16/2014. (XII. 19.) IM rendelet

a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya

a) a szabadságvesztés,

b) az elzárás,

c) a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés,

d) a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés,

e)[1] a letartóztatás és

f) a rendbírság helyébe lépő elzárás

végrehajtására terjed ki.

2. §[2] E rendelet alkalmazásában

1. családi beszélő: a büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) e célra kialakított helyisége vagy a látogatófogadásra kialakított helyiség elkülönített része, amely látogatás ideje alatt egyidejű fizikai jelenlétet biztosít az elítélt, illetve a letartóztatott és hozzátartozóik részére, és amely a látogatáson részt vevő kiskorú gyermekek elfoglaltságát biztosító berendezési tárgyakkal és eszközökkel van felszerelve,

2. foglalkoztatás: a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) keretén belül az elítélt számára biztosított munkáltatási, oktatási, szakképzési, terápiás foglalkoztatási és egyéb reintegrációs programok összessége,

3. kategóriarendszer: a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési eljárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 97. § (3) és (4) bekezdésében elvégzett kategóriabesorolás, az egyes kategóriáknak a végrehajtás rendjét és a kapcsolattartás gyakoriságát és mértékét meghatározó tartalmi elemei, valamint a kategóriák közötti előmenetel és visszasorolás,

4. lakóhelyiség: az elítélt elhelyezésére szolgáló olyan lakhatásra alkalmas helyiség, amelynek nyílászáróinál a zárkára meghatározott biztonsági berendezés és felszerelés mellőzhető,

5. pszichoaktív szer: kábítószer, új pszichoaktív anyag vagy más pszichoaktív szer,

6. zárka: az elítélt elhelyezésére szolgáló olyan helyiség, amelynek nyílászárói a külön rendelkezésekben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelnek.

2. Együttműködés más szervekkel és személyekkel

3. § (1)[3] A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. Sztv.) 13. § (1) bekezdés, valamint a Bv. tv. 5. § (3) bekezdése szerinti szervek az ott meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat a vonatkozó jogszabályok és a büntetés-végrehajtási szervvel (a továbbiakban: bv. szerv) kötött együttműködési megállapodás keretében végezhetik.

(2) Együttműködési megállapodás megkötését indokolhatja az együttműködés huzamos időtartama, az együttműködésben megnyilvánuló feladatok, jogok és kötelezettségek összetettsége vagy büntetés-végrehatási feladatok ellátása szempontjából való jelentősége.

(3)[4] Együttműködési megállapodás kötésére

a) a bv. intézet parancsnoka, igazgatója, főigazgatója, főigazgató főorvosa (a továbbiakban: parancsnok),

b) az agglomeráció alá tartozó két vagy több bv. intézetre vonatkozóan az agglomerációs központ vezetője,

c) ha két vagy több agglomeráció alá tartozó bv. intézetre is kiterjed vagy országos kiterjedésű, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: az országos parancsnok)

jogosult. A parancsnok által kötött együttműködési megállapodásról az agglomerációs központ vezetőjét tájékoztatni kell.

(4) Ha a büntetés-végrehajtási feladatok teljesítését segítő, az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek, illetve személyek tevékenysége jogszabálysértő, vagy nem felel meg az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, a megállapodást a (3) bekezdésben meghatározott személyek megszüntethetik, továbbá az érintett szervezetek képviselőinek vagy az érintett személynek a bv. intézetbe történő belépését megtilthatják.

(5) A bv. intézet a végrehajtásban közreműködő vagy az azt segítő szerveket és személyeket tájékoztatja az elítéltek személyiségi jogainak védelmére vonatkozó szabályokról és ezek megsértésének, valamint a megállapodás megszegésének következményeiről. A tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásul vételét a bv. intézet írásban rögzíti.

(6) Az együttműködés megszüntetéséről és a bv. intézetbe történő belépés megtiltásáról az adott szervezetet vagy személyt értesíteni kell. Ha a döntést a parancsnok hozta, erről az országos parancsnokot haladéktalanul tájékoztatja.

3. Az elítéltet terhelő bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos feladatok

4. §[5] A Bv. tv. 8. § (3) bekezdés szerint meghatározott bejelentési kötelezettség tekintetében a végrehajtásért felelős szerv a lakcím vagy tényleges tartózkodási hely megváltozása esetén a változást a bejelentéstől vagy a lakcímkártya bemutatásától számított három munkanapon belül a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti, és az ehhez kapcsolódó szükséges intézkedéseket megteszi.

4. Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott kötelezettségei teljesítésének és jogai gyakorlásának módja

5. § (1) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott jogainak gyakorlása nem veszélyeztetheti a fogvatartás rendjét és biztonságát.

(2) A fogvatartás rendjét és biztonságát az elítélt önkéntes jogkövetésre való ösztönzésével, őrzéssel, felügyelettel és ellenőrzéssel, valamint biztonsági és egyéb szükséges intézkedések megtételével, indokolt esetben kényszerítő eszköz alkalmazásával kell biztosítani.

6. § (1) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott érdekében a Bv. tv. 11. §-a szerint adott meghatalmazás adott ügyre szóló eseti vagy általános hatályú. A bv. intézet az általános meghatalmazást a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti és annak másolatát, illetve az eseti meghatalmazást az ügy irataihoz csatolja.

(2)[6] Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott védő kirendelését kéri, a bv. intézet a kérelmet haladéktalanul továbbítja az intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak (a továbbiakban: bv. bíró). A bv. intézet az átiratban nyilatkozik arról, hogy az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal szemben folyamatban van-e büntetés-végrehajtási ügy.

(3) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére a bv. bíró védőt rendelt ki, és az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott utóbb védőt hatalmaz meg, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti a bíróságot a kirendelés visszavonása érdekében.

5. A végrehajtásért felelős szerv döntése, a kérelem, a jogorvoslati jog és a közérdekű bejelentés biztosítása

7. § (1)[7] Ha a végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője (a továbbiakban: szervezeti egység vezetője) kérelemre jár el, a hiánypótlásra való felhívásról - megfelelő határidő tűzésével - a személyi állomány érdemi döntés előkészítésére jogosult tagja intézkedik és azt az ügy irataiban írásban rögzíti.

(2) A szervezeti egység vezetője a döntés vagy intézkedés (a továbbiakban együtt: döntés) esetén az elítéltet a panasz vagy az egyéb jogorvoslat megtételének jogáról tájékoztatja. Ha a döntés közlése írásban történik, az a jogorvoslati jogra való felhívást is tartalmazza.

(3)[8] A bv. szervezet által kialakított belső elektronikus ügykezelő felületen történő kézbesítés esetén rögzíteni kell annak az időpontját, amikor az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott a hivatalos iratot megnyitja.

8. § (1) A döntéssel szembeni, vagy annak elmulasztása miatti panaszt a szervezeti egység vezetőjénél kell előterjeszteni. Elkésettség címén a panasz nem utasítható el, ha a panaszra jogosult a panasz tételére nyitva álló határidőben a panaszt nem az elbírálásra jogosult szervnél terjeszti elő.

(2) A büntetés-végrehajtási ügyben előterjesztett panasz esetén a bv. intézet döntést hozó vagy intézkedést tevő, illetve az arra jogosult szervezeti egységének vezetője a panaszt az elbírálásra nyitva álló határidőre figyelemmel - indokolt esetben az ügy összes iratával - terjeszti fel a bv. intézet parancsnoka részére, és - ha a panasz megalapozottságának elbírálása mérlegelést igényel - a panasszal kapcsolatban kialakított álláspontjáról nyilatkozik.

(3) Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti felterjesztés, ha a szervezeti egység vezetője

a) a megpanaszolt döntést a panaszban foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy az elmulasztott intézkedést pótolja,

b) a panaszt a Bv. tv. 21. § (7) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti döntés vagy intézkedés a bv. intézet parancsnokának vagy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) kijelölt szervezeti egysége vezetőjének jogkörébe tartozik, a panaszt az országos parancsnokhoz a beérkezéstől számított nyolc napon belül kell felterjeszteni a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével.

8/A. §[9] (1) A Bv. tv. 140. § (2) bekezdése szerinti formanyomtatványt a bv. szerv biztosítja az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott részére.

(2) A bv. szerv a kérelem, illetve a panasz tárgyához, illetve a benyújtására jogosult személyéhez igazodóan eltérő adattartalmú formanyomtatványokat rendszeresíthet.

(3) Egy formanyomtatványon egy tárgykörben lehet kérelmet vagy panaszt előterjeszteni.

(4) A formanyomtatványon benyújtott kérelem, illetve panasz nem utasítható el azon az alapon, hogy nem került maradéktalanul kitöltésre. Ez esetben a Bv. tv. 20. § (5) bekezdése szerinti hiánypótlásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

(5) A Bv. tv. 140. § (5) bekezdése esetén a kérelem, illetve panasz szabályszerű benyújtására való felhívást az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal, a védővel vagy törvényes képviselővel írásban kell közölni.

(6) A rendszeresített formanyomtatványokat a bv. intézet honlapján letölthető formátumban meg kell jeleníteni.

9. § (1) Az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a folyamatban lévő büntetőügyéhez kapcsolódóan írt beadványát, kérelmét és jogorvoslati kérelmét a bv. intézet költségén kell a címzettnek továbbítani, ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott felhasználható letéti pénzzel nem rendelkezik.

(2) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott zárt levélben fordul valamely hatósághoz, törvényben kihirdetett nemzetközi egyezményben elismerten erre hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezethez, az alapvető jogok biztosához, valamint a nemzeti megelőző mechanizmus szervezetéhez vagy munkatársához, a bv. intézet a levelet az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott költségére - ellenőrzés nélkül - továbbítja.

(3) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott nem rendelkezik letéti pénzzel, kérelmére a (2) bekezdésben meghatározott szervekhez küldött levelét a bv. intézet átirattal továbbítja.

(4)[10] Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott az ügyész általi meghallgatását kéri, erről haladéktalanul értesíteni kell a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget.

(5) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti panasz vagy közérdekű bejelentés esetén, ha a panaszos vagy a közérdekű bejelentő személye azonosítható és személyes adatai nyilvánosságra hozatalának szükségessége merül fel, ezt megelőzően a bv. intézetnek nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához.

10. § A bv. intézet a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti

a) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott panaszát, kérelmét, bejelentését és az azokhoz kapcsolódó döntéseket;

b) a jogorvoslati jog érvényesítésével kapcsolatban továbbított iratokat, a továbbítás időpontjának a feltüntetésével;

c) a Bv. tv. 174. § (4) bekezdésében meghatározott címzettek részére továbbított leveleket, a címzett és a továbbítás időpontjának a feltüntetésével, továbbá a Bv. tv. 174. § (4) bekezdésében meghatározott feladótól érkezett leveleket, a feladó és a levél elítélt részére történő átadás időpontjának a feltüntetésével;

d) a Bv. tv. 174. § (4) bekezdésében meghatározott ellenőrzés szükségességét megalapozó alapos indok felmerülése esetén, az elítélt által küldött vagy részére érkezett levelek felbontását és annak időpontját.

5/A. Kártalanítás az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt[11]

10/A. §[12] Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási kérelmét a 8. melléklet szerinti nyomtatványon nyújtja be. A kérelemhez mellékletként csatolni kell azt az okiratot, amely igazolja, hogy a megjelölt bankszámla az elítélt saját nevére szól.

10/B. §[13] (1) A bv. intézeti véleménynek a kérelemben megjelölt teljes fogvatartási időszakra kell vonatkoznia.

(2) Ha a kártalanítási kérelemben megjelölt fogvatartási időszak több bv. intézetet is érint, a kérelem elbírálásához szükséges adatokat a kérelemről döntésre jogosult bv. intézet gyűjti össze.

10/C. §[14] (1) Ha a kérelem alapján megállapítható, hogy a jogszabályban előírt élettér az adott bv. intézetben nem biztosítható, a bv. intézet parancsnoka, a Befogadási és Fogvatartási Bizottság (a továbbiakban: BFB) javaslata alapján határozattal dönt a sérelem ellensúlyozása érdekében hozott intézkedésről.

(2) A bv. intézet parancsnoka a Bv. tv. 75/I. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a BVOP elhelyezésért felelős szakterületének vezetőjéhez intézett megkereséséhez csatolja a kártalanítás iránti kérelmet és az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kapcsolattartására vonatkozó adatokat.

(3) A BVOP elhelyezésért felelős szakterületének vezetője az átszállításról szóló döntés meghozatalakor az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott végrehajtási fokozatának megfelelő bv. intézetek telítettségi mutatóit köteles figyelembe venni. Ha több bv. intézetben is biztosítható a jogszabályban előírt élettér, ezek közül a szabadságvesztés végrehajtási helyét a BVOP elhelyezésért felelős szakterületének vezetője az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kapcsolattartási és foglalkoztatási lehetőségeire tekintettel jelöli ki.

(4) Ha a jogszabályban előírt élettér csak olyan bv. intézetben biztosítható, amely az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől a jelenlegi elhelyezést biztosító bv. intézethez képest nagyobb távolságra helyezkedik el, és az átszállítás a kapcsolattartáshoz való jog sérelmét eredményezhetné, a BVOP elhelyezésért felelős szakterületének vezetője a döntés meghozatala előtt bekéri - a fogva tartó bv. intézet útján - az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott írásos beleegyező nyilatkozatát.

(5) Az átszállításról szóló határozat egy példányát a bv. intézetbe érkezéstől számított három napon belül kézbesíteni kell az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére. Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott az átszállításról szóló határozat érkezésekor más bv. intézetben tartózkodik, az átszállításról szóló határozat elektronikus példányát kell megküldeni és igazoltan kézbesíteni.

10/D. §[15] (1) A bv. intézet a kérelem büntetés-végrehajtási bíróhoz történő továbbítása esetén megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak

a) a kártalanítási kérelemmel kapcsolatos véleményét,

b) a fogvatartotti nyilvántartásnak a kifogásolt időszak elhelyezési körülményeire vonatkozó adatait tartalmazó kivonatát és

c) a fogvatartás alapjául szolgáló büntetőügyben hozott jogerős ügydöntő határozatot.

(2) A kérelem elbírálásához a bv. intézet a fogvatartotti nyilvántartásából soron kívül rendelkezésére bocsátja a büntetés-végrehajtási bíró által igényelt további határozatokat, fogvatartási dokumentumokat és elítélti nyilatkozatokat.

10/E. §[16] (1) A Bv. tv. 133. § (4a) bekezdésének alkalmazása szempontjából különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha a kifizetés

a) az elítélt vagy hozzátartozója életének, egészségének megőrzése,

b) az elítélt vagy hozzátartozója vagyonát érintő káresemények enyhítése, illetve

c) az elítélt közeli hozzátartozójának temetése

miatt felmerülő kiadások érdekében szükséges.

(2) A Bv. tv. 133. § (4a) bekezdésének alkalmazásával jár el a bv. intézet parancsnoka, ha az elítélt a kifizetés iránti kérelmet a vele szemben kiszabott pénzbüntetés vagy szabálysértési pénzbírság megfizetése érdekében nyújtja be.

5/B.[17]

6. A bv. intézet rendje és biztonsága szempontjából jelentős adatok rögzítése a fogvatartotti nyilvántartásban és a bejelentő védelme

11. § (1) Az elítéltre és az egyéb jogcímen fogvatartottra vonatkozó, a bv. intézet rendje és biztonsága szempontjából jelentős tényre vagy körülményre utaló adatot tartalmazó bejelentést a bv. intézet a bejelentő megjelölésével a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti.

(2) Ha a bejelentő személye azonosítható, nyilatkoztatni kell arról, hogy kéri-e személyes adatainak zártan kezelését. Ha a bejelentő a személyes adatainak zártan kezelését kéri, akkor a bv. intézetnek biztosítania kell, hogy a személyes adatai ne jussanak az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott tudomására.

(3) Ha a bejelentő személye nem azonosítható vagy a bejelentés ellenőrzése más ok miatt nem lehetséges, a bejelentést a fogvatartotti nyilvántartásban annak nem ellenőrzött jellegére való utalással kell rögzíteni.

6/A. A bűncselekmény sértettjévé vált elítélttel és egyéb jogcímen fogvatartottal kapcsolatos rendelkezések[18]

11/A. §[19] (1)[20] Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott bűncselekmény sértettjévé válik, a bv. intézet minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénynek (a továbbiakban: Be.) a sértett jogaira, védelmére, illetve a vele szembeni kíméletes eljárásra vonatkozó szabályainak az érvényesülését a fogvatartás során - elsősorban a megfelelő tájékoztatással - elősegítse.

(2) A bv. intézet parancsnoka intézkedik annak érdekében, hogy a sértett és a terhelt

a) ne kerülhessen azonos zárkában vagy lakóhelyiségben elhelyezésre,

b) más részlegen kerüljön elhelyezésre, ha ennek feltételei biztosítottak,

c) tisztálkodása eltérő időben vagy helyiségben történjen,

d) egy időben történő szállítása külön szállítójárművön történjen,

e) azonos ügyben történő előállításakor, az oktatás, a munkáltatás és a közös vallásgyakorlás során, valamint a reintegrációs, illetve a közös sport vagy kulturális programokon közvetlenül ne érintkezhessenek.

(3) Ha a Bv. tv. együttes elhelyezésre ad lehetőséget és a bűncselekmény sértettjévé vált elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott védelme az adott részlegen nem biztosítható, más bv. intézetbe kell átszállítani.

6/B. A Védelmi Program hatálya alatt álló vagy sürgősségi intézkedéssel érintett személlyel kapcsolatos rendelkezések[21]

11/B. §[22] (1) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény szerinti Védelmi Program hatálya alatt álló vagy sürgősséggel elrendelt különleges óvintézkedéssel érintett személy (a továbbiakban együtt: védett személy)

a) részére a szabadságvesztés megkezdésére vonatkozó felhívást,

b) részéről a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, más hatóság vagy szerv felé küldendő beadványt, kérelmet vagy egyéb iratot,

c) az e személyt érintő, a bv. bírónak küldendő előterjesztést vagy egyéb iratot

a bv. szerv a Tanúvédelmi Szolgálat útján továbbítja.

(2) A védett személy előállítását a bv. intézetnek a Tanúvédelmi Szolgálattal egyeztetve kell foganatosítania.

(3) A védett személy kapcsolattartására vonatkozó kérelemről a bv. intézet a Tanúvédelmi Szolgálatot értesíti.

(4)[23] A bv. intézet a védett személy szabadulásának esedékessége előtt harminc nappal értesíti a Tanúvédelmi Szolgálatot.

II. FEJEZET

A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSA

7. Az iratok vizsgálata és a személyazonosság megállapítása a befogadáskor

12. § (1) A bv. intézet megvizsgálja, hogy a befogadás alapjául szolgáló iratok megfelelnek-e a jogszabályok tartalmi és alaki rendelkezéseinek.

(2)[24] A befogadás során a bv. intézet köteles ellenőrizni, hogy a végrehajtásra önkéntesen jelentkező vagy átkísért, átszállított, elővezetett, illetve előállított személy azonos-e az elítélttel. Az elítélt személyazonosságának megállapítása elsősorban a fogvatartás alapjául szolgáló iratok adatainak és az elítélt személyazonosságát igazoló hatósági igazolványban foglalt adatoknak az egybevetését, valamint az elítélt képmásának az összehasonlítását jelenti.

(3)[25] A bv. intézet a (2) bekezdésben foglaltakon túl elvégzi a befogadás alapjául szolgáló iratok adatainak és az elítélt személyazonosító adatainak és fényképének az egybevetését a Bv. tv. 89. § (2) bekezdése szerint átvett adatokkal. A Bv. tv. 89. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a bv. intézet elvégzi az elítélt ujjnyomatának beolvasását. Ha az így lefolytatott ellenőrzés eredményeképpen az elítélt személyazonossága kétséges, a bv. intézet a személyazonosság megállapítása érdekében a Bv. tv. 89. § (4)-(7) bekezdése szerint jár el.

8. A befogadás megtagadása

13. § A befogadás megtagadásáról az előállító (átkísérő) szervet, valamint a BVOP-t vagy a végrehajtást elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

9. Felhívásra jelentkező elítélt

14. § (1) Ha a felhívásra az elítélt a bv. intézet hivatali idejében jelentkezik, a bv. intézet megvizsgálja, hogy a Bv. tv. 88. §-a szerinti irat rendelkezésre áll-e.

(2) Ha az elítélt nem a számára kijelölt bv. intézetben jelentkezik, az érintett bv. intézet az elítéltet útba indíthatja a végrehajtásra kijelölt bv. intézetbe. A bv. intézet zárt borítékban átadja az elítéltnek a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek szóló - a befogadáshoz szükséges - iratokat és írásban tájékoztatja az elítéltet a jelentkezési kötelezettségéről, továbbá a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Az iratok átvételét és a tájékoztatás megtörténtét az elítélt aláírásával igazolja, vagy azt a Bv. tv. 12. § (8) bekezdésében foglaltak esetén jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) Az útbaindítást úgy kell elvégezni, hogy az elítélt a végrehajtásra kijelölt bv. intézetbe legkésőbb az útba indítást követő napon megérkezhessen.

(4) Az elítélt nem indítható útba, és a bv. intézetbe be kell fogadni, ha

a) a várható szabadulásáig hátralévő idő a harminc napot nem haladja meg,

b) olyan betegségben szenved, amely az utazást akadályozza,

c) ittas vagy bódult állapotban jelentkezett,

d) mozgásában súlyosan korlátozott,

e) az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (a továbbiakban: IMEI) történő kivizsgálása szükséges,

f) a felhívásban megjelölt nap után késve jelentkezett,

g) a személyazonossága kétséges,

h) az utazást nem vállalja, vagy alapos okkal feltehető, hogy a jelentkezési kötelezettségének nem tenne eleget,

i) a (2) bekezdés szerinti aláírást megtagadja,

j)[26] a bíróság vagy az ügyészség a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendelte el.

(5)[27] Ha az elítélt a felhívásban megjelölt határnap elmulasztását követően önként jelentkezik a végrehajtásra, a bv. intézet

a) szükség szerint intézkedik a BVOP-nál az elővezetés, illetve a bv. bírónál az elfogatóparancs visszavonása érdekében, továbbá

b) ha az elítélt nincs kizárva a feltételes szabadság kedvezményéből és nem nyújtott be igazolási kérelmet vagy azt a bv. intézet parancsnoka határozattal elutasította, a Bv. tv. 87. § (1) bekezdése alapján a feltételes szabadság kizárására előterjesztést tesz a bv. bírónak. Az előterjesztéshez csatolni kell a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás kézbesítését igazoló tértivevényt vagy annak elektronikus másolatát, elektronikus kézbesítés esetén az elektronikus kézbesítésről szóló igazolást, valamint, ha az elítélt nyújtott be igazolási kérelmet, a kérelmet és az annak elutasításáról hozott határozatot.

9/A. Befogadás a kockázatelemzési és döntést elősegítő vizsgálat lefolytatására[28]

14/A. §[29] (1) A Bv. tv. 92. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat lefolytatása érdekében jelentkező elítélt tekintetében az a bv. intézet folytatja le a befogadási eljárást, amelynek a területén a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (a továbbiakban: KKMI) működik.

(2) Ha a KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége a Bv. tv. 93. § (1) bekezdése alapján az elítélt átszállítása iránt intézkedett, a megőrzésre befogadás szabályait kell alkalmazni.

10. Befogadás megőrzésre

15. § (1) Megőrzésre kell befogadni az elítéltet, ha

a) a bv. intézet illetékességi területén - mint más bv. intézetből jogellenesen távollévőt - a rendőrség elfogta és oda előállította,

b) valamely hatósághoz történő előállítás, illetve gyógykezelés céljából vagy a végrehajtás körében felmerült egyéb okból más bv. intézet adta át,

c) az engedélyezett távollét után más bv. intézetben jelentkezik, mint ahonnan elbocsátották.

(2) A megőrzésre befogadott elítéltet a megőrzés okának megszűnését követően a bv. intézetek közötti legközelebbi heti rendszeres szállítással a végrehajtásra kijelölt bv. intézetbe kell szállítani.

11. Befogadás elővezetési határozat és elfogatóparancs alapján

16. § (1) Ha a befogadásra kijelölt bv. intézetben az elítélt önként, határidőben nem jelentkezik, úgy a bv. intézet értesítése alapján a BVOP intézkedik az elítélt elővezetése iránt.

(2)[30] Az elővezetés elrendeléséről a BVOP a lakóhely szerint illetékes vármegyei (fővárosi) bv. intézetet értesíti.

(3)[31] A vármegyei (fővárosi) bv. intézet a napszaktól függetlenül köteles befogadni azt a rendőrség által elővezetett elítéltet, akinek bv. bíró a szabadságvesztés megkezdése vagy folytatása végett, vagy a BVOP a szabadságvesztés megkezdése érdekében az elővezetését rendelte el.

(4)[32] Az (1) bekezdés szerinti elővezetés sikertelensége esetén a BVOP az elfogatóparancs kibocsátását az intézkedés meghozatalának szükségességét alátámasztó iratok megküldésével kezdeményezi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bv. bírónál. A szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás kézbesítését igazoló tértivevényt vagy annak elektronikus másolatát, elektronikus kézbesítés esetén az elektronikus kézbesítésről szóló igazolást csatolni kell az iratokhoz.

(5) A szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése vagy folytatása végett kibocsátott elfogatóparancs alapján elfogott, és a bv. intézetbe előállított elítéltet a napszaktól függetlenül be kell fogadni.

(6) A (3) bekezdés szerint kell eljárni, ha a rendőrség a jogellenesen távollevő elítéltet elfogja és a bv. intézetbe kíséri.

(7)[33] A (3) és az (5) bekezdésben meghatározott esetben a bv. intézet az értesítőlap megküldése érdekében megkeresi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot.

12. Befogadás európai vagy nemzetközi elfogatóparancs alapján

17. § (1) A magyar bíróság által elítélt és európai vagy nemzetközi elfogatóparancs alapján, a külföldön elfogott személyt a bv. intézet napszaktól függetlenül köteles befogadni.

(2) Szükség esetén a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megállapítása érdekében a bv. intézet a BVOP-n keresztül megkeresi az igazságügyért felelős minisztert.

13. Befogadás külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele esetén

18. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 53. § (2) bekezdése, valamint az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény alapján a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet fogadja be.

14. Az elítélt jogainak és kötelezettségeinek ismertetése

19. § (1) Az elítéltet közvetlen a bv. intézetbe való befogadása után írásban tájékoztatni kell a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök használatának a lehetőségéről, valamint a lakcímadataiban bekövetkező változások tekintetében fennálló bejelentési kötelezettségeiről, és annak elmulasztása miatt alkalmazható jogkövetkezményekről.

