32013R0099[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 99/2013/EU rendelete ( 2013. január 15. ) az európai statisztikai programról (2013-2017)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 99/2013/EU RENDELETE

(2013. január 15.)

az európai statisztikai programról (2013-2017)

(EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Az európai statisztikai program létrehozása

Létrejön a 2013-tól 2017-ig tartó időszakra vonatkozó európai statisztikai program (a továbbiakban: a program).

A program a 2018 és 2020 közötti időszakra meghosszabbításra kerül.

2. cikk

Hozzáadott érték

A program hozzáadott értéke annak biztosításában áll, hogy az európai statisztikák az uniós szakpolitikák kidolgozásához, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges információkra összpontosítanak. Emellett hozzájárul az erőforrások hatékony felhasználásához, mivel az általa támogatott intézkedések lényeges mértékben hozzájárulnak a harmonizált, összehasonlítható, megbízható, felhasználóbarát és hozzáférhető statisztikai információk fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez az európai statisztika gyakorlati kódexe ("gyakorlati kódex") által meghatározott, az európai statisztikai rendszer bizottsága (ESR-bizottság) által elfogadott egységes szabványok és közös alapelvek, különösen a relevancia minőségi követelményei, a pontosság, a megbízhatóság, az időszerűség és időbeli pontosság, a hozzáférhetőség, a világosság, a koherencia és összehasonlíthatóság alapján.

3. cikk

Hatály

Ez a rendelet a 223/2009/EK rendelet 13. és 14. cikkével összhangban biztosítja az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének programozási keretét, valamint a 2013 és 2020 közötti időszakra előirányozott intézkedések fő területeit és célkitűzéseit.

4. cikk

Célkitűzések

(1) A program általános célkitűzése, hogy az európai statisztikai rendszer (ESR) továbbra is az Európára vonatkozó, magas színvonalú statisztikák vezető szolgáltatója legyen.

(2) A nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló források és az adatszolgáltatói terhek figyelembevételével a program végrehajtása érdekében hozott statisztikai intézkedések során a következő egyedi célkitűzések megvalósítására kell törekedni:

-

1. célkitűzés : statisztikai információk időben történő biztosítása az európai uniós szakpolitikák kidolgozásának, nyomon követésének és értékelésének támogatása érdekében, megfelelően tükrözve a prioritásokat, megteremtve egyúttal a gazdasági, társadalmi és környezeti területek egyensúlyát, és kielégítve az európai statisztikák széles felhasználói köre, így az egyéb döntéshozók, kutatók, vállalkozások és általában az európai polgárok igényeit, költséghatékony módon és az erőfeszítések szükségtelen megsokszorozása nélkül,

-

2. célkitűzés : az európai statisztikák előállítását segítő új, a hatékonyság növelésére és a minőség javítására irányuló módszerek megvalósítása,

-

3. célkitűzés : az ESR-en belüli és azon túlmenő partnerség megerősítése annak érdekében, hogy az ESR termelékenységét és a hivatalos statisztikák terén világszinten betöltött vezető szerepét tovább lehessen javítani, és

-

4. célkitűzés : annak biztosítása, hogy a statisztikákat a program teljes ideje alatt egységesen módon állítsák elő, feltéve, hogy ez nem áll ellentétben az ESR prioritás-meghatározási mechanizmusaival.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett általános és egyedi célkitűzések, valamint a program végrehajtásának nyomon követését lehetővé tevő mutatók részletesebb leírását a melléklet tartalmazza. A 223/2009/EK rendelet 13. és 14. cikkének megfelelően a program éves szintű, részletes tervezése szükséges, amelynek része lesz egy, a folyamat szerves részét képező prioritásmeghatározási mechanizmus. A program célkitűzéseit az ESR-ben megvalósított szoros és összehangolt együttműködés révén kell elérni. A program magában foglalja olyan, megfelelő eszközök fejlesztését, amelyek következtében javul az ESR minősége és rugalmassága, valamint arra vonatkozó képessége, hogy a felhasználók igényeit kellő időben kielégítse. Vezető szerepet kell vállalnia az olyan mutatók kialakításában, amelyek képesek megfelelni a XXI. század kihívásainak, nevezetesen segítségükkel mérhetővé válik a környezeti fenntarthatóság, az életminőség és a társadalmi kohézió, valamint nyilván lehet tartani a szolgáltatási ágazatban és a szociális gazdaságban folytatott gazdasági tevékenységet.

5. cikk

Statisztikai irányítás, függetlenség, átláthatóság és minőség

(1) Az európai statisztikákat szakmailag független és átlátható módon kell előállítani.

(2) A programot a gyakorlati kódex elveivel összhangban hajtják végre a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének megfelelően kiváló minőségű, harmonizált és összehasonlítható európai statisztikák előállítása és közzététele, valamint a teljes ESR megfelelő működésének biztosítása céljából. A nemzeti statisztikai intézetek és az Unió statisztikai hatósága (Bizottság [Eurostat]) szakmai függetlenségük révén biztosítják, hogy az európai statisztikák megfeleljenek a gyakorlati kódexnek.

(3) Az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és közzétételéért felelős, a tagállamok által kijelölt nemzeti statisztikai intézetek és más nemzeti hatóságok (együttesen: a nemzeti statisztikai hatóságok) és a Bizottság (Eurostat):

- olyan intézményi és szervezeti környezet megszilárdítására törekednek, amely elősegíti az európai statisztikákat előállító és közzétevő nemzeti statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) tevékenységeinek összehangolását, eredményességét és hitelességét,

- hangsúlyt helyeznek a 223/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésében megállapított statisztikai alapelvekre és a felhasználók igényeire,

- a 223/2009/EK rendeletnek megfelelően az Unió intézményi felhasználóinak igényeit elégítik ki, és olyan statisztikák létrehozására törekednek, amelyek az európai statisztikák széles felhasználói körét, így egyéb döntéshozókat, kutatókat, vállalkozásokat és általában az európai polgárokat szolgálják ki, és

- nemzetközi szinten együttműködnek a statisztikai szervezetekkel a nemzetközi koncepciók, osztályozások, módszerek és egyéb standardok használatának előmozdítása érdekében, különösen a nagyobb koherencia és jobb összehasonlíthatóság globális szinten való biztosítása céljából.

(4) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a statisztikákat standardizált módon állítsa elő, valamint ellenőrzési mechanizmusokkal erősítse meg, amennyire csak lehetséges.

(5) Az átláthatóság érdekében a Bizottság (Eurostat) adott esetben a minőséggel kapcsolatos jelentéstételi és megfelelést ellenőrző gyakorlat keretében nyilvánosságra hozza az európai statisztikákhoz való nemzeti hozzájárulások minőségére vonatkozó értékelését.

(6) A Bizottság (Eurostat) megvizsgálja, hogy milyen módon teheti - különösen a weboldalán hozzáférhető - kiadványait felhasználóbarátabbá a laikusok számára, valamint biztosítania kell a teljes adatsorokhoz való könnyű hozzáférést, továbbá intuitív összehasonlító grafikonokkal kell szolgálnia, hogy nagyobb hozzáadott értéket nyújtson a polgároknak. A Bizottság (Eurostat) rendszeres frissítéseinek - lehetőség szerint - információval kell szolgálniuk minden egyes tagállamról és - adott esetben és amennyiben annak haszna nagyobb, mint az adatgyűjtés költsége - éves, havi, illetve hosszú távú adatsorokat kell tartalmazniuk.

6. cikk

Statisztikai prioritásmeghatározás

(1) A program a jelenlegi uniós szakpolitikák kialakítását, végrehajtását és nyomon követését támogató statisztikai kezdeményezéseket biztosít, valamint statisztikai támogatást nyújt az új uniós szakpolitikai kezdeményezésekből eredő fontos követelmények vonatkozásában.

(2) A Bizottság a 9. cikkben említett éves munkaprogramok előkészítése során gondoskodik a prioritások hatékony megállapításáról és a statisztikai prioritások éves felülvizsgálatáról, illetve a prioritásokról való jelentéstételről. Az éves munkaprogramok ezért annak biztosítását célozzák majd, hogy az európai statisztikákat a nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló források keretein belül lehessen előállítani. A prioritások megállapítása az európai statisztikák meglévő területein fennálló statisztikai követelmények csökkentésével hozzájárul az új statisztikai követelményekkel járó költségek és terhek csökkentéséhez, és azokat a tagállamokkal szorosan együttműködve kell megállapítani.

(3) A Bizottság biztosítja a statisztikai tevékenységek prioritásainak éves felülvizsgálatához szükséges eszközök kifejlesztését és alkalmazását, hogy ezáltal hozzájáruljon az adatszolgáltatók és a statisztikák előállítói költségeinek és terheinek csökkentéséhez.

