BH 2022.10.279 I. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerint a helyi földbizottság csak abban foglalhat állást, hogy a szerződés megkötését az elővásárlásra jogosulttal, vagy a vevővel támogatja-e, közöttük nem rangsorolhat, és állásfoglalásával nem ronthatja el a törvényi elővásárlási sorrendet.

II. A helyi földbizottság a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 24. § (2) bekezdése alapján állásfoglalását a köztudomású tények és legjobb ismeretei, valamint az adatszolgáltatás során beszerzett információk együttes mérlegelése alapján alakítja ki [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 23/A. §, 24. §, 25. §; 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 103. §].

Pertörténet:

Debreceni Törvényszék K.701896/2020/11., Debreceni Törvényszék K.701896/2020/14., Kúria Kfv.37992/2021/6. (*BH 2022.10.279*), 3032/2025. (I. 21.) AB végzés

***********

A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás

[1] A III. rendű alperesi érdekelt és a II. rendű alperesi érdekelt 2020. február 12. napján adásvételi szerződést kötöttek a III. rendű alperesi érdekelt tulajdonát képező külterületi szántó tulajdoni hányadáról. A II. r. alperesi érdekelt a szerződésben úgy nyilatkozott, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) alapján elővásárlási jog nem illeti meg. A felperes elfogadó nyilatkozata szerint elővásárlási joga a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdésének e) pontja alapján áll fenn, mint olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. E jogosultsági csoporton belül továbbá fiatal földműves is, mivel az elővásárlási jog gyakorlása időpontjában elmúlt 16 éves, de a 40. életévét nem töltötte be. A IV. rendű alperesi érdekelt elfogadó nyilatkozata szerint helyben lakó földműves, ezért elővásárlási joga a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés d) pontja alapján áll fenn.

[2] Az alperes jegyzéket készített, melyben első helyen a IV. rendű alperesi érdekeltet, második helyen pedig a felperest szerepeltette, és megkereste az I. rendű alperesi érdekelt helyi földbizottsági feladatkörben eljáró területi szervét az állásfoglalás kialakítása iránt. A helyi földbizottságnak írt levelében a felperes előadta, hogy a birtokviszonyok átláthatóságára, a spekulatív földszerzések megelőzésére, az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képező földbirtokok kialakítására és megőrzésére, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítésére, az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére, a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtokpolitikai érdekeknek az felel meg, ha a szerződés vele jön létre, mert szüleinek a perbeli ingatlannal azonos településen mintegy 40 ha föld van a tulajdonában, illetve a használatában, családjában a birtokszerkezet stabil és átlátható, ténylegesen és észszerűen gazdálkodnak, és mint fiatal gazda a szüleivel azonos településen a gazdálkodás bővítése érdekében kívánja a földet megszerezni. Kifejtette, hogy ő maga ugyan nem helyben lakó, mint a IV. rendű alperesi érdekelt, de hozzá hasonlóan földműves. Azt is kifejtette, hogy a IV. rendű alperesi érdekelt több jogcímen is szerzett már földeket, amelyek közül azokat, amelyeket adásvétel útján szerzett, turisztikai célokra hasznosította.

[3] A helyi földbizottság 2020. április 14. napján kelt állásfoglalásaiban a szerződés megkötését a II. rendű alperesi érdekelttel, a IV. rendű alperesi érdekelttel és a felperessel is támogatta. Nem állapított meg olyan körülményt és tényt, amely ellentétes lenne a Földforgalmi tv. 23/A. § (1) bekezdésében foglaltakkal.

[4] Az alperes a 2020. május 22. napján kelt, 572744/6/2020 ügyiratszámú határozatával az adásvételi szerződést a IV. rendű alperesi érdekelt és a III. rendű alperesi érdekelt között hagyta jóvá. Határozatát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 13. § (3) bekezdésére, a felperes, a II. rendű és a IV. rendű alperesi érdekeltek jognyilatkozatukban hivatkozott elővásárlási jogcímére, a földműves minőségükre, az át nem lépett szerzési maximumra, a IV. rendű alperes helyben lakó minőségére és arra alapította, hogy a felperes fiatal földműves. Határozatában felhívta a helyi földbizottság eljárására vonatkozó szabályokat, a Földforgalmi tv. 30. § (1) bekezdését, továbbá arra hivatkozott, hogy a Földforgalmi tv. 23. § (1)-(2) bekezdéseiben és 27. §-ában meghatározott megtagadási okok nem álltak fenn.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[5] A felperes kereseti kérelmében a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését, valamint az alperes perköltségben marasztalását kérte.

[6] Álláspontja szerint a hatósági eljárást lefolytató alperesnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 9. §-a szerinti hatóságként, észlelnie kellett volna azt, hogy a helyi földbizottsági állásfoglalás nem felel meg a Fétv. 103. §-ában foglaltaknak, mert az csak a Földforgalmi tv. 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat sorolja, de abból nem tűnik ki, hogy a következtetésére milyen tények és információk alapján és miként jutott, ezért az alperes sem tudta teljesíteni a tényállástisztázási kötelezettségét.

[7] Felhívta az Alkotmánybíróság 2019. október 29. napján kelt, III/1455/2019. ügyszámú határozatát, amely szerint a földbizottságnak az értékelést olyan részletességgel kell elvégeznie, hogy az a hatóság határozatának alapjául szolgálhasson és tényállástisztázási kötelezettségének is eleget tudjon tenni, a hatóságot ugyanis csak egy alakilag és ténybelileg megalapozott állásfoglalás köti.

[8] Álláspontja szerint, ha a helyi földbizottság eleget tett volna értékelési feladatának, a IV. rendű alperesi érdekelt és a felperes vonatkozásában teljesen más következtetésre kellett volna jutnia, mert állítása szerint maga ténylegesen mezőgazdasági termelést folytat, szülei a helyi gazdálkodó közösség meghatározó tagjai, ezért a felperes földszerzése beleillik a hivatkozott célok megvalósulását segítő szempontok sorába.

[9] Az első tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy azt nem állítja, hogy az adott területen vagy körzetben a IV. rendű alperesi érdekelt nem végez mezőgazdasági tevékenységet, csak azt próbálta sejtetni, hogy a helyi földbizottságnak kellett volna tisztáznia, hogy az adott településen ki gazdálkodik és ki nem. Úgy sejti, hogy a perbeli ingatlant a IV. rendű alperesi érdekelt a mezőgazdasági termelésből ki kívánja vonni és azt pályázati célra kívánja hasznosítani, de a helyi földbizottság e körben sem folytatott vizsgálódást.