A Kúria Pfv.21401/2011/7. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 203. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Nem megalapozott a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset, ha annak ténybeli alapját kizárólag a fedezetelvonás jelenti.

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Járásbíróság P.20967/2010/7., Pécsi Törvényszék Pf.21527/2010/12., *Kúria Pfv.21401/2011/7.* (BH 2013.1.12)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.21.401/2011/7.szám

A Kúria a jogtanácsos által képviselt felperesnek a Dr. Fekete Tünde Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Fekete Tünde ügyvéd által képviselt I. r. és a Dr. Szűcs Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szűcs Orsolya Georgina ügyvéd által képviselt II. r. és a jogtanácsos által képviselt III. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Pécsi Városi Bíróságon 7.P.20.967/2010. szám alatt folyamatban volt és a Baranya Megyei Bíróság 3.Pf.21.527/2010/12. számú ítéletével befejezett perében, a jogerős ítélettel szemben a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperes részére 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperes 2006. évben adóhatósági eljárást folytatott az I. r. alperessel szemben, amelynek eredményeképpen 19.083.585 forint adóhiányt tárt fel a terhére. Az I. r. alperest az eljárás eredményéről 2006. július 12-én tájékoztatta, az adóhiány pedig végül a 2007. január 17-én jogerőre emelkedett határozat alapján 18.358.585 forint összegben került megállapításra. A végrehajtási eljárás során a tartozás nagyobb része behajthatatlan volt.

Az I. r. alperes tulajdonát képezte - 2005. március 19-étől - a Mazda B-2500 típusú gépjármű, amelyen a hitelező III. r. alperes vételi joga állt fenn. Az I. r. alperes a gépjármű tulajdonjogát a 2006. szeptember 4-én kelt engedményezési és tartozásátvállalási szerződés megkötése mellett a lányára, a II. r. alperesre ruházta át. A gépjármű üzembentartója az I. r. alperes maradt, aki azt továbbra is használta és fizette a törlesztőrészleteket is. Az I. r. alperes 2006. július 3-án egy ingatlan, 2006. szeptember 4-én egy személygépkocsi, 2006. október 24-én pedig egy pótkocsi tulajdonjogát is átruházta a II. r. alperes részére azzal, hogy az ingatlan esetében haszonélvezeti jogát fenntartotta, míg a másik két esetben üzembentartó lett.

A felperes keresetében kérte a gépjármű átruházására létrejött szerződés érvénytelenségének a megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását annak jóerkölcsbe ütközése miatt tekintettel arra, hogy az átruházás célja a vagyontárgy végrehajtás alóli kivonása volt. A III. r. alperest mindezek tűrésére kérte kötelezni.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. - II. r. alperesek előadták, hogy az átruházásnak más oka volt, de a felperes keresetindítási joggal sem rendelkezik, megállapítás iránti keresetnek pedig az ügyben nincs helye.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a gépjármű tulajdonjogának átruházása tárgyában 2006. szeptember 4. napján létrejött szerződés érvénytelen, megkereste a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát a gépjármű vonatkozásában az I. r. alperes tulajdonjoga visszajegyzésére és az alpereseket ezeknek tűrésére kötelezte.

Az ítélet indokolása szerint a folyamatban lévő adóhatósági eljáráson kívül nem került bizonyításra olyan körülmény, amelyből az átruházás okára következtetni lehetett volna. A felperes adó végrehajtási eljárás sikeréhez fűződő jogi érdeke megalapozta a megállapítási keresetet, mert annak eredményessége esetén a szerződés tárgyát képező gépkocsi végrehajtás alá vonható.