(2) Az elítélt részére a Bv. tv. 12. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a befogadáskor kell megadni.

15. A befogadással kapcsolatos intézkedések és értesítések

20. § (1) Az elítéltet a közösségbehelyezés előtt egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni.

(1a)[34] Ha az elítéltnek a Bv. tv. 91/A. §-ában meghatározott idő alatt jogszabályban meghatározott fertőző betegség gyanúja miatt fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben való járványügyi elkülönítése nem válik szükségessé, a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott eljárásrend figyelembevételével folytatni kell a befogadási eljárást, ellenkező esetben a bv. intézetnek intézkedni kell a fogvatartottnak a legközelebbi, járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.

(2) Ha az elítélten a befogadáskor külsérelmi nyomot észlelnek, vagy a rendőrségi fogdából vagy a javítóintézetből átkísért elítélt azt állítja, hogy bántalmazták, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 8/2014. (XII. 12.) IM rendelet 3. § (7) bekezdése szerinti orvosi vizsgálatot haladéktalanul el kell végezni, valamint jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3)[35] A (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyv egy-egy példányát az átkísérést végrehajtó szervnek és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészségnek meg kell küldeni, amelyhez a látlelet másolatát mellékelni kell.

21. §[36] Ha az elítélttel szemben más ügyben közérdekű munka vagy pártfogó felügyelet végrehajtása van folyamatban, és erről a bv. intézet a befogadáskor tudomással bír, úgy a befogadástól számított nyolc napon belül tájékoztatja az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes, pártfogó felügyelői feladatkörben eljáró vármegyei (fővárosi) kormányhivatalt, illetve a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt.

22. § (1) Ha az elítélt a bv. intézetbe magával hozza felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, a gyermeknek a gyermek- és ifjúságvédelmi intézménybe történő elhelyezése érdekében a bv. intézet haladéktalanul intézkedik.

(2) Ha az elítélt a befogadásakor bejelenti, hogy

a)[37] kiskorú gyermeke felügyelet nélkül maradt, a bv. intézet hivatali időben a kiskorú gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: gyámhatóság), hivatali időn kívül a rendőrséget,

b) a vele egy háztartásban élő, önmaga ellátására képtelen hozzátartozója vagy az általa gondozott más személy felügyelet nélkül maradt, a bv. intézet hivatali időben a hozzátartozó, illetve a gondozott személy lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, hivatali időn kívül a rendőrséget

haladéktalanul értesíti.

(3) Ha az elítélt lakása vagy más vagyontárgya őrizetlenül maradt, a bv. intézet erről a lakás fekvése, illetve a vagyontárgy feltalálási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, vagy az elítélt által meghatározott személyt értesíti.

(4) Az elítéltet a megtett intézkedésekről a bv. intézet három munkanapon belül tájékoztatja.

23. § (1) Az elítéltnek a befogadáskor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e rendszeres jövedelemmel vagy más pénzbeli juttatással, és ha igen milyen összegben.

(2) A rendszeres pénzbeli ellátásban részesülő elítéltet a befogadáskor írásban nyilatkoztatni kell, hogy a folyósítást a bv. intézetbe kéri-e.

(3) Az elítéltet tájékoztatni kell, hogy kérheti az őt megillető, a (2) bekezdésben nem említett egyéb pénzbeli járandóságainak a bv. intézetbe történő folyósítását is.

24. § (1)[38] Az elítéltet a befogadáskor írásban kell tájékoztatni arról, hogy hozzátartozójával vagy - a hivatalos minőségben kapcsolattartók kivételével - az általa megjelölt más személlyel (a továbbiakban együtt: kapcsolattartó) akkor tarthat kapcsolatot, ha a kapcsolattartóként megjelölt személy a kapcsolattartóként való nyilvántartását vállalja, és a nyilvántartásban való adatkezelés céljából a Bv. Sztv. 28/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyes adatait írásbeli nyilatkozatban a bv. szerv részére megadja.

(2)[39] Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat beszerzése érdekében engedélyezni kell, hogy az elítélt egy alkalommal levelet írjon az érintett részére. Az elítélt kérelmére a nyilvántartással kapcsolatos írásos adatvédelmi tájékoztatót a rendelkezésére kell bocsátani, hogy azt a kapcsolattartó részére továbbíthassa.

(3) Ha az elítélt letéti pénzzel nem rendelkezik a (2) bekezdés szerinti hozzájárulás beszerzése érdekében első alkalommal egy címzett részére küldendő levél feladásának a költségeit a bv. intézet fedezi.

(4)[40] A kapcsolattartó adatait az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet a nyilvántartásban feltüntetni. Ha a kapcsolattartó cselekvőképtelen kiskorú vagy cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú, helyette törvényes képviselője adhatja meg írásban a hozzájárulást. Ha a kapcsolattartót e bekezdésben meghatározott jogával kapcsolatosan a bíróság cselekvőképességében részlegesen korlátozta, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott írásbeli hozzájárulása érvényességéhez gondnoka írásbeli hozzájárulása is szükséges.

25. § A dohányzó, illetve a dohányfüstmentes zárkában vagy lakóhelyiségben való elhelyezés érdekében az elítéltnek befogadáskor írásban nyilatkoznia kell dohányzási szokásairól.

25/A. §[41] (1) A bv. intézet az elítélt befogadásáról - a várható szabadulás időpontjának közlésével - tíz napon belül értesíti

a)[42] az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot;

b)[43] az elsőfokú ügydöntő határozatot hozó bíróságot;

c) gondnokság alá helyezett elítélt esetében a gondnokot.

(2) Ha a bíróság a Bv. tv. 38. § (1)-(2) bekezdése alapján a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést rendelt el, akkor a bv. intézet a befogadásról három napon belül az intézkedés előírásainak megtartását ellenőrző rendőrkapitányságot is értesíti, amennyiben az nem azonos az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendőrkapitánysággal.

(3)[44]

(4) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek volt hivatásos (szerződéses) állományú tagjának szolgálati igazolványát a kiállító szervnek kell megküldeni.

25/B. §[45] (1) Ha a szabadságvesztés mellett az elítélt kiutasítását rendelte el a bíróság, a bv. intézet megvizsgálja, hogy az elítélttel szemben vár-e végrehajtásra olyan más büntetőügyben kiszabott elzárás, vagy a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, amelynek tekintetében a Bv. tv. 31/A. §-a szerinti végrehajtást kizáró ok áll fenn.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján a bv. intézet megállapítja, hogy van olyan büntetés, amelynek tekintetében a Bv. tv. 31/A. §-a szerinti végrehajtást kizáró ok fennáll, elzárás esetén a 179. § (7) bekezdése szerint jár el, illetve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén a végrehajtást kizáró ok fennállásáról az átváltoztatásról rendelkező bv. bírót tájékoztatja.

16. Az elítélt birtokában tartható tárgyak

26. § (1) Az elítélt a bv. intézetben az 1. mellékletben felsorolt tárgyakat tarthatja magánál.

(2) A bv. intézet parancsnoka az elítéltnél tartható tárgyakat fajtánként - a tárolásra alkalmas hely és az arra rendszeresített eszköz figyelembevételével - a házirendben határozza meg.

(3)[46] A birtokbantartás engedélyezésének elbírálása során az elítélt birtokában tartandó tárgyak a bv. intézet rendje és biztonsága, kiemelten a balesetek és a káresemények megelőzése érdekében megvizsgálhatók, továbbá tartásukra és használatukra a házirendben külön szabályok határozhatók meg.

(4)[47] Ha a bv. intézet a zárkában vagy lakóhelyiségben nem biztosít televízió készüléket, az elítélt - a bv. intézet parancsnokának engedélyével - az 1. melléklet 6.2. alpontja szerinti televízió készüléket tarthat a birtokában. A televízió készülék birtokbantartását a bv. intézet parancsnoka - különösen az adott zárka, illetve lakóhelyiség építészeti adottságára, felszereltségére, az elítéltek létszámára tekintettel az elítéltek közötti vitás helyzetek elkerülése vagy felszámolása érdekében - korlátozhatja.

(5)[48] A fogvatartás rendjének megtartása érdekében az elítélt a zárkán kívüli szabadidős programon és a szabad levegőn tartózkodás időtartama alatt a magánál tartható tárgyakból a bv. intézet parancsnoka által meghatározott mennyiséget tarthatja magánál.

17. Az elítélt felszerelése

27. § A befogadott elítéltet el kell látni a 2. mellékletben meghatározott egyéni felszerelési tárgyakkal.

18. Elhelyezés a részlegen

28. § Az elítéltet az elhelyezési részlegre kell kísérni és részére megfelelő zárkát vagy lakóhelyiséget kell kijelölni.

19. A Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer

29. §[49] (1) A bv. szervezet az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázatainak felmérésére, annak mérséklése, illetve a sikeres társadalmi reintegráció elősegítése érdekében a Bv. tv. 82. § 3. pontjában meghatározott Kockázatelemzési és Kezelési Rendszert (a továbbiakban: KEK rendszer) alakít ki és működtet.

(2) A KEK rendszer elemei:

a) a kockázatelemzési vizsgálat,

b) a szabadságvesztés végrehajtása során alkalmazott kategória- és kreditrendszer,

c) a fogvatartási és visszaesési kockázatok csökkentésére irányuló és reintegrációs célú programok.

(3) A kockázatelemzés olyan büntetés-végrehajtási szakmai tevékenység, amelynek során az elítélt vonatkozásában felmérésre és értékelésre kerülnek a Bv. tv. 92. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok szerint a végrehajtás rendjére vagy a fogvatartás biztonságára veszélyt jelentő kockázati tényezők.

(4) A kockázatkezelés olyan büntetés-végrehajtási szakmai tevékenység, amely során a kockázatelemzési vizsgálat alapján - figyelembe véve az elítélt reintegrációs szükségleteit és társadalmi helyzetét, valamint a végrehajtás rendjét és a fogvatartás biztonságát veszélyeztető kockázati tényezőket - az egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltak teljesítését biztosítják és nyomon követik. A kockázatkezelés a szabadságvesztés teljes tartamára kiterjed, annak egyes elemei az elítélt teljesítményétől és eredményeitől függően módosulhatnak.

19/A. A kockázatelemzési vizsgálat és a kategóriabesorolás szempontrendszere[50]

30. §[51] (1) A kockázatelemzési vizsgálat során a Bv. tv. 92. § (2) bekezdésének alkalmazásában kiemelt jelentőségű körülmények különösen a következők:

a) az elítélt által elkövetett bűncselekmény jellemzői közül az, hogy az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény - több szabadságvesztés folyamatos végrehajtása esetén a még végrehajtásra váró ítélettel elbírált bűncselekmény is - személy elleni erőszakos vagy kiemelt tárgyi súlyú-e, a visszaesői minőség, a bűnszervezetben vagy bűnszövetségben való elkövetés, korábbi elítélések során az elítélt hasonló cselekményeket követett-e el,

b) a szabadságvesztés büntetés tartama, illetve annak hátralévő része és végrehajtási fokozata, több szabadságvesztés folyamatos végrehajtása esetén a még végrehajtásra váró össztartam, és az, hogy az elítélt egy-egy végrehajtási fokozatban mennyi időt tölt,

c) az elítélt kriminológiai jellemzői körében az elítélt kriminális életútja, az elítélt kriminológiai értelemben vett visszaesése, a korábbi bűncselekményeinek jellege és az elítélt kriminalitásának kiterjedtsége, azaz az elítélt által elkövetett bűncselekmények által sértett egy vagy több jogtárgy jellemzői,

d) az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázata körében a (2) bekezdésben meghatározottak,

e) az elítélt korábbi fogvatartása - ideértve a letartóztatás időszakát is - során tanúsított magatartása körében a jutalmazások és fenyítések aránya, fegyelemsértéseinek jellege, együttműködési hajlandósága,

f) az elítélt kockázatelemzési vizsgálat során tanúsított magatartása körében a befogadás során tanúsított együttműködési hajlandósága, a befogadó részlegen eltöltött ideje alatt elkövetett fegyelemsértései, erőszakos cselekményei vagy jutalomszerzése.

(2) A kockázatelemzési vizsgálat részeként a Bv. tv. 92. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott visszaesési és fogvatartási kockázat felmérését az alábbi kockázatcsoportokra nézve kell elvégezni:

a) fogolyszökés és annak kísérlete,

b) öngyilkosságra irányuló magatartás, önkárosítás,

c) bármely személy elleni erőszakos cselekmény vagy annak kísérlete,

d) a bűnözői, illetve a fogvatartotti szubkultúrában betöltött vezetői, szervezői, végrehajtói szerep, tevékenység,

e) a bűnözői, illetve a fogvatartotti szubkultúrában és hierarchiában betöltött alacsony, kiszolgáltatott, veszélyeztetett szerep, sérülékenység,

f) pszichoaktív szerrel való visszaélés,

g) visszaesési kockázat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kockázatcsoportok felmérési eredményét külön-külön és összességében is értékelni kell, amelynek alapján meg kell állapítani az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázati értékét, amely magas, közepes vagy alacsony lehet.

(4) A kockázatelemzés részeként a reintegrációs célú programok kiválasztását elősegítő vizsgálat körében fel kell tárni az elítélt azon készségeit, szokásait, magatartását jellemző tényezőket, amelyek a sikeres társadalmi reintegrációja érdekében fejlesztésre szorulnak, és ez alapján azt is vizsgálni szükséges, hogy milyen programok segítenék az elítélt visszaesési kockázatának csökkentését és a reintegrációját, továbbá, hogy fennáll-e az elítélt sajátos kezelési igénye.

(5) A kockázatelemzési vizsgálat során az alábbi vizsgálati eljárások alkalmazhatók:

a) személyes interjúk,

b) kérdőívek,

c) pszichodiagnosztikai tesztek,

d) egészségügyi vizsgálati módszerek.

(6) A kockázatelemzési vizsgálat során az elítéltről a fogvatartotti nyilvántartásban szereplő, korábbi fogvatartása során tanúsított magatartására, a jutalmazásra, az elkövetett fegyelemsértésekre és fenyítésekre, a vele szemben alkalmazott biztonsági intézkedésekre, együttműködési készségére, reintegrációs programokon való részvételére és motiváltságára vonatkozó adatok is felhasználhatók.

(7) Az elítélt kockázatelemzési vizsgálatának eredménye a kategóriabesorolás mellett a sajátos kezelési igényű részlegre helyezés, a reintegrációs programok és a biztonsági szükségletek aktuális meghatározását is megalapozza.

(8) Az elítélt köteles együttműködni a kockázatelemzési és reintegrációs célú programok kiválasztását elősegítő vizsgálat során.

(9) A Bv. tv. 14. § (3) bekezdésének alkalmazásával foganatba vett újabb szabadságvesztés esetén a kockázatelemzési vizsgálat ideje alatt, valamint a Bv. tv. 96. § (1) bekezdés l) pontja és 97/A. § (4) vagy (5) bekezdése alapján lefolytatott újabb kockázatelemzési vizsgálat ideje alatt a BFB ilyen irányú döntése alapján az elítélt megtartja a kategóriabesorolását, ennek hiányában a végrehajtás rendjére a Bv. tv. 92. § (5) bekezdését kell alkalmazni.

30/A. §[52] (1) A kockázatelemzési vizsgálat eredménye alapján a kezdeti kategóriabesorolás meghatározása - ide nem értve a Bv. tv. 97. § (3) bekezdés a) pontját - az alábbi szempontok figyelembevételével egyéniesített módon történik:

a) a Bv. tv. 97. § (3) bekezdés c) pontja esetén az elítélt a II. kategóriába, a Bv. tv. 97. § (3) bekezdés e) pontja esetén a III. kategóriába sorolható, ha a kockázatelemzési vizsgálat nem tár fel ennek ellentmondó körülményt, a számára felkínált reintegrációs célú programok, oktatási, munkáltatási lehetőségek kapcsán együttműködő volt, a letartóztatása alatt enyhe vagy általános rezsimbe volt sorolva, illetve a letartóztatása alatt kapott jutalmazások, illetve fenyítések arányát is figyelembe véve várhatóan együttműködő magatartást fog tanúsítani,

b) a Bv. tv. 97. § (3) bekezdés b), d) és f) pontja esetén, ha a kockázatelemzési vizsgálat nem tárt fel ennek ellentmondó körülményt, az elítélt a számára meghatározható kedvezőbb kategóriába sorolható,

c) a Bv. tv. 97. § (3) bekezdés b), d) és f) pontja esetén az elítélt akkor sorolható a szigorúbb kategóriába, ha

ca) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el,

cb) visszaeső, különös visszaeső,

cc) a visszaesési és fogvatartási kockázati értéke közepes vagy magas,

cd) a letartóztatása vagy a korábbi fogvatartása során súlyos fegyelemsértést követett el, ide nem értve, ha emiatt ítélték el, vagy

ce) a kockázatelemzési vizsgálat során nem volt együttműködő,

d) a Bv. tv. 97. § (4) bekezdése alapján az elítélt eggyel szigorúbb kategóriába sorolható, ha

da) korábbi fogvatartása során a magatartása a személyi állománnyal szemben kirívóan szembehelyezkedő volt, a kapott fegyelmi fenyítése alapjául szolgáló cselekménye személy elleni erőszakos jellegű volt, szökésre, szökési kísérletre vagy előkészületre vonatkozó megalapozott információ vált ismertté, vagy a fogvatartotti szubkultúrában betöltött szerepe alapján megalapozottan feltehető, hogy a fogvatartás rendjét és biztonságát súlyosan veszélyeztető magatartást fog tanúsítani,

db) tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el,

dc) többszörös, illetve erőszakos többszörös visszaeső, vagy az újabban elbírált bűncselekményt a reintegrációs őrizete vagy a feltételes szabadságra bocsátása alatt követte el,

dd) a visszaesési és fogvatartási kockázati értéke magas, vagy

de) a vizsgálat során az együttműködést megtagadja.

(2) A Bv. tv. 14. § (3) bekezdésének alkalmazásával foganatba vett újabb szabadságvesztés kezdeti kategória-besorolásaként az elítélt megszakítás előtti kategóriabesorolása akkor tartható fenn, ha a kockázatelemzési vizsgálat eredménye a korábbihoz képest nem vagy kedvezőbb irányba változott, együttműködő magatartást tanúsít, a reintegrációs programokon való részvételében motivált, és a Bv. tv. 97. § (3) bekezdésében megállapított feltételek fennállnak.

(3) Az újabb kockázatelemzési vizsgálat eredményeként a Bv. tv. 93. § (3) bekezdése alapján az elítélt eggyel szigorúbb kategóriába vagy az I. kategória helyett III. kategóriába sorolható, ha

a) a Bv. tv. 97/A. § (4) bekezdése esetén az újabb szabadságvesztéssel elbírált vagy az összbüntetésbe fogalt újabb bűncselekmény jellemzői, az elkövetés körülményei vagy az egyes kockázati tényezők mutatóinak megváltozása,

b) a Bv. tv. 97/A. § (5) bekezdése esetén az egyes kockázati tényezők megváltozása

alapján a kockázatelemzési vizsgálata ezt megalapozza.

(4) A kategóriabesorolás meghatározásakor a KKMI és az agglomerációs szervezeti egysége, illetve a BFB az egyes szempontokat külön-külön és összességükben is értékeli, továbbá az (1) bekezdés c) vagy d) pontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott valamely körülmény megállapítása nem zárja ki azt, hogy az elítélt javára hozza meg döntését.

30/B. §[53] (1) A kockázatelemzési vizsgálat alapján a KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége a kockázatértékelési jelentésben állapítja meg - a Bv. tv. 92. § (8) bekezdésében meghatározottakon kívül - a Bv. tv. 92. § (2) bekezdésében meghatározott kockázati elemek elítéltre vonatkozó releváns adatait.

(2) A KKMI és az agglomerációs szervezeti egysége az elítélt kategóriabesorolásáról szóló döntéséről és a bv. intézet kijelölésére vonatkozó javaslatáról a vizsgálat befejezését követő három napon belül, de legkésőbb a kivizsgálás lefolytatására rendelkezésre álló időtartamig tájékoztatja a BVOP-nak a bv. intézet kijelölése tekintetében döntésre jogosult szervezeti egységét, és az elbírálást követően - kivéve, ha a végrehajtásra a működési helye szerinti bv. intézetet jelölték ki - intézkedik az elítéltnek a kijelölt bv. intézetbe történő átszállítása iránt.

(3) A KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége az újabb kockázatelemzési vizsgálat eredményeként újabb kockázatértékelési jelentést készít, és

a) a Bv. tv. 93. § (3) bekezdésének alkalmazásával az elítélt szigorúbb kategóriabesorolásáról dönt, vagy azt mellőzi,

b) a Bv. tv. 96. § (1) bekezdés l) pontja szerinti esetben állásfoglalást ad az elítélt reintegrációs őrizetbe helyezése vagy feltételes szabadságra bocsátásával kapcsolatos előterjesztéshez kapcsolódó bv. intézeti javaslat támogató vagy elutasító jellegére vonatkozóan.

(4) A KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége az elítélt kockázatelemzési vizsgálat alatt tanúsított magatartására, együttműködési készségére figyelemmel javaslatot tesz a BFB-nek plusz kreditpont megadására.

(5) A Bv. tv. 94. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenysége során a KKMI külső szakértőket vonhat be, munkacsoportot hozhat létre, és együttműködik a kapcsolódó tudományágak képviselőivel.

31. § (1)[54] A szexuális jellegű bűncselekményekkel kapcsolatosan a visszaesési kockázati értéket a kockázatelemzési vizsgálat határidején belül

a) a Bv. tv. 132. §-ában meghatározott esetekben a KKMI,

b) a Btk. 192. § (8) bekezdés b) pontja miatt elítéltek esetében

ba) a Bv. tv. 92. § (3) bekezdés a) pontja esetén a KKMI,

bb) a Bv. tv. 92. § (3) bekezdés b) pontja esetén a KKMI agglomerációs szervezeti egysége,

bc) a Bv. tv. 92. § (4) bekezdése esetén a BFB

állapítja meg.

(2)[55] Ha az (1) bekezdés szerinti kockázati érték

a) közepes vagy magas, az elítélt részére önkéntes részvételi alapon fel kell ajánlani a visszaesés valószínűségét csökkentő terápián való részvételt,

b) alacsony, az elítélt kérésére biztosítani kell a visszaesés valószínűségét csökkentő terápián való részvételt.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a visszaesési kockázat mérése e célra összeállított, az általános kockázatértékeléstől eltérő mérőeszközökkel történik.

(4)[56] Ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint az agglomerációs szervezeti egység vagy a bv. intézet által elvégzett vizsgálatok eredménye alapján a visszaesési kockázat egyértelműen nem meghatározható, ki kell kérni a KKMI állásfoglalását, amely esetben a határidő legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(5) Ha az elítélt a részére felkínált visszaesés valószínűségét csökkentő terápián való részvételt elutasítja, ennek tényét az egyéniesített fogvatartási programtervben rögzíteni kell.

32. § A fogvatartási és visszaesési kockázatok mérését célzó prediktív mérőeszközök alkalmazását, valamint a szexuális bűnelkövetők részére felajánlott, a visszaesés valószínűségét csökkentő terápiás jellegű foglalkozásokat pszichológus bevonásával kell végezni.

20. A kategóriarendszer és a kategóriák tartalmi elemei[57]

33. §[58] (1) Az egyéniesítést szolgáló kategóriarendszer a KEK rendszerre épülve az elítélt életrendjének szigorúságát, az elérhető kedvezmények körét és mértékét, valamint a szabad élethez viszonyított lehetőségeket lépcsőzetesen bővülő rendszerben valósítja meg.

(2) A kategória- és kreditrendszer olyan tevékenység- és teljesítményalapú értékelési rendszer, amelyben a kategóriabesorolás és az előmenetel az elítélt magatartásán, együttműködési hajlandóságán és a foglalkoztatásban való részvétele motivációján alapul, és annak folyamatos fenntartását, illetve fejlesztését célozza.

(3) Az egyes kategóriákban a Bv. tv. 98. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint egyéniesített életkörülmények kialakítására kerül sor.

34. §[59] (1) Az V. kategóriába sorolt elítélt

a) kapcsolattartójával hetente húsz perc időtartamban telefonálhat,

b) telekommunikációs eszköz útján havonta egy alkalommal, hatvan perc időtartamban tarthat kapcsolatot,

c) havonta egy csomagot fogadhat, és egy csomagot küldhet,

d) látogatót havonta egy alkalommal, hatvan perc időtartamban fogadhat,

e) a bv. intézet elhagyásával járó kapcsolattartásra a Bv. tv. 102. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem jogosult,

f) a szabadlevegőn egy órát tartózkodhat,

g) nem helyezhető el lakóhelyiségben,

h) többletszolgáltatásokat térítés ellenében vehet igénybe, a kondicionáló termet nem használhatja,

i) közösségi helyiségek használatára nem jogosult,

j) oktatásban, képzésben magántanulóként, más fogvatartottakkal közösen a parancsnok engedélyével vehet részt,

k) sport vagy kulturális programon a parancsnok engedélyével vehet részt,

l) birtokában tartható tárgyak köre kizárólag az 1. mellékletben meghatározottakra - ide nem értve a külön engedéllyel tartható tárgyakat - terjedhet ki, továbbá a birtokában tartható tárgyak mennyisége csökkenthető,

m) személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként - a jogszabályban meghatározott levonásokat követően - 60%-os mértékig költheti el.

(2) A IV. kategóriába sorolt elítélt

a) kapcsolattartójával hetente ötven perc időtartamban telefonálhat,

b) telekommunikációs eszköz útján havonta két alkalommal, alkalmanként hatvan perc időtartamban tarthat kapcsolatot,

c) havonta egy csomagot fogadhat, és egy csomagot küldhet,

d) látogatót havonta egy alkalommal, kilencven perc időtartamban fogadhat,

e) látogatót a bv. intézeten kívül a parancsnok engedélyével évente két alkalommal, alkalmanként legalább két, legfeljebb négy órában fogadhat,

f) kimaradásra a parancsnok engedélyével évente egy alkalommal, tizenkét órában mehet,

g) a szabadlevegőn egy órát tartózkodhat,

h) nem helyezhető el lakóhelyiségben,

i) többletszolgáltatásokat térítés ellenében vehet igénybe, a kondicionáló termet hetente egy alkalommal használhatja,

j) közösségi helyiségek használatára a parancsnok engedélyével jogosult,

k) birtokában tartható tárgyak köre kizárólag az 1. mellékletben meghatározottakra - kivételesen a külön engedéllyel tartható tárgyakra - terjedhet ki,

l) személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként - a jogszabályban meghatározott levonásokat követően - 70%-os mértékig költheti el.

