A Fővárosi Törvényszék Bkf.7533/2007/2. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 179. §, 180. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 347. §, 371. §] Bíró: Csekéné dr. Szegedi Mónika

Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság

20.Bf. XI.7533/2007/2.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2007. évi június hó 27. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t

A becsületsértés vétsége miatt ... vádlott ellen indult büntető ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság 2007. évi április hó 5. napján kelt 2.B.XI.157/2007/4. számú végzését helybenhagyja.

I n d o k o l á s

Az első fokú bíróság végzésével a becsületsértés vétsége miatt ... vádlott ellen indult büntetőeljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.

Az első fokú bíróság végzése ellen dr. ... feljelentő jelentett be fellebbezést az első fokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezése és az eljárás folytatása céljából.

A fellebbezés nem alapos.

Okszerűen vont következtetést az első fokú bíróság arra, hogy a feljelentő által sérelmezett cselekmény nem valósítja meg sem a Btk. 179.§ (1) bekezdés szerinti rágalmazás vétségét, sem pedig a Btk. 180. § (1) bekezdésében írt becsületsértés vétségét.

Ahogy arra az első fokú bíróság is indokolásában helyesen rámutatott Btk. 179. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rágalmazás vétségét az valósítja meg, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. A rágalmazás megvalósulása szempontjából tényállításon olyan nyilatkozatot értünk, melynek tartalma valamely a múltban megtörtént vagy a jelenben történő esemény, jelenség, állapot. Az általánosságban használt és határozott tényállítást nem tartalmazó kifejezések (mint jelen esetben csőcselék) - annak ellenére, hogy takarnak bizonyos tényállítást - a magatartásra vonatkozó konkrét utalás hiányában nem alapozzák meg a rágalmazáshoz szükséges tényállítást. Az ilyen általános formában, de konkrét tények állítása nélkül hangoztatott és a becsületérzést sértő negatív értékelés a becsületsértés fogalma alá vonható.

A Btk. 180. §-ának (1) bekezdésében meghatározott becsületsértés vétségét az követi el, aki mással szemben a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben avagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ. A Btk. 137.§ 12. pontja értelmében pedig nagy nyilvánosság előtti elkövetésen a sajtó vagy tömegtájékoztatási eszköz útján történő elkövetést is érteni kell.

A becsület mint büntetőjogi védelemben részesített jogtárgy két elemből tevődik össze: egyrészt magában foglalja a társadalmi megbecsülést, másrészt az emberi méltóságot. A társadalmi megbecsülés az emberről, tulajdonságairól, magatartásáról, személyes értékeiről a környezetében kialakult kedvező társadalmi értékítéletet jelenti. Az emberi méltóság annak az igénynek a kifejezője, hogy a személyt, az egyént a társadalomban kialakult kulturált érintkezési mód minimális követelményeinek megfelelőn kezeljék.

A rágalmazás és becsületsértés passzív alanya élő, természetes személy, jogi személy vagy személyösszesség lehet.

Arra helyesen utalt az első fokú bíróság, hogy dr. ... feljelentő, mint magánszemély e sérelmezett kijelentés passzív alanyaként nem azonosítható be.

Vizsgálta a másodfokú bíróság, hogy a 2006. őszi tüntetések résztvevői, mint személyösszesség lehet-e a becsületsértés vétségének passzív alanya.