A Szegedi Törvényszék P.21407/2015/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 77. §, 233. §] Bíró: Cseh Attila

Szegedi Törvényszék

23.P.21.407/2015/7.

A Szegedi Törvényszék felperes neve és címe tartózkodási helyű felperesnek - a dr. Gyenge Zoltán ügyvéd (jogi képviselő címe) és jogtanácsos neve által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A törvényszék a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 127.000,- (Egyszázhuszonhétezer) Ft perköltséget.

A le nem rótt 120.000,- (Egyszázhúszezer) Ft illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a Szegedi Törvényszéknél írásban, 3 példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést,

- ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, továbbá,

- ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Emiatt a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben a fél jogi képviselővel nem rendelkezik, úgy pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújthat be a lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Osztályánál.

I N D O K O L Á S:

I.

A felperes ... napja óta szabadságvesztés büntetését tölti az alperesi büntetés-végrehajtási intézetben. Elhelyezésére az úgynevezett Hosszúidős Speciális Részlegben (a továbbiakban: HSR-körletben) került sor.

A HSR-körletben fokozott biztonsági előírások érvényesülnek. A magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek közül - 2015. nyaráig - kizárólag az alperesi intézetben, mint az ország egyik legszigorúbb büntetés-végrehajtási intézetében működött ilyen körlet, amelyben a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetése miatt kiszabott leghosszabb tartamú, valamint az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre ítélteket őrzik. Az itteni elhelyezés feltétele a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.) 105. §-ában meghatározott további feltétel (életfogytig tartó vagy legalább 15 évi szabadságvesztés büntetést töltő olyan elítélt, akinek magatartása, a szabadságvesztés végrehajtása során tanúsított együttműködési készsége, az intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya, illetve egyéni biztonsági kockázatelemzése alapján különleges kezelése és elhelyezése indokolt) fennállta.

A HSR-körlet a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM r. (a továbbiakban: IM r.) 68. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően biztonsági zárkákból és a hozzájuk tartozó elkülönített részekből áll, amelyekre sajátos szabályok vonatkoznak. Ezek közé tartozik, hogy rendszertelen időközönként, de legalább 3 havonta a körletrészen belül elhelyezett elítéltek elhelyezését előre ki nem számíthatóan meg kell változtatni. Erre biztonsági okokból (például: szökési, támadási előkészületek - falbontás, rácsfűrészelés, tiltott tárgy készítése, tartása, stb. - megakadályozása) miatt van szükség.

A körleten belül 8 zárka van, amelyek közül 5 kettőszemélyes, 3 egyszemélyes. A körlet befogadóképessége maximum 13 fő. Egy konkrét elítéltnek a HSR-körletben történő tényleges elhelyezése az ott tartózkodó elítéltek létszámától, az pedig, hogy egy zárkában egyedül vagy kettesben kerül és konkrétan kivel elhelyezésre, mindig az aktuális időpontban, az adott elhelyezni kívánt fogvatartott vonatkozásában kerül megvizsgálásra, amelynek során a biztonsági szempontokra, a konkrét fogvatartott személyiségére, esetleges szuicid-, vagy szökési szándékára, és dohányzási szokásaira is figyelemmel kell lenni.

Mindezek alapján az alperes figyelembe veszi, hogy az adott elítélt dohányzási szokásának megfelelő zárkába kerüljön lehetőleg úgy, hogy sem ő, sem a zárkában elhelyezett másik fogvatartott nem dohányzó. A körlet befogadóképessége, a minimum 3 havonta történő elhelyezési, változtatási előírás miatt azonban nem minden esetben lehetséges, hogy egy nem dohányzó elítélt mindig olyan zárkába kerüljön, ahol előtte kizárólag ugyancsak nem dohányzó elítéltek voltak. Ez önmagában is kiszámítható elhelyezést tenne lehetővé, továbbá az is előfordulhat, hogy a körletben egyidejűleg elhelyezett elítéltek közül csak egy-három fő a nem dohányzó, míg a többiek dohányzók. Ilyen esetekben eleve csak olyan zárkába lehetséges az átköltöztetés, ahol a nem dohányzó elítélt elhelyezését megelőzően dohányzó fogvatartottak voltak.