(3) A III. kategóriába sorolt elítélt

a) kapcsolattartójával hetente nyolcvan perc időtartamban telefonálhat,

b) telekommunikációs eszköz útján havonta három alkalommal, alkalmanként hatvan perc időtartamban tarthat kapcsolatot,

c) havonta egy csomagot fogadhat, és egy csomagot küldhet,

d) látogatót havonta két alkalommal, alkalmanként hatvan perc időtartamban fogadhat,

e) látogatót a bv. intézeten kívül a parancsnok engedélyével évente három alkalommal, alkalmanként legalább két, legfeljebb hat órában fogadhat,

f) kimaradásra a parancsnok engedélyével évente két alkalommal, alkalmanként tizenkét órában mehet,

g) eltávozásra a parancsnok engedélyével évente a Bv. tv. 180. § (2) bekezdésében meghatározott tartamban mehet,

h) a szabadlevegőn egy órát tartózkodhat,

i) lakóhelyiségben a BFB döntése alapján elhelyezhető,

j) többletszolgáltatásokat térítés ellenében vehet igénybe, a kondicionáló termet hetente három alkalommal használhatja,

k) közösségi helyiségek használatára a parancsnok engedélyével jogosult,

l) birtokában tartható tárgyak köre az 1. mellékletben meghatározottakra terjedhet ki, azzal, hogy a parancsnok engedélyéhez kötött tárgyakat is tarthat magánál,

m) személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként - a jogszabályban meghatározott levonásokat követően - 80%-os mértékig költheti el.

(4) A II. kategóriába sorolt elítélt

a) kapcsolattartójával hetente száz perc időtartamban telefonálhat,

b) telekommunikációs eszköz útján hetente egy alkalommal, alkalmanként hatvan perc időtartamban tarthat kapcsolatot,

c) havonta két csomagot fogadhat, és két csomagot küldhet,

d) látogatót havonta két alkalommal, alkalmanként kilencven perc időtartamban fogadhat,

e) látogatót a bv. intézeten kívül a parancsnok engedélyével évente négy alkalommal, alkalmanként legalább két, legfeljebb hat órában fogadhat,

f) kimaradásra a parancsnok engedélyével évente három alkalommal, alkalmanként huszonnégy órában mehet,

g) eltávozásra a parancsnok engedélyével a Bv. tv. 180. § (2) bekezdésében meghatározott tartamban mehet,

h) a szabadlevegőn egy órát tartózkodhat, amely a házirendben meghatározottak szerint további egy órával növelhető,

i) lakóhelyiségben, kivételesen zárkán helyezhető el,

j) oktatásban, képzésben a parancsnok engedélyével a bv. intézeten kívül is részt vehet,

k) többletszolgáltatásokat térítés ellenében vehet igénybe, a kondicionáló termet hetente két alkalommal térítésmentesen, térítés mellett további két alkalommal használhatja,

l) 1. melléklet szerinti birtokában tartható tárgyak köre nem korlátozott,

m) személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként - a jogszabályban meghatározott levonásokat követően - 100%-os mértékig költheti el.

(5) Az I. kategóriába sorolt elítélt

a) kapcsolattartójával hetente százötven perc időtartamban telefonálhat,

b) telekommunikációs eszköz útján hetente két alkalommal, alkalmanként hatvan perc időtartamban tarthat kapcsolatot,

c) havonta három csomagot fogadhat, és három csomagot küldhet,

d) látogatót havonta két alkalommal, alkalmanként kilencven perc időtartamban fogadhat,

e) látogatót a bv. intézeten kívül a parancsnok engedélyével évente négy alkalommal, alkalmanként legalább két, legfeljebb nyolc órában fogadhat,

f) kimaradásra a parancsnok engedélyével évente négy alkalommal, alkalmanként huszonnégy órában mehet,

g) eltávozásra a parancsnok engedélyével a Bv. tv. 180. § (2) bekezdésében meghatározott tartamban mehet,

h) a szabadlevegőn egy órát tartózkodhat, amely a házirendben meghatározottak szerint további egy órával növelhető,

i) lakóhelyiségben, kivételesen zárkán helyezhető el,

j) oktatásban, képzésben a parancsnok engedélyével a bv. intézeten kívül is részt vehet,

k) többletszolgáltatásokat térítés ellenében vehet igénybe, a kondicionáló termet hetente négy alkalommal térítésmentesen használhatja,

l) 1. melléklet szerinti birtokában tartható tárgyak köre nem korlátozott,

m) személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként - a jogszabályban meghatározott levonásokat követően - 100%-os mértékig költheti el.

35. §[60] (1) A szabadságvesztés során az azonos kategóriába sorolt elítélteket lehetőség szerint együttesen kell elhelyezni.

(2) A megőrzés időtartama alatt az elítélt megtartja a kategóriabesorolását, és ennek megfelelően kell elhelyezni.

20/A. A kategóriák közötti előmenetel időbeli ütemezése és az előresoroláshoz szükséges kreditpontok kiszámítása[61]

36. §[62] (1) A szabadságvesztés tartama vagy a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás esetén a még végrehajtásra váró tartama (a továbbiakban: végrehajtásra váró tartam) alapján ki kell számolni, hogy az elítélt hány kreditpontot szerezhet.

(2) Az elítélt kezdeti kategóriabesorolása alapján ki kell számolni, hogy az elítéltnek a végrehajtás alatt hány kategória-előresorolásra van lehetősége, és ennek megfelelően egyenlő arányban fel kell osztani a szabadságvesztés tartamát vagy a még végrehajtásra váró tartamát. Az így kiszámított tartam határozza meg a kategória-előresorolások lehetséges időpontját.

(3) A (2) bekezdés szerinti arányosítást úgy kell elvégezni, hogy ha

a) egy kategória-előresorolásra van lehetőség, a szabadságvesztés tartamát vagy végrehajtásra váró tartamát két,

b) két kategória-előresorolásra van lehetőség, a szabadságvesztés tartamát vagy végrehajtásra váró tartamát három,

c) három kategória-előresorolásra van lehetőség, a szabadságvesztés tartamát vagy végrehajtásra váró tartamát négy,

d) négy kategória-előresorolásra van lehetőség, a szabadságvesztés tartamát vagy végrehajtásra váró tartamát öt

egyenlő részre kell osztani.

(4) A megszerezhető kreditpontok számát el kell osztania a (3) bekezdésben meghatározott részek számával, amelynek az eredménye adja meg azt, hogy az elítéltnek a jelenlegi kategóriabesorolásához képest az egyes, a Bv. tv. 97. § (3) és (5)-(6) bekezdése, illetve 192. § (1a) bekezdése alapján a számára elérhető kedvezőbb kategória-előresoroláshoz hány kreditpontot kell szereznie, azzal, hogy ha tört szám jön ki, azt minden esetben lefelé kell kerekíteni.

(5) A (4) bekezdés szerinti kerekítési szabályból következően a (2) bekezdés szerinti egyenlő mértékű arányosítás annyiban módosulhat, hogy a kreditpontok számához kell igazítani az időtartamot, azzal, hogy az elítélt számára elérhető legkedvezőbb kategóriában megszerezhető kreditpontok száma és ennek megfelelően az időtartama növekszik meg a kerekítéssel elenyészett kreditpontrészek összegével.

(6) Az elítélt jelenlegi kategóriabesorolásához kapcsolódóan az egyes kategóriákban megszerezhető kreditpontok (4)-(5) bekezdés alkalmazásával történő kiszámításával egyidejűleg, a Bv. tv. 99. § (10) bekezdése alapján méltányosságból történő kategória-előresoroláshoz megszerzendő kreditpontokat is ki kell számolni.

37. §[63] (1) Ha az elítélt több szabadságvesztést folyamatosan tölt, akkor valamennyi szabadságvesztés tartamát, illetve még végrehajtásra váró tartamát össze kell adni, és aszerint kell kiszámítani

a) a 36. § (1) bekezdése alkalmazásával a megszerezhető kreditpontok számát,

b) a 36. § (2) bekezdése szerinti arányosítást, azzal, hogy ha a következő végrehajtási fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés kezdőnapjáig a Bv. tv. 99. § (4) bekezdésének az érvényesülése nem biztosítható, akkor az arányosítást az e kezdőnapot megelőző összesítés napjáig, vagy ha az előresorolást ezen a napon jogszabály egyéb rendelkezése kizárja, akkor a Bv. tv. 99. § (7) bekezdése szerinti soron következő összesítés napjáig terjedő tartamra kell elvégezni, és

c) a 36. § (4)-(5) bekezdése alkalmazásával az elítélt számára elérhető kedvezőbb kategória-előresoroláshoz megszerzendő kreditpontok számát.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti számítás során, a 36. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, az arányosítást olyan módon kell elvégezni, hogy ha az e számítás eredményéül kapott időpontig

a) egy kategória-előresorolást kell az elítélt számára elérhetővé tenni, akkor ahhoz az adott fokozathoz tartozó teljes tartam,

b) két kategória-előresorolást kell az elítélt számára elérhetővé tenni, akkor az egyes kategóriákhoz az adott fokozathoz tartozó tartam fele,

c) három kategória előresorolást kell az elítélt számára elérhetővé tenni, akkor az egyes kategóriákhoz az adott fokozathoz tartozó tartam egyharmada

tartozik.

(3) A Bv. tv. 14. § (3) bekezdésének az alkalmazásával foganatba vett újabb szabadságvesztés esetén a (7) és (8) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni, azzal, hogy az elítélt újabb kezdeti kategóriabesorolását - ideértve azt az esetet is, ha a Bv. tv. 97. § (6) bekezdése alapján a korábbi kategóriabesorolását a kezdeti kategória-besorolásként fenntartották - kell alapul venni.

(4) Ha az elítélttel szemben újabb szabadságvesztést vagy összbüntetést kell végrehajtani, vagy rendkívüli jogorvoslat, kegyelem vagy feltételes szabadságra bocsátás eredményeként a szabadságvesztés tartama megváltozik, és újbóli kockázatelemzési vizsgálatra nem kerül sor, vagy a kockázatelemzést követően a kategória-besorolása nem változik, a kategória-előresorolások lehetséges időpontjának az ütemezését és az ehhez szükséges megszerzendő kreditpontok számát a szabadságvesztés még végrehajtásra váró módosult tartama, több szabadságvesztés esetén ezek módosult össztartama alapján, a Bv. tv. 99. § (7) bekezdése szerinti soron következő összesítés alkalmával újból ki kell számolni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az elítélt jelenlegi kategóriabesorolásához képest elérhető összes kategória-előresoroláshoz megszerzendő kreditpontok számát és elérhetőségük esedékes időpontját meg kell állapítani. Ennek során a szabadságvesztés tartama, illetve több szabadságvesztés esetén az össztartam csökkenésének vagy növekedésének a mértéke alapján a 36. § (1) bekezdése alkalmazásával ki kell számolni a megszerzendő kreditpontok számának a különbözetét. Ezt követően a különbözetet az elítélt jelenlegi és a számára elérhető további kedvezőbb kategóriabesorolásokhoz tartozó, megszerzendő kreditpontok számából egyenlő arányban ki kell vonni, vagy ahhoz egyenlő arányban hozzá kell adni. Az elítélt a jelenlegi kategória-besorolás ideje alatt már megszerzett kreditpontjait megtartja.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában, ha a kiszámolt különbség egyenlő arányban történő felosztása során tört szám jön ki eredményül, akkor

a) a szabadságvesztés tartamának vagy össztartamának növekedése esetén a szigorúbb kategóriákra eső eredményt lefelé kell kerekíteni, és ennek értékét kell a szigorúbb kategóriákban a kategória-előresoroláshoz megszerzendő kreditpontok számához hozzáadni, majd az elítélt számára elérhető legkedvezőbb kategóriára eső eredményt kell a szigorúbb kategóriákat érintő kerekítéssel elenyészett kreditpontrészek összegének megfelelő kreditpontok számával megnövelni, majd ennek a felfelé kerekített eredményét kell a legkedvezőbb kategóriában megszerzendő kreditpontok számához hozzáadni,

b) a szabadságvesztés tartamának vagy össztartamának csökkenése esetén a szigorúbb kategóriákra eső eredményt felfelé kell kerekíteni, és ennek értékét kell a szigorúbb kategóriákban a kategória-előresoroláshoz megszerzendő kreditpontok számából levonni, majd az elítélt számára elérhető legkedvezőbb kategóriára eső eredményből kell a szigorúbb kategóriákat érintő kerekítéskor hozzáadott kreditpontrészek összegének megfelelő kreditpontok számával csökkenteni, majd ennek a felfelé kerekített eredményét kell a legkedvezőbb kategóriában megszerzendő kreditpontok számából levonni.

(7) Ha a Bv. tv. 93. § (3) bekezdése alapján az újabb kockázatelemzési vizsgálat eredményeként a KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége az elítélt kategóriabesorolását visszasorolta, a kategória-előresorolások lehetséges időpontjának az ütemezését és az ehhez szükséges kreditpontok számát az új kategóriabesorolás alapján újból ki kell számolni. Ez esetben az elítélt a visszasorolt kategóriában nulla kreditponttal rendelkezik.

(8) Azonnali visszasorolás esetén a Bv. tv. 95. § (9) bekezdése alapján kell kiszámolni az egy vagy két kategória-előresoroláshoz szükséges kreditpontok számát.

20/B. A kreditpontszerzés feltételei, a kreditpontok összesítése és annak felülvizsgálata[64]

38. §[65] (1) Az elítélt

a) a kezdeti kategóriabesoroláskor - ideértve a Bv. tv. 14. § (3) bekezdésének alkalmazásával foganatba vett szabadságvesztés kezdeti kategóriabesorolását, abban az esetben is, ha a Bv. tv. 97. § (6) bekezdése alapján fenntartották a kategóriabesorolását -,

b) az azonnali visszasoroláskor és a Bv. tv. 93. § (3) bekezdése alapján történő kategória-visszasoroláskor

az adott kategóriában nulla kreditponttal rendelkezik.

(2) A hathavonkénti összesítés időpontját az elítélt kezdeti kategóriabesorolásának napja határozza meg.

(3) Az elítélt által az adott összesítési időszakban megszerezhető kreditpontok - ide nem értve a plusz kreditpontokat - jóváírásáról a BFB a hathavonkénti összesítés során a teljes értékelési időszak tekintetében a következő szempontok figyelembevételével dönt:

a) az elítélt magatartása, a kapott jutalmazás és fenyítés aránya,

b) az elítéltnek a személyi állománnyal való és a foglalkoztatás során tanúsított együttműködési hajlandósága,

c) az elítéltnek a munkáltatásban való részvételével összefüggésben a teljesítmény, a munkavégzés minősége, a munkavégzési és munkavédelmi előírások megtartása,

d) az elítéltnek az oktatásban, képzésben való részvételével összefüggésben a tanulmányi eredménye, szorgalma, szakmai gyakorlaton a teljesítménye,

e) az elítélt reintegrációs programon való részvételének rendszeressége, motiváltsága, személyes hozzájárulása a program céljainak megvalósuláshoz, a reintegrációs programtervében való előrehaladása,

f) az elítéltnek a bűncselekménnyel okozott hátrány jóvátételét eredményező vagy azt célzó magatartása, jóvátételi programokban való részvétele, a kapcsolattartójának rendszeres támogatása vagy a vele szemben fennálló követelések önkéntes teljesítése.

(4) Ha az elítélt magatartásával, együttműködési készségével vagy a foglalkoztatásban való részvételével összefüggésben a szakterület részéről kifogás merül fel, azt a Bv. tv. 26. § (4) bekezdés e) pontjának megfelelően a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.

(5) Az elítélt kiemelkedő teljesítménye alapján

a) köznevelési oktatásban alapfokú végzettség megszerzése esetén legalább két és legfeljebb négy,

b) középfokú végzettség, szakképzettség, szakmai képzés megszerzése esetén legalább négy és legfeljebb hat,

c) jeles év végi bizonyítvány esetén két,

d) az intézet elhagyással járó kapcsolattartási formákkal kapcsolatos előírások hat egymást követő alkalommal történő kifogástalan megtartása esetén két,

e) élet vagy jelentős anyagi javak megmentése vagy súlyos veszély elhárítása esetén a jutalmazáson felül legalább négy és legfeljebb hat,

f) a KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége javaslatára a kezdeti kategóriabesorolásakor a kockázatelemzési vizsgálat során tanúsított kimagasló együttműködési készségére tekintettel a besorolás időtartamához igazodóan minden megkezdett hónap után egy

plusz kreditpontot szerezhet.

(6) A fegyelmi fenyítés kiszabása szerint esedékes összesítési időszakban az elítélttől - kivéve, ha a levonás felfüggesztésére került sor -

a) feddés esetén, ha azt a reintegrációs tiszt szabta ki, egy, egyéb esetben két,

b) a Bv. tv. 168. § (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti fenyítések vagy ezek együttes kiszabása esetén három,

c) magánelzárás esetén a fegyelemsértés súlyától és a kiszabott büntetés mértékétől függően a fegyelmi jogkör gyakorlója által a határozatban megállapítottak szerint négy és hat közötti

kreditpontot kell levonni, azzal, hogy azonnali visszasorolás esetén a c) pont alapján kreditlevonásnak nincs helye.

(7) A BFB az egyes szakterületi vélemények, a reintegrációs program vezetőjének és a reintegrációs tisztnek az értékelése, valamint a fogvatartotti nyilvántartásban és a munkáltatási nyilvántartásban rögzített adatok alapján az adott összesítési időszakra vonatkozóan dönt arról, hogy

a) jár-e kreditpont az elítéltnek, és ha igen, hány kreditpont,

b) megállapítja, hogy az elítélt az összesítési időszak alatt hány plusz kreditpontot szerzett, továbbá

c) kapott-e fegyelmit az elítélt, és ha igen, a fegyelmi fenyítések alapján hány kreditpontot kell levonni, illetve hogy a levonás felfüggesztéséről volt-e döntés.

39. §[66] (1) A BFB a hathavonkénti összesítés során megállapítja a megszerezhető hat kreditpontból megadott kreditpontok, illetve a megszerzett plusz kreditpontok és a fegyelmi fenyítés miatt levonandó kreditpontok különbözeteként az elítélt által ténylegesen megszerzett vagy elveszített kreditpontok számát, amely értékkel az elítélt által az adott szabadságvesztés végrehajtása alatt addig az időpontig megszerzett kreditpontjainak a száma nő vagy csökken.

(2) Ha az adott összesítési időszakban az elítélt kreditpontot veszített, azt a már megszerzett kreditpontjaiból kell levonni. Ha a levonás eredményeképpen a kreditpontok száma nulla pont alá csökken, és az elítéltnek

a) már volt kategória-előresorolása, akkor a nulla pont alatti kreditpontokat az előző kategóriabesorolás eléréséhez megszerzett kreditpontok számából kell levonni, vagy

b) kategória-előresorolása még nem volt, akkor a visszasorolt kategóriában a kategória-előresoroláshoz szükséges kreditpontokat kell képezni a Bv. tv. 95. § (9) bekezdésében meghatározott számítás szerint - amely pontok nem számítanak be az elítélt által megszerzett kreditpontok számába -, és a nulla pont alatti kreditpontok levonását ezekből kell elvégezni.

(3) A BFB azt is megvizsgálja, hogy az adott időszakban a fegyelmi fenyítés miatti kreditpontlevonás felfüggesztése eredményes volt-e, és ha

a) az elítélt újabb fegyelmi fenyítést kapott, az (1) bekezdés szerinti összesítés során a kreditpontlevonás érvényesítéséről dönt,

b) a felfüggesztés ideje még nem telt el, ennek tényét megállapítja,

c) a felfüggesztés ideje letelt, és a felfüggesztés eredményes volt, ennek tényét megállapítja, és a kreditpontlevonás érvényesítését mellőzi.

(4) A BFB az elítélt Bv. tv. 100. § (3) bekezdése szerinti kérelme alapján megvizsgálja, hogy a számítási eredmények helyesek-e, és ha szükséges, azt kijavítja, továbbá hogy helye lehet-e kreditpont jóváírásának vagy a kreditpontlevonás mérséklésének, illetve törlésének.

(5) Ha a Bv. tv. 100. § (3) bekezdése szerinti kérelmet elutasító vagy részben elutasító határozattal szemben az elítélt a Bv. tv. 100. § (6) bekezdése alapján bírósági felülvizsgálati kérelemmel élt, a BFB a kérelem felterjesztésekor csatolja a korábbi összesítési időszak felülvizsgálatáról hozott határozatát, továbbá a fogvatartotti nyilvántartás adatainak a vizsgált időszakra vonatkozó kivonatát, amely tartalmazza

a) az elítélt által megszerzett és a tőle levont kreditpontokat, a szerzés és a levonás időpontjának és jogalapjának megjelölésével,

b) azt, hogy sor került-e kategória-előre- vagy -visszasorolásra, és ha igen, annak időpontját, továbbá azt, ha a BFB méltányosságot gyakorolt az előresoroláskor,

c) azt, hogy sor került-e kreditpontlevonás felfüggesztésére, és ha igen, annak eredményét.

(6) A Bv. tv. 99. § (9) bekezdése szerinti feltételek vizsgálata során az (1) bekezdés szerinti összesítés alapján megállapított ténylegesen megszerzett kreditpont értéket kell figyelembe venni.

20/C. A kategóriaváltás szabályai[67]

40. §[68] (1) Az elítélt első alkalommal akkor sorolható kedvezőbb kategóriába, ha

a) megszerezte a kategória-előresoroláshoz - ideértve a Bv. tv. 99. § (10) bekezdésében meghatározott esetet is - szükséges kreditpontokat,

b) a Bv. tv. 99. § (9) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, és

c) az elítélt nem áll fegyelmi fenyítés miatti kreditpontlevonás felfüggesztésének hatálya alatt.

(2) Ha az elítélt hat hónapot vagy annál kevesebb időtartamot tölt a szigorúbb végrehajtási fokozatban, a Bv. tv. 99. § (4) bekezdésében foglaltak érvényesítése érdekében a BFB az elítéltet az első összesítéskor előresorolja, ha

a) az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti feltételek teljesültek, és

b) az elítélt az összesítés időtartama alatt - a 39. § (6) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - legalább három kreditpontot szerzett.

(3) Az első kategória-előresorolástól számított hat hónap elteltével van lehetőség a következő kategória-előresorolásra.

(4) Az elítélt egy alkalommal egy kategóriát sorolható előre, kivéve, ha

a) a Bv. tv. 99. § (11) bekezdése alapján kedvezőbb kategóriába átsorolásra került, és a megszerzett kreditpontjai alapján további kategória-előresorolásra is jogosult,

b) a Bv. tv. 99. § (4) bekezdésében foglaltak érvényesítése érdekében - a (3) bekezdésben meghatározottak megtartásával - megállapított ütemezés szerint több kategória-előresoroláshoz szükséges kreditpontot szerzett.

(5) Az elítélt kategória-előresorolására kerül sor, ha

a) az adott összesítési időszakban megszerezett vagy az előző előresoroláshoz szükséges kreditpontok számát meghaladó és áthozott kreditpontjai következtében eléri vagy meghaladja a kategória-előresoroláshoz szükséges kreditpontok számát, vagy

b) a Bv. tv. 99. § (10) bekezdése alapján a BFB az elítélt kategória-előresorolásáról dönt.

(6) Az (5) bekezdés a) pontja esetén az elítélt az előresorolás szerinti kategóriában olyan számú kreditponttal rendelkezik, amennyivel a korábbi kategóriában a kreditpontjai száma meghaladta a kategória-előresoroláshoz szükséges kreditpontok számát.

(7) Az (5) bekezdés b) pontja esetén a BFB az elítélt korábbi kategóriájában megszerzett kreditpontok és a kategória-előresoroláshoz szükséges kreditpontok száma közötti különbséget jóváírja, és az elítélt a kategória-előresorolás szerinti kategóriában nulla kreditponttal rendelkezik.

(8) A parancsnok a magánelzárás fenyítés kiszabásakor is dönthet az elítélt azonnali visszasorolásáról, ez esetben kreditpontlevonásra nem kerülhet sor.

(9) Az elítélt - az azonnali visszasorolás és a Bv. tv. 93. § (3) bekezdése szerinti visszasorolásán kívül - kategória-visszasorolására kerül sor, ha az adott összesítési időszakban a kreditpontlevonások elvégzése eredményeként az aktuális kategóriabesorolása szerinti kreditpontjainak a száma nulla alá csökken.

(10) A BFB a Bv. tv. 100. § (4) bekezdése alapján lefolytatott vizsgálat eredményeként is dönthet az elítélt kategória-előresorolásáról vagy -visszasorolása törléséről.

20/D. A kategória és kreditrendszer alkalmazása szempontjából jelentős adatok rögzítése a fogvatartotti nyilvántartásban[69]

41. §[70] (1) A kategória és kreditrendszer adatainak a nyilvántartása a fogvatartotti nyilvántartás része és az elítéltre vonatkozóan - a Bv. tv. 100. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a következő adatokat tartalmazza:

a) az elítélt kockázatelemzését, és ha készült, a kockázatértékelési jelentést,

b) az elítélt jelenlegi kategóriabesorolását, továbbá minden korábbi kategória-előresorolást vagy -visszasorolást az időpont és a jogalap megjelölésével,

c) az elítélt által megszerzett kreditpontokat - ideértve a BFB által a méltányosság gyakorlásakor jóváírt kreditpontokat - és plusz kreditpontokat, valamint a levont kreditpontokat, az időpont megjelölésével, oly módon, hogy az adott szabadságvesztés végrehajtása során megszerzett összes kreditpontszám is feltüntetésre kerüljön,

d) több szabadságvesztés folyamatos végrehajtása esetén az egyes szabadságvesztések alatt megszerzett kreditpontok számát külön-külön,

e) annak tényét, ha a BFB az összesítés felülvizsgálata vagy a büntetés-végrehajtási bíró a BFB határozatával szembeni felülvizsgálata alapján kreditpont került jóváírásra, kreditpontlevonás került mérséklésre vagy törlésre,

f) annak tényét, ha a végrehajtás alatt Bv. tv. 14. § (3) bekezdése alapján történő foganatba vétel vagy a Bv. tv. 93. § (3) bekezdése alapján újabb kezdeti kategóriabesorolásra került sor, vagy a 97. § (3) bekezdése alapján a kategória-előresorolás ütemezését újra kellett számítani az időpont megjelölésével úgy, hogy az addigi kreditpontszerzés és kreditpontlevonás is nyomon követhető maradjon.

