A Pécsi Járásbíróság P.20967/2010/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 67. §, 78. §, 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 203. §, 237. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 74. §] Bíró: Gáspárné dr. Baranyabán Judit

Kapcsolódó határozatok:

*Pécsi Járásbíróság P.20967/2010/7.*, Pécsi Törvényszék Pf.21527/2010/12., Kúria Pfv.21401/2011/7. (BH 2013.1.12)

***********

A ... VÁrosi Bíróság

7.P.20.967/2010/7.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A ...Városi Bíróság a ... jogtanácsos által képviselt ... felperesnek, - dr. Erős Levente ügyvéd által képviselt ... I.r. és ... II.r., és a ... jogtanácsos által képviselt ... III.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében meghozta a következő

ítéletet:

A ...Városi Bíróság megállapítja, hogy az I.r. és II.r. alperesek között a ...forgalmi rendszámú ... alvázszámú gépjármű tulajdonjogának átruházása tárgyában 2006. szeptember 4. napján létrejött szerződés érvénytelen.

A ...Városi Bíróság megkeresi a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát, hogy a ... forgalmi rendszámú személygépkocsi vonatkozásában ... II.r. alperes tulajdonjogát törölje és ... I.r. alperes tulajdonjogát jegyezze vissza.

A bíróság az I., II. és III.r. alpereseket a fentiek tűrésére kötelezi.

Kötelezi a bíróság az I-III.r. alpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 150.000,- (egyszázötvenezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság az I-III.r. alpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg az állam javára, az illetékes adóhatóság felhívására, az ott megjelölt módon és számlára 180.000,- (egyszáznyolcvanezer) forint le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő naptól számított tizenöt napon belül a ... Városi Bíróságon írásban, négy egyező példányban benyújtható vagy ugyanott jegyzőkönyvbe mondható fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

Indokolás:

A felperes 2006-ban adóhatósági eljárást folytatott az I.r. alperes ellen, a 2000-2004. év közötti időszakra vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallások, illetve a 2003. évre vonatkozó általános forgalmi adó-bevallások utólagos vizsgálata érdekében.

Az I.r. alperes 2006. június 12. napján vette át az ellenőrzés eredményeképpen keletkezett iktatószámú jegyzőkönyvet, melyben az adóhatóság a terhére 19.083.585,- Ft adóhiányt tárt fel. Végül a felperes az I.r. alperes terhére az adóhiányt 18.358.585,- forintban állapította meg, a 2006. szeptember 12-én kelt számú határozatában. A határozat jogorvoslati eljárást követően 2007. január 17-én emelkedett jogerőre. A jogerős határozat alapján indult végrehajtási eljárás során az adótartozás nagyobb részében behajthatatlan volt.

2005. március 19-e óta képezte az I.r. alperes tulajdonát a forgalmi rendszámú, alvázszámú, ... típusú személygépkocsi, amelyen III.r. alperesnek, mint hitelezőnek vételi joga állt fenn. Az I.r. alperes az adóellenőrzési eljárás eredményéről való tudomásszerzést követően, 2006. szeptember 4-én, az alperesek között létrejött engedményezési és tartozásátvállalási szerződés mellett a gépjárművet leánya, a II.r. alperes részére elidegenítette azzal, hogy üzembentartói minősége került feltüntetésre a gépjárműnyilvántartásban. A személygépkocsi ténylegesen mind a szerződéskötés előtt, mind a szerződéskötés után az I.r. alperes használatában állt.

Ezen időszakban az I.r. alperes több hasonló jellegű szerződést kötött. Így a 2006. július 3-án kelt adásvételi szerződéssel az I.r. alperes a tulajdonát képező ... zártkert ... helyrajzi számú ingatlan tulajdonjogát a II.r. alperesre ruházta át amellett, hogy haszonélvezeti jogát fenntartotta. A 2006. szeptember 4-én kelt engedményezési és tartozásátvállalási szerződéssel az I.r. alperes szintén a II.r. alperesre ruházta át a ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsit, amellett, hogy üzembentartói minőségét szintén fenntartotta. 2006. október 24-én kelt adásvételi szerződéssel az I.r. alperes, az addig tulajdonát képező, ... forgalmi rendszámú pótkocsit harmadik személy részére elidegenítette, üzembentartói minőségének a gépjárműnyilvántartásba történő bejegyzése mellett.

A felperes a kereseti kérelmében kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg az I.r. és II.r. alperesek között a forgalmi rendszámú személygépkocsi átruházására létrejött szerződés érvénytelenségét tekintettel arra, hogy az a jóerkölcsbe ütközik, mert egyértelműen a gépjárműnek az adóhatósági végrehajtás alóli kivonását célozza. Továbbá kérte, hogy a bíróság a III.r. alperest ennek tűrésére kötelezze.