(4) A Bizottságnak az új intézkedésekre vonatkozó javaslatokat és a meglévő statisztikák jelentősebb felülvizsgálatát megfelelően indokolnia kell, és a tagállamok által szolgáltatott adatokra támaszkodva a 223/2009/EK rendelet 14. cikkének (3) bekezdése értelmében információt kell nyújtania az adatszolgáltatói terhekről és az előállítási költségekről.

7. cikk

Finanszírozás

(1) A program végrehajtásához 2013-ban rendelkezésre álló uniós pénzügyi keretösszeg 57,3 millió EUR, amely a 2007 és 2013 közötti programozási időszakhoz tartozik. A program végrehajtásához a 2014 és 2017 közötti időszakra rendelkezésre álló uniós pénzügyi keretösszeg 234,8 millió EUR, amely a 2014 és 2020 közötti programozási időszakhoz tartozik.

A program végrehajtásához a 2018 és 2020 közötti időszakra rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeg 218,1 millió EUR, amely a 2014 és 2020 közötti programozási időszakhoz tartozik.

(2) A Bizottság az uniós pénzügyi támogatást a költségvetési rendelettel összhangban hajtja végre.

(3) Az éves előirányzatokról a Bizottság határoz, tiszteletben tartva az Európai Parlament és a Tanács előjogait.

8. cikk

Adminisztratív és technikai segítségnyújtás

A programhoz rendelt pénzügyi keret fedezheti a program irányításához és célkitűzései eléréshez szükséges előkészítő, nyomonkövetési, ellenőrző, audit- és értékelőtevékenységekre vonatkozó költségeket: ideértve különösen a tanulmányokat, a szakértői találkozókat, a statisztikai szakértők díjazásával kapcsolatos kiadásokat, a tájékoztatási és kommunikációs intézkedéseket, az információfeldolgozásra és -cserére összpontosító informatikai hálózatokkal kapcsolatos kiadásokat, valamint a Bizottság részéről a program irányításával kapcsolatban felmerülő minden egyéb technikai és adminisztratív segítségnyújtási kiadást. A pénzügyi keret az azon tagállamok számára nyújtott technikai segítséget és szakértői támogatást is magában foglalhatja, amelyek sajátos körülmények miatt nem képesek egyes európai statisztikák előállítására, vagy azoknak az előírt minőségben való előállítására.

9. cikk

Éves munkaprogramok

A program végrehajtása érdekében a Bizottság a 223/2009/EK rendelet 17. cikkében megállapított követelményeknek megfelelő éves munkaprogramokat fogad el, amelyek meghatározzák az elérendő célkitűzéseket és az éves munkaprogramok várható eredményét, az e rendelet 4. cikke (1) és (2) bekezdésében említett általános és egyedi célkitűzésekkel összhangban. A Bizottság gondoskodik arról, hogy megfelelő hangsúly kerüljön a gyakorlati kódex betartásának elősegítését célzó intézkedésekre. Valamennyi éves munkaprogramot tájékoztatás céljából közölni kell az Európai Parlamenttel.

10. cikk

A beavatkozások típusai

Az uniós pénzügyi hozzájárulások támogatások vagy közbeszerzési szerződések, illetve a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett általános és egyedi célkitűzések eléréséhez szükséges bármely egyéb beavatkozások formájában nyújthatók.

11. cikk

Támogatható intézkedések

(1) Az uniós pénzügyi hozzájárulások a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett általános és egyedi célkitűzések eléréséhez szükséges, az európai statisztikák fejlesztésére, előállítására és közzétételére irányuló intézkedéseket támogatnak. A 2. cikknek megfelelően az Unió számára magas hozzáadott értéket képviselő intézkedések elsőbbséget élveznek.

(2) A 223/2009/EK rendelet 15. cikkében említett együttműködési hálózatok támogatására irányuló pénzügyi hozzájárulás biztosítható az intézkedések számára nyújtott támogatások formájában, és a támogatható költségek legfeljebb 95 %-át fedezheti.

(3) Adott esetben a 12. cikk (3) bekezdésében említett szervezetek működésének támogatására működési támogatások ítélhetők oda, amelyek nem haladhatják meg a támogatható költségek 50 %-át.

(4) A tagállamok részéről az adatgyűjtéseken alapuló intézkedések végrehajtása során keletkező kiadások finanszírozásához való hozzájárulásként adatgyűjtésenként egyösszegű kifizetés nyújtható - az adatgyűjtésenként meghatározott felső határig - minden adatállomány után; az adatgyűjtések eredményeit hiánytalanul továbbítani kell a Bizottságnak. Az egyösszegű kifizetés összegét a Bizottság rögzíti, megfelelően figyelembe véve az adatgyűjtés összetettségét.

12. cikk

A támogatható kedvezményezettek

(1) A költségvetési rendelet 128. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a 223/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésében meghatározott nemzeti statisztikai hatóságok ajánlattételi felhívás nélkül is részesülhetnek támogatásban.

(2) Az együttműködési hálózatok az 1. bekezdésben említett kedvezményezettekre és más, a költségvetési rendelet 128. cikkének (1) bekezdésével összhangban ajánlattételi felhívás nélkül támogatható szervekre is kiterjedhetnek.

(3) A 11. cikk (3) bekezdésében említett működési támogatások olyan szervezeteknek ítélhetők oda, amelyek mindkét alábbi kritériumnak megfelelnek:

a) nem profitorientált szervezetek, amelyek függetlenek az ipari, kereskedelmi, üzleti és más összeférhetetlen érdekektől, és amelyek fő célkitűzésként és tevékenységként a gyakorlati kódex végrehajtását, valamint az európai statisztikák előállításának új, a hatékonyság uniós szintű növelésére és a minőség uniós szintű javítására irányuló módszereinek végrehajtását segítik elő és támogatják; valamint

b) a Bizottság számára kielégítő beszámolót adtak tagságukról, belső szabályzatukról és finanszírozási forrásaikról.

13. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság - csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal - megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2) A Bizottság vagy képviselői és a Számvevőszék jogosultak dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzést végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál, akik a program alapján uniós forrásból részesültek.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 1 ) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben ( 2 ) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezhet annak megállapítása céljából, hogy a program alapján finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(5) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben egy tevékenység végrehajtása teljes egészében vagy részben kiszervezésre vagy átruházásra kerül, vagy amennyiben ahhoz közbeszerzési szerződést vagy pénzügyi támogatást kell valamely harmadik fél számára odaítélni, úgy a szerződésben, a támogatási megállapodásban vagy a támogatási határozatban szerepelnie kell a szerződő fél vagy a kedvezményezett azon kötelezettségének, miszerint minden érintett harmadik félnek kifejezetten el kell fogadnia a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF említett hatásköreit.

14. cikk

Harmadik országok részvétele a programban

Az alábbiak vehetnek részt az európai statisztikai programban:

a) az EGT-EFTA országok, az EGT-megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban;

b) Svájc, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről szóló 2004. október 26-i megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban ( 3 ); és

c) az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, az uniós tagságot kérelmező, tagjelölt vagy a csatlakozó országok, valamint a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő nyugat-balkáni országok, az ezen országokkal kötött megfelelő két- vagy többoldalú, az adott országok uniós programokban való részvételének általános elveit meghatározó megállapodásokban foglalt feltételekkel összhangban.

15. cikk

A program értékelése és felülvizsgálata

(1) A Bizottság az ESR-bizottsággal folytatott konzultációt követően legkésőbb 2015. június 30-ig időközi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a program végrehajtásának eredményeiről.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett időközi jelentés alapján az ESR-bizottsággal folytatott konzultációt követően legkésőbb 2016. december 31-ig javaslatot tehet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2018-2020 közötti program meghosszabbítására, tiszteletben tartva a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó TPK-t.

(2a) A Bizottság (Eurostat) 2019. december 31-ig a program végrehajtásáról szóló eredményjelentést nyújt be az ESR-bizottságnak. Ez a jelentés részletesen ismerteti a Bizottság (Eurostat) véleményét a program perspektíváiról a 2021-ben kezdődő többéves pénzügyi kereten belül. Ezt a jelentést be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.

