BH 2004.6.233 A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére adott halasztás elbírálásánál a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés teljes tartamát kell figyelembe venni és figyelmen kívül kell hagyni, hogy az elítélt különböző jogcímeken már fogva volt [Be. 591. § (1) bek.]

A megyei bíróság a 2003. január hó 13. napján kelt ítéletével, amely - életveszélyt okozó testi sértés bűntette, súlyos testi sértés bűntette és társtettesként elkövetett jogtalan elsajátítás vétsége miatt - az ítélőtábla határozata folytán 2003. december hó 4. napján jogerőre emelkedett R. R. terheltet 2 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre, és mellékbüntetésül 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

Megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

A vádlott védője útján kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása iránt kérelmet terjesztett elő. A kérelemben a büntetés-végrehajtásának megkezdésére azért kért 3 hónapi halasztást, mert a négy kiskorú gyermek eltartásáról való gondoskodás a téli hónapokban nehezebb és a lakáskörülményeiket is meg kell oldania.

A kérelmet a vádlott 2004. január hó 13. napján terjesztette elő - védője útján - és a megyei bíróság büntetés-végrehajtási csoportja 2004. január hó 15. napjára hívta be a büntetés-végrehajtásának megkezdésére.

A megyei bíróság a büntetés-végrehajtás megkezdésének elhalasztására irányuló kérelmét elutasította a Be. 591. §-ának (1) bekezdésére való hivatkozással.

Az elsőfokú bíróság végzése nem tartalmazza a fellebbezésre nyitva álló határidő megjelölését, a fellebbezésre jogosultak tértivevényei alapján azonban egyértelműen megállapítható, hogy a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül nyújtották be a fellebbezést.

A törvényes határidőn belül a vádlott védője útján fellebbezést jelentett be. A fellebbezésben arra hivatkozott, hogy jóllehet a kiszabott szabadságvesztés a két évet meghaladja, azonban a jogerős ítélet szerint R. R. az előzetes letartóztatásban a kiszabott szabadságvesztés egy részét már kitöltötte, ezen túlmenően az elítélt a kiszabott büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

A fellebbviteli főügyészség indítványozta az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását és az elítélt védője által előterjesztett fellebbezés elutasítását.