21. Az átmeneti részlegen és a sajátos kezelési igényű elítéltek részére kialakított részlegeken elhelyezett elítéltek kategóriaszabályai[71]

42. §[72] Az átmeneti részlegbe helyezett elítélt vonatkozásában a végrehajtás rendjére és a kapcsolattartásra a Bv. tv. 103. § (3) bekezdését és az e rendelet 34. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy ha az elítéltet a IV. kategóriánál kedvezőbb kategóriába sorolják, akkor e rendeletnek az adott kategóriaszabályai vonatkoznak rá.

43. §[73] (1) A hosszúidős speciális részlegre helyezett elítélt vonatkozásában a végrehajtás rendjére és a kapcsolattartásra a Bv. tv. 105. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy az elítélt

a) a kapcsolattartójával hetente további húsz perc időtartamban telefonálhat,

b) a kapcsolattartójával telekommunikációs eszköz útján havonta további egy alkalommal hatvan perc időtartamban tarthat kapcsolatot,

c) negyedévente további egy csomagot fogadhat,

d) látogatót a parancsnok engedélyével negyedévente további egy alkalommal, hatvan percben fogadhat a bv. intézeten belül.

(2) A gyógyító-terápiás részlegre helyezett elítélt vonatkozásában a végrehajtás rendjére és a kapcsolattartásra a Bv. tv. 106. § (6) bekezdését és az elítélt kategóriabesorolásának megfelelően az e rendelet 34. §-a szerinti kategóriaszabályokat kell alkalmazni.

(3) A pszichoszociális részlegen elhelyezett elítélt vonatkozásában a végrehajtás rendjére és a kapcsolattartásra a Bv. tv. 107. § (3) bekezdését és az elítélt kategóriabesorolásának megfelelően az e rendelet 34. §-a szerinti kategóriaszabályokat kell alkalmazni.

(4) A drogprevenciós részlegen elhelyezett elítélt vonatkozásában a végrehajtás rendjére és a kapcsolattartásra a Bv. tv. 108. § (2) bekezdését és az elítélt kategóriabesorolásának megfelelően az e rendelet 34. §-a szerinti kategóriaszabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az elítélt

a) a kapcsolattartójával hetente további húsz perc időtartamban telefonálhat,

b) a kapcsolattartójával telekommunikációs eszköz útján havonta további egy alkalommal hatvan perc időtartamban tarthat kapcsolatot,

c) negyedévente további egy csomagot fogadhat,

d) látogatót negyedévente további egy alkalommal, hatvan percben fogadhat a bv. intézeten belül.

(5) A fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegén elhelyezett elítélt vonatkozásában a végrehajtás rendjére és a kapcsolattartásra a Bv. tv. 109. § (3) bekezdését és a 34. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A vallási részlegen elhelyezett elítélt vonatkozásában a végrehajtás rendjére és a kapcsolattartásra a Bv. tv. 109/A. § (3a) bekezdését és az elítélt kategóriabesorolásának megfelelően az e rendelet 34. §-a szerinti kategóriaszabályokat kell alkalmazni.

(7) Az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegén elhelyezett elítélt vonatkozásában a végrehajtás rendjére és a kapcsolattartásra a Bv. tv. 109/B. § (2) bekezdését és az elítélt kategóriabesorolásának megfelelően az e rendelet 34. §-a szerinti kategóriaszabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az elítélt

a) a kapcsolattartójával hetente további húsz perc időtartamban telefonálhat,

b) a kapcsolattartójával telekommunikációs eszköz útján havonta további egy alkalommal hatvan perc időtartamban tarthat kapcsolatot,

c) negyedévente további egy csomagot fogadhat,

d) látogatót negyedévente további egy alkalommal, kilencven percben fogadhat a bv. intézeten belül.

(8) Az időskorúak részlegén elhelyezett elítélt vonatkozásában a végrehajtás rendjére és a kapcsolattartásra a Bv. tv. 109/C. § (1a) és (2) bekezdését és az elítélt kategóriabesorolásának megfelelően az e rendelet 34. §-a szerinti kategóriaszabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az elítélt

a) a kapcsolattartójával hetente további húsz perc időtartamban telefonálhat,

b) a kapcsolattartójával telekommunikációs eszköz útján havonta további egy alkalommal hatvan perc időtartamban tarthat kapcsolatot,

c) negyedévente további egy csomagot fogadhat,

d) látogatót negyedévente további egy alkalommal, hatvan percben fogadhat a bv. intézeten belül.

22. A házirend és a napirend

44. § (1) Az elítélt jogai gyakorlásának és a kötelességei teljesítésének rendjét a házirendben kell szabályozni.

(2) A házirend tartalmazza:

a) az elítélt napirendjét,

b) az elítélt bv. intézeten belüli foglalkoztatására, mozgására, tartózkodására és a munkavégzés rendjére vonatkozó szabályokat,

c) a panaszok, kérelmek, bejelentések, illetve egyéb jogorvoslatok előterjesztésének a rendjét,

d) az elítélt viselkedési szabályait,

e) a látogatók fogadásának, valamint a bv. intézet elhagyásának a szabályait,

f) a szükségleti cikkek vásárlásának idejét, módját,

g) az elítélt által küldött, vagy a részére érkezett levelek, csomagok kezelésére vonatkozó szabályokat,

h) az elítélt tartózkodására és foglalkoztatására szolgáló helyiségek használatának rendjét,

i) a vallási szertartások, a karitatív és a missziós rendezvények időrendjét,

j) a telefonkészülék használatának rendjét és feltételeit,

k) az elítélt birtokában tartható tárgyak mennyiségét,

l) a részlegen betartandó balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat,

m) a dohányzással kapcsolatos rendelkezéseket,

n) a többletszolgáltatások igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket,

o)[74] a bv. intézetben működő sajátos kezelési igényű részlegek végrehajtási szabályait.

(3) A házirendtől csak a bv. intézet parancsnokának engedélyével lehet eltérni.

(4) Az elítéltet a házirend megszegésének következményeire figyelmeztetni kell.

45. § (1) A napirendben kell meghatározni minden olyan tevékenységet, amely a bv. intézet napi folyamatos működését biztosítja.

(2) A takarodó és az ébresztő között legalább nyolc óra folyamatos pihenőidőt, étkezésre naponta háromszor, esetenként legalább húsz percet kell biztosítani.

46. § (1) Ha az elítélt dohányzási szokásainak megváltozásáról nyilatkozik, a bv. intézet az elítélt kérelmére nyolc munkanapon belül intézkedik az elhelyezés megfelelő megváltoztatása iránt.

(2) Ha az elítélt dohányfüstmentes zárkába vagy lakóhelyiségbe történő áthelyezése egészségügyi ok miatt szükséges, ennek végrehajtása iránt a bv. intézet haladéktalanul intézkedik.

23. A fogvatartás rendje és biztonsága

47. § (1) A bv. intézetben a fogvatartás törvényes végrehajtásához szükséges rendet kell fenntartani. A rend kialakítása és fenntartása a bv. szervezet feladata.

(2) A fogvatartás rendjének fenntartása érdekében az elítélt nem bízható meg olyan feladattal, amelynek végrehajtása során más elítélttel alá- és fölérendeltségi viszonyba, illetve más elítélt személyiségi jogait sértő adat birtokába kerülhet.

48. § (1) Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan esemény, amely a fogvatartás biztonságát súlyosan sérti vagy veszélyezteti, és külön intézkedések bevezetését teszi szükségessé, így különösen

a) a terrorcselekmény,

b) a fogolyzendülés,

c) a bv. szerv létesítményét, eszközeit, járműveit, valamint a személyi állomány tagját vagy az elítéltet ért támadás,

d) a bv. szerv létesítményéből vagy járművéből való erőszakos kitörés,

e) a fogolyszökés,

f) az elítélt öngyilkossága,

g) az elítélt halála,

h) a bv. szerv létesítményét vagy járművét veszélyeztető elemi csapás vagy jelentős tűzeset.

(2)[75] A rendkívüli esemény bekövetkezéséről a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget értesíteni kell.

49. § (1) Az őrzés az elítélt meghatározott helyen való tartására, életének és testi épségének megóvására, a bv. szerv és az ahhoz tartozó létesítmények, illetve területek védelmére irányuló tevékenység, amelyet jogszabály alapján rendszeresített lőfegyverrel, technikai eszközzel vagy szolgálati kutyával látnak el.

(2) A felügyelet az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének folyamatos - közvetlen vagy közvetett - irányítása.

(3) Az ellenőrzés az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének időszakos figyelemmel kísérése.

(4) Az őrzési, felügyeleti és ellenőrzési feladatok ellátásának rendjét, a kockázatértékelési összefoglaló jelentés, az elítélt végrehajtási fokozata és a fogvatartás biztonságára való veszélyessége, továbbá a bv. intézet sajátosságainak a figyelembevételével a bv. intézet parancsnoka határozza meg.

24. Az egyedi biztonsági előírás[76]

50. §[77] (1) A Bv. tv. 98. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok biztonságos végrehajtása érdekében minden elítélt esetében

a) a kockázatelemzési vizsgálat részeként megállapított visszaesési és fogvatartási kockázati értéke és

b) az elítéltről a fogvatartotti nyilvántartásban szereplő korábbi fogvatartása során megállapított biztonsági csoportba sorolására, az elkövetett fegyelemsértésekre és fenyítésekre, a vele szemben alkalmazott biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatok felhasználásával

fel kell mérni a végrehajtás rendjét és a fogvatartás biztonságát veszélyeztető kockázati tényezőket, és meg kell vizsgálni azt, hogy a kategóriaszabályokon kívül szükséges-e egyedi biztonsági előírás meghatározása.

(2) Az egyedi biztonsági előírás szükségességét hathavonta felül kell vizsgálni.

(3) Az egyedi biztonsági előírást a biztonsági szakterület vezetője készíti elő, és a parancsnok hagyja jóvá. A hathavonta esedékes felülvizsgálatot a biztonsági szakterület vezetője végzi el, és ennek során a biztonsági előírás fenntartásáról, megváltoztatásáról vagy megszüntetéséről dönt, azzal, hogy a megszüntetéshez a parancsnok jóváhagyása szükséges.

25. Az elítélttel szemben alkalmazható biztonsági intézkedések

51. § A Bv. tv. 145. § (1) bekezdés c), f) és g) pontjában meghatározott biztonsági intézkedéseket a bv. szervezet személyi állományának arra kiképzett tagja hajthatja végre.

26. Biztonsági elkülönítés

52. § (1) A biztonsági elkülönítés elrendelésére, időtartamának meghosszabbítására, valamint szükségességének felülvizsgálatára a bv. intézet parancsnoka vagy az általa kijelölt személy jogosult.

(2) A biztonsági elkülönítés az elítélt külön e célra szolgáló helyiségben történő elhelyezése. Nem kell az elhelyezést megváltoztatni, ha az elítélt egyszemélyes zárkában van, és ez a biztonsági elkülönítés célját nem veszélyezteti.

(3) Az elkülönítésre magánelzárás végrehajtására kialakított zárka is igénybe vehető, de ebben az esetben az elítélt részére a 4. mellékletben meghatározott felszerelési tárgyakat biztosítani kell.

(3a)[78] A biztonsági elkülönítés esetén a Bv. tv. 146. § (5) bekezdése szerint el kell végezni az elítélt orvosi vizsgálatát és azt a biztonsági elkülönítés tartama alatt legalább hetente meg kell ismételni, továbbá ha annak a Bv. tv. 150. § (3) bekezdésében foglalt feltételei fennállnak, biztosítani kell az elítélt viselkedésének elektronikus megfigyelési eszközzel történő nyomonkövetését. A biztonsági elkülönítést nem lehet megkezdeni, vagy azt meg kell szüntetni, ha a bv. orvos vagy a pszichológus a biztonsági elkülönítés megkezdését vagy folytatását nem javasolja. Ha az elítélt állapota rendeződik, a biztonsági elkülönítést vagy annak hátralévő részét végre kell hajtani.

(4)[79] A biztonsági elkülönítés indokoltságát - a Bv. tv. 146. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével - a bv. intézet parancsnoka vagy annak jogkörében eljáró személy szükség szerint, de legalább háromnaponta köteles felülvizsgálni.

(5) Az elítéltet az elrendelő köteles írásban tájékoztatni a biztonsági elkülönítés tartama alatti korlátozó intézkedések bevezetéséről, a jogairól és a kötelezettségeiről. A tájékoztatást a biztonsági elkülönítés elrendelését követően haladéktalanul meg kell tenni, a tájékoztatás tudomásulvételét az elítélt aláírásával igazolja. Ha az elítélt az aláírást megtagadja, a tájékoztatás megtörténtét két tanú aláírásával kell igazolni. Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítélt tájékoztatását szóban, a személyi állomány két tagja jelenlétében kell végrehajtani.

(6) Büntetőeljárás alatt álló elítélt az ahhoz kapcsolódó jogainak gyakorlásában a biztonsági elkülönítés alatt sem korlátozható.

(7) A biztonsági elkülönítésre okot adó körülmény megszűnésével a biztonsági intézkedést haladéktalanul meg kell szüntetni.

27.[80]

53. §[81]

28. Mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása

54. § (1)[82] A mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásáról szóló döntést az érintett elítéltre vonatkozó adatok és információk alapján kell meghozni, amelynek során figyelembe kell venni az elítéltre vonatkozó visszaesési és fogvatartási kockázatcsoportok felmérésének eredményét és a kockázatértékelő jelentés tartalmát is. A mozgáskorlátozó eszköz alkalmazása során különös tekintettel kell lenni a törvényes bánásmód és az emberi méltóság tiszteletben tartására.

(2) A mozgáskorlátozó eszközt utasításra vagy saját elhatározásból lehet alkalmazni, amit minden esetben írásban kell rögzíteni. Ha a személyi állomány tagja saját elhatározásból alkalmaz mozgáskorlátozó eszközt, annak indokoltságát a bv. intézet parancsnoka nyolc napon belül köteles kivizsgálni.

(3) Mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásának, előállítás esetén pedig a vezető bilincs és a lábbilincs elrendelésére és megszüntetésére a bv. intézet parancsnoka vagy az által kijelölt személy jogosult.

(4)[83] Büntetőügyben történő előállításkor az eljáró ügyészség vagy a bíróság elrendelheti az alkalmazott mozgáskorlátozó eszköz eltávolítását. Az előállító biztonsági felügyelő az erre vonatkozó rendelkezést köteles végrehajtani. Az intézkedés nem vonatkozhat a vezető és a lábbilincs eltávolítására.

55. § (1) Ha a bilincs kényszerítő eszközként való alkalmazásának törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, az elítélt mozgásának a korlátozása azonban a fogvatartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmény megelőzése érdekében szükséges, mozgáskorlátozó eszközként bilincs vagy a végtagra helyezett, testi sérülést nem okozó más eszköz alkalmazható.

(2) A mozgás korlátozása történhet a kezek előre vagy hátra bilincselésével, két vagy több személy egymáshoz rögzítésével, bilincs és bilincsrögzítő öv együttes alkalmazásával, vezetőszárral ellátott bilincstag (a továbbiakban: vezető bilincs), valamint egyéb, a végtag rögzítésére alkalmas eszköz használatával is.

(3) Lábbilincs elsősorban azzal az elítélttel szemben alkalmazható,

a) akinek kezére sérülés vagy a kézfej hiánya miatt mozgáskorlátozó eszköz nem helyezhető, vagy

b) akinél alapos okkal feltételezhető, hogy kíséréskor a fogvatartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekményt szándékozik megvalósítani, különösen, ha szökésétől, az életet és testi épséget sértő vagy veszélyeztető támadásától, önkárosító magatartásától, valamint a bv. intézet működésének súlyos megzavarására irányuló cselekmény megvalósításától kell tartani.

(4) Ha az elítélt meghatározott helyen tartása másként nem biztosítható - a járművön való szállítást kivéve - átmeneti intézkedésként végtagja tárgyhoz is rögzíthető. Szállításkor az elítéltet tilos tárgyhoz rögzíteni, valamint kezeit hátra bilincselni. Ez alól kivételt képez, ha a jármű valamilyen ok miatt hosszabb időre várakozásra kényszerül és a biztonságos őrzés más módon nem biztosítható.

(5) Az elítélt foglalkoztatása során nem lehet mozgáskorlátozó eszközt alkalmazni.

(6) Nem minősül folyamatos alkalmazásnak, ha a mozgáskorlátozó eszköz levétele és újabb alkalmazása között két óra eltelt.

29. Elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazása

56. § (1) Az elektronikus távfelügyeleti eszköz az elítélttel szemben alkalmazható olyan biztonsági intézkedés, amely alkalmas az elítélt bv. intézeten kívüli mozgásának és tartózkodási helyének technikai rendszer általi nyomon követésére.

(2) Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásáról - egyéni kockázatelemzés alapján - a bv. intézet parancsnoka a bv. intézet ideiglenes elhagyását engedélyező határozatában dönt.

(3) Az elítélt bv. intézet területén kívül történő foglalkoztatása esetén az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásáról a BFB dönt.

(4) A bv. intézet ideiglenes elhagyását engedélyező határozatban rendelkezni kell az elítélt magatartására, a technikai eszköz ellenőrzésére, karbantartására vonatkozó szabályokról.

(5) Biztonsági intézkedésként elrendelt elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásáról a bv. intézet értesíti az eltávozási úti cél szerint illetékes rendőrkapitányságot.

57. § (1) Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának elrendelése esetén az intézkedés alá vont elítélt köteles azt rendeltetésszerűen használni, és az eszközben bekövetkezett bármely meghibásodást késedelem nélkül a távfelügyeleti tevékenységirányító központ felé bejelenteni.

(2) Az elítélt az eszköz nem rendeltetésszerű használata miatt fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartozik.

(3) Az elítéltet az eszköz használatáról ki kell oktatni, amelyet írásban rögzíteni kell.

30. Elektronikus megfigyelési eszköz és az ellenőrzést biztosító megfigyelési eszköz alkalmazása[84]

58. § (1) A bv. intézet területén zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus álló- és mozgókép, valamint hang rögzítésére alkalmas megfigyelőrendszer működhet.

(2) A bv. szerv területére való belépésre szolgáló minden bejáratnál jól láthatóan elhelyezett, jól olvasható felirattal fel kell hívni a figyelmet arra, hogy elektronikus megfigyelőrendszer működik, valamint arra, hogy a kép- és hangfelvételt a bv. szerv rögzítheti.

(3)[85] Az ellenőrzést biztosító megfigyelési eszközként a külön légterű illemhely, illetve fürdőhelyiség falán vagy ajtaján az ellenőrző nyílást úgy kell kialakítani, hogy azon az elítéltek ne tekinthessenek be.

31. A motozás és a ruházat átvizsgálás

59. § (1) A motozás célja a fogvatartás rendjét vagy biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése vagy megakadályozása, rendkívüli esemény elkövetésére alkalmas tárgyak előtalálása, tiltott tárgyak felkutatása, büntetőeljárással vagy fegyelmi eljárással összefüggő tárgyi bizonyítási eszközök megszerzése.

(2) A motozásnál technikai eszköz és szolgálati kutya is igénybe vehető.

(3)[86] Az altesten lévő testnyílások szemrevételezését is csak orvos vagy egészségügyi szakszemélyzet végezheti.

32. A biztonsági ellenőrzés, a biztonsági vizsgálat és a biztonsági szemle

60. § (1) A biztonsági ellenőrzés célja a rongálások, valamint a fogolyszökés előkészületének felderítése. Az ellenőrzés kiterjed a nyílászáró szerkezetek, a berendezési- és felszerelési tárgyak állapotára, a falak, a mennyezet, a padozat és a rácsok épségére is. Az ellenőrzésnél elítélt nem lehet jelen.

(2) A biztonsági vizsgálat célja a fogvatartás rendjét vagy biztonságát sértő vagy veszélyeztető, tiltott tárgyak felkutatása.

(3) A vizsgálatnak ki kell terjednie az elítélt személyes használati tárgyainak, valamint az elítélt által használt helyiségek átvizsgálására. A vizsgálattal egyidejűleg az elítélt motozását is végre kell hajtani.

(4) A biztonsági vizsgálat a nap bármely szakában végrehajtható, de a jogszabályban meghatározott pihenőidőn belül csak halaszthatatlan esetben végezhető.

(5) Ha az elítélt a személyes használati tárgyainak az átvizsgálásánál nincs jelen, az intézkedést - jegyzőkönyv felvétele mellett - két tanú jelenlétében kell végrehajtani. A jegyzőkönyv egy példányát az elítéltnek át kell adni.

(6) A biztonsági szemle célja a biztonságra veszélyes körülmények felderítése, valamint az elítélt birtokában lévő tárgyak egyidejű és teljeskörű ellenőrzése.

(7) A bv. szerv valamennyi helyiségére és létesítményére kiterjedő átfogó biztonsági szemlét szükség szerint, de legalább négyhavonta kell végrehajtani, ennek során el kell végezni az elítélt motozását, ellenőrizni kell a biztonsági berendezési és felszerelési tárgyak meglétét, rendeltetésszerű használatát.

(8) Az átfogó biztonsági vizsgálat célja a biztonsági rendszer elemeinek bizottság általi elemzése, a szabályozás, a működtetés és a biztonsági feladatok végrehajtási tapasztalatainak értékelése.

(9) Együttműködési megállapodásban szabályozottak alapján az átfogó biztonsági vizsgálat végrehajtásában más bv. intézet vagy más rendvédelmi szerv tagja is részt vehet.

33. Az ajtók zárva tartásának elrendelése

61. §[87] Az ajtók zárva tartásának elrendelésére és megszüntetésére a bv. intézet parancsnoka jogosult. Ha a Bv. tv. 153. §-a szerinti intézkedés alkalmazása rendkívüli esemény bekövetkeztének a megelőzése, megszakítása vagy felszámolása érdekében történt, az elrendelésről a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget haladéktalanul értesíteni kell.

34. Egyes jogok gyakorlásának a felfüggesztése

62. § (1) A Bv. tv. 154. §-ában foglalt intézkedés végrehajtását írásban dokumentálni kell, amelyben szerepeltetni kell a kiváltó ok rövid leírását, az elrendelés és a megszüntetés időpontját, továbbá a felfüggesztett jogok és az érintett elítélti kör megnevezését.

(2) A jogok gyakorlásának a felfüggesztéséről az érintett elítéltet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akikre az intézkedés kihat.

35. Az átmeneti részleg

63. § (1)[88] Az átmeneti részlegbe helyezés feltételeit az elítélt várható szabadulása előtt egy évvel meg kell vizsgálni. A döntés megalapozása érdekében a bv. intézet beszerezheti, az elítélt vagy védője által benyújtott kérelem esetén beszerzi az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentést. A bv. intézet parancsnoka az átmeneti részlegre helyezésről szóló határozatban az áthelyezés időpontjáról is rendelkezik.

(2) Az elítélt a személyes szükségletre fordítható összeget vagy annak egy részét készpénzben is megkaphatja.

(3) Az átmeneti részlegbe helyezésről a bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt értesíteni kell.

64. § (1) A Bv. tv. 103. § (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából a büntetés-végrehajtás rendje súlyos megsértésének minősül különösen az olyan fegyelemsértés, amely miatt az elítélttel szemben magánelzárás fenyítést szabtak ki vagy büntetőeljárás indult.

(2) Megszüntetés esetén az elítélt átmeneti részlegbe való újabb helyezésére egy év eltelte előtt akkor kerülhet sor, ha az újabb büntetőeljárás során az elítéltet felmentették vagy az eljárást vele szemben megszüntették.

65. § Feltételes szabadságra bocsátásról való döntéshez készített előterjesztésben az átmeneti részlegbe helyezéshez készült véleményt ki kell egészíteni az elítélt átmeneti részlegben tanúsított magatartásának az értékelésével.

36.[89]

66. §[90]

67. §[91]

37. A hosszúidős speciális részlegbe helyezés

68. § (1)[92] A hosszúidős speciális részleg az országos parancsnok által kijelölt bv. intézetnek az e célra kialakított zárkákból és a hozzájuk tartozó helyiségekből álló, elkülönített része.

(2)[93] Az elítélt hosszúidős speciális részlegbe helyezéséről való döntés során a BFB a kockázatelemzés eredményét és a kockázatértékelő jelentést is figyelembe veszi.

38. A gyógyító-terápiás részleg

69. § (1) A gyógyító-terápiás részlegben az elítéltek végrehajtási fokozattól függetlenül helyezhetők el.

(2) A gyógyító-terápiás részlegbe helyezett elítélt életrendjét külön napirend szabályozza.

(3) A gyógyító-terápiás részlegbe történő helyezés kérelemre vagy hivatalból kezdeményezhető.

39. A pszichoszociális részleg

70. § (1) Az elítélt pszichoszociális részlegbe helyezhető

a) személyi körülményei alapján, vagy

b) ha az általa elkövetett bűncselekmény jellege vagy egyéb veszélyeztetettsége okán a biztonságos fogvatartása csak e részlegbe helyezéssel biztosítható.

(2) A pszichoszociális részlegbe történő helyezés kérelemre vagy hivatalból kezdeményezhető.

(3) A pszichoszociális részlegből az elítélt kihelyezhető, ha

a) a reintegrációs programban meghatározottakat nem teljesíti,

b) súlyos fegyelemsértést követ el, vagy

c) a behelyezés feltételei már nem állnak fenn.

40. Drogprevenciós részleg

71. § (1) A drogprevenciós részlegbe helyezésnek az elítélt kérelmére van helye.

(2) A drogprevenciós részlegbe történő helyezéshez szükséges vélemény elkészítése során ki kell térni a rendelkezésre álló dokumentumokban foglaltakra.

(3) A drogprevenciós részlegben elhelyezett elítélt havonta előre meg nem határozott időben köteles a bv. intézet egészségügyi dolgozójának felügyelete mellett kábítószer-mentesség ellenőrzésére szolgáló vizsgálati mintát adni.

41. A fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlege[94]

72. §[95] (1) A BFB az elítélt fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő részlegen való elhelyezésének a felülvizsgálata során az elhelyezés fenntartásáról vagy megszüntetéséről a szakterületi véleményekre alapozva dönt, szükség szerint a döntés előtt elrendelheti az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázatának újbóli felmérését.

(2) Az elítéltet a részlegről ki kell helyezni, ha a IV. kategóriába előresorolták.

41/A. Az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlege[96]

72/A. §[97] (1) A BFB az elítélt írásbeli nyilatkozata alapján, a kockázatelemző és értékelő összefoglaló jelentés figyelembevételével, a befogadó részlegre helyezést követő tizenöt napon belül dönt a Bv. tv. 109/B. § (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő elítéltnek az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegére helyezéséről.