(3) A Bizottság az ESR-bizottsággal és az európai statisztikai tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően 2021. december 31-ig a program végrehajtásáról szóló végső értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés különösen az alábbiakat értékeli:

a) a statisztikai termékek prioritása újbóli módosításának és költségelemzésének eredménye;

b) az ESR által a tagállami végrehajtási és előállítási költségek csökkentésére, valamint a program alá tartozó statisztikai projektekből és területekből eredő általános terhek korlátozására irányuló intézkedések;

c) a hivatalos statisztikák könnyebben hozzáférhetővé és felhasználóbarátabbá tétele terén elért előrelépések, ideértve az Eurostat weboldalán történő adatszolgáltatást is; és

d) az adatok rendelkezésre állása terén - többek között a szociális gazdasági tevékenységekre és az Európa 2020 stratégia mutatókra vonatkozóan - elért javulás.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

A 2013 és 2020 közötti európai statisztikai program statisztikai infrastruktúrája és célkitűzései

Bevezető

Az uniós szakpolitikák végrehajtása az Unió, valamint nemzeti és regionális szintű részegységeinek gazdasági, társadalmi, területi és környezeti helyzetére vonatkozó, jó minőségű, összehasonlítható és megbízható statisztikai információkat igényel. Az európai statisztikák nélkülözhetetlenek továbbá az Uniónak ahhoz, hogy a közvélemény és az uniós polgárok megérthessék a demokratikus folyamatokat, és részt vehessenek bennük, valamint hogy vitát folytassanak az Unió jelenéről és jövőjéről.

A program biztosítja az európai statisztikák 2013 és 2020 közötti időszakban történő fejlesztésének, előállításának és közzétételének jogszabályi keretét.

Az európai statisztikákat e jogszabályi keretek között az európai statisztikai rendszeren (ESR) belül folytatott szoros és összehangolt együttműködés útján fejlesztik, állítják elő és teszik közzé.

A program keretében fejlesztett, előállított és közzétett statisztikák hozzájárulnak az EUMSZ-ben, az Európa 2020 stratégiában és annak vonatkozó kiemelt kezdeményezéseiben megfogalmazott uniós szakpolitikák, valamint a Bizottság stratégiai prioritásai által meghatározott egyéb szakpolitikák végrehajtásához.

Tekintettel arra, hogy a program egy ötéves időszakot felölelő többéves program, valamint hogy az ESR célja, hogy megőrizze a statisztika területén betöltött kiemelkedő szerepét, a program hatályát és célkitűzéseit tekintve ambiciózus, megvalósítása ugyanakkor lépésenkénti megközelítés alapján történik. A program célja egy, a prioritások meghatározására és az egyszerűsítésre irányuló hatékony mechanizmus kidolgozása.

Statisztikai infrastruktúra

A program statisztikai információs infrastruktúra létrehozására irányul. Ezt az infrastruktúrát a különböző felhasználási módok széles körű és intenzív alkalmazására tekintettel kell kialakítani.

Az európai statisztikai információk előállítására vonatkozó döntések mozgatórugója a politikaalkotás. Azonban e statisztikáknak más döntéshozók, kutatók, vállalkozások, valamint általánosságban az európai polgárok számára is rendelkezésre kell állniuk és könnyen hozzáférhetőeknek kell lenniük, mivel közjavaknak minősülnek, amelyekért a polgárok és a vállalkozások fizetnek, akiknek szintén részesülniük kell a szolgáltatások előnyeiből. Ahhoz, hogy az infrastruktúra betölthesse e szerepet, olyan megalapozott koncepcionális keret alapján kell megtervezni, amely egyrészt biztosítja a több célra való alkalmasságot, másrészt lehetővé teszi a felhasználók átalakuló igényeihez való rugalmas alkalmazkodást az elkövetkező évek során.

A statisztikai információk infrastruktúráját az alábbi rész ismerteti:

A STATISZTIKAI INFORMÁCIÓK INFRASTRUKTÚRÁJA

Magyarázat

Adatok :

a statisztikai hatóságok által hagyományos statisztikai tevékenységek alapján (mintavételes felmérésekkel, teljes körű felmérésekkel stb.) gyűjtött adatok, illetve olyan egyéb forrásokból származó adatok, amelyeket statisztikai célokra újra felhasználnak. Ezek az egyes szakpolitikai területek - pl. a munkaerőpiac, a migráció vagy a mezőgazdaság - igényeire szabott információk.

E fogalom magában foglalja továbbá az igazgatási célból gyűjtött, azonban a nemzeti statisztikai hatóságok által statisztikai célokra felhasznált információkat is (ezeket általában igazgatási forrásokból származó adatoknak nevezik).

Számviteli rendszerek : nemzetközileg elfogadott szabályokon alapuló, koherens és integrált számlák, mérlegek és táblázatok. A számviteli keretrendszer biztosítja a magas fokú konzisztenciát és összehasonlíthatóságot; a statisztikai adatok az elemzés és a politikaalkotás céljainak megfelelően kialakított formában állíthatók össze és mutathatók be.

Mutatók : a mutatók egy adott kulcsfontosságú kérdéssel vagy jelenséggel kapcsolatos, összefoglaló jellegű értékek, amelyeket megfigyelt tények sorozata alapján állapítanak meg. A mutatók segítségével meghatározható a viszonylagos helyzet, vagy megjeleníthetők a pozitív vagy negatív irányú változások. A mutatók általában közvetlen forrásként szolgálnak az uniós és globális szakpolitikák számára. A stratégiai fontosságú szakpolitikai területeken a célkitűzések meghatározásában és azok elérésének figyelemmel kísérésében van jelentőségük.

Ezen az átfogó rendszeren belül a program a statisztikai információk három további pillérét különbözteti meg: vállalkozások, polgárok Európája, valamint térinformatikai, környezeti, mezőgazdasági és egyéb ágazati statisztikák.

Az uniós és vonatkozó globális szakpolitikák olyan eszközök, amelyek meghatározzák azokat a statisztikai követelményeket, amelyekre a program az újratervezett szerkezeti felépítés és a megfelelő statisztika-előállítási folyamatok révén reagál. Ezért minden egyes uniós és globális szakpolitika megjelenik a statisztikai infrastruktúra különböző elemeiben, és a program azok mindegyikére vonatkozóan egyedi tevékenységeket tartalmaz. Az elkövetkező évek során meghatározott új szakpolitikákat a mutatók/számlák képzését segítő új módszerek kialakításával fogják lefedni, amelyek a három pillér keretében előállított statisztikai adatokon alapulnak.

STATISZTIKAI INFORMÁCIÓK - SZERKEZET ÉS DINAMIKA

Célkitűzések

A program általános célkitűzése, hogy az ESR az Európára vonatkozó, magas színvonalú statisztikák vezető szolgáltatójának szerepét töltse be.

A nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló források és az adatszolgáltatói terhek figyelembevételével a program végrehajtása érdekében tett statisztikai intézkedések során a következő egyedi célkitűzések megvalósítására kell törekedni:

- 1. célkitűzés: statisztikai információk kellő időben és költséghatékony módon, az erőfeszítések szükségtelen megkettőzése nélkül történő szolgáltatása az uniós szakpolitikák kidolgozásának, nyomon követésének és értékelésének támogatása érdekében, megfelelően tükrözve a prioritásokat, megteremtve egyúttal a gazdasági, társadalmi, területi és környezeti területek egyensúlyát és kielégítve az európai statisztikák széles felhasználói köre, többek között az egyéb döntéshozók, a kutatók, a vállalkozások és általában az uniós polgárok igényeit,

- 2. célkitűzés: az európai statisztikák előállítását segítő új, a hatékonyság növelésére és a minőség javítására irányuló módszerek megvalósítása,

- 3. célkitűzés: az ESR-en belüli és azon túlmenő partnerség megerősítése annak érdekében, hogy az ESR termelékenységét és a hivatalos statisztikák terén világszinten betöltött vezető szerepét tovább lehessen javítani, és

- 4. célkitűzés: annak biztosítása, hogy az ilyen statisztikákat a program teljes időtartama alatt egységes módon állítják elő, feltéve, hogy ez összhangban áll az ESR prioritásmeghatározási mechanizmusával.

Ezek az egyedi célkitűzések az alábbiakban ismertetett kiemelt területre bonthatók fel. Az 1. és 4. célkitűzésre az "I. Statisztikai források", a 2. célkitűzésre a "II. Az uniós statisztikák előállításának módszerei", a 3. célkitűzésre pedig a "III. Partnerség" című rész vonatkozik.

I. STATISZTIKAI EREDMÉNYEK

1. Mutatók

1.1. Európa 2020

Az Európa 2020 stratégia jóváhagyása jelentős mértékben alakította az Uniót és a nemzeti szakpolitikákat az elkövetkező években érintő stratégiai programot. E program keretében számos területre vonatkozóan olyan kiemelt célokról és kezdeményezésekről állapodtak meg, amelyekkel kapcsolatban az ESR-nek statisztikai mutatókat kell szolgáltatnia - ilyen például az innováció feltételeinek javítása; a kutatás és a fejlesztés; a tisztességes munkahelyek elősegítése; a nemek közötti egyenlőség előmozdítása; az Unió éghajlatváltozási és energiaügyi célkitűzéseinek teljesítése; az erőforrás-hatékonyság; az oktatás színvonalának növelése, beleértve a korai iskolaelhagyás mérséklését; az egész életen át tartó szakképzés és a tanulási célú mobilitás fokozása; az egészséges és aktív időskor; a társadalmi befogadás előmozdítása; és a szegénység csökkentése. Megfelelő esetben nemek szerint bontott statisztikákra van szükség a nemi alapú megkülönböztetés jelenségeinek megértéséhez, különös figyelmet fordítva a nemi alapú erőszakra.

