A Kúria Mfv.10904/2011/7. számú precedensképes határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDKÍVÜLI felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 3. §, 89. §, 96. §, 177. §] Bírók: Gál Attila, Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

A poligráf használatát nem teszi jogszerűvé azon alperesi hivatkozás, miszerint a munkáltató célja az volt, hogy a felperes "bizonyítsa igazát". A poligráf alkalmazása nem sérthet alkotmányos alapelvet.

BH 2013/4/M9.

***********

Mfv.I.10.904/2011/7.

A Kúria a dr. Bajnai Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Nagy Dorottya jogtanácsos által képviselt alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása és nem vagyoni kártérítés iránti igény iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 11.M.4033/2008. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 59.Mf.630.657/2010/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2013. január 9. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Bíróság 59.Mf.630.657/2010/5. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja.Kötelezi a alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt napon belül - 10.000 (tízezer) forint és 2.700 (kettőezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 60.000 (hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s :

A felperes a keresetében a munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte eredeti munkakörébe történő visszahelyezésének mellőzésével. Ezen túlmenően 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítést is igényelt.A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 11.M.4033/2008/18. számú ítéletével a keresetet elutasította és a felperest perköltség, valamint illeték viselésére kötelezte. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1977. november 1-jétől állt az alperes alkalmazásában számlavezető munkatársként.A Budapesti Rendőr-főkapitányság XV. kerületi Rendőr-kapitányság Bűnügyi Osztálya 2008. augusztus 6-án kelt levelében arról tájékoztatta az alperest, hogy a munkáltató feljelentése alapján eljárást folytat a Btk. 318. § (1) bekezdésbe ütköző, és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy az alperes alkalmazásában álló N.M.közreműködésével hamis munkáltatói igazolások felhasználásával közvetítettek hiteleket. 2008. augusztus 5-én a hatóság gyanúsítottként hallgatta ki N.M.-t, aki bűnösségének bizonyítása további nyomozás tárgyát képezi.

A munkáltató 2008. augusztus 6-án meghallgatta a felperest, aki arra hivatkozott, hogy a hitelügyek során a döntés a felettese hatáskörébe tartozott.

Az alperes 2008. augusztus 12-én kelt rendkívüli felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. Indokolása szerint "a Budapesti Rendőr-főkapitányság XV. kerületi Rendőr-kapitányság Bűnügyi Osztálya 2008. augusztus 6-án kelt levelében arról tájékoztatta bankunkat, hogy Ön, mint gyanúsított ellen büntetőeljárás van folyamatban. A tájékoztatásban megjelölt bűncselekmény összefüggésben van az Ön munkaviszonyával. Figyelemmel arra, hogy az O.B. Nyrt. arról szerzett tudomást, hogy Ön ellen büntetőeljárás van folyamatban, ezért munkáltatójának az Ön munkájába vetett bizalma olyan mértékben megrendült, amely munkaviszonyának fenntartását lehetetlenné teszi. A büntetőeljárás alapjául szolgáló tényállás Ön előtt is ismert, ezzel kapcsolatban munkáltatója meghallgatta."Az üggyel összefüggésben a felperest hozzájárulói beleegyező nyilatkozata alapján poligráfos hazugságvizsgálatnak is alávetették.Az elsőfokú bíróság - a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben - megállapította, hogy a munkáltató rendkívüli felmondása jogszerű volt.Az Mt. 177. § (2) bekezdése és a Ptk. 75-85. §-ai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A munkaviszony létesítésekor és fennállása alatt a munkavállalótól csak olyan adatok kérhetők, vele szemben olyan vizsgálatok alkalmazhatók, amelyek nem sértik a munkavállaló személyiségi jogait és a munkaviszony szempontjából lényeges tájékoztatást nyújtanak.A vonatkozó rendelkezések értelmében a személyhez fűződő jog megsértésének jogellenességét kizárja a sértett beleegyezése, jogszabálynak - a sérelmes magatartás tanúsítására vonatkozó - engedélye, valamint a jogos védelmi és szükséghelyzet. A bíróság többszöri felhívására sem jelölte meg a felperes, hogy a poligráfos vizsgálat pontosan milyen személyiségi jogait sértette és az adatvédelmi biztos állásfoglalása alapján arra hivatkozott, hogy a vizsgálat alkalmazása a munkaviszonyon belül önmagában alkalmas a személyiségi jog megsértésére.A bíróság álláspontja az volt, hogy annak megítélése, miszerint a felperes személyiségi jogát a poligráfos vizsgálat sértette-e vagy sem, a bíróság eljárása alatt nem az adatvédelmi biztos, hanem a bíróság hatáskörébe tartozó kérdés. A munkáltató akkor járt volna el jogellenesen, amennyiben hozzájáruló nyilatkozat nélkül veti alá a felperest a poligráfos vizsgálatnak.