(2) Az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegén elhelyezett elítélteket külön részlegen vagy zárkában, illetve lakóhelyiségben kell elhelyezni.

(3) Az elítélt írásban előterjesztett kérelmére a BFB az elítélt részlegre helyezését megszünteti, amely esetben az elítélt az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegére ismételten nem helyezhető.

41/B. Az időskorúak részlege[98]

72/B. §[99] (1) Azt az elítéltet, aki betöltötte hatvanadik életévét, a bv. intézet a befogadástól, illetve az életkor betöltésétől számított tizenöt napon belül nyilatkoztatja arról, hogy vállalja-e az időskorúak részlegére helyezése esetén a működési szabályok megtartását. A BFB az igenlő nyilatkozat megtételét követő tizenöt napon belül dönt az elítélt időskorúak részlegére helyezéséről.

(2) A Bv. tv. 109/C. § (2) bekezdésében foglaltak egyéni meghatározása érdekében a részlegre helyezést követő harminc napon belül a bv. intézet gondoskodik az elítélt - szükség szerint pszichológus bevonásával történő - orvosi vizsgálatáról, kivéve, ha arra a részlegre helyezést megelőző harminc napon belül már sor került.

(3) Az elítélt írásban előterjesztett kérelmére a BFB az elítélt részlegre helyezését megszünteti.

42.[100]

73. §[101]

43. A szabadságvesztés félbeszakítása kérelemre és a rendkívüli eltávozás

74. § (1) A Bv. tv. 116. § (1) bekezdése szerinti szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítása és a Bv. tv. 123. § (1) bekezdése szerinti rendkívüli eltávozás iránti kérelmet az elítéltet fogvatartó bv. intézet parancsnokához kell benyújtani.

(2)[102] Ha az engedélyezés a bv. intézet parancsnokának hatáskörét meghaladja, a kérelmet véleményével együtt az agglomerációs központ vezetőjéhez terjeszti fel.

(3)[103]

75. § (1)[104] A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a kérelem indoka a valóságnak megfelel. A kérelem indokoltságát a bv. intézet ellenőrizheti, az indokok tisztázását kezdeményezheti, továbbá a kérelemben hivatkozott személyi és vagyoni körülmények igazolására okirat becsatolását kérheti. A félbeszakítás iránti kérelem indokoltságának ellenőrzésére a bv. intézet beszerezheti, az országos parancsnok, illetve a büntetés-végrehajtásáért felelős miniszter hatáskörébe tartozó döntés esetén beszerzi a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői környezettanulmányt, valamint az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentést.

(2) Rendkívüli eltávozás iránti kérelem esetén, továbbá ha a félbeszakítást az elítélt közeli hozzátartozójának súlyos, életveszélyes betegsége vagy temetése miatt kérik és annak megalapozására egészségügyi dokumentációt is benyújtottak, akkor ahhoz csatolni kell a közeli hozzátartozó nyilatkozatát az egészségügyi adatai kezeléséhez való hozzájárulásáról. A közeli hozzátartozó hozzájáruló nyilatkozata mellőzhető, ha a közeli hozzátartozó egészségi állapota miatt a nyilatkozat megtételére nem képes.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a kérelemben foglaltak valódiságáról a bv. intézet rövid úton meggyőződik. A betegségről, illetve a temetésről szóló igazolást az elítélt a rendkívüli eltávozás, illetve a félbeszakítás ideje alatt köteles beszerezni és azt a bv. intézetbe való visszaérkezésekor átadni.

44. A szabadságvesztés félbeszakítása várandósság esetén

76. § (1)[105] A várandósság tizenkettedik hetét elért nő szabadságvesztés-félbeszakításra irányuló kérelme esetén a bv. intézet parancsnoka az iratokat - javaslatával együtt - az agglomerációs központ vezetőjéhez terjeszti fel.

(2) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását engedélyezik, az elítéltet a szülés várható időpontja előtt legalább négy héttel szabadítani kell.

(3)[106] Ha az orvos veszélyeztetett terhességet állapít meg, az elítéltet haladéktalanul a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központba (a továbbiakban: BVEK) kell szállítani, és nyilatkoztatni kell, hogy kéri-e a szabadságvesztés félbeszakítását. A veszélyeztetett terhesség ideje alatt a szabadságvesztés félbeszakítására - bv. orvosi javaslat alapján - bármikor sor kerülhet.

(4)[107] Ha a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását engedélyezték, a bv. intézet a szülés várható időpontját követő két hónapon belül megkeresi az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzatot és tájékozódik a szülést követő körülményekről.

(5) Ha a gyermek halva született vagy meghalt, illetve nem az elítélt gondozásában van, a bv. intézet a félbeszakítás megszüntetésére tesz javaslatot.

45. A szabadságvesztés félbeszakítása súlyos betegség esetén

77. §[108] Ha az elítélt súlyos betegségben szenved és kérelmet nem terjesztett elő, a félbeszakításra a bv. intézet parancsnoka, továbbá a BVEK főigazgatója, illetve az IMEI főigazgató főorvosa is javaslatot tehet.

46. A szabadságvesztés félbeszakítása hivatalból

78. § A bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítására

a)[109] a bíróságnak a Be. 644. § (5) bekezdése, vagy a Be. 659. § (7) bekezdése alapján hozott határozata, vagy

b)[110] az igazságügyért felelős miniszternek a Bv. tv. 45. § (9) bekezdése alapján hozott döntése

alapján intézkedik.

47. A szabadságvesztés félbeszakítása összbüntetés esetén

79. § (1)[111] Ha a bíróság a Be. 839. §-a szerinti összbüntetésbe foglalás céljából annak közlése végett keresi meg az elítéltet fogva tartó bv. intézetet, hogy az elítélt az összbüntetési ítélet alapjául szolgáló szabadságvesztés büntetésekből mennyi időt töltött ki, a bv. intézet soron kívül teljesíti az adatszolgáltatást. A bv. intézet tájékoztatást ad az összbüntetési ítélet alapjául nem szolgáló, végrehajtásra váró szabadságvesztés büntetésekről is.

(2) Ha a bíróság a nem jogerős összbüntetési ítéletben az összbüntetés alapjául szolgáló szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja, a bv. intézet haladéktalanul intézkedik az elítélt szabadítása iránt.

(3) Ha bíróság a Be. 839. § (4) bekezdése alapján az alapítéletek szerinti szabadságvesztéseket félbeszakította, és a jogerősen kiszabott összbüntetési ítéletből[112]

a) az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, a bv. intézet soron kívül előterjesztést tesz a bv. bíróhoz,

b) az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra, vagy a feltételes szabadságra bocsátása később esedékes, továbbá, ha a feltételes szabadságra bocsátást a bv. bíró nem engedélyezte, a bv. intézet az elítéltet írásban felszólítja, hogy a büntetés hátralévő részének letöltésére a megjelölt napon jelentkezzék.

48. A szabadságvesztés félbeszakításának egyéb szabályai

80. § (1) A szabadságvesztés félbeszakításáról az elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot kell értesíteni. Az értesítésnek tartalmaznia kell a félbeszakítás időtartamát és az elítélt által megjelölt tartózkodási helyet.

(2) Ha a félbeszakítás tartama az öt napot meghaladja, az elítélt a bv. intézet elhagyását követő két napon belül a tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságon köteles jelentkezni.

(3) Félbeszakítás esetén az elítéltet arcképmással rendelkező igazolással kell ellátni.

49. Az elítélt előállítása és jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítása büntetőügyben[113]

81. §[114] (1) Büntetőügyben a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság idézése vagy értesítése, továbbá a közvetítő értesítése alapján a bv. intézet az elítéltet a tárgyalásra, meghallgatásra, nyilvános ülésre, ülésre az idézésben, az értesítésben vagy az előállításra vonatkozó intézkedésben megjelölt helyre és időpontban előállítja.

(2) Értesítésre az elítéltet akkor kell előállítani, ha a megjelenést ő vagy a védője kéri.

(3) A Bv. tv. 113. § (2)-(3) bekezdése szerinti esetben az elítéltet nyilatkoztatni kell a megjelenési szándékáról. Ha az elítélt nem kéri az előállítást, erről a bíróságot, az ügyészséget, a nyomozó hatóságot vagy a közvetítőt írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatást olyan időben kell a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a közvetítő részére továbbítani, hogy az a tárgyalás, a meghallgatás, az ügyiratok megismerésére kitűzött időpont vagy a közvetítői megbeszélés előtt rendelkezésére álljon.

(4) Ha büntetőügyben az elítélt előállításáról rendelkeztek, de a bv. intézetben az adott időpontban a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítani lehet, erről a bv. intézet az előállítást elrendelőt rövid úton tájékoztatja.

(5) Ha büntetőügyben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az elítélt eljárási cselekményen történő jelenlétének telekommunikációs eszköz útján bv. intézetben történő biztosítását rendeli el, a bv. intézet gondoskodik arról, hogy az elítélt a Be. 120. § (2) bekezdésében meghatározott elkülönített helyszínen az elrendelés szerinti időpontban jelen legyen.

(6) A telekommunikációs eszköz használata esetén az elítélt és a védő közötti telefonos kapcsolat útján vagy más alkalmas eszközzel történő tanácskozás céljából az elítélt részére a telefonkészüléket vagy más mobileszközt és annak használatát a bv. intézet biztosítja.

(7) Védelmi Programban részt vevő személy esetén a telekommunikációs eszköz használatát a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet biztosítja.

(8) Ha a bv. intézet az előállítást vagy a telekommunikációs eszköz útján történő jelenlét biztosítását

a) az elítélt egészségi állapota,

b) az elítélt részére engedélyezett félbeszakítás vagy

c) a büntetés végrehajtását kizáró ok felmerülése

miatt nem tudja teljesíteni, erről a bíróságot, az ügyészséget, a nyomozó hatóságot, illetve a közvetítőt haladéktalanul - indokolt esetben rövid úton is - értesíti.

81/A. §[115] (1) Ha az elítéltet több büntetőügy kapcsán ugyanazon időpontban kellene előállítani, vagy jelenlétét telekommunikációs eszköz útján a bv. intézetben biztosítani, a bv. intézet az erről való tudomásszerzést követően a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel valamennyi érintett elrendelőt haladéktalanul - a szállítás napjának, illetve a telekommunikációs eszköz használata időpontjának és az érintett elrendelők megjelölésével - értesíti az időbeli összeütközésről annak érdekében, hogy azok egyeztetést folytathassanak az összeütközés feloldása érdekében. A bv. intézet az egyeztetés eredménye szerinti rendelkezést teljesíti.

(2) Ha az elítéltet több büntetőügy kapcsán bíróság és más szerv rendelkezése alapján kellene ugyanazon időpontban előállítani vagy jelenlétét telekommunikációs eszköz útján a bv. intézetben biztosítani, a bv. intézet a bíróság rendelkezését hajtja végre, egyidejűleg az előállítás vagy a jelenlét telekommunikációs eszköz útján történő biztosításának akadályáról az érintett ügyészséget, nyomozó hatóságot, illetve közvetítőt haladéktalanul értesíti.

(3) Ha a bv. intézet (1) bekezdés szerinti értesítését követő három napon belül az érintett bíróságok, ügyészségek vagy nyomozó hatóságok részéről intézkedés nem történt, és a további időveszteség a teljesítést veszélyeztetné, a bv. intézet

a) a bíróságok, illetve az azonos szervek rendelkezései közül a magasabb hatáskörű bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság,

b) az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezései közül az ügyészség,

c) a közvetítő és a bíróság vagy más szerv rendelkezései közül a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

rendelkezését hajtja végre.

(4) Ha az összeütközés a (3) bekezdés alapján sem dönthető el, a legkorábban érkezett rendelkezést kell teljesíteni.

82. §[116] (1)[117] A bírósághoz, az ügyészséghez, a nyomozó hatósághoz vagy a közvetítői eljárásra előállítást végző köteles tájékoztatást adni az elítélt kategória-besorolásáról és a rá vonatkozó egyedi biztonsági előírásról, továbbá a fogvatartás biztonsága szempontjából jelentősnek tartott egyéb körülményekről.

(2) Ha az ügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság vagy közvetítő kezdeményezi az elítéltnek az előállítást végző jelenléte nélküli meghallgatását, azt az eljárást lefolytató bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság vagy közvetítő írásbeli rendelkezése alapján és saját felelősségére kell biztosítani.

(3) Ha a bíróság a tárgyaláson újabb tárgyalási határnapot tűz ki, és az új idézést, értesítést és előállító utasítást az előállítást végzőnek átadja, az előállítást végző bv. intézet köteles gondoskodni az új idézés, értesítés és előállítás iránti utasítás továbbításáról a végrehajtást foganatosító bv. intézet felé.

50. Előállítás és elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás egyéb bírósági ügyben vagy közjegyzői eljárásban[118]

83. §[119] (1) Ha az elítéltet egyéb bírósági ügyben vagy a közjegyzői eljárásban a személyes megjelenés kötelezettségével idézik, és az elítélt a tárgyaláson meg kíván jelenni, a bv. intézet az idézésben megjelölt helyre és időre előállítja.

(2) Ha az elítélt az előállítás - jogszabályban meghatározott - költségei viselésére köteles, a bv. intézet nyilatkoztatja, hogy vállalja-e azok megfizetését vagy a bv. intézet által megelőlegezett költségek viselését.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az elítélt nem kéri az előállítást, illetve nem viseli a költségeket, erről a bíróságot vagy a közjegyzőt írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatást olyan időben kell a bíróság vagy a közjegyző részére továbbítani, hogy az a tárgyalás előtt rendelkezésére álljon.

(4) Ha a bíróság vagy a közjegyző az elítélt elektronikus hírközlő hálózat útján bv. intézetben történő meghallgatását rendeli el, a bv. intézet gondoskodik arról, hogy az elítélt az erre a célra kialakított elkülönített helyszínen az elrendelés szerinti időpontban jelen legyen.

(5) Ha a bv. intézet az előállítást vagy az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást

a) az elítélt egészségi állapota,

b) az elítélt részére engedélyezett félbeszakítás vagy

c) a büntetés végrehajtását kizáró ok felmerülése

miatt nem tudja teljesíteni, erről a bíróságot, illetve a közjegyzőt haladéktalanul - indokolt esetben rövid úton is - értesíti.

51. Az elítélt által térítési díj ellenében igénybe vehető többletszolgáltatások[120]

84. §[121] (1) Az elítélt által térítési díj ellenében igénybe vehető többletszolgáltatásokat a 9. melléklet tartalmazza.

(2) Az elítélt részére érkezett levélről készített fénymásolatért a 99. § (2a) bekezdésében meghatározott esetben számítható fel térítési díj.

(3) Nem számítható fel térítési díj az elítélt részére kézbesítendő hivatalos irat nyomtatásáért.

52. Az elítélt kihallgatása, szembesítés és lefoglalás lefolytatása

85. § (1)[122] Az elítéltet a bv. intézetben a nyomozó hatóság vagy hatósági ügyben eljáró más szerv a bv. intézet parancsnokával való előzetes egyeztetés alapján hallgathatja ki, folytathatja le a fogva lévő elítéltek között a szembesítést, vagy biztosíthatja a Be. 352. § (1) bekezdése szerinti ügyirat megismerés jogát. Az eljárási cselekmény lefolytatásához a megfelelő helyiséget a bv. intézet biztosítja.

(2)[123] Az elítélt érték- vagy tárgyletétjéből a lefoglalást a nyomozó hatóság hivatali időben folytathatja le, a bv. intézet parancsnokával való előzetes egyeztetés alapján.

(3) Az elítéltet a hatósági ügyben eljáró más szerv a bv. intézet parancsnokával való előzetes egyeztetés alapján hallgathatja ki.

52/A. A büntetőeljárás ügyiratainak megismerése[124]

85/A. §[125] (1) Ha az elítélttel szemben új büntetőeljárás indul, az ügyirat megismerési jogának gyakorlására a Bv. tv. 127. §-ára figyelemmel e rendeletnek a letartóztatott ügyirat-megismerési jogára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha az elítélt a büntetőeljárásban sértett, vagyoni érdekelt vagy egyéb érdekelt az ügyirat-megismerési jogára - az őt érintő körben - e rendeletnek a letartóztatott ügyirat-megismerési jogára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy védő alatt a jogi képviselőt kell érteni.

53. Az elítélt kiadása

86. § (1) Az elítélt kiadását kizáró, a Bv. tv. 114. § (5) bekezdésében felsorolt okok fennállásáról a bv. intézet az elítélt kiadását kérő hatóságot haladéktalanul értesíti.

(2) Ha a kiadás időtartama az egy napot meghaladja, úgy az elítélt elhelyezéséről és ellátásáról a kiadást kérő hatóság gondoskodik.

87. §[126] Az elítéltet kivételesen, a kiadást kérő hatóság erre irányuló kérelmére a hatóság székhelye szerint illetékes legközelebbi bv. intézetbe kell megőrzésre szállítani. Az elítéltet a megőrző intézet adja át a hatóságnak az eljárási cselekmények lefolytatása céljából és fogadja vissza.

54. Házasságkötés a bv. intézetben

88. § (1) A bv. intézetben történő házasságkötés iránti kérelmet az elítélt vagy az a személy terjesztheti elő, akivel házasságot kíván kötni. A bv. intézet a kérelmet haladéktalanul továbbítja a székhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek.

(2)[127] Ha az elítélt a vallásának megfelelő szertartás keretében kíván házasságot kötni, kérelmét a jogi személyiséggel rendelkező érintett vallási közösségnek is továbbítani kell.

(3)[128] A házasságkötés időpontját a bv. intézet az anyakönyvvezetővel és a (2) bekezdés esetén a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség képviselőjével egyezteti.

(4)[129] A házasságkötésnél a házasuló feleken, az anyakönyvvezetőn, a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség képviselőjén és a tanúkon kívül a bv. intézet parancsnoka által engedélyezett személyek lehetnek jelen.

(5) A házasságkötést követően a bv. intézet parancsnoka az elítélt részére a kapcsolattartókkal - a látogatófogadás szabályai szerint - beszélgetést engedélyezhet.

(6) A beszélgetés nem csökkenti a havonta engedélyezhető látogató fogadások számát.

(7) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

55. A reintegrációs tevékenység

89. § (1) A szabadságvesztés céljának elérése érdekében az elítélteket a bv. szerv által biztosított általános vagy egyéniesített reintegrációs tevékenységbe kell bevonni.

(2) A reintegrációs tevékenység során törekedni kell az elítélt önbecsülésének és felelősségérzetének kialakítására, fejlesztésére, a szabadulás után a munkaerő-piaci és a társadalmi életébe való beilleszkedésének elősegítésére.

(3) A reintegrációs nyilvántartás a fogvatartotti nyilvántartás része és az elítéltre vonatkozóan a következő adatokat tartalmazza

a) az elítélt kockázatelemzését és értékelését,

b)[130] az elítélt kategóriabesorolását és annak megváltoztatását,

c) az elítélt egyéniesített fogvatartási programtervét és a reintegrációs tisztnek az elítélt előmenetelével kapcsolatos bejegyzéseit,

d) az elítélt kapcsolattartására vonatkozó adatokat,

e) az elítélt foglalkoztatására vonatkozó adatokat,

f) az elítélt részére adott jutalmakat és a hatályos fenyítéseket,

g) az elítélt által benyújtott kérelmekkel, panaszokkal és a jogorvoslatokkal kapcsolatos adatokat,

h) az elítéltről készített értékelő véleményeket, előterjesztéseket és bv. bírói döntéseket,

i)[131] az elítélt sajátos kezelési igényű részlegre helyezésére és az onnan történő kihelyezésére vonatkozó adatokat,

j) a szabadulásra való felkészítés érdekében tett intézkedéseket,

k) a reintegrációs őrizetre vonatkozó adatokat,

l) a feltételes szabadságra vonatkozó adatokat.

(4) Az egyéniesített fogvatartási programterv elkészítése során az elítéltet a bv. intézet támogatja a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okok felismerésében, a bűncselekmény következményeinek és az okozott sérelmek tudatosításában, valamint a lehetséges helyreállítási-, jóvátételi cselekmények megtervezésében és kivitelezésében.

56. Az elítélt megismerése és az egyéniesített fogvatartási programterv

90. § (1)[132] Ha az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát a KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége végezte, a bv. intézet befogadó részlegén történő elhelyezését követő három napon belül a részleg vezetője kiértékeli az összefoglaló jelentés tartalmát. Az összefoglaló jelentés kiértékelését követő öt napon belül az elítélttel együttműködve a részleg vezetője elkészíti az egyéniesített fogvatartási programtervet.

(2) Ha az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát a bv. intézet folytatja le, a befogadó részlegen történő elhelyezését követő nyolc napon belül a kiadott módszertani útmutató alapján a vizsgálatot pszichológus bevonásával kell elvégezni. A kockázatelemzési vizsgálat eredményének kiértékelését követő öt napon belül az elítélttel együttműködve a részleg vezetője elkészíti az egyéniesített fogvatartási programtervet.

(3)[133] Legkésőbb a befogadó részlegbe helyezést követő tizenötödik napon az elítéltet a BFB meghallgatja és dönt az elítélt kategóriabesorolásáról.

91. § (1)[134] A bv. intézet befogadó részlegén elhelyezett elítélt vonatkozásában a kategóriabesorolása szerinti végrehajtási szabályokat kell alkalmazni, ha a KKMI vagy agglomerációs szervezeti egysége már arról döntött, egyéb esetben a Bv. tv. 92. § (5) bekezdését kell alkalmazni.

(2)[135] Ha az elítélt a befogadást megelőzően szabadságvesztést töltött, a befogadó részlegen való elhelyezése során a fogvatartotti nyilvántartás adatai alapján a korábbi szabadságvesztéshez kapcsolódóan megállapított egyedi biztonsági előírások szerint kell a bv. intézetnek az őrzését, felügyeletét és ellenőrzését biztosítani.

(3) A befogadó részlegben elhelyezett elítélt a munkavégzés alól mentesíthető vagy részére csökkentett munkaidő állapítható meg.

(4)[136] A Bv. tv. 14. § (3) bekezdésének alkalmazásával foganatba vett újabb szabadságvesztés esetén, ha a kockázatelemzési vizsgálat ideje alatt a BFB ilyen irányú döntése alapján az elítélt megtartja a megszakított büntetés alatt elért kategóriabesorolását, ennek hiányában a végrehajtás rendjére a Bv. tv. 92. § (5) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a megszakított büntetéshez kapcsolódóan megállapított egyedi biztonsági előírásokat is meg kell tartani.

92. § (1) Az egyéniesített fogvatartási programtervnek tartalmaznia kell a szükséges egészségügyi, pszichológiai feladatokat, valamint az elítélt foglalkoztatásba, továbbá személyiségfejlesztő programokba történő bevonására irányuló terveket.

(2) Az elkészült egyéniesített fogvatartási programtervet a fogvatartás során az elítélt előmeneteléhez igazodva módosítani lehet. Az elítélt előmenetelét a reintegrációs tiszt nyomon követi és az eredményeket vagy megállapításait a reintegrációs nyilvántartásban rögzíti.

(3)[137] A Bv. tv. 132. §-a szerinti tájékoztatást a bv. intézet pszichológusa adja meg, egyidejűleg nyilatkoztatja az elítéltet, hogy részt kíván-e venni a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson. Ha az elítélt részt kíván venni a felkínált programon, akkor az az egyéniesített fogvatartási programtervének része lesz azzal, hogy a bv. intézet pszichológusa értékeli az elítélt előmenetelét és rögzíti az eredményeket vagy megállapításait - ide nem értve az elítélt mentális állapotára vonatkozó különleges személyes adatokat, amelyeket az egészségügyi adatokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni - a reintegrációs nyilvántartásban.

57. Az értékelő vélemény

93. § (1)[138] Az elítéltről a bv. intézet értékelő véleményt készít különösen a bíróság, a hatóság indokolt megkeresésére vagy adatkérésére, továbbá - törvény eltérő rendelkezése hiányában -

a) a büntetés-félbeszakítási kérelemre,

b) az átszállításra,

c) az intézetelhagyással járó javaslatok elbírálásához,

d) az átmeneti részlegbe helyezésre vagy az onnan történő kihelyezésre,

e) a sajátos kezelési igényű részlegbe helyezésre vagy az onnan történő kihelyezésre,

f) a kezdeti szigorúbb kategóriabesorolás felülvizsgálatára,

g) a reintegrációs őrizet elrendelésére,

h) a feltételes szabadságra bocsátásra,

i) a pártfogó felügyelet alá helyezésre,

j) a kegyelmi kérelemre és a kötelező kegyelmi eljáráshoz

készített előterjesztések során.

(2)[139] A bv. bíró részére készült értékelő véleménynek - ha az elítélt több ítéletet folyamatosan tölt - minden határozatra vonatkozóan tartalmaznia kell a döntéshez szükséges adatokat. A fegyelmi és jutalmazási helyzetre vonatkozó adatok tekintetében a véleményt úgy kell elkészíteni, hogy azok az egyes határozatokra vonatkozóan elkülönülve jelenjenek meg.

(3) Kötelező kegyelmi eljárás esetén az értékelő véleményhez csatolni kell az elítélt általános egészségi és mentális állapotát bemutató bv. orvosi, szakorvosi és pszichológusi véleményeket.

94. § (1) Az értékelő vélemény

a) az elítélt személyi és büntetés-végrehajtási adataira,

b) az egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltak megvalósulására,

c) a végrehajtás során az elítélttel kapcsolatos fontosabb eseményekre,

d) az elítélt viselkedésére, tanulására, munkavégzésére, a szabadidő eltöltésének módjára,

e) a jutalmazási és a fegyelmi adatokra,

f) az elítélt kapcsolattartására, családi-és társadalmi kapcsolatai alakulására,

g) a társadalomba történő sikeres visszailleszkedés, valamint a szabadulás érdekében tett intézkedésekre,

h) az elítélt reintegrációs célkitűzések megvalósításában való közreműködésére és az elért eredményekre,

i) az elkészítés indokára, valamint

j)[140] a bíróság, illetve a hatóság általi megkeresésre vagy adatkérésre írt értékelő vélemény esetében a kért adatokra

terjed ki.

(2) A fogvatartotti nyilvántartásból törölt fenyítést az elítéltről készített értékelő véleményekben nem lehet feltüntetni.

58. Az elítéltek jutalmazása és fenyítése

95. § (1) Az elítélt jutalmazására a személyi állomány tagja tehet javaslatot. Az elítélt jutalmazását a bv. intézet parancsnokánál kezdeményezheti az elítéltek reintegrációjában közreműködő szervezet munkatársa is.

