BH 2013.1.12 Nem megalapozott a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset, ha annak ténybeli alapját kizárólag a fedezetelvonás jelenti [Ptk. 200. §, 203. §].

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Járásbíróság P.20967/2010/7., Pécsi Törvényszék Pf.21527/2010/12., Kúria Pfv.21401/2011/7. (*BH 2013.1.12*)

***********

A felperes 2006. évben adóhatósági eljárást folytatott az I. r. alperessel szemben, amelynek eredményeképpen 19 083 585 forint adóhiányt tárt fel a terhére. Az I. r. alperest az eljárás eredményéről 2006. július 12-én tájékoztatta, az adóhiány pedig végül a 2007. január 17-én jogerőre emelkedett határozat alapján 18 358 585 forint összegben került megállapításra. A végrehajtási eljárás során a tartozás nagyobb része behajthatatlan volt.

Az I. r. alperes tulajdonát képezte - 2005. március 19-étől - a perbeli Mazda B-2500 típusú gépjármű, amelyen a hitelező III. r. alperes vételi joga állt fenn. Az I. r. alperes a gépjármű tulajdonjogát a 2006. szeptember 4-én kelt engedményezési és tartozásátvállalási szerződés megkötése mellett a lányára, a II. r. alperesre ruházta át. A gépjármű üzembentartója az I. r. alperes maradt, aki azt továbbra is használta és fizette a törlesztőrészleteket is. Az I. r. alperes 2006. július 3-án egy ingatlan, 2006. szeptember 4-én egy személygépkocsi, 2006. október 24-én pedig egy pótkocsi tulajdonjogát is átruházta a II. r. alperesre azzal, hogy az ingatlan esetében haszonélvezeti jogát fenntartotta, míg a másik két esetben üzembentartó lett.

A felperes keresetében kérte a gépjármű átruházására létrejött szerződés érvénytelenségének a megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását annak jóerkölcsbe ütközése miatt tekintettel arra, hogy az átruházás célja a vagyontárgy végrehajtás alóli kivonása volt. A III. r. alperest mindezek tűrésére kérte kötelezni.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I-II. r. alperesek előadták, hogy az átruházásnak más oka volt, de a felperes keresetindítási joggal sem rendelkezik, megállapítás iránti keresetnek pedig az ügyben nincs helye.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a gépjármű tulajdonjogának átruházása tárgyában 2006. szeptember 4. napján létrejött szerződés érvénytelen.

A III. r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.

A jogerős ítélet indokolásában a másodfokú bíróság kifejtette, hogy a szerződés megkötésében részt nem vevő harmadik személy a megtámadásra csak akkor jogosult, ha bizonyítja a megtámadáshoz fűződő érdekét, amelynek feltétele az is, hogy igénye más jogi eszközzel ne legyen érvényesíthető (BH 2004/503.). Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes az igényét a Ptk. 203. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján is érvényesíthette volna, de tévedett akkor, amikor az irányadó tényállás alapján úgy vélte, lehetősége volt a hatálytalanság és az érvénytelenség megállapítása közötti választásra. Utalt a BDT 2007/1685 számú eseti döntésre és arra, hogy ha a fél a szerződést a végrehajtás alóli mentesülés érdekében köti, akkor a szerződése érvényes ugyan, de hatálytalan a sérelmet szenvedett féllel szemben. A fedezetelvonó jellegre nem bárki, hanem csak a sérelmet szenvedett fél hivatkozhat és ilyen esetben nincs helye az eredeti állapot helyreállításának. A felperes perbeli legitimációja tehát nem állt fenn, mivel érdeke más jogi eszközzel volt megvédhető.

A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezésével a keresetének helyt adó határozat meghozatalát.

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

A jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy a fedezetelvonás tényére alapítottan a szerződés érvénytelenségének megállapítása nem kérhető. Ezt az álláspontját a Kúria már több eseti döntésben is kifejtette és ezt tartalmazza a kialakult és egységesnek tekinthető bírói gyakorlatot összefoglaló, a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről szóló 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 10. pontja is. (BH 2004/503.) Mások által kötött szerződés érvénytelenségének megállapítását ugyanis az ügyletkötésben részt nem vevő harmadik személy csak akkor kérheti, ha igényét jogi érdekeltség vagy a perlési jogosultságot biztosító törvényi felhatalmazás alapozza meg (BH 1991/107., BH 1997/439., EBH 2004/1042.). Amennyiben a harmadik személy kizárólag a fedezetelvonás miatt kéri megállapítani a szerződés érvénytelenségét és a fedezetelvonás nem áll fenn, akkor az érvénytelenség megállapításához semmilyen méltányolható jogi érdeke nem fűződik, azaz kereshetőségi joga nem áll fenn. A jogsérelme ebből eredően a Ptk. 203. §-ának (1) bekezdésével szerinti relatív hatálytalanság megállapításával teljes mértékben orvosolható.

Az ugyancsak már hosszabb ideje kialakult és egységesnek tekinthető bírói gyakorlat alapján a Ptk. 203. §-ának (1) bekezdése szerinti igény érvényesítésének csak az a feltétele, hogy a kifogásolt szerződés megkötésének időpontjában a jogosultnak a kötelezettel szemben olyan követelése álljon fenn, amelynek a fedezetét a kötelezett el akarta vonni. A perindításkor válik csak további feltétellé az is, hogy a jogosult követelése már az igény állapotába kerüljön, azaz bírói úton is kikényszeríthetővé váljon [1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 3. pont, EBH 2004/1040.].

A felperes követelése az adófizetési kötelezettség törvényben meghatározott időpontja elmulasztásával az igény állapotába került, hiszen ezt követően már fennállt a lehetősége annak a speciális jogviszonyból eredően nem bírósági, hanem adóhatósági eljárás keretében történő érvényesítésére. [Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 37. § (1) bekezdés.] Az alperes hivatkozásának megfelelően az Art. 165. §-ának (1) bekezdése alapján a késedelmi pótlék is az adótartozás esedékességének napjától válik érvényesíthetővé. A felperes által elkülönülten kezelni kívánt adóbírságot az adóhiány esetén kell fizetni [Art. 170. § (1) bekezdés]. Adóbírság kiszabása tehát az adóhiány feltárásának jogszabályi következménye, ebből eredően ez a követelés is az adóhiány feltárásakor keletkezik. A per tárgyát képező szerződés megkötésekor ezért a felperes követelése már ebben a részében is fennállt, csak nem vált még érvényesíthetővé.

A kifejtettek értelmében azonban csak a szerződés relatív hatálytalanságának megállapítására irányuló per megindításának a feltétele az, hogy a fedezetelvonó szerződés megkötésekor fennálló követelés már lejárttá és esedékessé is váljon. Az adóbírság a határozat jogerőre emelkedésétől - 2007. január 17. - számított 15 nap elteltével vált esedékessé, ezért nem volt akadálya az azon alapuló igénynek ebben a 2009. évben megindított perben való érvényesítésének.

Megjegyzi a Kúria: az érvénytelenség okának a szerződés megkötésekor kell fennállnia. Amennyiben a felperes saját előadásának megfelelően a szerződés megkötésekor - 2006. szeptember 4-én - az adóbírság követelésére nem állt volna fenn az igénye, a szerződés érvénytelensége - annak érdemi vizsgálata esetén - sem lett volna megállapítható. A még nem létező igény elvonása miatt ugyanis a szerződés nem lehet jóerkölcsbe ütköző, az annak megkötése után létrejövő követelés visszamenőlegesen az érvénytelenséget nem alapozza meg.