1.1.1. célkitűzés

A jó minőségű és az európai szemeszterhez kellő időben rendelkezésre bocsátandó statisztikai információk szolgáltatása az Európa 2020 stratégia végrehajtásának nyomon követéséhez. Az új mutatóknak a lehető legnagyobb mértékben a rendelkezésre álló statisztikai adatokon kell alapulniuk.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- az Európa 2020 stratégia kiemelt céljaira vonatkozó frissített, Bizottság (Eurostat) weboldalán elérhető mutatók (a foglalkoztatás, a kutatás és fejlesztés, az innováció, az energia/éghajlatváltozás, az oktatás, a környezetvédelem, a szociális védelem, a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem területén),

- statisztikák, amelyek az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései végrehajtását segítenek nyomon követni,

- további, az Unió gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi politikáinak előzetes és utólagos értékeléséhez forrásként szolgáló mutatók, és

- a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás, valamint a határozott idejű és a határozatlan idejű szerződések között különbséget tevő foglalkoztatási mutatók, valamint a munkanélküliséggel kapcsolatos olyan mutatók, amelyek figyelembe veszik az aktivizálási politikákban, például képzésekben részt vevők számát. Ezeknek a mutatóknak a nemek közötti különbségekre vonatkozó adatokat is magukban kell foglalniuk.

1.2. Gazdasági kormányzás

A válság és a pénzügyi piacokon kialakult feszültségek rámutattak az uniós gazdasági kormányzás megerősítésének szükségességére. Az Unió a gazdasági kormányzás és a koordináció terén már tett döntő fontosságú lépéseket, amelyek némelyike a folyamatban levő statisztikai tevékenységek mellett jelentős statisztikai következményekkel fog járni.

1.2.1. célkitűzés

Az uniós döntéshozók és a lakosság számára lényeges új statisztikai információk kidolgozása és a meglévők továbbfejlesztése a megerősített és integrált uniós gazdasági kormányzás, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumot és a gazdaságpolitikát integráló felügyeleti ciklus vonatkozásában.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- a makrogazdasági egyensúlyhiányt jelző eredménytáblához és az azt megalapozó elemzéshez szükséges statisztikai adatok nyújtása,

- a továbbfejlesztett Stabilitási és Növekedési Paktumhoz szükséges - különösen a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó, jó minőségű statisztikák előállítását és biztosítását szolgáló - statisztikai adatok szolgáltatása,

- statisztikai adatok szolgáltatása a gazdasági egyenlőtlenségek hatékony nyomon követéséhez,

- a versenyképesség mérésére szolgáló mutatók kidolgozása és előállítása, és

- az előállítási lánc megbízható minőségirányításának megvalósítása, amely a tagállami upstream államháztartási adatokra és a mögöttes munkafolyamatokra is kiterjed.

1.2.2. célkitűzés

Az uniós döntéshozók megbízható statisztikákkal és mutatókkal való ellátása igazgatási és szabályozási célokra, valamint az egyes uniós szakpolitikák terén tett kötelezettségvállalások nyomon követéséhez.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- az igazgatási és szabályozási célokra szolgáló statisztikák körének meghatározása és elfogadása a felhasználókkal közösen, és

- adott esetben e mutatók megbízható minőségirányítási keretének meghatározása, végrehajtása és ismertetése.

1.3. Gazdasági globalizáció

A pénzügyi válság szociális, gazdasági és egyéb hatásai, a határokon átívelő forgalom növekedése és az előállítási folyamatok szétaprózódása rámutatott a globalizálódott előállítás koherensebb keretének és fokozott mérésének szükségességére.

1.3.1. célkitűzés

Az uniós döntéshozók és a lakosság számára a gazdasági globalizációval és a globális értékláncokkal kapcsolatban rendelkezésre álló mutatók és statisztikai információk javítása. Ezen információknak hozzá kell járulniuk a globalizáció gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak jobb megértéséhez.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- a gazdasági globalizációra vonatkozóan az Eurostat weboldalán közzétett, meglévő mutatók frissítése,

- a globális értékláncokra - többek között a természeti erőforrások áramlásaira és az azoktól való függőségre - vonatkozó új mutatók kidolgozása,

- az uniós piacot és különösen az uniós munkaerőpiacot érintő pozitív és negatív következmények elemzését lehetővé tévő adatok szolgáltatása,

- a globális értékláncok elemzése, lehetőség szerint megfelelő, adatokra/eredményekre vonatkozó táblázatok, valamint külkereskedelmi és vállalkozási statisztikák segítségével, ideértve a mikroadatok összekapcsolását; valamint ezen elemzés eredményeinek hozzárendelése az uniós érdekű nemzetközi kezdeményezésekhez, és

- a pénzügyi közvetítési szolgáltatások díjának kiszámítására és elosztására vonatkozó reform szükségességének elemzése.

2. Számviteli keretek

"A GDP-n innen és túl - A haladás mérése változó világunkban" című, 2009. augusztus 20-i bizottsági közlemény (a továbbiakban: a GDP-n innen és túl), valamint a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás méréséről szóló Stiglitz-Sen-Fitoussi-jelentés közzététele új lendületet adott az ESR fő kihívása tekintetében: nevezetesen hozzájárult annak megoldásához, hogy miként lehet több területet érintő kérdésekre vonatkozóan jobb, az összetett társadalmi, környezeti és gazdasági jelenségeket leíró, integráltabb statisztikákhoz jutni a gazdasági termeléssel kapcsolatos hagyományos méréseken túl. Az ESR-ben a GDP-n innen és túl témájával kapcsolatos munka három kiemelt területre összpontosít: a háztartási szektorra vonatkozó statisztikák, valamint a jövedelemeloszlás, a fogyasztás és a vagyoni helyzet mérésére vonatkozó statisztikák; az életminőség többdimenziós módon történő mérése; és a környezeti fenntarthatóság mérése. A 2015-ben elfogadott, új globális fenntartható fejlesztési célok további lendületet adnak. A nemzeti és regionális számlák európai rendszere (a továbbiakban: ESA) valamennyi gazdasági statisztika számára integrált és egységes keretet biztosít, amelyet egyéb mutatókkal kell kiegészíteni annak érdekében, hogy átfogóbb információkat szolgáltasson a szakpolitikai és egyéb döntéshozatalhoz. Az ESA 2010 teljes körű végrehajtását - az eltérések 2020-ig történő fokozatos megszűnésének figyelembevételével - rendszeres minőség- és megfelelőségértékelések támogatják majd, amelyek további javuláshoz vezetnek a mutatók időszerűsége és rendelkezésre állása terén.

2.1. Gazdasági és társadalmi teljesítmény

A gazdasági válság fokozta a gazdasági ingadozások, a gazdasági egyenlőtlenségek alakulása, illetve a társadalmi hatásuk jobb megértését és elemzését lehetővé tevő, és ezáltal a döntéshozatali folyamatot megkönnyítő, jó minőségű makrogazdasági mutatók szükségességét. Az egyre inkább globalizálódó előállítás szükségessé teszi a különböző területekről származó statisztikák értelmezését és integrálását megkönnyítő, egységes keret kialakítását.

2.1.1. célkitűzés

A gazdasági teljesítmény kiegészítő mérése a globalizáció, az életminőség, az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a gazdasági fenntarthatóság, az egészség, a jólét, a társadalmi kohézió és a társadalmi befogadás különböző dimenziói révén. A globalizált statisztika-előállítás elemzését szolgáló keret kidolgozása.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- éves és negyedéves nemzeti számlák, valamint éves regionális számlák alkalmazása és összeállítása az ESA-nak megfelelően,

- a bevétel, a fogyasztás és a vagyon háztartások közötti megoszlására vonatkozó mutatók előállítása, és a nemzeti számlákra vonatkozó aggregátumoknak a háztartások körében végzett felmérések adataival vagy adminisztratív adatokkal való egyeztetése,

- árakkal kapcsolatos időszerű és jó minőségű statisztikák, különös tekintettel a harmonizált fogyasztói árindexek összeállítására,

- a nemzeti számlákkal való kapcsolatok erősítése a szociális védelem, az egészségügy és az oktatás terén,

- életminőség mérésére irányuló keret fejlesztése, erősítve a nemzeti számlák háztartásokra vonatkozó szempontjait,

- a GDP-n innen és túl témával kapcsolatos mutatók fejlesztése, amelyek a környezeti fenntarthatóságot és a külső hatásokat a nemzeti számlák szempontjából mérik,

- a növekedés és a termelékenység mérésére szolgáló adatbázis létrehozása, a köz- és a magánszektor termelékenységében bekövetkezett változások figyelembevételével,

- időszerű társadalmi mutatók továbbfejlesztése, beleértve a legfejlettebb módszereket az ultrarövid távú előrejelzések (nowcasting) és a gyorsbecslések tekintetében,

- a nemzetközi adatcsere támogatása a makrogazdasági adatok tekintetében az adat-előállítók terheinek csökkentése, valamint a felhasználók számára az összehasonlítható és konzisztens adatok rendelkezésre állásának javítása érdekében,

- a jövedelemre és a vagyoni egyenlőtlenségek aspektusaira vonatkozó, összesített mutatók kifejlesztése és tökéletesítése,

- a nemek közötti egyenlőtlenség mérése és elemzése, beleértve a bérszakadékot,

- a globalizált statisztika-előállítás elemzését szolgáló koncepcionális keret kidolgozása,

- az életminőség és a jólét mérésére szolgáló koncepcionális keret kidolgozása, és

- amennyire csak lehetséges, a vonatkozó elszámolások és statisztikai koncepciók összehangolása.

