BH 1984.7.253 A befolyással üzérkedést megvalósító magatartásnak csalásként, illetőleg a vesztegetést megvalósító magatartásnak befolyással üzérkedésként bűnhalmazatban való téves értékelése [Btk. 12. § (1) bek., 252. § (1) bek., 256. § (3) bek., 318. § (1) bek.].

A járásbíróság a terheltet állami szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés vétsége, befolyással üzérkedés vétsége és zugírászat vétsége miatt önálló büntetésként a jogtanácsosi foglalkozástól 2 évi eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt a gyárban az igazgatási és jogi osztály vezetője volt, emellett a szakszervezeti jogsegélyszolgálatban is közreműködött. A gyár egyik volt dolgozójának özvegye jóhiszemű lakáshasználóként lakott a vállalat egyik lakásában. Az özvegy a vállalati lakás bérleti jogáról használatbavételi díj ellenében hajlandó volt lemondani, és az igazgató úgy döntött, hogy a terhelt fizessen ki 72 000 forintot és az ilyen értelmű döntés-tervezetet készítse el. Időközben az özvegy váratlanul meghalt és az igazgató az összegnek az örökösök részére való kifizetésére adott utasítást.

Ezt követően a terhelt az egyik örökös előtt kijelentette, hogy az örökösöknek valójában nem jár semmi, de lehet, hogy el tudja intézni: kapjanak 24 000 forintot vagy akár 72 000 forintot is. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha "ő lehet a harmadik testvér", vagyis ha megkapja a kifizetendő összeg egyharmadát. Az örökös színleg elfogadta a terhelt ajánlatát, mire a terhelt megmutatta a 72 000 forint kifizetéséről szóló határozat tervezetét. Ezt az összeget az örökösök meg is kapták, de a terheltnek nem fizettek semmit.

A terhelt a szakszervezeti jogsegélyszolgálatra vonatkozó rendelkezéseket megszegve 8 esetben haszonszerzési céllal ingatlanátruházási szerződéseket készített, és az ezekkel kapcsolatos ügyintézést is vállalta. Ezért összesen 21 200 forintot kapott.

A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét megváltoztatta annyiban, hogy a terhelt befolyással üzérkedés vétségeként értékelt cselekményét csalás bűntette kísérletének minősítette, és a büntetést 6 hónapi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre, a jogtanácsosi foglalkozástól 2 évi eltiltásra és 10 000 forint pénzmellékbüntetésre súlyosította.

Az eljárt bíróságok határozatai ellen a terhelt cselekményét minősítő rendelkezések miatt emelt törvényességi óvás alapos.

A terhelt cselekménye valóban beleillik mind a három szóban levő bűncselekmény törvényi tényállásába. A terhelt ugyanis mint állami szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója a saját működésével összefüggően előnyt kért (vesztegetés vétsége), eközben utalt arra, hogy a vállalat igazgatójának befolyásolásával el tudja intézni, hogy az örökösök pénzt kapjanak (befolyással üzérkedés), és valóban tévedésbe ejtette az egyik örököst jogtalan haszonszerzési céllal, kár okozására törekedve, amikor azt állította, hogy a már eldöntött ügyet az igazgató befolyásolásával fogja kedvezően elintézni, s ezért pénzt követelt (csalás).