A Szegedi Ítélőtábla Pf.21237/2015/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 143. §] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.21.237/2015/4.szám

A Szegedi Ítélőtábla a Miskolci 2. számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Csugányné dr. Lakatos Csilla ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) tartózkodási helyű felperesnek - a (jogtanácsos neve) és dr. Gyenge Zoltán ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2015. szeptember 28. napján kelt 23.P.21.407/2015/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000,- (Húszezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt 160.000,- (Egyszázhatvanezer) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes 2012. (hónap,nap) óta szabadságvesztés büntetését tölti az alperesi büntetés-végrehajtási intézetben. Elhelyezésére az ún. Hosszúidős Speciális Részlegben (a továbbiakban: HSR-körletben) került sor, ahol fokozott biztonsági előírások érvényesülnek. 2015. nyaráig kizárólag az alperesi intézetben volt ilyen jellegű körlet. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bvtv.) 105. §-a szerint életfogytig tartó, vagy legalább 15 évi szabadságvesztés büntetését töltő olyan elítélt helyezhető el itt, akinek magatartása, a szabadságvesztés végrehajtása során tanúsított együttműködési készsége, az intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya, illetve egyéni biztonsági kockázatelemzése alapján különleges kezelése és elhelyezése indokolt.

A HSR-körlet - a 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 68. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő - biztonsági zárkákból és hozzájuk tartozó elkülönített részekből áll, melyekre sajátos szabályok vonatkoznak. Ezek közé tartozik, hogy rendszertelen időközönként, de legalább 3 havonta a körletrészen belüli elítéltek elhelyezését előre ki nem számíthatóan meg kell változtatni. Erre biztonsági okokból (pl. szökési, támadási előkészületek megakadályozása miatt) van szükség. A körleten belül 8 zárka van, melyek közül 5 kétszemélyes, 3 egyszemélyes. A körlet befogadóképessége maximum 13 fő. A HSR-körletben történő elhelyezés az ott tartózkodó elítéltek létszámától is függ, az pedig, hogy egy zárkában egyedül vagy kettesben és konkrétan mely személyekkel kerül elhelyezésre, mindig az aktuális időpontban az adott fogvatartott vonatkozásában kerül megvizsgálásra.

A felperest 2015. (hónap,nap) napján a HSR-körlet 326. számú zárkájából a 332. számúba helyezték át, ahol korábban dohányzó elítéltek voltak. Ezt a felperes kifogásolta és állította, hogy a falból dohányszag árad. Miután ezt jelezte a felügyeletnek, majd a nevelőtisztnek is, az alperes másnap, 2015. május 12-én és 14-én is a zárkát kifestettette.

A felperes 2.000.000,- Ft összegű kártérítési igényt jelentett be az alperesnél. Az alperes az igényt megvizsgálta, majd - meghallgatást követően - határozatával azt elutasította.

A felperes keresetében 2.000.000,- Ft kártérítés - tartalma alapján valójában sérelemdíj - megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, nem csak a 2015. május 11-i elhelyezéssel kapcsolatban kívánt panaszt tenni. Az alperesi intézetben való 3 éves tartózkodása alatt több alkalommal került sor zárkacserére, és minden esetben panasszal élt amiatt, hogy olyan zárkába helyezték, ahol korábban dohányosok voltak. Kártérítési igénnyel kizárólag 2015. májusában lépett fel, erről készült a keresetlevélhez csatolt meghallgatási jegyzőkönyv és határozat is. Kárát abban jelölte meg, hogy vérnyomás-ingadozása volt, illetve nem tudott aludni sem a dohányszagtól.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, azt jogalapjában és összegszerűségében is vitatta. Kérte figyelembe venni, nincs arra vonatkozó jogszabályi előírás, hogy a zárkába helyezés előtt tisztasági festést kellene végezni, egyben kiemelte, a felperes dohányszag miatti szubjektív érzete nem alapoz meg kártérítési igényt. Hangsúlyozta, a felperes kár bekövetkeztét maga sem állította, de az alperes részéről jogellenes magatartás sem állapítható meg.