2.1.2. célkitűzés

Kulcsfontosságú makrogazdasági és társadalmi mutatók, valamint európai gazdasági főmutatók (PEEI) biztosítása az uniós és globális statisztikai adatok iránti igényeket kielégítő mutatók koherens állománya formájában, továbbá a PEEI-k kiigazítása a felhasználók átalakuló igényeinek megfelelően.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- a kulcsfontosságú makrogazdasági, társadalmi és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos mutatók rendszereinek összehangolt kidolgozása,

- harmonizált módszertan elérhetősége a kulcsfontosságú makrogazdasági és társadalmi mutatók, valamint a PEEI-k tekintetében,

- a mutatók nemzetközi összehasonlíthatóságának továbbfejlesztése,

- a mutatók értelmezését és közzétételét megkönnyítő továbbfejlesztett eszközök biztosítása, és

- a lakásárakra vonatkozó harmonizált statisztikák rendelkezésre állása és kiterjesztése valamennyi tagállam esetében.

2.2. Környezeti fenntarthatóság

A környezetnek a jelen és jövőbeni nemzedékek érdekében történő védelme, megőrzése és javítása, valamint az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelem kiemelt helyen szerepel az európai témák között, és a Szerződések célkitűzései közé tartozik. Ahhoz, hogy az e területeken végrehajtott szakpolitikák hatásosak lehessenek, különböző területekre vonatkozó statisztikai információkra van szükség.

2.2.1. célkitűzés

Környezeti számlák, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos statisztikák rendelkezésre bocsátása, figyelembe véve az e területen bekövetkező nemzetközi fejleményeket.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- a fő nemzeti számlák "szatellit számláiként" a környezeti számlák egységes rendszerének továbbfejlesztése, amely információkat szolgáltat a légköri kibocsátásokról, az energiafogyasztásról, a természeti erőforrások áramlásairól, a nyersanyagok kereskedelméről, a környezetvédelmi adókról és a környezetvédelmi kiadásokról, beleértve lehetőleg a zöld növekedést/zöld beszerzést is;

- a kísérleti ökoszisztéma-számlák továbbfejlesztése, ami lehetővé tenné a meglévő - köztük az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által összesített - adatok használatát a hosszú távú adatintegrációs kezdeményezés részeként;

- a meglévő adatgyűjtemények jobb felhasználásának továbbfejlesztése az éghajlatváltozásra vonatkozó statisztikákhoz, valamint

- a környezeti "lábnyomok" mérésére vonatkozó mutatók továbbfejlesztése meglévő adatok alapján.

3. Adatok

3.1. Vállalkozások

Az európai vállalkozásokkal számos uniós szakpolitika foglalkozik. A vállalkozások ugyanakkor alapadatokat is szolgáltatnak. Ennek megfelelően nagy a kereslet a tágabb értelemben vett, vállalkozásokra vonatkozó statisztikák iránt, amelyek célja nemcsak a döntéshozatali folyamat támogatása, hanem annak biztosítása is, hogy az európai polgárok és vállalkozások könnyebben megértsék a nagyvállalatokat, a közepes méretű társaságokat és a kis- és középvállalkozásokat különbözőképpen kezelő szakpolitikák hatásait, amihez egyre nagyobb szükség van részletes és harmonizált statisztikákra. Ezzel egyidejűleg csökkenteni kell az adminisztratív és adatszolgáltatási terheket.

3.1.1. célkitűzés

A statisztika-előállítási folyamatok hatékonyságának és eredményességének növelése. A minőségi jogalkotási programmal összhangban szükség van a vállalkozási statisztikákkal kapcsolatos pillér jogszabályainak egyszerűsítésére. Ezzel összefüggésben megfelelő figyelmet kell fordítani a statisztikák előállítói számára rendelkezésre álló korlátozott forrásokra, valamint az adatszolgáltatókra háruló valamennyi teherre, a Bizottság Célravezető és hatásos szabályozás programjával (REFIT) összhangban. Jó minőségű statisztikák szolgáltatása azon kulcsfontosságú területeken, amelyek esetében a vállalkozások állnak az érdeklődés középpontjában; ilyenek például a vállalkozási statisztikák, a rövid távú mutatók, a vállalkozások humán tőkébe és készségekbe irányuló beruházásai, a nemzetközi ügyletek, a globalizáció, a belső piac figyelemmel kísérése, a kutatás-fejlesztés és innováció, valamint a turizmus. Különös figyelmet kell fordítani az adatok rendelkezésre állására a magas hozzáadott értéket előállító ipari és szolgáltatási ágazatokban, különösen a zöld, a digitális, az együttműködéses, az egészségügyi, az oktatási és a szociális gazdasági ágazatokban.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- a statisztikai rendszerben vagy a társadalmi szférában rendelkezésre álló adatok újrafelhasználása, közös jogalap létrehozása a vállalkozási statisztikára vonatkozóan, valamint közös infrastruktúra és eszközök létrehozása,

- vállalkozásokkal kapcsolatos éves és évközi statisztikai információk és mutatók szolgáltatása,

- olyan statisztikai információk szolgáltatása, amelyek Európának a világban betöltött szerepét, valamint az Uniónak a világ többi részével fennálló kapcsolatát írják le,

- statisztikai információk szolgáltatása a globális értékláncok elemzéséhez, valamint az eurocsoportra vonatkozó olyan nyilvántartás kidolgozása, amely a globalizációval kapcsolatos, több területet érintő információk gyűjtésének alapjául szolgál,

- új egyensúly megteremtése az áruk és szolgáltatások kereskedelmében a szolgáltatásokra és intézkedésekre vonatkozó statisztikai adatgyűjtés jobb elérhetősége révén, valamint olyan intézkedések, amelyek új egyensúlyt teremtenek az árukról és szolgáltatásokról szóló statisztikai információk terén,

- az egységes piac figyelemmel kísérésére szolgáló eszközök - például élelmiszerár-megfigyelési eszköz és az ahhoz kapcsolódó mutatók - kidolgozása,

- az innováció, valamint a kutatás és fejlesztés terén elért teljesítmény kulcsfontosságú területeire vonatkozó statisztikák szolgáltatása a szabadalmi lajstromok nagyobb mértékű használata, valamint az egyedi mikroadatok fokozott kutatása és statisztikai célú hasznosítása által,

- az idegenforgalmi kínálatra és keresletre vonatkozó statisztikai információk szolgáltatása optimalizált adatgyűjtés és az idegenforgalmi adatoknak más területekkel való nagyobb mértékű integrációja által, és

- az erőforrás-felhasználásra és az erőforrás-hatékonyságra vonatkozó statisztikák szolgáltatása, amennyire csak lehetséges, már összegyűjtött adatok alapján.

3.2. A polgárok Európája

Az európai polgárok az uniós szakpolitikák középpontjában állnak. Következésképpen a tágabb értelemben vett társadalmi statisztikákra nagy szükség van a döntéshozatali folyamat támogatásához és a szociális politikák eredményeinek nyomon követéséhez, valamint ahhoz, hogy az európai polgárok könnyebben felmérhessék az e szakpolitikák által a saját életükre és jólétükre gyakorolt hatást.