A felperest ...-én a HSR-körlet ... számú zárkájából a ... számú zárkájába helyezték át, ahol korábban dohányzó elítéltek voltak. Ekkor a felperes kifogásolta, hogy ebben a zárkában őt megelőzően dohányzó elítéltek voltak elhelyezve és ezért érezte a falon a dohányszagot. Ezt jelezte a felügyeletnek, majd a reintegrációs tisztnek (nevelőnek). Ennek következtében az alperes másnap 2015. május 12-én, majd 2015. május 14-én is a zárkát kifesttette.

A felperes az alperessel szemben kárigényt jelentett be, 2.000.000,- Ft kártérítés megfizetését kérte. A felperes kárigényét az alperes kivizsgálta, amelynek során 2015. július 09. napján személyesen meghallgatták, erről ... szall. számon meghallgatási jegyzőkönyv került felvételre. A jegyzőkönyvben foglaltak szerint a meghallgatás során a felperes előadta: 36 hónapja van az alperesi intézetben, nem dohányzik, soha nem is dohányzott, nagyon érzékeny a dohányszagra. A zárkák 3 havonta cserélődnek és általában dohányosok után kerül egy zárkába. Nincs higiéniai festés, nem lehet a bukóablakon keresztül rendesen szellőztetni, ezért érzi a falon a dohányszagot, emiatt 2-3 napig nem tud aludni, köhög, mintha cigizne. Nagyon kellemetlen beköltöznie egy olyan zárkába, ahol előtte dohányoztak, mert a fal beszívja a füstöt és sokáig érződik. Meghallgatása során elmondta, hogy a HSR-körlet ... számú zárkájáról van szó. Azért jelezte most a problémát, mert volt 3 olyan zárka is, amely nem volt dohányzó és oda is betehették volna. Nyilatkozata szerint korábban valóban az volt a helyzet, hogy nem is nagyon tudták volna megoldani azt, hogy ne olyan zárkába kerüljön, amiben előtte nem dohányoztak, mert annyi volt a dohányzó elítélt. A konkrét esetben azért háborodott fel, mert ekkor volt olyan zárka, ahol korábban nem dohányzók voltak, mégis olyanba tették, ahol előtte dohányosok voltak. Kért nevelői és parancsnoki meghallgatást is, de a nevelő közölte vele, be kell mennie a zárkába. A problémát ügyvédjén keresztül jelezte az intézetnek is. Emiatt került sor a zárka kimeszelésére az elhelyezését követő 2-3 nap múlva. A jegyzőkönyvben foglaltak szerint a zárka higiénia és a zárka szaga megfelelő, nincs problémája, a zárkában szintén nem dohányzó elítélttel van együtt. Kártérítésének alapját illetően azt adta elő, álláspontja szerint az intézetnek kártérítést kellene fizetnie, mert olyan zárkába tette, ahol előtte dohányoztak. Hivatkozott arra, olyan kár érte, hogy vérnyomása magas, illetve ingadozik és emiatt nem tudott beállni. Amikor nem dohányzó zárkában van, normális a vérnyomása. Elmondta, mielőtt beköltözött, járt a vérnyomásproblémájával orvosnál. Amikor a ... számú, a kárigényét képező zárkába behelyezték utána nem járt vérnyomásproblémával orvosnál, mert kimeszelték a zárkát, ezért normális volt a vérnyomása és jelenleg is az. Kárigényének 2.000.000,- Ft-os összegével kapcsolatban azt adta elő, azért ebben az összegben jelölte meg igényét, mert "valamilyen összegben meg kellett, hogy jelölje".