(2)[141] A bv. intézet parancsnoka a Bv. tv. 165. § (2) bekezdésében felsorolt valamennyi jutalom adására jogosult. Kizárólag a bv. intézet parancsnoka jogosult a Bv. tv. 165. § (2) bekezdés c)-d) és k)-n) pontjában meghatározott jutalmak engedélyezésére.

(3)[142] A Bv. tv. 165. § (2) bekezdés b), f) és h)-j) pontjában felsorolt jutalmak adására a bv. intézet parancsnoka által kijelölt vezető jogosult.

(4)[143] A (3) bekezdésben meghatározottakon felül a Bv. tv. 165. § (2) bekezdés a), e) és g) pontjában felsorolt jutalmak adására a reintegrációs tiszt is jogosult.

(4a)[144] A jutalmazási javaslatot az előterjesztéstől számított harminc napon belül - az egy időben előterjesztett több jutalmazási javaslatot együttesen, egy eljárásban - kell elbírálni.

(5) A bv. szervezet személyi állományának tagja a fegyelemsértés észlelését köteles haladéktalanul írásban jelenteni. A fegyelemsértésre vonatkozó bejelentést ki kell vizsgálni. Az elítélt fegyelmi felelősségéről a fegyelmi eljárás lefolytatása során kell dönteni vagy jogszabályban meghatározott feltételek esetén az attól való elterelési keretek között kell a fegyelemsértéssel okozott káros következményeket feloldani.

96. § (1) A dicséretet a fogvatartotti nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2) A kondicionáló terem díjmentes használatának engedélyezése egy hónaptól három hónapig terjedő időtartamra engedélyezhető.

(3) A személyes szükségletekre fordítható összeg növelése egy hónaptól három hónapig terjedő időtartamra, legfeljebb száz százalékkal növelhető.

(4) Ha a (2) és (3) bekezdésben meghatározott idő alatt az elítélttel szemben fegyelmi fenyítés kerül kiszabásra, úgy a jutalom hátralévő részét az elítélt nem veheti igénybe.

(5) A látogatási idő alkalmanként legfeljebb harminc perccel hosszabbítható meg.

(6) A tárgyjutalmak körét a bv. intézet parancsnoka határozza meg.

(7) A látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül, a jutalom kimaradás és a jutalom eltávozás a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén is csak kivételesen engedélyezhető, ha az elítélttel szemben további szabadságvesztést kell végrehajtani.

(8) A látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívüli jutalom igénybevételére az elítélt a havi látogató fogadáson felül jogosult.

59. A levelezés

97. § (1)[145] A levél írásos formában megjelenített, egyedi, személyes jellegű közlést, adatot, információt tartalmazó küldemény, amely postai úton borítékban küldhető. Levélként kezelendő a levelezőlap és a képes levelezőlap. A levelet tartalmazó borítékban fénykép is elhelyezhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő tartalommal érkező levélküldemény csomagnak minősül.

98. § Az elítélt részére érkezett levelet a Bv. tv. 174. § (2) bekezdésében megállapított határidőn belül az elítélt után kell küldeni, ha

a) más bv. intézetbe vagy rendőrségi fogdába szállították és a bv. intézetbe való visszatérése a levél érkezésétől számított nyolc napon túl várható,

b) a bv. intézetből engedélyezett távolléte esetén, a bv. intézetbe való visszatérése a levél érkezésétől számított nyolc napon túl várható,

c) időközben a szabadítására került sor.

99. § (1)[146] A levelezés ellenőrzését minden esetben el kell végezni.

(2)[147] Az ellenőrzés kiterjed a levél felbontására, amelynek célja annak megállapítása, hogy a levél nem tartalmaz-e a biztonságra veszélyes tárgyat vagy információt. Az ellenőrzésnél technikai vagy vegyi eszköz és szolgálati kutya is igénybe vehető.

(2a)[148] A levélről és annak mellékletéről (fénykép, gyermekrajz stb.) másolatot kell készíteni, és azt kell az elítélt részére átadni,

a) ha a levél vegyi- vagy egyéb technikai eszközzel, illetve erre kiképzett szolgálati kutyával történő vizsgálata eredményeként alappal feltehető, hogy a levelet vagy bármely mellékletét pszichoaktív szerrel átitatták, vagy

b) külön vizsgálat hiányában is, ha az elítélt részére érkezett levélről ezt megelőzően már megállapításra került, hogy pszichoaktív szert tartalmazott.

(2b)[149] A (2a) bekezdés szerinti esetben az eredeti levelet az elítélt letétjében kell elhelyezni, kivéve ha bűncselekmény gyanúja merülhet fel, mely esetben a levelet a rendőrségnek kell átadni.

(2c)[150] A (2a) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a levél a hozzátartozójáról készült fényképet tartalmaz, az elítélt kérheti - annak költségei megelőlegezésével -, hogy a bv. intézet végezze el a fénykép, illetve fényképek vegyi- vagy egyéb technikai eszközzel történő vizsgálatát, és ha a vizsgálati eredmény negatív, részére az eredeti fényképet adja át.

(3) Az elítélnek a Bv. tv. 174. § (4) bekezdésében megjelölt szervezetekkel, valamint a védővel való levelezését - kizárólag a küldés vagy az érkezés dátumának, továbbá a címzett vagy a feladó feltüntetésével - a bv. intézet nyilvántartja.

100. § (1)[151] A Bv. tv. 174. § (5) bekezdésében meghatározott tartalmú levél továbbításának vagy kézbesítésének a megtagadását az elítélttel közölni kell. Ha a levél a fogvatartás biztonságát sérti, a megsemmisítése iránt kell intézkedni, kivéve, ha bűncselekmény gyanúja miatt a bv. intézet feljelentést tesz vagy az elítélt ellen fegyelmi eljárás indul, egyéb esetben a levelet az elítélt letétjében kell elhelyezni. Ha az elítélt ellen büntetőeljárás van folyamatban és a fogvatartás biztonságát sértő levél a büntetőeljárás során értékelhető tényre vagy körülményre vonatkozik, a megsemmisítésre a vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság hozzájárulásával kerülhet sor.

(2) Az elítéltnek érkezett levél biztonságot nem veszélyeztető részéről az elítéltet szóban tájékoztatni kell.

60. A látogatás

101. § (1) Az elítélt által megjelölt személyek részére a látogatásról a bv. intézet az elítélt útján értesítést küld.

(2) A látogatásról szóló értesítésnek tartalmaznia kell

a) a látogatásra jogosult nevét,

b) a látogatás időpontját és időtartamát,

c) felhívást, hogy a látogató a személyazonosságát igazoló okmányt hozza magával,

d) a bv. intézetbe bevihető tárgyak körét,

e) a beszélgetés ellenőrzésének és megszakításának lehetőségéről való tájékoztatást,

f) a ruházat és csomag átvizsgálásának lehetőségéről és a bv. intézetben való tartózkodás szabályairól való tájékoztatást.

(3) Ha nem az a személy érkezett az elítélthez, akinek a látogatási értesítést küldték, de az érintett személy az elítélt nyilvántartott kapcsolattartója, a látogatás engedélyezhető.

102. § (1)[152] A látogatások számát, időpontját és a látogatás alkalmankénti időtartamát a kategóriaszabályoknak megfelelően a bv. intézet parancsnoka határozza meg.

(2) A látogatást az erre kijelölt helyiségben kell lebonyolítani.

(3) Az elítélt részére engedélyezhető, hogy a helyben vásárolt élelmiszert elfogyassza.

(4) A látogatás ideje alatt csak a bv. intézetben vásárolt vagy a bv. intézet által biztosított ital fogyasztható.

(5) Az elítélt a látogatónak ajándékot vagy más tárgyat csak engedéllyel adhat át.

(6) Az elítélt vagy a kapcsolattartó kérésére a látogatási idő indokolt esetben meghosszabbítható. A látogatási idő ebben az esetben sem haladhatja meg a Bv. tv. 177. § (1) bekezdésében meghatározott időt.

(7) Az elítéltet a más bv. intézetben fogvatartott hozzátartozója a két bv. intézet parancsnokának együttes engedélyével látogathatja meg.

(8) Az elítélt kérelmére - kivételesen - a két bv. intézet parancsnokának együttes engedélyével a látogató lakóhelyéhez közelebbi bv. intézetbe szállítható a látogatás elősegítése érdekében.

(9) A (7) és a (8) bekezdésben foglalt látogatás költségei az átszállított elítéltet terhelik, kivéve, ha az utazásra a bv. intézetek közötti heti rendszeres szállítás keretében kerül sor.

60/A. Kapcsolattartás telekommunikációs eszköz útján[153]

102/A. §[154] (1) A telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartási mód igénybevételéhez a kapcsolattartónak - ha kapcsolattartóként való nyilvántartásba vételekor ezen adatok megadására nem került sor - a bv. szerv részére írásban meg kell adnia az internet alapú telekommunikációs eszköz alkalmazásához regisztrált azonosító nevét, továbbá a kapcsolattartás időpontjáról való tájékoztatása érdekében az elektronikus levelezési címét.

(2) A bv. intézet a kapcsolattartás időpontjának közlésére küldendő elektronikus levélben felhívja a kapcsolattartó, illetve a hivatalos kapcsolattartó figyelmét arra, hogy a kapcsolatfelvételre kizárólag akkor kerülhet sor, ha személyazonosításra alkalmas okmány bemutatásával a kapcsolattartó személyének azonosítása elvégezhető, továbbá hivatalos kapcsolattartó esetén, ha e minőségét a Bv. Sztv. 28/A. §-a szerint igazolja.

(3)[155] Egészségügyi válsághelyzet vagy a bv. szervet érintő katasztrófahelyzet idején a bv. szerv vezetőjének rendelkezése alapján a látogatófogadás kiváltására a telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás kategóriaszabályokra tekintet nélkül alkalmazható. Ez esetben az (1) bekezdés szerinti adatokat az elítélt telefonos kapcsolattartás útján is beszerezheti.

61. A csomagküldés

103. § (1) Az elítélt által küldött és a részére érkezett csomag súlya - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az öt kg-ot nem haladhatja meg.

(2) A csomagot az elítélt jelenlétében kell felbontani és tartalmát ellenőrizni. A csomagok ellenőrzéséhez technikai eszköz és szolgálati kutya is alkalmazható.

(3) A csomagban talált olyan tárgyakat, amelyeket az elítélt nem tarthat birtokában, az elítélt letétjében kell elhelyezni, vagy - költségére - a feladónak vissza kell küldeni, kérelmére az általa megjelölt személy részére ki kell adni vagy meg kell semmisíteni. A csomagban talált olyan tárgyakat, amelynek letétbehelyezése vagy a visszaküldés nem lehetséges, és arról az elítélt sem rendelkezett, jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell semmisíteni.

(4)[156] A Bv. tv. 176. § (6) bekezdésében meghatározott összeg az elítélt által havonta felhasználható összegen felül, a rendelkezésre álló letéti pénze 100%-áig terjedhet.

(5)[157] A Bv. tv. 176. § (7) és (8) bekezdése szerinti csomag az öt kg-ot is meghaladhatja.

(6)[158] Ha a bíróság a javítóintézetben foganatosított letartóztatásban lévő fiatalkorút végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, és a fiatalkorú személyes tárgyait a javítóintézet mint hivatalos kapcsolattartó csomagban küldi meg a bv. intézetnek, a csomag fogadása nem számít bele a Bv. tv. 176. § (2) bekezdésében meghatározott gyakoriságba. A csomag ellenőrzésekor a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(7)[159] Az elítélt kapcsolattartója a Bv. tv. 176. § (5) bekezdése szerinti csomagot a személyes szükségletekre fordítható összeg levásárlására kijelölt üzlet kínálatából rendelheti meg

a) a bv. szerv által működtetett internetes felületen az ellenérték átutalásával, vagy

b) a látogatás során az ellenérték készpénzben vagy bankkártyával történő megfizetésével.

(8)[160] A bv. intézet az elítélt részére a csomagot

a) a (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ellenérték beérkezését,

b) a (7) bekezdés b) pontja szerinti esetben a látogatást

követő három munkanapon belül adja át.

(9)[161] A Bv. tv. 176. § (8) bekezdése szerinti csomag teljes tartalmának átadása előtt a bv. intézet intézkedik a ruhanemű kimosása, illetve a lábbeli fertőtlenítése iránt. A csomagolóanyag az elítélt részére nem adható át, a bv. intézet intézkedik annak megsemmisítéséről, azonban a csomag átadásakor az elítéltet szóban tájékoztatja a feladó személyéről.

62. A távbeszélő használata

104. § (1) A telefonbeszélgetést az elítélt fogvatartás rendjére és biztonságára jelentett kockázatának figyelembevételével kell ellenőrizni.

(2) A kategóriaszabályokban meghatározott időtartamba nem számít bele[162]

a) a Bv. tv. 3. § 9. pontjában felsorolt szervezetekkel és személyekkel folytatott beszélgetés,

b) a bv. intézet által méltányolható esetben engedélyezett telefonon történő ügyintézés időtartama.

63. Látogató bv. intézeten kívüli fogadása

105. § (1)[163] Látogató bv. intézeten kívüli fogadása a Bv. tv. 178. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, az elítélt kategóriabesorolására és a rá vonatkozó egyedi biztonsági előírásokra tekintettel eseti döntés alapján, a bv. intézet parancsnoka által meghatározott helyre engedélyezhető.

(2) A látogató bv. intézeten kívüli fogadását az elítélt vagy a reintegrációs tiszt kezdeményezheti.

(3) A látogató bv. intézeten kívüli fogadása a Bv. tv. 165. § (2) bekezdés h) pontjában rögzített jutalmazási formától eltérően a havi látogatás terhére biztosítható.

(4) A látogató bv. intézeten kívüli fogadása esetén az elítélt csak azzal a kapcsolattartóval hagyhatja el a bv. intézetet, akinek a látogatási értesítést küldték.

64. A kimaradás, eltávozás engedélyezésének, valamint látogató bv. intézeten kívüli fogadásának közös szabályai

106. § (1)[164] A bv. intézet annak az elítéltnek a kimaradása, az eltávozása vagy a látogató bv. intézeten kívüli fogadása engedélyezése során, aki a hozzátartozója sérelmére elkövetett nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett, a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztést tölt vagy ilyen szabadságvesztés vár vele szemben végrehajtásra, beszerzi az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentést.

(2) Kimaradás, eltávozás és látogató bv. intézeten kívüli fogadása nem engedélyezhető olyan helységbe, ahonnan az elítéltet kitiltották, kivéve, ha azt a rendőrség előzetesen engedélyezte.

(3) Kimaradás, eltávozás, látogató bv. intézeten kívüli fogadása - kivételesen - a Bv. tv. 180/A. § (1) bekezdés d)-f) és h) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén is engedélyezhető, ha az elítélt[165]

a) átmeneti részlegben van,

b) várható szabadulása négy hónapon belül esedékes, vagy

c) személyi vagy családi körülményei a kimaradást, eltávozást különösen indokolják.

(4)[166] A kategóriaszabályok alapján meghatározott kimaradás, illetve eltávozás időtartamába nem számítható be a jutalomként engedélyezett kimaradás és eltávozás időtartama. A Bv. tv. 165. § (2) bekezdés i) és j) pontjában meghatározott jutalmazási formák mértéke nem haladhatja meg az egyes kategóriaszabályokon belül a Bv. tv. 180. § (2) bekezdésében és az e rendelet 34. §-ában meghatározott kimaradás és eltávozás mértékét.

65. A kimaradás, eltávozás, látogató bv. intézeten kívüli fogadása, valamint rendkívüli eltávozás idejére az elítélt pénzzel való ellátása

107. § (1) Az elítélt engedélyezett távollétének idejére a letéti pénzéből az utazási költséget, továbbá kérésére az élelmezés költségére naponként legalább az alapmunkadíj 10%-ának megfelelő összeget kell kiadni.

(2) A szabadulás idejére kötelezően tartalékolt összegből az (1) bekezdés szerinti kiadás nem teljesíthető.

(3) Ha az elítéltnek nincs letéti pénze, a bv. intézet az (1) bekezdés alapján kiadható összeget, továbbá a súlyosan beteg közeli hozzátartozó meglátogatásával, valamint a közeli hozzátartozó temetésén való részvételével kapcsolatban felmerülő útiköltséget megelőlegezheti, amennyiben az elítélt annak visszafizetését írásban vállalja.

108. § (1) Az eltávozásra, kimaradásra vagy látogató bv. intézeten kívüli fogadására távozó elítéltet arcképmással rendelkező okmánnyal, igazolással kell ellátni, amely a személyazonosságot, az engedélyező szervet és személyt, a távollét jogcímét, időtartamát, a kijelölt tartózkodási helyet, továbbá eltávozás esetében a rendőrségnél való jelentkezési kötelezettséget is tartalmazza.

(2) Az igazoltatásra jogosult személy felszólítására az elítélt az (1) bekezdésben meghatározott igazolást köteles bemutatni.

(3) Az eltávozásról és a kimaradásról az elítélt tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot értesíteni kell.

66. Az engedélyezett ideiglenes intézetelhagyásról vissza nem térő, valamint a bv. intézetből megszökött elítéltekre vonatkozó eljárás

109. § (1)[167] Ha az elítélt részére a bv. intézet ideiglenes elhagyását engedélyezik, az arra való felkészítés során tájékoztatni kell arról, hogy a visszatérés elmulasztása esetén a Btk. 283. § (3) bekezdése alapján fogolyszökés vétsége miatt büntethető.

(2)[168] Ha az ideiglenes intézetelhagyásról az elítélt nem tér vissza, a bv. intézet parancsnoka haladéktalanul a bv. intézet székhelye szerint illetékes bv. bíróhoz fordul az elfogatóparancs kibocsátása érdekében és fogolyszökés vétségének megalapozott gyanúja miatt feljelentést tesz a bv. intézet székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon. A feljelentésben a rendőrséget tájékoztatni kell a megtett intézkedésekről. A feljelentés megtételéről a bv. bírót és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget értesíteni kell.

(3)[169] Ha az elítélt a bv. intézetből megszökött, vagy engedély nélkül távozott, erről a körülményről a bv. intézet parancsnoka - az elfogatóparancs kibocsátása érdekében - haladéktalanul értesíti a bv. bírót és tájékoztatja a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget. Fogolyszökés bűntettének megalapozott gyanúja esetén a bv. intézet parancsnoka feljelentést tesz a bv. intézet székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon, amelyben tájékoztatja a rendőrséget az elfogatóparancs kibocsátása iránt tett intézkedésről. A feljelentés megtételéről a bv. bírót és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget értesíteni kell.

(4) Ha a bv. intézet az elítéltet befogadja, erről a (2) és az (3) bekezdésben felsorolt szerveket haladéktalanul értesíti.

66/A. A reintegrációs eltávozás[170]

109/A. §[171] (1) A bv. intézet az elítélt befogadásakor megvizsgálja, hogy az elítélt a Bv. tv. 187/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel-e, és vele szemben nem állnak-e fenn a 187/C. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok. Ha az elítélt a reintegrációs eltávozásra jogosult, annak legkorábbi időpontját a fogvatartási nyilvántartásban rögzíteni kell.

(2) A befogadás során a reintegrációs tiszt tájékoztatja az elítéltet a reintegrációs eltávozás céljáról és annak legkorábbi időpontjáról, valamint átadja részére az erről készült tájékoztatót.

(3) Az elítélt vagy védője a reintegrációs eltávozás engedélyezésére annak esedékessége előtt harminc nappal nyújthat be kérelmet a bv. intézet parancsnokához.

(4) A döntés megalapozása érdekében a reintegrációs tiszt értékelő véleményt készít a 93. § (1) bekezdés q) pontja alapján, figyelemmel a 94. §-ban foglaltakra.

(5) A bv. intézet az eltávozást megelőzően az elítéltet arcképmással rendelkező igazolással látja el, amely a személyazonosságot, az engedélyező szervet és személyt, a távollét jogcímét, időtartamát és a kijelölt tartózkodási helyet tartalmazza.

(6) Az elítélt részére kiadható készpénz összegét a bv. intézet parancsnoka határozza meg, és azt az elítélt a bv. intézetből eltávozásakor kézhez kapja.

(7) A reintegrációs eltávozásról az eltávozás helye szerint illetékes rendőrkapitányságot értesíteni kell.

(8) Az elítélt a visszatérést követően a reintegrációs célú tevékenységéről köteles beszámolni a reintegrációs tiszt részére, amit a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.

67. Az elítéltek vallásgyakorlása

110. § (1) Az elítélt részére - a bv. intézet házirendjében meghatározott időben és módon - biztosítani kell a vallása gyakorlásával kapcsolatos, törvényben meghatározott jogainak gyakorlását.

(2)[172] A bv. intézetben az elítélt az egyházi személlyel, a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával, valamint az egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület által megbízott személlyel ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot. A kapcsolat felvételét bármely fél kezdeményezheti.

(3)[173] Az elítélt kérelmezheti, hogy vallásának megfelelő élelmezésben részesüljön. Ha az elítélt vallásának megfelelő étkezését egészben vagy részben egyháza vagy jogi személyiséggel rendelkező vallási közössége biztosítja, az elítélt a közvetlen levonással vagy végrehajtással nem érintett szabad felhasználású letéti pénze terhére az egyháza, illetve a jogi személyiséggel rendelkező vallási közössége javára adományt juttathat.

(4) A vallás gyakorlásának módja nem sértheti a fogvatartás rendjét és biztonságát. Vallási kegytárgyait az elítélt ékszerként, díszként vagy megkülönböztető jelként nem viselheti magán.

111. § Az elítélt részére lehetővé kell tenni, hogy véleményt nyilváníthasson kiskorú gyermeke vallási neveléséről, és azt a szülői felügyeletet gyakorló szülővel vagy a törvényes képviselővel közölhesse.

112. § (1) A bv. intézet feladata az elítélt vallásgyakorlás rendjéről való tájékoztatása, az eseti programok időbeli meghirdetése.

(2)[174] A biztonsági elkülönítésben lévő, a magánelzárást töltő, a hosszúidős speciális részlegen és a fogvatartás biztonságára különös veszély jelentő elítéltek részlegén elhelyezett elítélt kizárólag egyéni lelki gondozásban részesülhet.

(3)[175] A vallási foglalkozásokon a különböző kategóriabesorolású elítéltek együtt vehetnek részt.

(4)[176] Az ugyanazon büntetőeljárásban letartóztatottak is részt vehetnek vallási foglalkozásokon, ha a bv. intézet biztosítani tudja a rendelkezési jogkör gyakorlója által meghatározott elkülönítési szabályok maradéktalan betartását.

113. § (1)[177] A vallásgyakorlás céljára megfelelő helyiségről és annak alapvető berendezéséről a bv. intézet, az egyházi szolgáltatásokhoz szükséges vallási felszerelésekről a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség gondoskodik.

(2)[178] A bv. intézetben jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség által fenntartott könyvtár is működhet, amelyet az elítélt térítésmentesen vehet igénybe.

114. § Az elítélt vallási hovatartozására vonatkozó különleges adatokról a bv. intézet nem vezethet nyilvántartást, az ezzel kapcsolatos adatokról tájékoztatást nem adhat.

68.[179]

115. §[180]

69. Az elítéltek oktatása, képzése és a szabadidős tevékenységek

116. § (1) Az elítélt reintegrációját támogató folyamatban a bv. intézet biztosítja a reintegrációs célok elérését kiemelten az oktatás, szakképzés, valamint a továbbképzés segítségével.

(2) A reintegráció hatékonyabbá tétele érdekében a bv. intézet biztosítja

a) a művelődési, a szabadidős, a sport, továbbá az egyéniesített személyiségfejlesztő, gyógyító és rehabilitációs, valamint

b) a bűncselekmény következményeinek felismerése, az azért való felelősségvállalás, az okozott sérelmek helyreállítása érdekében a jóvátételt célzó

programokon való részvétel lehetőségét.

(3) Ha az elítélt a Bv. tv. 184. § (4) bekezdése szerinti oktatás, szakképzés költségeihez önkéntesen hozzájárul, a hozzájárulás mértékét képzési megállapodásban kell rögzíteni.

117. § (1) Az iskolarendszerű oktatást - ideértve a gyógypedagógiai oktatást is - és a szakképzést az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell megszervezni.

(2) A bv. intézetben az egyházi nevelési-oktatási intézmények és a magán nevelési-oktatási intézmények működését is lehetővé kell tenni.

(3) Az alapfokú iskolai végzettség megszerzését ösztönözni és támogatni kell.

(4) A nevelési-oktatási intézmény a fogvatartás tényére való utalás nélkül állít ki bizonyítványt.

(5) Az alapfokú oktatásban résztvevők tanszereit, tankönyveit és az oktatás egyéb költségeit a bv. intézet vagy az elítélt oktatására, képzésére, a nevelési-oktatási intézménnyel szerződésben álló fél biztosítja. Az egyéb oktatási formákban résztvevő elítélt számára a költségek biztosíthatók.

(6) Ha az alapfokú oktatásban részt vevő elítélt tudásszintje a bizonyítványában feltüntetettekhez képest nagyfokú lemaradást mutat, az elítélt részére a felzárkóztatást biztosítani kell.

(7)[181] Az I. és a II. kategóriába sorolt elítélt a bv. intézet parancsnokának engedélyével kivételesen a bv. intézeten kívül is folytathat tanulmányokat és leteheti a szükséges vizsgákat.

(8)[182] A hosszúidős speciális részlegen és a fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegén elhelyezett elítélt, az oktatásban egyéni tanulóként vehet részt.

117/A. §[183] (1) A bv. intézet biztosítja, hogy az elítélt a szabad felhasználású letéti pénze terhére a bv. intézet területén működő személyes szükségletekre fordítható összeg levásárlására kijelölt üzlet kínálatából napilapra, hetilapra vagy folyóiratra előfizethessen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előfizetést az elítélt kapcsolattartója részére is lehetővé kell tenni az ellenérték csomagküldés szabályai szerinti megfizetése mellett. Az előfizetés nem számítható be csomagküldeményként.

70. Az ösztöndíj számítása

118. § (1) Az ösztöndíj az elítéltet a tanulói jogviszonyból fakadóan illeti meg, azt naptári napra kell kiszámítani. Töredék hónap esetén az elítéltet az időarányos rész illeti meg.

(2) A Bv. tv. 181. § (2) bekezdésétől eltérően az oktatásban, képzésben résztvevő elítélt számára abban az esetben is megítélhető az ösztöndíj, ha őt munkába állították vagy a törvényben nevesített ellátásban részesül, azonban az anyagi lehetőségei miatt helyzete különös méltánylást érdemlő, vagy az oktatás, képzés költségéhez az elítélt önként hozzájárult, és az abban történő részvétele a reintegrációs programhoz illeszkedik.