3.2.1. célkitűzés

Statisztikák szolgáltatása a szociális politika azon fő területeire vonatkozóan, amelyek esetén a polgárok állnak az érdeklődés középpontjában, ilyenek például: a jólét; a fenntarthatóság; a társadalmi kohézió; a szegénység; az egyenlőtlenségek; a demográfiai kihívások - különösen a népesség elöregedése, az elnéptelenedés, a népesség szétszóródása és a migráció-; a munkaerőpiac; az oktatás és a képzés - ideértve a gyermekkori oktatást, a felnőttoktatást, a szakképzést és a fiatalok tanulási célú mobilitását -; a kultúra; a testmozgás; az életminőség; a biztonság; az egészség; a fogyatékosság; a fogyasztás; a szabad mozgás és a belső piac; a fiatalok mobilitása; a technológiai innováció, valamint az újfajta életviteli döntések. E statisztikákat adott esetben nemek szerint le kell bontani olyan csoportok esetében, amelyek a szociális politika döntéshozói számára különösen fontosak. A prioritásokat a 6. cikknek megfelelően kell megállapítani. A minőségi jogalkotási programmal összhangban szükség van a társadalomstatisztikákkal kapcsolatos pillér jogszabályainak egyszerűsítésére. Ezzel összefüggésben megfelelő figyelmet kell fordítani a statisztikák előállítói számára rendelkezésre álló korlátozott forrásokra, valamint az adatszolgáltatókra háruló valamennyi teherre, a REFIT-tel összhangban.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- az európai társadalmi statisztikák konszolidált alapvető infrastruktúrájának bevezetése, ideértve a felméréses és adminisztratív alapú adatgyűjtési módszert, valamint egységes alapváltozókat,

- a személyekre és háztartásokra vonatkozó adatokat (köztük mikroadatokat) szolgáltató alapvető társadalmi felmérések kidolgozása, további és ritkább mikroadatgyűjtésekkel ésszerűsítve és kiegészítve,

- oktatásra és képzésre vonatkozó statisztikák szolgáltatása, ideértve a felnőttoktatási felmérés ésszerűsítését és korszerűsítését,

- a jövedelmi egyenlőtlenségekre vonatkozó statisztikák szolgáltatása, olyan mutatókkal, mint a Gini-index és a jövedelemeloszlás felső deciliseinek alakulása, amelyek összehasonlítható nemzeti elsődleges mutatóként szolgálnak, valamint az alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeire vonatkozó adatok,

- a testmozgással és a kultúrával kapcsolatos módszertani munka,

- a bűnözéssel szembeni biztonsággal, - a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló, 2008. december 16-i 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi keretrendeletben ( 4 ) elfogadottak szerint - az egészséggel, valamint a fogyatékossággal kapcsolatos statisztikák szolgáltatása,

- a migrációs statisztikák általános alkalmazására irányuló munkaprogram intézkedéseinek végrehajtása, figyelembe véve az új kihívásokat, különös tekintettel a nemzetközi fejleményekre,

- a népességi előrejelzésekről szóló adatszolgáltatás és azok éves frissítése,

- a migránsok uniós helyzetére vonatkozó átfogó mutatók kidolgozása,

- a menekültek helyzetét illetően további együttműködés a szakosodott ügynökségekkel és szervezetekkel,

- a nemi alapú erőszak önkéntes alapon történő felmérésére szolgáló módszertan fejlesztése, az e területen tevékenykedő európai intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel együttműködve,

- a társadalomstatisztikák közös jogalapjának létrehozása, valamint közös infrastruktúra és közös eszközök létrehozása,

- a társadalmi haladás mérésére szolgáló életminőségi mutatók biztosítása, és

- a következő (2021-re tervezett) népszámlálás előkészületeinek megkezdése.

3.3. Térinformatikai, környezeti, mezőgazdasági és egyéb ágazati statisztikák

A statisztikák térbeli hivatkozásokkal ellátott adatokkal és térinformatikai elemzéssel való összekapcsolása új lehetőségeket nyit meg, amelyeket az ESR részletesen meg fog vizsgálni. Az egyedi kérdésekre - például a kis területeket érintő becslések bizalmas kezelésére és statisztikai érvényességére - kiemelt figyelmet kell fordítani.

Az Európa 2020 stratégiát és az éghajlat-változási politikát támogató, energiára és közlekedésre vonatkozó statisztikák a jövőben különösen fontos szerepet fognak játszani.

A mezőgazdaság továbbra is fontos uniós szakpolitikai terület marad. A közös agrárpolitika kiemeli a fenntartható élelmiszer-termeléshez, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz, az éghajlatváltozáshoz és a kiegyensúlyozott területi fejlődéshez kapcsolódó igényeket, amelyek a közös agrárpolitika fő célkitűzései. Hangsúlyt kapnak a környezeti, biodiverzitással/ökoszisztémákkal kapcsolatos, gazdasági, az emberek egészségére és biztonságára vonatkozó, valamint a társadalmi dimenziók.

3.3.1. célkitűzés

A tényeken alapuló döntéshozatal támogatása a régiókra, regionális tipológiákra, városokra és az urbanizáció mértékére vonatkozó társadalmi, területi, gazdasági és környezeti statisztikákkal összekapcsolt térinformációk rugalmasabb és nagyobb mértékű felhasználása révén.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 5 ) létrehozott európai térinformációs infrastruktúra (INSPIRE), és különösen az uniós geoportál továbbfejlesztése, karbantartása és működtetése,

- földrajzi információknak a földhasználati felmérésekre és távérzékelésre vonatkozó uniós programokkal együttműködésben történő rendelkezésre bocsátása, és

- adott esetben a statisztikai adatok integrációja, és ezáltal a célzott, térbeli és időbeli elemzésekhez szükséges többforrásos, rugalmas infrastruktúra létrehozása,

- a földhasználati és földfelszín-borítottsági statisztikák végrehajtása, és

- a régiókra, városokra és a regionális tipológiákra vonatkozó statisztikai adatok koordinációja.

3.3.2. célkitűzés

Környezeti statisztikák szolgáltatása az uniós szakpolitika-kidolgozási folyamat támogatása érdekében.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- erőforrásokra - például hulladékra és újrahasznosításra, vízre, nyersanyaglelőhelyekre, ökoszisztéma-szolgáltatásokra és biodiverzitásra - vonatkozó kulcsfontosságú nemzeti, illetve - ha mód van rá - regionális szintű környezeti statisztikák, valamint az éghajlatváltozás enyhítésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló, a helyitől az uniósig valamennyi vonatkozó szinten hozott intézkedések és szakpolitikák támogatására szolgáló, éghajlatváltozással kapcsolatos statisztikák.

3.3.3. célkitűzés

Energiával és közlekedéssel kapcsolatos statisztikák szolgáltatása az uniós szakpolitikák támogatása érdekében.

Összhangban a Bizottság európai energiaunióra vonatkozó prioritásával, és a lehető legnagyobb mértékben a meglévő adatokra támaszkodva különös figyelmet fordítanak az energiafogyasztással, az energiahatékonysággal, a megújuló energiaforrásokkal, az energiafüggőséggel, az energiaszegénység és az ellátásbiztonsággal vonatkozásaival és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos statisztikákra. Ezenfelül, az energiastatisztikáknak támogatniuk kell a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet, amelynek célja, hogy az Unió gazdasága és energiarendszere versenyképesebbé, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá váljon.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiakra vonatkozó statisztikák előállításával és közzétételével fogják szolgálni:

- megújuló energia,

- energiamegtakarítás/energiahatékonyság, és

- közlekedésbiztonság, az utasok mobilitása, a közúti forgalom mérése és az intermodális áruszállítás, és

- energiafüggőség és az energiaellátás biztonsága.

3.3.4. célkitűzés

Statisztikák fejlesztésével, előállításával és közzétételével kapcsolatos rendszeres tevékenységek révén mezőgazdasági, halászati és erdészeti statisztikák szolgáltatása a közös mezőgazdasági és halászati politika fejlesztéséhez és figyelemmel kíséréséhez, a fenntarthatósághoz, valamint a vidékfejlesztéshez kapcsolódó, kulcsfontosságú uniós stratégiai célkitűzéseket tükrözve. A minőségi jogalkotási programmal összhangban szükség van a mezőgazdasági statisztikákkal kapcsolatos jogszabályok egyszerűsítésére. Ezzel összefüggésben megfelelő figyelmet kell fordítani a statisztikák előállítói számára rendelkezésre álló korlátozott forrásokra, valamint az adatszolgáltatókra háruló valamennyi teherre, összhangban a REFIT-tel.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- a mezőgazdasági adatok gyűjtésének felülvizsgálata és egyszerűsítése a közös agrárpolitika 2013 utáni felülvizsgálatával összhangban,

- a mezőgazdasági adatok gyűjtési folyamatainak átalakítása, különösen a szolgáltatott adatok minőségének és időszerűségének javítása érdekében,

- a földhasználati/földlefedettségi adatkezelési rendszer alapos felülvizsgálata, valamint ennek alapján új rendszer kidolgozása és megvalósítása,

- a koherens agrárkörnyezeti mutatókra irányuló adatgyűjtési rendszer megvalósítása, lehetőség szerint meglévő adatok alapján,

- megfelelő regionális bontás biztosítása, és

- az erdőgazdálkodási környezeti és gazdasági számlák integrált rendszeréből származó, többek között az erdők területére, a faállomány mennyiségére és értékére, valamint az erdészettel és a fakitermeléssel kapcsolatos gazdasági számlákra vonatkozó kulcsfontosságú erdészeti adatok alkalmazása és közzététele,

- a 2020-ra tervezett mezőgazdasági összeírás előkészítése és végrehajtása, és

- a mezőgazdasággal kapcsolatos statisztikák közös jogalapjának létrehozása, valamint közös infrastruktúra és közös eszközök létrehozása.

