A Kecskeméti Törvényszék Pf.22237/2007/4. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 196. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 629. §] Bírók: Maróti Rozália, Szántó Éva, Vajda László

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

1.Pf.22.237/2007/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság dr. Tömör Gábor ügyvéd (6200 Kiskőrös, Petőfi tér 13.) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - dr. ifj. Faragó Gyula ügyvéd (6237 Kecel, Erdő u. 5/2.) által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti lakos alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Kiskőrösi Városi Bíróság 2007. október 18. napján kelt 5.P.20.301/2007/5. számú ítélete ellen az alperes által 6. és 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

R É S Z Í T É L E T :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a néhai örökhagyó neve örökhagyó 1998. február 17. napján kelt végrendelete érvénytelenségének megállapítása iránti keresetről rendelkező fellebbezett részét megváltoztatja és e keretben a felperes keresetét elutasítja, mellőzi az örökhagyó hagyatéka tekintetében öröklés jogcímén a felek jogszerzésére vonatkozó megállapítást és a X város Földhivatal ingatlan-nyilvántartási változás bejegyzése iránti megkeresését.

A felperes kötelesrész kiadása iránti keresete tekintetében - a perköltség viselésére is kiterjedően - az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

A másodfokú eljárás költségét a felperes részére 12.000 (Tizenkettőezer) forintban, az alperes javára 24.000 (Huszonnégyezer) forintban állapítja meg.

A megyei bíróság elrendeli, hogy a pert az elsőfokú bíróság másik bírája tárgyalja.

A részítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Néhai Örökhagyó neve örökhagyó Y város, 1998. február 17. napján teljes bizonyítóerejű magánokiratban végrendelkezett, melyben minden ingó és ingatlanvagyonát, készpénzét, pénzintézetekben elhelyezett pénzét házastársára, az alperesre hagyta.

örökhagyó neve örökhagyó 2004. május 13. napján elhunyt. A hagyatékát Csillag Zsuzsanna dr. kiskőrösi közjegyző 5117.Kjö.476/2004/9. számú hagyatékátadó végzésével ideiglenes hatállyal adta át, végrendeleti öröklés jogcímén az alperes részére.

A közjegyző 5117. Kjö.476/2004/17. számú végzésével az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapította.

A felperes módosított keresetében végrendelet érvénytelenségének megállapítását kérte hivatkozással arra, hogy az okiratot szerkesztő és azt tanúként aláíró Ügyvéd neve ügyvédnek az okiraton nem az aláírása, hanem csak a kézjegye szerepelt, ezért a végrendelet az alaki követelményeknek nem felelt meg.

Másodlagosan - a végrendelet érvényesnek minősülése esetére - kötelesrészre és annak pénzbeni kiadására tartott igényt.

A X város Városi Bíróság 2006. november 21. napján kelt 5.P.20.437/2005/27. számú ítéletével megállapította a végrendelet érvénytelenségét valamint azt is, hogy a felperes a Y városi helyrajzi számú ingatlan 1/2 illetőségét, a forgalmi rendszámú személygépkocsit, az örökhagyó különböző pénzintézetekben elhelyezett betétjegyeit, illetve az örökhagyó nevén nyilvántartott számlán vezetett összeget és azok kamatait az ítélethozatal napjáig törvényes leszármazói öröklés jogcímén megszerezte, míg az ingatlanon és a személygépkocsin az alperes törvényes öröklés jogcímén özvegyi jogot szerzett.

Az alperes ítélet elleni fellebbezése folytán a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2007. június 6. napján kelt 1.Pf.20.779/2007/3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság az okiratszerkesztő ügyvéd tanúkénti meghallgatását elrendelte, azonban a hatályon kívül helyező végzésben foglalt egyéb bizonyításnak a kötelesrész vonatkozásában nem tett eleget.

Az elsőfokú bíróság ítéletével néhai Örökhagyó neve örökhagyó Y város, 1998. február 17. napján kelt végrendelete érvénytelenségét ismét megállapította.

Ehhez képest megállapította, hogy a felperes a Y városi helyrajzi számú ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét, az forgalmi rendszámú személygépkocsit, a Takarékszövetkezet Y városi Kirendeltségénél váltott az örökhagyó nevén nyilvántartott három darab egyenként 120.000 forint névértékű, s további három darab egyenként 150.000 forint névértékű Matrac betétjegyet, az Bank-nél az örökhagyó nevén nyilvántartott Z szám számú számlát, az azon vezetett összeget és a betétjegyet, illetve annak tulajdonjogát törvényes leszármazói öröklés jogcímén megszerezte, míg a fenti vagyontárgyakon az alperes törvényes öröklés jogcímén özvegyi jogot szerzett.

Megkereste a földhivatalt az ingatlan vonatkozásában a tulajdonváltozás ténye, illetve a túlélő házastárs haszonélvezeti jogának bejegyzése iránt.

Az alperest a felperes javára 110.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült 129.000 forint elsőfokú eljárási illetéket az állam viseli.

Határozata indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a Ptk. 629. §-ának a tanúk aláírását megkövetelő rendelkezése a végrendelet alakiságára vonatkozik ugyan, az azonban az anyagi jogszabály előírása, ezért ebben a vonatkozásban az eljárási jog szabályainak (Pp. 196. §-ának) ügydöntő jelentősége nincs.

A végrendeleten az azt tanúként aláíró Ügyvéd neve okiratszerkesztő ügyvéd aláírása a tanú résznél kézjegynek minősül, a kézjegy viszont névaláírásként nem fogadható el. A tanú aláírását sem neve kezdőbetűjének feltüntetése, sem olvashatatlan írásjel és a tanú ügyvédi bélyegzőjének használata nem pótolja, s ugyancsak nem a tanú nyilatkozata dönti el, hogy az aláírás aláírásnak, vagy kézjegynek minősül-e. Az alaki hiányosság miatt a végrendelet érvénytelenségét megállapította, és a törvényes öröklés alapján rendelkezett a hagyatéki eljárásban megállapított hagyatéki vagyonról.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett, melyben elsődlegesen az ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének az elutasítását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését kérte a felperes perköltségekben való marasztalása mellett.

A felperes kötelesrész iránti igényének az elutasítását is kérte, mert az már az örökhagyó életében kielégítést nyert.

Álláspontja szerint a végrendeleten Ügyvéd neve tanú aláírásaként nem csupán a nevének kezdőbetűje szerepel, a tanú aláírása nem kézjegynek, hanem névaláírásnak minősül, mégha az olvashatatlan is. A névaláíró személye beazonosítható. tanú neve tanú meghallgatásakor tett nyilatkozásából is kitűnően a végrendeleten szereplő aláírás az ő névaláírása, más módon annak leírására nem is képes. Mindezek azt mutatják, hogy a tanú névaláírása megfelel a követelményeknek, vagyis a végrendelet nem érvénytelen, így a hagyaték törvényes öröklés rendjén való átadásának nincs helye.