A Kúria Köf.5015/2019/5. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata tárgyában. Bírók: Dobó Viola, Horváth Tamás, Patyi András

A határozat elvi tartalma:

A Kúria az arányosság kapcsán annak vizsgálatát, hogy a törvényes mértékű éves adóteher milyen időn belül emészti fel az adótárgy értékét, csak akkor tudja elvégezni a bírói indítvány alapján indult normakontroll eljárásban, ha a perbíróság a forgalmi értékre nézve már folytatott le bizonyítást. Önmagában nem lehet viszonyítási alap az adózó nyilatkozatán alapuló vagyonérték.

***********

Kúria 2

I.Köf.5.015/2019/5

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5.015/2019/5.

A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,

Dr. Horváth Tamás bíró

Az indítványozó: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az érintett önkormányzat: Szentgotthárd Város Önkormányzata

(9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a telekadóról szóló 19/2011 (VI.1.) önkormányzati rendelet 2011. július 01. napjától 2013. december 31. napjáig hatályos; a 34/2013. (XI. 28) önkormányzati rendelettel módosított 2014. január 01. napjától 2014. december 31. napjáig hatályos; a 32/2014 (XI. 27.) önkormányzati rendelettel módosított 2015. január 01. napjától hatályos 4. § b) pontja jogszabály-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt elutasítja;

- elrendeli, hogy határozatának közzétételére - a kézbesítést követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Szentgotthárd Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Jegyzője 2018. december 07. napján kelt, Szt/5096-15/2018. számú határozatában a bíróság előtt folyó per felperesét (a továbbiakban: felperes) a 0232/11 helyrajzi számú, 4.000 m2 alapterületű telek után 2013-2018. évekre telekadó megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a telekadó összege 2013. évre 400.000 forint, 2014. évre 600.000 forint, 2015. január 01. napjától pedig évi 800.000 forint (összesen 4.200.000 forint) A felperes fellebbezése folytán eljárt Vas Megyei Kormányhivatal, perbeli alperes (a továbbiakban: alperes) a 2019. január 14. napján kelt, VA/HF01/90-2/2019. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes kérte az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát. Ennek keretében kezdeményezte Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a telekadóról szóló 19/2011 (V.1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) telekadó mértékéről szóló rendelkezése jogszabály-ellenességének megállapítására irányuló bírói indítvány megtételét a Kúria Önkormányzati Tanácsához.

A bírói indítvány és az önkormányzat védirata

[2] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája a 2019. április 24. napján kelt, 1.K.27.202/2019/8. számú végzésében indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárása keretében az Ör. 2011. július 01. napjától 2013. december 31. napjáig hatályos; a 34/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Örm1.) módosított 2014. január 01. napjától 2014. december 31. napjáig hatályos; a 32/2014 (XI. 27.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Örm2.) módosított 2015. január 01. napjától hatályos 4. § b) pontjának jogszabály-ellenessége megállapítását és megsemmisítését.

[3] Az indítvány szerint az Ör. hivatkozott rendelkezése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § c) pontjába ütközik. Az indítványozó hangsúlyozta, hogy a Htv. 6. § c) pontja az Alaptörvény XV. és XXX. cikke szerinti, az adózók közötti egyenlőség elvét és a teherbíró képességhez kötött adókötelezettség követelményét közvetíti a helyi adó fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok megalkotásakor. A vagyoni típusú helyi adók esetében az adókötelezettség alapját a vagyontárgy és annak értéke jelenti. Az indítványozó hivatkozott álláspontja alátámasztása végett a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.036/2015/4. számú, a Köf.5.018/2016/4. számú és a Köf.5.038/2015/4. számú határozataira.

