BH 2011.3.60 I. A törvényes vád hiányát a vád alaki vagy tartalmi elégtelensége eredményezheti. A tartalmi követelményeknek nem felel meg a vád, ha nem tartalmazza a cselekmény pontos körülírását, s emiatt abból az adott magatartás büntetőtörvénybe ütközése nem állapítható meg, s a bűnösségre vonatkozó anyagi jogi következtetés levonására alkalmatlan [Be. 2. § (2) bek.].

II. A rágalmazás vétsége tárgyában benyújtott feljelentés nem tesz eleget a törvényes vád tartalmi követelményeinek, ha abból a konkrét sérelmet okozó kijelentések leírása hiányzik, s az sem állapítható meg, ki a cselekmény sértettje [Btk. 179. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság a 2009. június 15. napján meghozott végzésével a - dr. K. I. feljelentése alapján - rágalmazás vétsége miatt dr. Cs. Zs. Ö. ellen indult büntetőeljárást megszüntette.

A feljelentő fellebbezése alapján eljárva a másodfokú bíróság a 2009. július 16. napján meghozott végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az elsőfokú határozat indokolásának lényege a következő.

2009. május 7. napján dr. K. I., mint a sértett képviselője rágalmazás vétsége miatt feljelentést tett dr. Cs. Zs. Ö. ellen. A feljelentés szerint a feljelentett valótlan tényt állított, illetőleg valós tényt hamis színben tüntetett fel, és a bűncselekményt az egyik kereskedelmi televízió adásában követte el. Ezért a feljelentő a feljelentettel szembeni eljárás lefolytatását és a feljelentett megbüntetését kérte.

Az elsőfokú bíróság felhívására a feljelentő, mint magánvádló azt közölte, hogy a sérelmezett nyilatkozatot a feljelentett az RTL televízió adásában tette, ahonnan a felvétel beszerezhető; és indítványozta a feljelentettel szemben a Be. 552. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatását.

Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a feljelentés és annak kiegészítése nem felel meg a törvényes vád Be. 2. § (2) bekezdése szerinti, valamint a feljelentés Be. 497. § (1) bekezdése szerinti követelményeinek. Nem tartalmazza, hogy a feljelentő a feljelentett mely cselekményét, kijelentéseit, milyen bizonyítékok alapján tartja sérelmesnek. Továbbá az sem állapítható meg egyértelműen, hogy a feljelentő milyen minőségben (sértetti képviselőként, vagy magánvádlóként) tett feljelentést.

Ehhez képest sem a sérelmezett cselekmény, sem pedig a feljelentés megtételére való jogosultság nem körülhatárolható.

Ezért az elsőfokú bíróság a büntetőeljárást a Be. 2. § (2) bekezdésére tekintettel - törvényes vád hiányában - a Be. 267. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszüntette.

A másodfokú bíróság ezzel a jogi állásponttal maradéktalanul egyetértett.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen dr. K. I. mint magánvádló, 2009. szeptember 15. napján terjesztett elő - a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontját, illetőleg a 373. § (1) bekezdés II. pontjának e) alpontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.

Indokai szerint a feljelentett személy bíró, akinek eljárása több - a felülvizsgálati indítványban részletezett - okból is kifogásolható abban az ügyben, melyben a feljelentő meghatalmazott védő volt. A feljelentett pedig az ezen kifogásolható magatartásaival összefüggésben tette a feljelentésben sérelmezett nyilatkozatot. Az indítvány kifogásolta továbbá, hogy nem került sor a Be. 552. § (1) bekezdés szerinti eljárásra.

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.