A Kúria Pfv.21061/2014/9. számú precedensképes határozata jótállás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 215. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §, 305. §, 309. §, 316. §] Bírók: Bartal Géza, Farkas Attila, Simonné dr. Gombos Katalin

A határozat elvi tartalma:

A jótállás a szerződéses szolgáltatás hibátlanságáért vállalt objektív, a kellékszavatosságnál szigorúbb helytállási kötelezettség.

***********

Pfv.V.21.061/2014/9.

A Kúria a dr. Nagy Zsolt ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Sz. Szabó Sándor ügyvéd által képviselt I.r. és a dr. Temesvári Zoltán ügyvéd által képviselt II.r. alperes ellen jótállási igény érvényesítése iránt a Szegedi Törvényszéken 6.G.40.130/2012. szám alatt folyamatban volt, és a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.357/2013/6. számú ítéletével befejezett perében, amelybe az I.r. alperes pernyertességének előmozdítása végett beavatkozott a dr. Jakab Tamás ügyvéd által képviselt, a II.r. alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi a II.r. alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 500.000 (Ötszázezer) forint, az I.r. alperes részére 250.000 (Kettőszázötvenezer) forint és az I.r. alperesi beavatkozó részére szintén 250.000 (Kettőszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a II.r. alperest, hogy fizessen meg az állam javára, külön felhívásra 3.500.000 (Hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes és az I.r. alperes között 2006. június 19-én vállalkozási és megbízási elemeket tartalmazó szerződés jött létre a felperes gyártelepének fejlesztésére vonatkozó tervezési és projektmenedzsment feladatok elvégzésére. Az elkészült tervek alapján a felperes 2007. április 06-án 79.200.000 forint vállalkozói díj ellenében megrendelte a II.r. alperestől a gyártelepen szükséges út- és külső közműépítési munkák elvégzését azzal, hogy az üzemi út, a parkoló és a tűzoltóút esetében a II.r. alperes javaslatára az építési tervekben foglaltaktól eltérő rétegrend megvalósításában és beton térkőburkolat kialakításában állapodtak meg.

Az építési munkát a II.r. alperes 2007. augusztus 10-én készre jelentette, és augusztus 15-én az átadás-átvételre is sor került. Az elvégzett munkákra a II.r. alperes 60 hónap jótállást vállalt.

Az átvételt követően az útburkolat a közművek nyomvonalánál jelentősebb, másutt pedig kisebb mértékben megsüllyedt, a térkő több helyen eltöredezett. A II.r. alperes írásbeli felhívás ellenére is elzárkózott a hibák kijavításától.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen az I.r. alperest a tervezési, a II.r. alperest pedig a kivitelezési hibák kijavítására, míg másodlagosan az alpereseket egyetemlegesen 36.000.000 forint javítási költség megfizetésére kérte kötelezni. Azzal érvelt, hogy az útburkolat az alperesek hibás teljesítése miatt süllyedt meg.

Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

A bíróság jogerős ítéletében a II.r. alperest az út- és parkolóépítési munka hibáinak a beszerzett szakvéleményekben foglaltak szerinti kijavítására kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A jogerős ítélet indokolása szerint a II.r. alperes nem az I.r. alperes által készített tervek alapján, hanem azoktól eltérően végezte el az út- és közműépítési munkát, az útburkolat megsüllyedése tehát nem a tervező I.r. alperes esetleges szerződésszegése folytán következett be. Az I.r. alperes ezért kijavításra nem kötelezhető. A II.r. alperes viszont nem tudta kimenteni magát az őt terhelő jótállási helytállási kötelezettség alól. Az építési munkát ugyanis a II.r. alperes a tervektől eltérően végezte el, így tervhibára nem hivatkozhat és a megrendelő felperes sem követett el olyan mulasztást, amely közrehatott volna a hibás teljesítés bekövetkezésében. Az esetleges tervhibát a II.r. alperesnek egyébként is fel kellett volna ismernie, a megrendelővel szemben pedig a vállalkozás eredményességét veszélyeztető körülmények kapcsán értesítési, figyelmeztetési kötelezettség terhelte.