pest megyei Kihelyezett Hatósági Osztály III. jogutóda alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2006. szeptember 22-én kelt 11.K.31.442/2006/3. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljárva az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.442/2006/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 85.100 (nyolcvanötezer-egyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2001. december 5-én 16.598.916 Ft összegű számlát bocsátott ki megrendelője a Kft. (továbbiakban kft.) felé, amely a számlát nem egyenlítette ki. A felperes a vállalkozási díj megfizetése érdekében pert indított. A Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.21.126/2004/4. számú, 2004. november 3-án jogerős ítéletében a kft-t 15.023.239 Ft összegre marasztalta. A felperes a kft. szembeni követelését csak felszámolási eljárás keretében 2005. október 5-én tudta érvényesíteni. A felperes a számla szerint fennálló általános forgalmi adó (továbbiakban áfa) tartozását 2005. október 26-án egyenlítette ki, ugyanezen időpontban önellenőrzést is benyújtott, illetve kérte a 2002 óta fennálló késedelmi pótléktartozásának törlését is.

Az első fokú adóhatóság áfa adónemben kötelezettség csökkenést eredményező önrevízió adattartalmára figyelemmel a késedelmi pótlékalapot képező tételeket, és a késedelmi pótlékösszegeket korrigálta, határozataiban 2002 évre 274.000 Ft, 2003 évre 506.000 Ft, 2004 évre 638.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest.

A felperes fellebbezései folytán eljárt alperes a 7114441677, 7114441754 és a 7114441974 számú határozataiban a felperest az összesen 1.418.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelező határozatokat helybenhagyta. Az alperes érdemi döntését a 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 26. § (1) bekezdésében, 50. § (1) bekezdésében, 51. § (1) bekezdésében, 113. §-ában, 166. §-ában, 167. § (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakra alapította. Az alperes határozatait azzal indokolta, hogy a felperes részére korábban nyújtott fizetési kedvezmény - nem teljesítés miatt - érvényét vesztette. Az áfa önellenőrzés folytán feltárt kötelezettségnövekedés, valamint az önellenőrzési pótlék meg nem fizetéséből eredő tartozás késedelmi pótlékalapot képez. A késedelmes fizetés kapcsán felperes által előadottak nem tekinthetők olyan külső elháríthatatlan oknak, melyekkel az igazolás alapján a késedelmet ki lehetne menteni, és a késedelmi pótlék megfizetésre kötelezéstől el lehetne tekinteni.

A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte, azzal érvelt, hogy az érdemi döntések nem felelnek meg az Art. 166. §-ában foglaltaknak. Késedelmét kimentette, az tőle független okból következett be, mivel a kft. négy év pereskedés után sem mutatott hajlandóságot a számla kiegyenlítésére, azt csak a felszámolási eljárás során lehetett behajtani.

Az első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes kereseteit elutasította. Az első fokú bíróság jogi álláspontja szerint az alperes határozatai a kereset által kifogásolt körben nem jogszabálysértőek. Nem minősül ugyanis "külső elháríthatatlan oknak valamely adóalany olyan magatartása, amelyre egy másik adóalany magatartásától függő másik adóalany nem számít, de számíthat". Az üzleti partner megválasztása, annak fizetési hajlandósága, valamint a követelés behajtásának érvényesítésére tett intézkedések eredménytelensége nem tekinthető olyan oknak, amelyre alapítottan a késedelem igazoltan kimenthető lenne.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. A felperes azzal érvelt, hogy a határozatok nem felelnek meg az Art. 166. §-ában foglaltaknak, a követelés behajtásával eltelt 4 év elháríthatatlan külső oknak számít. Sérelmezte, hogy a jogerős ítélet az elháríthatatlan külső okot nem jogszabályra, hanem az e körben kialakult bírói gyakorlatra figyelemmel nem tartotta megállapíthatónak és, hogy az alperes nem járult hozzá a kft-vel szemben fennálló követelés engedményezéséhez.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.