(3) A kiegészítő ösztöndíj mértéke az alapmunkadíj 20%-ának megfelelő pénzbeli juttatás, amely a tanítási év egyes féléveinek zárásakor tanévenként két alkalommal adható pénzbeli juttatásként, ha az elítélt félévenként legalább négyes tanulmányi átlageredményt ért el.

(4) A kiegészítő ösztöndíj megítélésénél a reintegrációs tiszt és az elítéltek oktatását, képzését végző nevelési-oktatási intézmény pedagógusa közösen értékeli az elítélt magatartását, szorgalmát és tanulmányi eredményét.

(5) Szakképzésben résztvevő elítélt az öt hónapot meghaladó, de tíz hónapot el nem érő képzés esetén egyszer, azt meghaladó időtartam esetében két alkalommal részesülhet kiegészítő ösztöndíjban a (3) bekezdés szabályai szerint.

(6)[184] Ha a bv. intézet parancsnoka a nem a bv. intézet által szervezet szakmai képzés vagy a felsőfokú tanulmányok folytatása során engedélyezi az elítélt számára a Bv. tv. 181. § (2) bekezdése szerinti ösztöndíj megállapítását, az elítélttel képzési megállapodást kell kötni, amely tartalmazza az elítélt kötelezettségeit, valamint a nem teljesítéssel járó megtérítési kötelezettséget is.

71. Az oktatásban, szakképzésben vagy felnőttképzésben részt vevő elítéltek kedvezményei[185]

119. §[186] (1) A köznevelésben, szakképzésben vagy felnőttképzésben - ideértve a nem a bv. intézet által szervezett szakmai képzést vagy továbbképzést is - részt vevő, valamint a parancsnok által engedélyezett felsőfokú tanulmányokat folytató elítélt munkaidejét úgy kell beosztani, hogy az oktatáson, illetve képzésen részt tudjon venni.

(2) Az oktatásban, illetve képzésben részt vevő, dolgozó elítélt részére járó oktatási naponként egy óra munkaidő-kedvezményt a munkáltatóval egyeztetett időpontban kell kiadni, de az összevontan nem adható ki.

(3) A szabadság számításánál munkanapként kell figyelembe venni a köznevelésben, a szakképzésben vagy felnőttképzésben részt vevő, valamint a parancsnok által engedélyezett felsőfokú tanulmányokat folytató elítélteknek az elméleti és gyakorlati oktatáson, illetve a vizsgára való felkészüléshez biztosított idő miatt a munkahelyről távol töltött időt.

(4) A köznevelésben, szakképzésben vagy felnőttképzésben részt vevő elítéltet kérelmére félévenként öt nap, a felsőfokú tanulmányokat folytató elítéltet vizsgánként négy nap, valamint a vizsgával záruló, nem a bv. intézet által szervezett szakmai képzésben vagy továbbképzésben részt vevő elítéltet vizsgánként két nap munkavégzés alóli felmentés illeti meg. A munkavégzés alóli felmentésbe a vizsganap beleszámít, erre az időre az elítéltet munkabér nem illeti meg.

72. Az elhelyezési részleg, körlet, a zárka és a lakóhelyiség

120. § (1) A bv. intézetben az elítéltek elhelyezésére részleget, körletet, ezeken belül zárkákat és lakóhelyiségeket kell kialakítani.

(2)[187] A zárkában - az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltek elhelyezésére szolgáló zárka kivételével - folyó vízzel ellátott mosdót és elkülönített, lehetőség szerint önálló szellőzésű WC-t kell kialakítani. A fegyelmi zárkában folyó vízzel ellátott mosdót és WC-t kell kialakítani.

(3) A lakóhelyiségeknél a tisztálkodáshoz szükséges folyóvizet, fürdőt, illetve WC-t körletenként is lehet biztosítani.

121. §[188] (1)[189] A zárkában vagy a lakóhelyiségben - ideértve a kórtermet is - elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre hat köbméter légtér és egyéni elhelyezés esetén legalább hat, közösen elhelyezett elítéltek esetén személyenként legalább négy négyzetméter élettér jusson.

(2) Az élettér kiszámításakor a zárka vagy a lakóhelyiség alapterületéből az illemhely és a mosdó által elfoglalt területet - függetlenül attól, hogy ezek leválasztása megtörtént-e - figyelmen kívül kell hagyni.

122. § (1) A zárka vagy lakóhelyiség felszerelési és berendezési tárgyait a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A zárkában vagy lakóhelyiségben elhelyezett szekrényt az elítélt a saját költségére lakattal lezárhatja, ennek kulcsát magánál tarthatja. A zárkaszekrényben elhelyezett tárgyakat az elítélt jelenlétében kell ellenőrizni.

(3) Az elítélt a lezárt szekrényt utasításra köteles kinyitni és az ellenőrzést lehetővé tenni. Ha - az elítélt távollétében vagy a szekrény kinyitásának megtagadása miatt - biztonsági vagy egyéb büntetés-végrehajtási okból a szekrény felnyitása válik szükségessé, erről a bv. intézet személyi állományának erre jogosult tagja jegyzőkönyvet vesz fel, majd az ellenőrzés elvégzését követően gondoskodik a szekrény lezárásáról.

123. § (1) A bv. intézetben az állandó elhelyezést biztosító zárkákon, illetve lakóhelyiségeken túlmenően befogadó, egészségügyi, fegyelmi, az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítélt elhelyezésére szolgáló zárkát kell kialakítani, illetve kijelölni.

(2) A bv. intézetben az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül az országos parancsnok engedélyével egyéb rendeltetésű zárkák és lakóhelyiségek is kialakíthatók. Az egyéb rendeltetésű zárkák és lakóhelyiségek az ott elhelyezett elítéltek sajátos helyzetére és különleges szükségleteire tekintettel - az országos parancsnok engedélyével - a 3. mellékletben meghatározottakon kívül egyéb berendezési és felszerelési tárgyakkal is helyettesíthetők, illetve kiegészíthetők.

(3) Befogadó-egészségügyi zárkát azon elítéltek elhelyezésére kell kijelölni, akiknek az egészségügyi vizsgálatát a befogadási eljárás során még nem végezték el.

124. § (1) A magánelzárás végrehajtására fegyelmi zárkát kell kialakítani, melynek berendezését és felszerelését, valamint az elítéltnél tartható tárgyak körét a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az elítélt étkezéséhez a műanyag evőeszközt a bv. intézet biztosítja.

(3) Ha az elítélt elkülönítése biztonsági okból vagy a fegyelmi eljárással összefüggésben szükséges, az elkülönítésre a fegyelmi zárka is igénybe vehető. Ebben az esetben a fegyelmi zárkát el kell látni a zárka általános felszerelési tárgyaival.

125. § Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltek elhelyezésére külön helyiséget kell kialakítani.

126. §[190]

73. Egyéb helyiségek és létesítmények

127. § (1) A bv. intézetben

a) orvosi rendelőt, betegszobát, fertőző elkülönítő szobát,

b) fürdőhelyiséget,

c) konyhát és a lehetőségek szerint közös étkezőhelyiségeket,

d) látogató helyiséget, a védővel, valamint más személyekkel történő hivatalos érintkezés céljára alkalmas helyiséget,

e) könyvtárat, a szabadidő eltöltésére, a közös foglalkozásra és a közös vallásgyakorlásra szolgáló helyiségeket,

f) a szabad levegőn való tartózkodásra alkalmas területet,

g) sportolásra alkalmas területet,

h) kondicionáló termet

kell kialakítani.

(2) A kijelölt bv. intézetekben az elítéltek iskolai oktatásához, szakképzéséhez tantermet kell létesíteni.

74. Az elítéltek élelmezése

128. § (1)[191] Az elítélt részére az általa végzett munka jellegének, az egészségi állapotának és az életkorának megfelelően kialakított norma szerint kell az étkezést biztosítani. Az élelem elfogyasztásához szükséges eszközöket a bv. intézet biztosítja.

(2) Ha rendkívüli esemény idején az elítéltek kizárólag hideg élelmet kapnak, az elfogyasztásához szükséges eszközöket a bv. intézet biztosítja.

(3) Az átszállításra vagy az előállításra kerülő elítélt részére egynapi hideg, csomagolt élelmet kell adni. A csomag összeállításánál figyelembe kell venni, hogy az abban szereplő élelmiszerek melegítés és evőeszköz nélkül elfogyaszthatók legyenek.

(4) Az élelmezési normákat a 6. melléklet tartalmazza.

(5) Az elítélt részére, bv. orvosi javaslat alapján - a vonatkozó normakereten belül - egészségi állapotának megfelelő ételt kell biztosítani.

(6) Az ételek adagolását és kiosztását elítélt csak felügyelet mellett végezheti.

(7)[192] Ha az elítélt Bv. tv. 155. § (3) bekezdése szerint az étkezésről vagy meghatározott élelmiszerről lemond, részére legalább háromnaponta biztosítani kell, hogy élelmiszer árut vásároljon.

(8)[193] Ha az elítélt Bv. tv. 155. § (3) bekezdése szerinti lemondó nyilatkozatát visszavonja, részére, ha a nyilatkozat napjára már kér étkezést, az étkezés hidegélelemként is biztosítható.

75. Az elítéltek ruházati ellátása

129. § (1) Az elítéltet az évszaknak megfelelő formaruhával kell ellátni. A formaruházatot a végrehajtásra kijelölt bv. intézet biztosítja az elítélt részére.

(2) A munka végzéséhez az elítéltnek munkaruhát és egyéni védőeszközt kell biztosítani.

130. § (1) A formaruha nem lehet megalázó vagy lealacsonyító.

(2) Az elítélt használatára kiadott ruházat rendszeres tisztításáról a bv. intézet, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságnál (a továbbiakban: gazdasági társaság) foglalkoztatott elítélt munkaruhája esetében a gazdasági társaság gondoskodik.

(3) Az elítélt köteles a használatra kiadott ruhát megóvni, rendeltetésszerűen használni, és azon a kisebb, szakértelmet nem igénylő javításokat elvégezni.

(4) Ha a bv. intézet ideiglenesen nem tud formaruhát biztosítani, ennek idejére az elítélt a saját ruháját viselheti, amelynek tisztítására, karbantartására és használatára a (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A ruházat tisztításáról és javításáról az elítélt a maga költségére gondoskodik, ha jogszabályban meghatározott esetekben a saját ruházatát viseli vagy részére a saját alsóruházat és lábbeli viselését engedélyezték. Ilyen engedély csak akkor adható, ha az elítélt a szabadulásra megfelelő alsóruházattal és lábbelivel rendelkezik.

(6) A bv. intézet térítésmentesen gondoskodik arról, hogy a szabadulás napjára az elítélt letétben lévő ruházatából és lábbelijéből az évszaknak megfelelő egy váltás öltözet tisztított, viselésre alkalmas állapotban legyen.

76. Az elítélt tisztálkodási lehetőségeinek biztosítása

131. § (1) Az elítéltek részére biztosítani kell a tisztálkodáshoz szükséges feltételeket és meg kell követelni a személyes higiénia betartását.

(2) A letéti pénzzel nem rendelkező elítélt részére a 7. mellékletben meghatározott alapvető tisztálkodási és felszerelési cikkeket kell biztosítani.

132. § (1)[194] Az elítéltek részére hetente legalább három alkalommal, a női elítéltek részére, továbbá a dolgozó elítéltek részére munka után naponta meleg vizes fürdést kell biztosítani.

(2) Az elítéltek részére a rendszeres fürdések közötti időben - a bv. intézet lehetőségein belül - a napirendben meghatározottak szerint biztosítható meleg víz. A női elítélteket a rendszeres fürdések közötti időben is el kell látni meleg vízzel.

(3) Az elítéltek a hajvágásra havonta legalább egy alkalommal - térítésmentesen - fodrászt vehetnek igénybe.

77. A szükségleti cikkek vásárlása

133. § (1)[195] Az elítélt a Bv. tv. 134. § szerinti levonásokat követően fennmaradó munkadíjából és a szabadon felhasználható letéti pénzéből - a bv. intézet parancsnoka által meghatározott időben és módon - az alapmunkadíj ötszörösének megfelelő összegnek a kategóriabesorolása szerinti mértékéig vásárolhat szükségleti cikket.

(2) A szükségleti cikkek vásárlása esetében az elítéltnek előnyben kell részesíteni a tisztasági és tisztító szereinek megvásárlását.

(3) Korlátozás nélkül vásárolhat szükségleti cikket a várandós nő vagy a kisgyermekes nő a gyermeke születésével kapcsolatos társadalombiztosítási juttatásból, ameddig a gyermek a bv. intézetben vele van elhelyezve.

(4) Az elítélt a szükségleti cikkek vásárlására meghatározott összegen felül - a letéti pénze terhére, ha a bv. szerv felé nincs fennálló tartozása - engedéllyel megvásárolhatja a bv. intézetben magánál tartható tárgyakat, hozzátartozójának ajándékot vásárolhat, szabadulása előtt a polgári ruházatát kiegészítheti.

134. § (1) A bv. intézetnek az elítélt részére havonta legalább kétszeri vásárlásra kell lehetőséget biztosítania.

(2) Az elítélt a zárkában vagy a lakóhelyiségben a szükségleti cikkeket a tisztasági és a közegészségügyi előírások betartásával köteles tárolni.

134/A. §[196] (1) A 103. § (7) bekezdése és a 134. § (1) bekezdése szerinti vásárlás a bv. intézet területén működő, a személyes szükségletekre fordítható összeg levásárlására kijelölt üzletben történik.

(2) A bv. szerv vezetője a bv. intézet területén működő személyes szükségletekre fordítható összeg levásárlására kijelölt üzlet üzemeltetőjével az üzemeltetésre olyan megállapodást köt, amelyben a felek rögzítik, hogy az üzemeltetőnek az igényekhez igazodó, valamennyi bv. intézetben egységes árukínálatot kell biztosítania, és a termékek árát egységesen, a kiskereskedelmi üzletek átlagos árszínvonalánál nem állapíthatja meg magasabban.

(3) A Bv. tv. 176. § (5) bekezdése szerinti csomag esetében a személyes szükségletekre fordítható összeg levásárlására kijelölt üzlet a megfelelő kínálat biztosítására a bv. intézet parancsnokának jóváhagyásával - a 103. § (1) bekezdésében előírtak megtartásával - legalább négy, különböző értékű és árkategóriájú termékeket tartalmazó csomag megrendelését biztosítja. A rendelés alapján a csomagot a személyes szükségletekre fordítható összeg levásárlására kijelölt üzlet állítja össze a rendelés ellenértékének beérkezését követő két munkanapon belül.

78. A tartási költségekhez való hozzájárulás

135. § (1) Az elítélt tartására fordított költséghez való hozzájárulásra vonatkozó Bv. tv. 133. § (3) bekezdése, valamint a Bv. tv. 269. § (4) bekezdése alkalmazása körében az elítélt a tartására fordított költségekhez akkor nem köteles hozzájárulni, ha önhibáján kívüli okból nem dolgozik, és nem részesül rendszeres pénzbeli ellátásban, vagy nem rendelkezik letéti pénzzel.

(2) Ha a rendszeres pénzbeli ellátásban részesülő elítélt dolgozik, a hozzájárulást a munkadíjból kell levonni.

(3) Ha a nem dolgozó elítélt rendszeres pénzbeli ellátását a bv. intézetbe folyósítják, a hozzájárulás összegét abból le kell vonni, ha nem a bv. intézetbe folyósítják, az elítéltet a hozzájárulás összegének megfizetésére kell kötelezni.

79. Szabadulásra felkészítés

136. § (1)[197] A Bv. tv. 185. § (1) bekezdésében meghatározott szabadulásra felkészítés az elítélt társadalomba való visszailleszkedése érdekében végzett szakmai tevékenység, amelynek végrehajtását a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő mellett a reintegrációs tevékenységben érintett szakterületek is szükség szerint elősegítik.

(2)[198] A szabadulásra felkészítés keretében elkészített egyéni gondozási terv, illetve reintegrációs program olyan terv, amely - figyelembe véve az egyéniesített fogvatartási programtervben elért eredményeket - meghatározza az elítélt társadalomba való visszailleszkedését segítő egyes elemeket, a végrehajtáshoz szükséges tervezett feladatokat ütemezésük szerint és az azokhoz kapcsolódó munkafolyamatok összességét.

(3)[199] A bv. intézet nyilvántartási szakterülete - figyelemmel a Bv. tv. 185. § (2) bekezdésében foglalt határidőre - értesíti a bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt a gondozás megkezdéséről.

(4)[200] A Bv. tv. 185. § (4) bekezdése szerinti meghallgatásról a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát nyolc napon belül átadja az elítélt reintegrációs tisztjének, ha a reintegrációs tiszt a meghallgatáson nem volt jelen.

(5) Az elítélt a letelepedéshez és a munkába állásához közvetlenül is igényelhet segítséget a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőtől, az intézkedésre jogosult más szervektől, a karitatív szervezetektől.

(6) A szabadulás előtt álló elítéltet támogatni kell, hogy szerződést köthessen a leendő munkáltatójával, szükség szerint biztosítani kell, hogy az elítéltet munkáltatója a fenti célból a bv. intézetben felkeresse.

(7) Ha a szabaduló elítélt gyógyintézetben vagy szociális intézményben való ellátásának vagy elhelyezésének igénye merül fel, az elítélt írásbeli hozzájárulása alapján az ellátás igénybevételéhez szükséges egészségügyi adatokat a bv. intézet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő részére átadhatja.

(8)[201] A Bv. tv. 185. § (8) bekezdése esetén az ott meghatározottak szerint a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a várható szabadulásról értesíti az elítélt kiskorú gyermekének lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatalt.

79/A. A reintegrációs őrizet[202]

136/A. §[203] (1) A bv. intézet a reintegrációs őrizet esedékessége előtt három hónappal megvizsgálja, hogy a Bv. tv. 187/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek-e, és hogy az elítélt esetében nem állnak-e fenn a Bv. tv. 187/C. §-ában megjelölt kizáró okok.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint lefolytatott vizsgálat eredményeként a bv. intézet előterjesztést kíván tenni az elítélt reintegrációs őrizetének elrendelésére, a reintegrációs tiszt tájékoztatja az elítéltet a reintegrációs őrizet feltételeiről és szabályairól, továbbá írásban nyilatkoztatja arról, hogy a vállalja-e a reintegrációs őrizet feltételeit.

(3)[204] Ha az elítélt vállalja a reintegrációs őrizet feltételeit, a BFB a javaslattétel előtt az elítéltet meghallgatja. Ennek során meg kell kérdezni az elítéltet a szabadulást követő terveiről, továbbá a BFB felhívja az elítéltet arra, hogy öt napon belül jelölje meg azt a Magyarország területén található lakást, amely a reintegrációs őrizet végrehajtási helyeként szolgálhat, továbbá annak a személynek a nevét és elérhetőségét, aki a lakásnak az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazására való alkalmasságának a felmérése során a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel kapcsolatot tart. Az elítéltet tájékoztatni kell arról, hogy ha a megjelölt ingatlan nem a saját tulajdonában vagy használatában van, a tulajdonosnak vagy lakáshasználatra jogosultnak a Bv. tv. 187/B. § (4) bekezdése szerinti, írásos befogadó nyilatkozatát harminc napon belül mutassa be.

(4)[205] A meghallgatásról és az elítéltnek a lakás megjelölése, valamint a Bv. tv. 187/B. § (4) bekezdésében foglaltak elmulasztása következményeire való figyelmeztetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, és abban rögzíteni kell az elítéltnek a figyelmeztetés tudomásul vételére vonatkozó nyilatkozatát, amelyet az elítélt saját kezűleg aláír.

(5)[206] Ha az elítélt a megadott határidőben a reintegrációs őrizet végrehajtási helyeként kijelölhető lakást nem jelöl meg, a bv. intézet a reintegrációs őrizet elrendelése iránti előterjesztést mellőzi.

(6)[207] A lakás megjelölését követően a bv. intézet megkeresi a kijelölendő lakás elhelyezkedése szerint területileg illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt a Bv. tv. 187/B. § (1) bekezdésében foglalt feladatok végrehajtására. Ha a befogadó nyilatkozatot a lakás tulajdonosa vagy bérlője a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek adja át az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságának felmérésekor vagy a környezettanulmány elkészítésekor, azt soron kívül az ügy irataihoz kell csatolni.

(7) Ha a felméréséről készült jegyzőkönyv szerint a reintegrációs őrizet végrehajtására az elítélt által megjelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazására alkalmatlan, továbbá ha a befogadó nyilatkozatot tevő a nyilatkozatát visszavonja, az elítélt egy alkalommal megjelölhet egy másik lakást. Ez esetben a bv. intézet az (5) és (6) bekezdés szerint jár el.

(8) Ha az elítélt nem jelölt meg másik lakást vagy az általa ismételten megjelölt lakás is alkalmatlan az elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazására, a bv. intézet a reintegrációs őrizet elrendelése iránti előterjesztést mellőzi.

(9)[208] A bv. intézet a reintegrációs őrizet elrendelésére az előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak a Bv. tv. 187/A. § (1a) bekezdésében meghatározott határnapot legalább harminc nappal megelőzően teszi meg. Az előterjesztéshez a lakás alkalmasságának felméréséről készült jegyzőkönyvet és a büntetés-végrehajtási párfogó felügyelői környezettanulmányt mellékelni kell.

136/B. §[209] (1) A reintegrációs őrizet elrendelése iránti kérelem esetén a bv. intézet a 136/A. §-ban foglaltak szerint jár el azzal, hogy a kérelem előterjesztése a hiánypótlásra felhívás eredménytelensége esetén sem mellőzhető.

(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a Bv. tv. 187/B. § (6) bekezdésében foglalt eljárás lefolytatására hívja fel a bv. intézetet, a Bv. tv. 187/B. § (1)-(3) bekezdése szerint kell eljárni.

(3)[210] Ha az elítélt a kérelmét olyan időpontban nyújtja be, amikor a Bv. tv. 187/A. § (1a) bekezdésében meghatározott határnapig kevesebb mint harminc nap van hátra, a bv. intézet az elítélt kérelméről - a Bv. tv. 61/A. § (2) bekezdése alapján elkészített értékelő vélemény és javaslat megküldése mellett - értesíti az ügyészséget.

136/C. §[211] (1) A reintegrációs őrizet elrendeléséről szóló büntetés-végrehajtási bírói határozat beérkezését követően a bv. intézet a határozatba foglalt határnapra figyelemmel előkészíti az elítélt szabadon bocsátását.

(2)[212] Ha a reintegrációs őrizet végrehajtási helyeként kijelölt lakás nem a fogva tartó bv. intézet illetékességi területén van, az elítéltet át kell szállítani a kijelölt lakás helye szerint illetékes bv. intézetbe és a szabadítását ott kell elvégezni. Ha az elítélttel összefüggő egyedi körülmények indokolják, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka ettől eltérően dönthet.

(3) Az elítéltet az elektronikus távfelügyeleti eszközök beüzemelése után - a szabadításra vonatkozó általános szabályok szerint - lehet szabadon bocsátani azzal, hogy a bv. intézet az elítélt számára nem szabaduló igazolást állít ki, hanem a bv. intézeten kívüli jogszerű tartózkodásról szóló igazolást.

(4) Az elektronikus távfelügyeleti eszköz felhelyezését megelőzően az elítéltet tájékoztatni kell a használat szabályairól, kiemelten az elektronikus távfelügyeleti eszköz működőképességének fenntartása érdekében elvégzendő feladatairól, együttműködési kötelezettsége tartalmáról, a reintegrációs őrizet végrehajtását érintő esemény bekövetkezésekor a bv. intézettel vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel való kapcsolatfelvétel módjáról, az elérhetőségi adatok megadásával, továbbá kártérítési felelősségéről.

(5) Az elektronikus távfelügyeleti eszközöket az elítélt jegyzőkönyv felvétele mellett köteles átvenni, egyben aláírásával igazolni a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét.

(6)[213] A reintegrációs őrizet elrendeléséről szóló határozatot az előterjesztést tevő bv. intézet továbbítja a szabadon bocsátó bv. intézetnek, ha az elítéltet már átszállították, továbbá megküldi a reintegrációs őrizet végrehajtási helyként kijelölt lakás helye szerint illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnak.

136/D. §[214] (1)[215] Ha a bv. intézet parancsnoka Bv. tv. 187/E. § (1) bekezdésében meghatározott ok bekövetkezéséről szerez tudomást a rendőrség értesítése vagy a reintegrációs őrizet ellenőrzésében közreműködő büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő jelentése alapján, vagy újabb szabadságvesztés vagy letartóztatás végrehajtására érkezik értesítőlap, illetve az elítélttel szemben újabb büntetőeljárás megindulásáról értesül, haladéktalanul előterjesztést tesz a lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíróhoz a reintegrációs őrizet megszüntetése érdekében.

(2) Az előterjesztéshez csatolni kell a rendőri, illetve a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői jelentést. Az előterjesztésben meg kell jelölni azt az időpontot, amikortól a távfelügyeleti eszköz jelzése alapján az elítélt a reintegrációs őrizet végrehajtása alól kivonta magát, továbbá ha az elítélt nem lelhető fel, kezdeményezni kell elfogatóparancs kibocsátását.

(2a)[216] Ha a bv. intézet parancsnoka az ügyészségnél a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét kezdeményezi, annak megalapozása érdekében csatolja a rendőri, illetve a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői jelentést.

(3)[217] Ha a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás utóbb válik alkalmatlanná az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazására, vagy ha a befogadó nyilatkozatot tevő a nyilatkozatát utóbb visszavonja, és az elítélt ezzel egyidejűleg a reintegrációs őrizet végrehajtására alkalmas másik lakást jelöl meg, a bv. intézet - az alkalmasság felmérését követően - haladéktalanul előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a reintegrációs őrizet végrehajtási helyének megváltoztatására. Ellenkező esetben a bv. intézet parancsnoka a Bv. tv. 187/E. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint jár el.

(4)[218] Ha a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizetet nem szünteti meg vagy a reintegrációs őrizet megszüntetését a másodfokú bíróság mellőzi, a határozat beérkezését követően a bv. intézet előkészíti az elítélt szabadon bocsátását.

136/E. §[219] (1) Ha az elítélt feltételes szabadságra bocsátható, az a bv. intézet, amely az elítéltet szabadította annak esedékessége előtt legalább három hónappal megkeresi a reintegrációs őrizet ellenőrzésében közreműködő büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, hogy a reintegrációs őrizet végrehajtásáról készítse el az összefoglaló jelentést.