[4] Az indítványozó előadta, hogy az önkormányzat végrehajtási jellegű jogszabályban, az absztrakció meghatározott szintjén alkotja meg a helyi adófizetési kötelezettség szabályait, amelynek szempontjait - az egyéb jogszabályi környezet mellett - a Htv. rendelkezései, azon belül is a 6. § c) pontja határozza meg. Az önkormányzatnak értékelnie kell az illetékességi területe alá tartozó telkek rendeltetését, azok földrajzi elhelyezkedését, valamint a településre jellemző forgalmi értéket általában és a településen belüli forgalmi értékben jelentkező eltéréseket is. (Köf.5.021/2015/7., Köf.5.036/2015/4.,Köf.5.018/2016/4.)

[5] Az indítványozó kiemelte, hogy a joggyakorlat szerint az adó konfiskáló jellege megállapítható, amennyiben az adó éves mértéke kiteszi az ingatlan 60-70%-át, de abban az esetben is, ha az adózó belátható időn belül - 5 év alatt - adó formájában megfizeti a telek vételárát (Köf.5.038/2015/4. számú határozat). Jelen esetben a felperes - a tárgyi ingatlan 2.000.000 forint forgalmi értékére figyelemmel - kicsivel több, mint 3 év alatt, azaz 5 éven belül telekadó formájában megfizeti az ingatlan forgalmi értékét.

[6] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett Önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.

[7] Az Önkormányzat védiratában az indítvány elutasítását kérte. Álláspontja szerint a bírói indítvány egyrészről súlyos és alapvető tényállási hibában szenved, másrészről az indítványozó jogi álláspontja - a saját maga által megállapított tényállást alapul véve is - téves.

[8] Az Önkormányzat az ügyben irányadó valós tényállás megállapítása érdekében csatolta a 2019. május 28. napján kelt, ingatlanforgalmi szakértői véleményt, amely az ügyben szereplő ingatlan jelenleg fennálló forgalmi értékét 12.564.000 forintban állapította meg, utalva ezzel arra, hogy ez az összeg a bírói indítványban rögzített 2.000.000 forint forgalmi érték 628%-a. Az Önkormányzat hangsúlyozta továbbá, hogy az adótárgy a rábafüzesi városrészen helyezkedik el, mely korábban Szentgotthárd Város Önkormányzata Településrendezési terve szerint "kereskedelmi szolgáltató gazdasági" besorolást kapott, erre tekintettel az övezetben a közműhálózatot is fejlesztették. Az Önkormányzat mellékelte a Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal Építésügyi Hatósága által kibocsátott "Tájékoztatás" címet viselő, 2019. május 30. napján kelt iratot, amely tanúsága szerint Szentgotthárd Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló, módosított 19/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet az adótárgyat a beépítésre szánt terület - gazdasági terület - kereskedelmi szolgáltató terület GkszK1 jelű építési övezetbe sorolja. Az Önkormányzat kérte annak figyelembe vételét is, hogy a felperes tulajdonszerzését igazoló, Sopronban 2002. évi szeptember 20. napján kelt adásvételi szerződés alapján az adótárgy vételára 10.000.000 forint volt. Az Önkormányzat álláspontja szerint "(...) életszerűtlen minősítéssel illethető azon állítás, hogy egy - a magyar-osztrák határ közvetlen közelében elhelyezkedő, az ügyletkötéskor és, most is - felépítmény nélküli ingatlan 17 év alatt értékét nem tartja meg, sőt a forgalmi értékének az ötödére (20%-ára) esik vissza." Az adó tárgyát képező ingatlannal szomszédos, szentgotthárdi 0232/10 hrsz.-ú "..." megnevezésű, 6000 m2 területű - az adótárgynál másfélszer nagyobb alapterületű - ingatlanra 2018. január 03. napján jegyeztek be 90.000.000 forint jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba, amely információ tovább erősíti az adótárgy forgalmi értékére vonatkozó önkormányzati álláspontot. Az Önkormányzat szerint az indítványozónak a perben az adótárgy forgalmi értékére nézve részletes bizonyítási eljárást kellett volna lefolytatnia, igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő bevonásával.