T/7991. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország Alaptörvényének nyolcadik módosítása
Magyarország Alaptörvényének nyolcadik módosítása (2019. december 12.)
1. cikk
Az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét:
2. cikk
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés j) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az. alapvető jogok biztosa személyére;"
3. cikk
Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját:"
4. cikk
Az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdés b) pontja helyébe az. alábbi rendelkezés lép:
"b) a kihirdetéstől számítolt harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti."
5. cikk
Az Alaptörvény 25. cikk (1)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységei látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
(2) A bíróság dönt
a) büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben:
b) a közigazgatási határozatok törvényességéről:
c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;
d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.
(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz."
6. cikk
Az Alaptörvény 26. cikk (2)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) A hivatásos bírákat - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki. aki a harmincadik életévét betöltölte. A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhalár betöltéséig állhat fenn.
(3) A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
7. cikk
Az Alaptörvény ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK fejezetének 27. és 28. bekezdése elhagyásra kerül.
8. cikk
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Varga Judit igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint a kormány úgy döntött, hogy nem vezeti be a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszert.
Mint ismert, a kormány még tavasszal döntött úgy, hogy határozatlan időre elnapolja a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszer felállítását. Mind a belföldi szakmai berkekben, mind az Európai Unióban komoly bírálatok érték a tervezetei, aminek következtében a kormány úgy döntött, a bíróságot meg kell óvni a felesleges vitáktól, ezért megtartaná az egységes bírósági rendszert, nem lesz önálló közigazgatási bírósági szervezet.
Az Országgyűlés a hetedik Alaptörvény módosítással az Alaptörvénybe emelte a közigazgatási bíróságokat, valamint a Közigazgatási Felsőbíróságot. Jelen javaslat a kormány nyilatkozataival összhangban, visszaállítaná az. Alaptörvény bíróságokra vonatkozó bekezdéseit a hetedik Alaptörvény módosítást megelőző állapotba, vagyis törlésre kerülnek az azóta visszavont, önálló közigazgatási bíráskodásról szóló tartalmi részek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. cikkhez
A módosítás értelmében törlésre kerül az Országgyűlés feladataiból a közigazgatási Felsőbíróság elnökének megválasztása.
A 2. cikkhez
A módosítás értelmében törlésre kerül a Köztársasági elnök feladataiból a közigazgatási Felsőbíróság elnökének személyére vonatkozó javaslattétel.
A 3. cikkhez
A módosítás értelmében törlésre kerül az Alaptörvénnyel való összhangot kezdeményezők közül a közigazgatási Felsőbíróság elnöke.
A 4. cikkhez
A módosítás értelmében törlésre kerül az Alaptörvénnyel való utólagos normakontrollt kezdeményezők közül a közigazgatási Felsőbíróság elnöke.
Az 5 és 6. cikkekhez
A módosítás értelmében törlésre kerül az Alaptörvény bíróságokról szóló fejezetéből a közigazgatási bíróság és a Közigazgatási felsőbíróság elnöke olyan módon, hogy visszaáll az. Alaptörvény 7. módosítását megelőz szöveg.
A 7. cikkhez
A Záró és Vegyes rendelkezésekből elhagyásra kerülnek az. átmenetre vonatkozó rendelkezések.
A 8. cikkhez
Hatályba léptető rendelkezés