II. AZ EURÓPAI STATISZTIKÁK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDSZEREI

Az ESR-nek jelenleg több kihívással is szembe kell néznie. Az európai statisztikák köre, minősége és összehasonlíthatósága iránti elvárások növekednek. A globalizációval olyan komplex valóság jött lére, amelyet hivatalos statisztikákkal kell megragadni és ez módszertani kihívásokat vet fel. A magán és állami adatszolgáltatóktól érkező adatok egyre nagyobb mértékben való rendelkezésre állása lehetőségeket kínál a hivatalos statisztikák időszerűségének és relevanciájának javítására, valamint az adatszolgáltatói terhek csökkentésére. E kihívások kezelésére, ugyanakkor a források jelentette kényszerekkel szembesülve, az ESR fokozatosan végrehajtja majd az ESR 2020-ig szóló jövőképében meghatározott stratégiai célokat, holisztikus megközelítésre alapozva a minőség és a hatékonyság javítása érdekében:

- proaktív módon a felhasználókkal rendszeres párbeszédet folytat igényeik jobb megértése érdekében, elismerve, hogy a különböző felhasználói csoportoknak különböző igényeik vannak, amelyeket megfelelő módon kell kezelni;

- jó minőségű termékeket és szolgáltatásokat biztosít, valamint minőségi megközelítést alkalmaz az ESR vezetése, szervezése és irányítása tekintetében;

- a statisztikai termékeket és szolgáltatásokat mind a hagyományos felmérésekre, mind az egyéb forrásokra alapozza, beleértve az adminisztratív adatokat, a térinformatikai adatokat és adott esetben a nagy adathalmazokat;

- az új adatforrásokhoz való hozzáférés céljából módszereket alakít ki és megfelelő technológiát talál annak érdekében, hogy az ilyen adatforrásokat az európai statisztikák megbízható módon történő előállítására használja;

- a tudás, a tapasztalat és a módszerek megosztásának további fokozásával, továbbá adott és kellően indokolt esetben az eszközök, adatok, szolgáltatások és források megosztásával is javítja a statisztikai adatok előállításának hatékonyságát. Az együttműködés a technológiai és statisztikai infrastruktúra megállapodás szerinti standardjain és közös elemein fog alapulni;

- az európai statisztikákra vonatkozó közzétételi és kommunikációs stratégia végrehajtása, amely elég rugalmas a kialakulóban lévő technológiákhoz való alkalmazkodáshoz, iránymutatást ad az adatforradalom világában, és a demokrácia megbízható pilléreként szolgál.

1. Minőségirányítás az ESR-ben

1.1. célkitűzés

A gyakorlati kódexen alapuló minőségirányítási rendszer megvalósítása az ESR-ben.

A gyakorlati kódex végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztásának erősítése, valamint annak biztosítása, hogy a minőségről szóló jelentéstétel a különböző felhasználói igényekre összpontosítson.

A célkitűzéseket az alábbiak révén valósítják meg:

- egy új integrált, hatékony és a célnak megfelelő minőségbiztosítási mechanizmus bevezetése, amely a gyakorlati kódexen és az ESR minőségbiztosítási keretrendszerén alapul,

- a gyakorlati kódexnek való megfelelés értékelése,

- az ESR és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) minőségbiztosítási keretének összehangolása,

- a felhasználók minőségről szóló jelentéstétellel kapcsolatos igényeinek való megfelelés, és

- a különböző statisztikai területekre vonatkozó minőségi jelentések uniós szintű egységesítése.

2. A prioritások meghatározása és egyszerűsítés

Az ESR-nek jelentős kihívással kell szembenéznie: meg kell találnia a módját, hogy a tagállamok jelentősen csökkentett költségvetése, valamint a Bizottság és a tagállamok humánerőforrás-politikájában alkalmazott - egyes testületekben az emberi erőforrások tényleges csökkenését eredményező - létszámstop mellett miként elégítheti ki jó minőségű európai statisztikákkal a statisztikák iránti növekvő keresletet. Az erőforrások európai és tagállami korlátozottságára tekintettel fontos megerősíteni a prioritások meghatározására irányuló és egyszerűsítési intézkedéseket, ami valamennyi ESR-partner részéről elkötelezettséget igényel. Az éves munkaprogramok előkészületeinek szerves részeként prioritásmeghatározási mechanizmust vezettek be, amelyet a program folyamán alkalmaznak majd. Ez többek között a meglévő statisztikai követelmények olyan éves felülvizsgálatát foglalja magában, amely a statisztikai követelmények csökkentésére irányuló bizottsági kezdeményezésekből kiindulva felhasználók, statisztika-előállítók és válaszadók érdekeit veszi figyelembe. A folyamatot az európai statisztikák felhasználóival és készítőivel való szoros együttműködésben kell folytatni.

2.1. célkitűzés

Az ESR prioritásmeghatározási mechanizmusának megvalósítása a jelentéstételi követelmények egyszerűsítése, valamint a statisztikák iránti új igényekhez való igazodás érdekében, figyelembe véve a statisztika-előállítók korlátait a válaszadói terheket és a felhasználók igényeit.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- a prioritások meghatározása és az erőforrások ennek megfelelően történő elosztása,

- az ESR prioritásainak meghatározása a 9. cikkben említett éves munkaprogram részeként,

- a felhasználókkal és statisztika-előállítókkal folytatott konzultációk eredményeinek figyelembevétele az éves munkaprogramban, és

- a felhasználók tájékoztatása az egyszerűsítendő statisztikai területekről és a csökkentendő/megszüntetendő adatgyűjtésekről.

3. Többcélú statisztikák és a hatékonyság növelése a statisztika-előállítás során

3.1. célkitűzés

Olyan ESR működési felépítés bevezetése - az ESR végrehajtásával keletkező költségek fokozatos figyelembevételével -, amely az európai statisztikák integráltabb előállítását teszi lehetővé; a statisztika-előállítási módszerek és metaadatok harmonizálása és szabványosítása, a statisztika-előállítási folyamatok horizontális (statisztikai területek közötti) és vertikális (ESR-partnerek közötti) integrációjának a szubszidiaritás elvére tekintettel történő javítása az ESR-en belül, többféle adatforrás használata és integrálása, többcélú statisztikák előállítása. Külön figyelmet kapnak az adatok bizalmas kezelésének olyan kérdései, amelyek a mikroadatok és az igazgatási nyilvántartások fokozott felhasználásából, újrafelhasználásából és cseréjéből adódnak.

A célkitűzést az alábbiak révén valósítják meg:

- a megfelelő igazgatási adatok nagyobb mértékű felhasználása valamennyi statisztikai területen,

- az európai statisztikák új adatforrásainak meghatározása és használata,

- a Bizottság (Eurostat) és nemzeti statisztikai hatóságok nagyobb mértékű részvétele az igazgatási nyilvántartások tervezésében,

- statisztikai megfeleltetési és adatkapcsolási technikák szélesebb körű alkalmazása az európai statisztikák kínálatának bővítése érdekében,

- a gyors szakpolitikai válaszadásra irányuló európai megközelítés alkalmazása konkrét és kellően indokolt esetekben,

- az európai statisztikák előállítási folyamatainak az ESR összehangolt intézkedései révén megvalósított, magasabb fokú integrációja,

- a statisztikai koncepciók további harmonizálása a statisztikai területek között,

- rugalmas informatikai referencia-infrastruktúra és műszaki szabványok kidolgozása és végrehajtása az interoperabilitás, az adatok és metaadatok megosztása, valamint a közös adatmodellezés javítása érdekében,

- standard informatikai eszközök alkalmazása a statisztikai munkafolyamatokban,

- módszertani standardok kidolgozása a harmonizált módszerek (köztük az adatgyűjtésre vonatkozó, vegyes módszereket alkalmazó megközelítések) és harmonizált metaadatok használatának és elérhetőségének növelése érdekében,

- a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak a vállalkozásokkal kapcsolatos valamennyi statisztikai egység tárolásában és a nemzeti számlák adatforrásaként betöltött szerepének megerősítése, és

- a metaadatok szolgáltatásának javítása, nevezetesen az adatgyűjtés módjával, az adatok minőségével, valamint az összegyűjtött adatok közérthetőségét célzó módszerekkel kapcsolatos háttér-információk javítása.

