A Legfelsőbb Bíróság Bfv.412/2007/6. számú határozata emberölés bűntette (TÖBB EMBEREN elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 167. §] Bírók: Csere Katalin, Katona Sándor, Molnár Gábor

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék Bf.15/2005/7., Pécsi Törvényszék B.47/2006/19., Pécsi Ítélőtábla Bf.163/2006/10. (BH 2007.6.179), *Kúria Bfv.412/2007/6.*

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.412/2007/6.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2007. évi november hó 15. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Baranya Megyei Bíróság 7.B.47/2006/19. számú ítéletét és a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.163/2006/10. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült 3600.- (háromezer-hatszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Baranya Megyei Bíróság 2006. június 7. napján kihirdetett ítéletével a terheltet több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt - mint többszörös visszaesőt - életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, megállítva, hogy legkorábban 30 év múlva bocsátható feltételes szabadságra.

A megyei bíróság ítéletének tényállása szerint a terheltet 1979. év és 2005. év között több alkalommal marasztalták a bíróságok, többnyire személy elleni erőszakos bűncselekmények miatt. Legutóbb 2005. augusztus 25-én szabadult feltételes kedvezménnyel, többszörös visszaeső. A terhelt nem szenved, és a cselekmény elkövetésekor sem szenvedett az elmeműködés olyan kóros állapotában, amely képtelenné tette vagy korlátozta volna a cselekménye következményeinek felismerésében, illetve a felismerésnek megfelelő cselekvésben. Antiszociális személyiségzavarát nagyfokú indulati kontrollhiány, és impulzivitás jellemzi, ez azonban nem jelent korlátozó tényezőt.

A terhelt és az egyik sértett 2000. évtől 2005. májusáig éltek élettársi kapcsolatban, a kapcsolat a terhelt börtönbüntetésének töltése miatt szakadt meg. Ez idő alatt az élettársa más személlyel létesített kapcsolatot. A terhelt élettársa apjánál, a másik sértettnél lakott korábban, és a szabadulását követően is itt kereste fel élettársát, ahol értesült a más személlyel létesített kapcsolatáról. Az élettársi viszony folytatását illetően a sértett bizonytalan volt, a terhelt azonban ennek ellenére az udvari szoba-konyhás lakásba költözött, ahol a sértett apjával hármasban laktak. A sértett korábbi kapcsolatát sem zárta le, ezért folyamatos vita, veszekedés volt a terhelt és közötte, ami az együtt élők italozása miatt gyakoribbá vált. 2005. augusztus 30-án a terhelt, a sértett és az apja több helyen fogyasztott szeszes italt, és már az utcán vita alakult ki közöttük. A lakásban tovább folytatták az italozást, majd a vita ismét fellángolt a terhelttel a sértett hűtlensége miatt. A sértett 18 óra körül az udvarról azzal tért vissza a lakásba, hogy lepihen. Ekkor a terhelttel a szóváltás újra kezdődött. A sértett egy sodrófát vett elő, és azzal fenyegette meg őt. Tettlegességre ekkor nem került sor, mert azt a sértett apja megakadályozta. A sértett és a terhelt az egyik, a sértett apja a helyiségben lévő másik ágyra lepihent. Kb. fél óra múlva az éllettárs apja az udvari WC-n töltött 2-3 percet, ahonnan visszatérve azt észlelte, hogy a szobában több szúrt sebből vérezve, hörögve az ágyon fekszik a lánya, a terhelt pedig - késsel a kezében - a sértett fölé hajolt. Az apa a terheltet lerángatta a sértettről, aki talpra állva a kezében tartott 15 cm pengehosszúságú késsel őt hastájékon szúrta. Majd a lakásból kiszaladt, az udvaron a kést eldobva elmenekült a helyszínről. A sértett apja az udvarra utána ment és az ott lévő fotelba lerogyott. A lakók értesítették a mentőket és a rendőrséget. A terhelt élettársa a terhelttel történt dulakodás és a szúrások együttes következményeként létrejött heveny vérvesztéses sokk következtében a mentők kiérkezéséig elhunyt.

A másik sértett a terhelt bántalmazása nyomán a bal könyöktáj szúrt-metszett, a bal vesetájon a hasüregbe hatoló szúrt sérülést szenvedett. A két sérülés létrejöhetett egyazon erőbehatástól úgy, hogy a szúrás a könyök táján érintőleges volt, ezt követően hatolt be a bal bordaív alatti területen. A hasi sérülés testüreget nyitott meg, amely közvetlenül életveszélyes állapotot eredményezett. Halálát csak a szakszerű és időben érkezett orvosi ellátás akadályozta meg.

A terhelt a sértettekkel történő dulakodás során a háton, a bal térden hámsérülést, valamint a szem, környékének sérülését szenvedte el, amelyek gyógytartama 8 napon belüli, és pontos keletkezési mechanizmusa nem volt tisztázható.

A rendőrjárőr a terheltet rövid időn belül elfogta.

A terhelt alkoholfüggő, a cselekmény idején a 2,38-2,61 ezrelék véralkohol koncentrációra figyelemmel közepes-súlyos fokú befolyásoltság állapotában, szokványos részeg volt.

Az elhunyt sértettnél az elfogyasztott szeszes ital közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A másik sértett nem volt ittas.

A megyei bíróság ítéletének jogi indokolásában kifejtette, hogy a terhelt esetében a jogos védelmi helyzet meglétét azért nem látta megállapíthatónak, mert a terhelt támadását, az ölési cselekményhez vezető indulatát a napok óta tartó folyamatos veszekedéseknek, a cselekményt fél órával megelőző vitának, a terhelt agresszivitásra való hajlamának és nem utolsó sorban közepes-súlyos fok határán lévő ittas állapotának tudta be. Az éllettársa részéről őt ért esetleges támadásnál a használt eszköz, és a terhelt javára fennálló erőfölény miatt azt állapította meg, hogy nem volt olyan jogos védelmi helyzet, amely indokolta volna a sértettel szemben a kés használatát. A terhelt szúrásainak száma, ereje, a támadott testtájék és az alkalmazott eszköz ugyanakkor a terhelt egyenes ölési szándékára utal e sértett esetében.

A másik sértettre mért szúrás iránya, ereje, a kés, valamint az, hogy a terhelt a támadást nem folytatta, hanem elmenekült, eshetőleges ölési szándékként értékelhető.

A Pécsi Ítélőtábla a 2006. november 28. napján jogerős Bf.I.163/2006/10. számú ítéletével a megyei bíróság ítéletét megváltoztatta. A Pécsi Városi Bíróság 14.B.2380/2003/28. számú, illetve a Baranya Megyei Bíróság 2.Bf.15/2005/7. számú ügyében engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette, és megállapította, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.