A Kúria Köf.5015/2019/5. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata tárgyában. Bírók: Dobó Viola, Horváth Tamás, Patyi András

A határozat elvi tartalma:

A Kúria az arányosság kapcsán annak vizsgálatát, hogy a törvényes mértékű éves adóteher milyen időn belül emészti fel az adótárgy értékét, csak akkor tudja elvégezni a bírói indítvány alapján indult normakontroll eljárásban, ha a perbíróság a forgalmi értékre nézve már folytatott le bizonyítást. Önmagában nem lehet viszonyítási alap az adózó nyilatkozatán alapuló vagyonérték.

***********

Kúria 2

I.Köf.5.015/2019/5

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5.015/2019/5.

A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,

Dr. Horváth Tamás bíró

Az indítványozó: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az érintett önkormányzat: Szentgotthárd Város Önkormányzata

(9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a telekadóról szóló 19/2011 (VI.1.) önkormányzati rendelet 2011. július 01. napjától 2013. december 31. napjáig hatályos; a 34/2013. (XI. 28) önkormányzati rendelettel módosított 2014. január 01. napjától 2014. december 31. napjáig hatályos; a 32/2014 (XI. 27.) önkormányzati rendelettel módosított 2015. január 01. napjától hatályos 4. § b) pontja jogszabály-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt elutasítja;

- elrendeli, hogy határozatának közzétételére - a kézbesítést követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Szentgotthárd Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Jegyzője 2018. december 07. napján kelt, Szt/5096-15/2018. számú határozatában a bíróság előtt folyó per felperesét (a továbbiakban: felperes) a 0232/11 helyrajzi számú, 4.000 m2 alapterületű telek után 2013-2018. évekre telekadó megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a telekadó összege 2013. évre 400.000 forint, 2014. évre 600.000 forint, 2015. január 01. napjától pedig évi 800.000 forint (összesen 4.200.000 forint) A felperes fellebbezése folytán eljárt Vas Megyei Kormányhivatal, perbeli alperes (a továbbiakban: alperes) a 2019. január 14. napján kelt, VA/HF01/90-2/2019. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes kérte az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát. Ennek keretében kezdeményezte Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a telekadóról szóló 19/2011 (V.1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) telekadó mértékéről szóló rendelkezése jogszabály-ellenességének megállapítására irányuló bírói indítvány megtételét a Kúria Önkormányzati Tanácsához.

A bírói indítvány és az önkormányzat védirata

[2] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája a 2019. április 24. napján kelt, 1.K.27.202/2019/8. számú végzésében indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárása keretében az Ör. 2011. július 01. napjától 2013. december 31. napjáig hatályos; a 34/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Örm1.) módosított 2014. január 01. napjától 2014. december 31. napjáig hatályos; a 32/2014 (XI. 27.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Örm2.) módosított 2015. január 01. napjától hatályos 4. § b) pontjának jogszabály-ellenessége megállapítását és megsemmisítését.

[3] Az indítvány szerint az Ör. hivatkozott rendelkezése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § c) pontjába ütközik. Az indítványozó hangsúlyozta, hogy a Htv. 6. § c) pontja az Alaptörvény XV. és XXX. cikke szerinti, az adózók közötti egyenlőség elvét és a teherbíró képességhez kötött adókötelezettség követelményét közvetíti a helyi adó fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok megalkotásakor. A vagyoni típusú helyi adók esetében az adókötelezettség alapját a vagyontárgy és annak értéke jelenti. Az indítványozó hivatkozott álláspontja alátámasztása végett a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.036/2015/4. számú, a Köf.5.018/2016/4. számú és a Köf.5.038/2015/4. számú határozataira.

[4] Az indítványozó előadta, hogy az önkormányzat végrehajtási jellegű jogszabályban, az absztrakció meghatározott szintjén alkotja meg a helyi adófizetési kötelezettség szabályait, amelynek szempontjait - az egyéb jogszabályi környezet mellett - a Htv. rendelkezései, azon belül is a 6. § c) pontja határozza meg. Az önkormányzatnak értékelnie kell az illetékességi területe alá tartozó telkek rendeltetését, azok földrajzi elhelyezkedését, valamint a településre jellemző forgalmi értéket általában és a településen belüli forgalmi értékben jelentkező eltéréseket is. (Köf.5.021/2015/7., Köf.5.036/2015/4.,Köf.5.018/2016/4.)

[5] Az indítványozó kiemelte, hogy a joggyakorlat szerint az adó konfiskáló jellege megállapítható, amennyiben az adó éves mértéke kiteszi az ingatlan 60-70%-át, de abban az esetben is, ha az adózó belátható időn belül - 5 év alatt - adó formájában megfizeti a telek vételárát (Köf.5.038/2015/4. számú határozat). Jelen esetben a felperes - a tárgyi ingatlan 2.000.000 forint forgalmi értékére figyelemmel - kicsivel több, mint 3 év alatt, azaz 5 éven belül telekadó formájában megfizeti az ingatlan forgalmi értékét.

[6] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett Önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.

[7] Az Önkormányzat védiratában az indítvány elutasítását kérte. Álláspontja szerint a bírói indítvány egyrészről súlyos és alapvető tényállási hibában szenved, másrészről az indítványozó jogi álláspontja - a saját maga által megállapított tényállást alapul véve is - téves.