3.2. célkitűzés

Az ESR megfelelő működésének és koherenciájának hatékony együttműködés és kommunikáció útján történő biztosítása.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- az ESR-en belüli partnerség eredményes és hatékony támogatása,

- az ESR-en belüli teher- és munkamegosztás folyamatainak meghatározása és végrehajtása, és

- az együttműködési hálózatok továbbfejlesztése és működőképessé tétele.

4. Közzététel és tájékoztatás

4.1. célkitűzés

Az európai polgároknak képesnek kell lenniük arra, hogy egyszerűen és akadályok nélkül igénybe vegyék az európai statisztikákat, ami lehetővé teszi számukra, hogy ismeretszerzéshez és döntéshozatalhoz használják ezeket az adatokat. Ennek a célkitűzésnek a végrehajtása az európai statisztikák felhasználóbarát jellegének fejlesztésével és az adatokhoz való hozzáférés megkönnyítésével történik majd. Külön figyelmet kell fordítani a statisztikai adatok egyszerű lekérhetőségére és átalakíthatóságára a gyakorlati felhasználáshoz, ideértve ennek grafikonok és térképek révén történő megvalósítását is. Az európai statisztikák előnyeiből több polgárnak kell részesülnie, ezáltal hatékonyan hozzájárulva a statisztikai információk közzétételének javításához a társadalom körében.

Az ESR-nek az európai statisztikák első számú adatforrásává tétele valamennyi felhasználó - különösen a köz- és magánszférabeli döntéshozók - számára az olyan jó minőségű statisztikai tájékoztatási szolgáltatás révén, amely az európai statisztikákhoz való szabad és egyszerű hozzáférés elvein alapul.

A statisztikák felhasználói és előállítói közötti párbeszéd elmélyítése és kiterjesztése a felhasználók statisztikák iránti igényeinek kielégítése érdekében. A felhasználók új fejlesztésekbe történő korai bevonása kulcsfontosságú az ESR eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében.

A közzétételi termékek körének bővítése és ésszerűsítése annak érdekében, hogy azok megfeleljenek az új technológiákat alkalmazó felhasználók igényeinek.

Költséghatékony, integrált és biztonságos infrastruktúra kialakítása az ESR-en belül bizalmas adatokhoz történő tudományos célú hozzáférés érdekében.

A célkitűzést az alábbiak révén valósítják meg:

- az ESR-nek az európai statisztikák felhasználóinak első számú referenciájaként való elismerése,

- integrált, biztonságos infrastruktúra bevezetése az uniós mikroadatokhoz való hozzáféréshez,

- olyan rendszer bevezetése, amely a felhasználóknak a statisztikai információkhoz való azonnali hozzáférésre és az adatok értelmezését segítő tanácsadásra irányuló kérelmeinek kezelésére szolgál,

- a közzétételi termékeknek az új technológiákat alkalmazó felhasználók igényeihez történő igazítása,

- nagyobb számú statisztikai kimenet a több területet érintő kérdések vonatkozásában,

- az új (pl. SDMX-alapú) tájékoztatási és közzétételi technológiák nagyobb mértékű használata,

- a statisztikai kutatási célú mikroadat-állományok nagyobb kínálata az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban, és

- adatállományok összeállítása a statisztikai adatok oktatási és kutatási célokra történő felhasználásának elősegítése érdekében, és

- a jelenlegi és jövőbeli adatkövetelmények azonosítása a többcélú és igényeknek megfelelő végfelhasználói termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében.

5. Képzés, innováció és kutatás

5.1. célkitűzés

Az ESR-en belüli tanulmányi és fejlesztési igények kielégítése képzések, valamint tanulmányi és fejlesztési lehetőségek kombinációja révén.

Az ESR tagjai közötti együttműködés javítása az ismeretek átadása terén, valamint a statisztika-előállítás bevált gyakorlatainak és közös, innovatív megközelítéseinek megosztása és végrehajtása témájában.

A kutatói közösségeknek a statisztika-előállítási folyamatok fejlesztése, valamint a hivatalos statisztikai információk minőségének javítása terén folytatott tevékenységei, részvétele és közreműködése megszervezése.

A célkitűzést az alábbiak révén valósítják meg:

- posztgraduális képzések (pl. hivatalos statisztikai mesterképzés) kidolgozása,

- a felhasználók és egyéb polgárok igényeinek megfelelő képzési programok biztosítása,

- a kutatási projektek eredményeinek a statisztikák előállítása és közzététele tekintetében való szélesebb körű alkalmazása,

- az adattudománnyal kapcsolatos új készségekre vonatkozó igényekről és a képzési programokba való integrálásukról szóló elemzés,

- az ESR-nek a statisztikai kutatóközösségek referenciájaként való elismerése,

- a kutatóközösségek széles körű bevonása a hivatalos statisztikák területén folytatott kutatási tevékenységekbe, és

- az ESR-en belül a gyakorlatok megosztására és a közös megoldások alkalmazására szolgáló, megfelelő eszközök bevezetése.

III. PARTNERSÉG

1. Az ESR-en belüli és azon túli partnerség

A partnerség szellemében a nemzeti statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) felelősek az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és terjesztéséért.

1.1. célkitűzés

Az ESR továbbfejlesztett irányítási keretének megvalósítása.

A célkitűzés a 223/2009/EK rendelet felülvizsgálatának és az Eurostatról szóló, 2012. szeptember 17-ei 2012/504/EU bizottsági határozatnak ( 6 ) a végrehajtása révén valósul meg.

1.2. célkitűzés

A Bizottságnak (Eurostat) az Európai Unió Statisztikai Hivatalaként betöltött koordináló szerepének továbbfejlesztése.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- a Bizottság (Eurostat) a statisztikai vonatkozások tekintetében már a korai szakaszban részt vesz valamennyi bizottsági kezdeményezésben, és

- rendszeres, felső vezetői szintű párbeszédek az érdekeltekkel.

1.3. célkitűzés

A KBER-rel, valamint a statisztikai vagy igazgatási célú adatok előállításában részt vevő európai és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés megerősítése közös projektek és összehangolt fejlesztések útján. Az uniós és a nemzetközi szabványok közötti összhang biztosítása.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- az ESR és a KBER közös minőségbiztosítási keretének megvalósítása,

- a Bizottság (Eurostat) nemzetközi tanácsadói csoportokban való egyre nagyobb mértékű részvétele,

- az együttműködés új módjainak meghatározása és megvalósítása a statisztikai fejlesztések nemzetközi szervezetek közti összehangolása és a hatékony munkamegosztás érdekében, és

- a nemzeti számlák új rendszere (Egyesült Nemzetek), az ESA, a környezeti és gazdasági számlák rendszere (Egyesült Nemzetek), az európai környezeti-gazdasági számlák és a fizetésimérleg-kézikönyvek alkalmazása.

1.4. célkitűzés

Statisztikai tanácsadási és statisztikai segítségnyújtási tevékenységek Unión kívüli országokban történő előmozdítása és végrehajtása az Unió külpolitikai prioritásaival összhangban, különös tekintettel a bővítésre és az európai szomszédságpolitikára.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

- az ESR vezető szerepének érvényesítése a nemzetközi színtéren,

- adatok szolgáltatása uniós külpolitikai célokra,

- a bizottsági szolgálatok támogatása a fejlesztési és nemzetközi együttműködési politikák végrehajtásában, a nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataikban, valamint a harmadik országbeli régiókkal vagy harmadik országokkal közös statisztikai érdeket jelentő kérdések terén,

- vonatkozó statisztikai adatok közzététele a bővítési folyamat és tárgyalások támogatása céljából,

- a hivatalos statisztikák jelentőségének tudatosítása az európai polgárok körében, valamint ezen statisztikáknak az érdekelt felek felé történő kommunikálása a minden évben október 20-án tartott Európai Statisztikai Nap megünneplésével,

- a releváns statisztikai adatok közzététele az európai szomszédságpolitika és a vonatkozó társulási megállapodások támogatására,

- az európai értékek és olyan kezdeményezések előmozdítása, mint a gyakorlati kódex, az ESR minőségbiztosítási keretrendszere, valamint a szabványosítási és harmonizációs megközelítések a harmadik országok és régiók vonatkozásában,

- az adathiányhoz vezető új tagállami eltérés iránti kérelmek minimalizálása,

- megállapodások és egyetértési megállapodások aláírása harmadik országokkal,

- technikai együttműködési programok tervezése és megvalósítása,

- az adatok harmonizációjára és közzétételére összpontosító technikai segítségnyújtás, és

- az ESR tagjai közötti együttműködési és koordinációs tevékenységek javítása.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

( 2 ) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

( 3 ) HL L 90., 2006.3.28., 2. o.

( 4 ) HL L 354., 2008.12.31., 70. o.

( 5 ) HL L 108., 2007.4.25., 1. o.

( 6 ) HL L 251., 2012.9.18., 49. o.