(2)[220] A bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége előtt legalább két hónappal megteszi az előterjesztést a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak, amelyhez az összefoglaló jelentést csatolni kell.

(3)[221]

136/F. § (1)[222] A reintegrációs őrizet megszűnik

a) a reintegrációs őrizet elrendeléséről szóló határozatban megjelölt napon, külön rendelkezés hiányában a Bv. tv. 187/A. § (1a) bekezdésében meghatározott tartam elteltével,

b) az elítélt halálával, egyéb végrehajtást kizáró ok bekövetkezése esetén a bv. intézetnek az erről való hivatalos tudomásszerzése napjával,

c) feltételes szabadságra bocsátás esetén az azt elrendelő határozatban megjelölt napon, ha az eltér az a) pontban meghatározott időponttól,

d) az elítélt ismeretlen helyre távozásával a reintegrációs őrizet megszüntetéséről rendelkező határozatban megjelölt napon,

e) a reintegrációs őrizet büntetés-végrehajtási bíró általi megszüntetésének napjával.

(2)[223] Az elektronikus távfelügyeletet

a) a reintegrációs őrizet megszűnése napján, vagy

b) a reintegrációs őrizet megszüntetése esetén a bv. intézetbe történő befogadás napján

meg kell szüntetni.

(3) Az elítélt a reintegrácós őrizet utolsó napján köteles megjelenni abban a bv. intézetben, amelyből szabadult, az elektronikus távfelügyeleti eszközök leadása és a szabaduló igazolás átvétele céljából. Az átvételkor jegyzőkönyvet kell felvenni az elektronikus távfelügyeleti eszközök hiánytalan meglétéről, állapotáról, az esetleges károkozásról.

(4) A bv. intézet ezt követően elvégzi az elítélt szabadításával kapcsolatosan előírt tájékoztatási kötelezettségeit és kiállítja a szabaduló igazolást.

(5)[224] Ha az elítélt a megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, a bv. intézet megkeresi a reintegrációs őrizet ellenőrzésében közreműködő büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, hogy az elítéltet keresse fel az elektronikus távfelügyeleti eszköz eltávolítása és átvétele céljából. Ha ez nem vezet eredményre, a bv. intézet értesíti a kijelölt lakás helye szerint az illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot az elektronikus távfelügyeleti eszköz eltávolításában történő közreműködés érdekében.

(6)[225] Ha az elítélt megjelenési kötelezettségének nem tett eleget, a szabaduló igazolást és a szabadítással kapcsolatos írásbeli tájékoztatást a lakcímére, vagy ha tényleges tartózkodási helyet jelentett be, a tényleges tartózkodási helyére postai úton kell megküldeni.

80. A feltételes szabadságra bocsátás

137. § (1)[226] A bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége előtt két hónappal, vagy ha ennél kevesebb idő áll rendelkezésre, haladéktalanul előterjesztést tesz a bv. bírónak, amelyhez - ha rendelkezésre áll - megküldi a záró kockázatértékelési jelentést.

(2)[227] A feltételes szabadságra bocsátásra irányuló előterjesztésben fel kell tüntetni, ha az elítélttel szemben büntetőeljárás van folyamatban, más ügyben letartóztatását rendelték el, illetve, ha más ügyben végrehajtandó szabadságvesztés, közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, elzárás vagy szabálysértési elzárás vár végrehajtásra.

(2a)[228] A bv. intézet a Bv. tv. 188. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott határidőt megelőzően kellő időben intézkedik a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői környezettanulmány beszerzése érdekében a bv. intézetnél működő büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő kijelölésével, illetve ha az a bv. intézet székhelyétől eltér, az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint illetékes bv. intézet megkeresésével.

(2b)[229] Ha a feltételes szabadságra bocsátásról való döntésnek a Btk. 38. § (6) bekezdése alapján van helye, az előterjesztéshez csatolandó gyámhatósági vélemény elkészítése érdekében a bv. intézet az (1) bekezdésben meghatározott határidőt megelőző két hónappal, illetve, ha a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámításra figyelemmel indokolt, haladéktalanul megkeresi az elítélt kiskorú gyermekének lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatalt.

(2c)[230] A (2b) bekezdés szerinti megkeresésben utalni kell arra, ha a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámításra figyelemmel a gyámhatósági véleményt soron kívül kell elkészíteni, továbbá az érintett hozzátartozó megnevezésével arra, ha az elítélt a hozzátartozója sérelmére elkövetett nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett, a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztést tölt.

(2d)[231] Ha az elítélt által a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámításra figyelemmel a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában a bv. intézet soron kívül tesz előterjesztést, erről - az előterjesztés megküldése mellett - haladéktalanul értesíti az ügyészséget.

(3) Ha a feltételes szabadságra bocsátás iránti kérelmet az elítélt vagy védője a bv. intézetnél terjesztette elő és az értékelő vélemény készítése mellőzhető, a kérelmet nyolc napon belül kell a bv. bíróhoz továbbítani. A bv. intézet ebben az esetben is tájékoztatja a bv. bírót az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról.

138. § Az elítélt a feltételes szabadságra bocsátásának engedélyezése esetén sem bocsátható szabadon, ha a feltételes szabadságra bocsátást engedélyező bírósági határozat kelte és a szabadon bocsátás határideje közötti időben rendelik el

a)[232] a letartóztatásának,

b) az újabb szabadságvesztésének,

c) a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésének vagy pénzbüntetést helyébe lépő szabadságvesztésének,

d) az elzárásának vagy

e) a szabálysértési elzárásának

a végrehajtását.

81. A pártfogó felügyelet elrendelésének szabályai

139. § (1) Ha pártfogó felügyelet elrendelésének van helye, a bv. intézet az erre irányuló előterjesztést a feltételes szabadságra vonatkozó előterjesztéssel együtt teszi meg.

(2) A pártfogó felügyelet elrendelésére vonatkozó előterjesztésben a bv. intézet javaslatot tehet a magatartási szabályok előírására, erről értesíti a bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt.

(3)[233] Ha az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátották feltételes szabadságra és rendelték el a pártfogó felügyeletét, a bv. intézet az elítélt tényleges szabadulása előtt küldi meg a szükséges iratokat az elítélt lakcíme, ennek hiányában tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek.

82. Az elítéltek szabadítása

140. § (1) Azt az elítéltet

a) aki szabadságvesztését kitöltötte, annak utolsó napján,

b)[234] akit feltételes szabadságra bocsátottak, annak esedékessége napján, kivéve, ha a nem jogerős végzés ellen az ügyészség az esedékesség napjáig fellebbezést jelentett be,

c) akinek szabadságvesztését félbeszakították, a határozat megérkezésének napján vagy a határozatban megjelölt napon,

d) akinek a szabadságvesztés hátralévő részét kegyelemből elengedték vagy mérsékelték, a jogszabályban vagy a kegyelmi döntésben megállapított napon,

e) akinek ügyében a Kúria felülvizsgálati eljárás, illetve a törvényesség érdekében lefolytatott jogorvoslati eljárás vagy jogegységi eljárás keretében szabadlábra helyezéséről határoz, a Kúria határozata kihirdetésének napján

szabadon kell bocsátani.

(2)[235] Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben sem szabadítható az elítélt, a félbeszakítás engedélyezése kivételével, ha további szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, letartóztatás, kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás átadási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, szabálysértési elzárás vagy idegenrendészeti őrizet vár végrehajtásra.

(3) A szabadon bocsátást megelőző szabadítási eljárás legfeljebb két munkanapig tarthat.

(4)[236] Az elítéltet olyan időpontban kell szabadítani, hogy - az utazási körülményeket figyelembe véve - lehetőleg még ugyanazon a napon a lakcímére vagy tényleges tartózkodási helyére megérkezzék.

141. § (1)[237] A szabadon bocsátásról három napon belül értesíteni kell

a)[238] az elsőfokon eljárt bíróságot vagy az összbüntetésről elsőfokon határozatot hozó bíróságot,

b)[239] a szabaduló lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot,

c) gondokság alá helyezett szabaduló esetében a gondnokot.

(2) A szabadítást közlő értesítés a 141. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja esetén tartalmazza

a) az elítélt nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét,

b)[240] az elsőfokon eljárt bíróság megnevezését és ügydöntő határozatának számát,

c) a bűncselekmény megnevezését,

d) a szabadságvesztés tartamát,

e) a szabadulás napját,

f)[241] összbüntetésnél az összbüntetésbe foglalt ítéleteket hozó elsőfokú bíróságok megnevezését, ítéleteik ügyszámát, keltét, a szabadságvesztés tartamát és lejáratát,

g) feltételes szabadságra bocsátáskor a szabadságvesztés utolsó napját, a feltételes szabadság kezdő és lejárati napját, az engedélyező bíróság megnevezését, a határozat számát,

h) kegyelem esetén a határozat számát és rendelkező részének tartalmát.

(3)[242] Feltételes szabadságra bocsátáskor a (2) bekezdés g) pontjában foglaltakról a feltételes szabadságra bocsátásról döntést hozó bv. bírót, a feltételes szabadságra bocsátás mellett elrendelt pártfogó felügyelet esetén az elítélt lakcíme, ennek hiányában tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt is értesíteni kell.

(4)[243] A bv. intézetnek az elítélt soron kívüli szabadítása érdekében telefaxon érkezett értesítéseket a rendelkezésre jogosult bírósággal, ügyészséggel haladéktalanul, rövid úton egyeztetni kell. Az elítéltet az egyeztetés esetleges sikertelensége esetén is szabadítani kell.

(5) A fenti eljárást kell alkalmazni minden postai úton sérülten, bontottan érkezett vagy kétes eredetű, esetleg nem egyértelmű rendelkezést tartalmazó iratok esetében is.

141/A. §[244] (1) A Bv. tv. 185. § (9) bekezdése esetén az ott meghatározottak szerint a bv. intézet a tényleges szabadulásról értesíti az elítélt kiskorú gyermekének lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatalt.

(2) A bv. intézet a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény miatt elítélt várható szabadulása előtt két hónappal, ha erre kevesebb idő áll rendelkezésre, haladéktalanul értesíti a büntetőügyben eljárt ügyészséget az Eütv. 200. § (2a) bekezdés b) pontja szerinti intézkedés megtétele érdekében, ha az elítéléskor a terhelt korlátozott beszámítási képességét állapította meg a bíróság.

83. A szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltással, járművezetéstől eltiltással, kitiltással, sportrendezvények látogatásától való eltiltással, kiutasítással és közügyektől eltiltással kapcsolatos rendelkezések

142. § (1) A szabadítás napján a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot meg kell küldeni:[245]

a)[246] foglalkozástól eltiltás esetén az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, ha pedig az elítélt Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak,

b) kitiltás esetén az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságnak, továbbá a kitiltással érintett helység szerint illetékes rendőrkapitányságnak,

c)[247] járművezetéstől eltiltás esetén az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal),

d) sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a rendőrség sportrendészeti nyilvántartást vezető szervének.

(2)[248] A bv. intézet a kiutasításról kiállított értesítőlapot megküldi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti értesítésen fel kell tüntetni a szabadulás napját és jogcímét, valamint a foglalkozástól eltiltásba, járművezetéstől eltiltásba, kitiltásba, sportrendezvények látogatásától való eltiltásba, kiutasításba vagy közügyektől eltiltásba beszámítható vagy nem beszámítható időket.

(4)[249] Ha az elítélt a szabadságvesztést követően letartóztatás, elzárás, pénzbüntetést vagy közérdekű munkát helyettesítő szabadságvesztés végrehajtása miatt marad fogva, a bv. intézet a szabadságvesztés letöltése után haladéktalanul megküldi az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetékes hatóságnak az értesítést és a végrehajtandó foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról szóló értesítőlapot.

(5) Ha a szabadságvesztésből szabadult elítéltnél a kegyelem a foglalkozástól eltiltásra, járművezetéstől eltiltásra, kitiltásra, sportrendezvények látogatásától való eltiltásra, kiutasításra vagy közügyektől eltiltásra is kiterjed, az értesítésen ezt is fel kell tüntetni.

(6)[250] Ha az elítélt összbüntetésből szabadul, a bv. intézet a végrehajtásra kerülő foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást, vagy közügyektől eltiltást tartalmazó értesítőlapot megküldi az (1) és (2) bekezdésében megjelölt hatóságoknak.

(7) Ha összbüntetésbe foglalásnak nincs helye, vagy arra más okból nem került sor, a szabadításkor a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot meg kell küldeni az (1) és (2) bekezdésben felsorolt hatóságoknak.

(8) Ha a foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás vagy közügyektől eltiltás hatálya alatt álló elítélt feltételes szabadságát megszüntetik vagy a kegyelemből felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik, erről a befogadó bv. intézet értesíti az illetékes rendőrkapitányságot, járási hivatalt vagy a bíróság székhelye szerinti idegenrendészeti hatóságot.

(9)[251] Az értesítésen fel kell tüntetni az elítélt természetes személyazonosító adatait, a büntetés nemét, tartamát, azon szabadságvesztés adatait, amelyből az elítélt feltételes szabadságra bocsátással vagy kegyelemmel szabadult, az új befogadás alapjául szolgáló bírósági határozat adatait. Az értesítést annak a hatóságnak kell megküldeni, amelynek az (1) és (2) bekezdés alapján az értesítőlapot továbbították.

84. A szabadulási igazolás

143. § (1) A szabaduló elítéltet a bv. intézet igazolással látja el. Az igazolás tartalmazza

a) a szabaduló elítélt természetes személyazonosító adatait,

b)[252] a szabadulás utáni lakcímét vagy tényleges tartózkodási helyét,

c)[253] a bírósági ügydöntő határozat adatait,

d) a szabadítás jogcímét és időpontját,

e) a jelentkezési kötelezettségeket,

f) a pártfogó felügyelet lejártának napját és a bíróság által megállapított külön magatartási szabályokat,

g) feltételes szabadságra bocsátás esetén a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napját, a feltételes szabadság lejáratának napját, az engedélyező bíróság megnevezését, a határozat számát,

h) a szabadságvesztés végrehajtásának idejét,

i) a szabadságvesztés végrehajtása alatt a munkáltatásban részt vett elítélt által betöltött munkaköröket, azok időtartamát, és az évenkénti munkadíjat öt évre visszamenőleg.

j)[254] a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29/E. § (6) bekezdésére történő utalással azt, hogy az elítéltnek a fogvatartás ideje alatt lejárt, valamint a szabadulást követő tizenöt napon belül lejáró személyazonosító igazolványa a szabadulást követő kilencven napig érvényes.

(2) A szabadulási igazolás kiadása és a szabadítás megtörténtéről előírt értesítések elküldése a szabadító bv. intézet feladata.

85. A szabadítással összefüggő rendelkezések

144. § (1) A bv. intézet a súlyosan beteg vagy a mozgásában jelentős mértékben korlátozott elítélt hozzátartozóját a szabadítás időpontja előtt legalább egy hónappal felhívja a szabaduló hazaszállítására. Ha a szabaduló elítéltnek nincs hozzátartozója vagy az a hazaszállítást nem vállalja, a bv. intézet kezdeményezi az elítélt gyógyintézetben történő elhelyezését.

(2) Ha a szabadulásra vonatkozó rendelkezés azonnal foganatosítandó, a súlyosan beteg vagy mozgásában jelentős mértékben korlátozott elítéltet a mentőszolgálat igénybevételével kell az általa megjelölt címre, kórházi elhelyezés szükségessége esetén a gyógyintézetbe szállítani.

(3) A nyomozásra kiadott elítélt szabadulásának az esedékessége előtt a bv. intézet értesíti a kikérő szervet, hogy a megadott határidőre gondoskodjék az elítélt visszaszállításáról.

(4)[255] Az elítélt szabadulás céljából történő - a lakcíméhez vagy tényleges tartózkodási helyéhez közelebb eső - bv. intézetbe történő szállítását hivatalból vagy kérelemre méltányosságból a BVOP illetékes szervezeti egysége engedélyezheti.

145. § (1) A bv. intézet parancsnoka - az elítélt kérelmére - a szabaduláshoz készpénzsegélyt, belföldi utazási vagy ruházati segélyt adhat. Segély a megjelölt jogcímeken külön-külön is adható, azok együttes összege az alapmunkadíjat nem haladhatja meg.

(2) Ha az elítélt szabadulási címe vonattal megközelíthető, abban az esetben a belföldi utazási segély kiadásánál a hitelezett utazási utalvány biztosítását kell előnyben részesíteni.

146. § Ha az elítélt a rendszeres pénzellátásainak a bv. intézetbe történő folyósítását kérte és erről a szabadulásakor nem rendelkezett, akkor azt a szabadulását követően az általa megadott szabadulási címre kell továbbítani.

146/A. §[256] (1)[257] A bv. intézet a Bv. tv. 13. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatásában közli a BVOP-val a sértett, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személy (a továbbiakban: értesítendő személy) nevét, az általa megadott lakcímet vagy értesítési címet, a kérelem azonosítására szolgáló egyéb adatokat, továbbá az értesítés alapjául szolgáló ügyben érintett elítélt nevét, az értesítést megalapozó tény vagy körülmény megjelölését és bekövetkezésének időpontját.

(2) Az értesítendő személynek szóló, a Bv. tv. 13. § (3) bekezdése szerinti értesítésben csak az értesítés alapjául szolgáló ügyben érintett elítélt nevét, az értesítést megalapozó tény vagy körülmény megjelölését és bekövetkezésének időpontját lehet közölni. Az értesítés semmilyen módon nem utalhat a fogvatartás helye szerinti bv. intézetre.

(3) Ha a bv. intézet vagy a BVOP olyan információval rendelkezik, amelynek alapján alappal feltételezhető, hogy a szabaduló vagy a bv. intézetet engedéllyel elhagyó elítélt az értesítendő személy vagy őrá tekintettel más részéről támadásnak vagy fenyegetésnek lenne kitéve, akkor a tájékoztatással vagy értesítéssel egyidejűleg az elítélt megfelelő védelme érdekében

a) erről értesíti az elítélt által megjelölt, a szabadulását követő tartózkodási hely szerint illetékes rendőri szervet, vagy

b) - ha ennek feltételei fennállnak - az elítélt személyi védelme elrendelését kezdeményezi.

86. Eljárás az elítélt halála esetén

147. § (1) A bv. intézetben elhunyt elítélt haláláról a bv. intézet haladéktalanul értesíti

a) a rendkívüli halálesettel kapcsolatos eljárás lefolytatására illetékes rendőrkapitányságot,

b)[258] a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget, továbbá

c)[259] rövid úton az elhalt hozzátartozóját, ennek hiányában kapcsolattartóját és egyidejűleg felkéri a temetéssel kapcsolatos ügyintézésre.

(2)[260] Ha a hozzátartozó írásbeli nyilatkozatában vállalja az eltemettetést, részére az anyakönyvezéshez szükséges halottvizsgálati bizonyítványt és - a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség nyilatkozatának beszerzését követően - a temetési engedélyt vagy annak elektronikus példányát át kell adni.

(3)[261] Ha nincs az elhunyt eltemettetésére köteles személy, vagy olyan személy, aki azt vállalná, a bv. intézet megkeresi a haláleset helye szerint illetékes önkormányzatot a köztemetéssel kapcsolatos intézkedések megtétele érdekében. A megkereséshez a bv. intézet csatolja a halottvizsgálati bizonyítványt és a temetési engedélyt vagy azok elektronikus példányát.

(4) Az elítélt haláláról értesíteni kell

a)[262] az elsőfokon eljárt bíróságot vagy az összbüntetési ítéletet elsőfokon hozó bíróságot,

b) az elhunyt lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot,

c)[263] a bv. bírót,

d)[264] a feltételes szabadságra bocsátás mellett elrendelt pártfogó felügyelet esetén az elítélt lakcíme, ennek hiányában tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt.

(5)[265] Ha a bv. intézetből engedéllyel vagy anélkül távollévő elítélt haláláról érkezik értesítés, a bv. intézet beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot és értesíti a (4) bekezdésben meghatározott szerveket.

(6)[266] Az elhunyt nyilvántartási iratában meg kell őrizni az (1)-(5) bekezdés szerinti iratokat, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészségnek küldött jelentés egy példányát. A bíróságnak meg kell küldeni a halotti anyakönyvi kivonatot vagy annak elektronikus példányát.

III. FEJEZET

A FIATALKORÚ ELÍTÉLTEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

148. § A fiatalkorú elítéltekre e rendelet szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

149. § (1) A fiatalkorú befogadásáról és szabadulásáról három napon belül értesíteni kell

a) a lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságot,

b) a fiatalkorú szülőjét vagy más törvényes képviselőjét, gyámság esetén a gyámot,

c)[267] nevelésbe vett fiatalkorú esetén az illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, továbbá

d)[268] ha a bv. intézetnek tudomása van arról, hogy a fiatalkorúval szemben közérdekű munka vagy pártfogó felügyelet végrehajtása van folyamatban, a fiatalkorú lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes, pártfogó felügyelői feladatkörben eljáró vármegyei (fővárosi) kormányhivatalt.

(2)[269] A fiatalkorúak életrendjére, az elhelyezési részlegük belső rendjére, a bv. intézeten belüli mozgásukra vonatkozó előírásokat, továbbá a személyes szükségletekre fordítható összeget - a kategória-besorolására figyelemmel - a jogszabályok keretei között a bv. intézet parancsnoka határozza meg. Ezen rendelkezések meghozatalánál figyelembe kell venni a korosztályoknak megfelelő sajátos szükségleteket, törekedni kell a fiatalkorút érhető káros hatások elkerülésére.

(3) A fiatalkorúak öntevékeny szervezetei felügyelet mellett működhetnek.

150. § (1)[270] A fiatalkorú befogadó részlegbe való helyezése kötelező, a róla készített környezettanulmányt a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőtől be kell szerezni.

(2) A Bv. tv. 193. § (5) bekezdésében előírt oktatási intézménytől, gyermekvédelmi intézménytől beszerzendő pedagógiai vélemény megkérése mellőzhető, ha a szabadságvesztésből harminc nap vagy annál kevesebb idő vár végrehajtásra.

(3) Ha a fiatalkorú szabadulása és az újabb szabadságvesztés büntetés végrehajtása között legfeljebb három hónap telt el, vagy ha a fiatalkorú több szabadságvesztés büntetést folyamatosan tölt, akkor a környezettanulmány és a pedagógiai vélemény ismételt beszerzése mellőzhető.

151. § (1) A fiatalkorú elítélt részére naponta lehetővé kell tenni a meleg vizes fürdést.

(2) A fiatalkorú elítéltek részére legalább hetente biztosítani kell a térítésmentesen használható sportolási lehetőségek igénybe vételét.

152. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorút a befogadás során írásban tájékoztatni kell a Bv. tv. 203. §-ában foglaltakról.

(2) A dohányzásról való leszokás támogatása érdekében - az e feladatok ellátására képesítéssel rendelkező szakember által tartott - terápiás foglalkozást kell felajánlani.

153. § (1)[271] A fogva tartó bv. intézet a törvényes képviselő kérésére a fiatalkorú fejlődéséről, magatartásáról köteles tájékoztatást adni. A felvilágosítás történhet írásban benyújtott kérelemre, továbbá látogatás, szülői értekezlet, családi konzultáció vagy családterápiás foglalkozás keretein belül szóban is.

(2) A bv. intézetben szülői értekezlet tartható, a fiatalkorúak részére szervezett rendezvényekre a bv. intézet által engedélyezett kapcsolattartók is meghívhatók.

154. § A fiatalkorú dicsérő oklevéllel való jutalmazására a bv. intézet parancsnoka jogosult, az az elítéltek csoportjának is adományozható.

155. §[272] A tizennyolcadik életévét be nem töltött elítélt eltávozásra és kimaradásra akkor bocsátható, ha őt a törvényes képviselője, nagykorú hozzátartozója, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelője vagy valamely, a bv. szervezettel együttműködési megállapodást kötött társadalmi szervezet vagy jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség képviselője fogadja és a kíséréséről, valamint a visszaszállításáról is gondoskodik.

156. § (1) A családi konzultáció iránti kérelem indokoltságának ellenőrzése céljából a bv. intézet megkeresheti a területileg illetékes családsegítő vagy gyermekjóléti szolgálatot.

(2) A családi konzultációt a bv. intézet parancsnoka engedélyezheti, az engedélyezéskor a parancsnok kijelöli a családi konzultáció helyszínét és meghatározza a lebonyolítás pontos körülményeit.

(3) A konzultációra ellenőrzés mellett, legfeljebb kilencven perc időtartamban kerülhet sor.

(4) A családi konzultációról szóló értesítésnek tartalmaznia kell

a) a részvételre jogosultak nevét,

b) a családi konzultáció időpontját és időtartamát,

c) a felhívást, hogy a látogató a személyazonosságát igazoló okmányt hozza magával,

d) a bv. intézetbe bevihető tárgyak körét,

e) a beszélgetés ellenőrzésének és megszakításának lehetőségéről való tájékoztatást,

f) a ruházat és csomag átvizsgálásának lehetőségéről és a bv. intézetben való tartózkodás szabályairól való tájékoztatást.

157. § (1) Családterápiás foglalkozáson való részvételt a bv. intézet is kezdeményezheti, ha a fiatalkorú és a vele kapcsolatot tartó hozzátartozója közötti viszony megromlása tapasztalható. Ez esetben a bv. intézet beszerzi a fiatalkorú törvényes képviselőjének, illetve a fiatalkorúval kapcsolatot tartó hozzátartozójának részvételi szándékára vonatkozó nyilatkozatát.

(2) A családterápiás foglalkozás engedélyezéséről a BFB javaslata alapján a parancsnok dönt.

(3) A családterápiás foglalkozásokat pszichológusi végzettséggel rendelkező személy vezeti. A foglalkozást vezető határozza meg az általa szükségesnek ítélt foglalkozások számát és gyakoriságát, valamint - a bv. intézet parancsnokának jóváhagyásával - javaslatot tehet külső személyek bevonására is.

(4) Az elítéltek között megvalósuló családterápiás foglalkozás kivételesen engedélyezhető, ha az érintettek várható szabadulásáig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a családterápiás foglalkozásokat lehetőség szerint a KKMI-ben kell lefolytatni.

158. § Ha a fiatalkorú reintegrációs őrizetre bocsátás iránti kérelmével egyidejűleg kérelmezi családi konzultáció vagy családterápiás foglalkozás engedélyezését, a részvétel lehetőségét biztosítani kell.

159. § (1) Megkezdett tanulmányok esetén a fiatalkorú a Bv. tv. 197. §-ában szabályozott vizsgakötelezettség teljesítése céljából szervezett előállítása a bv. intézet feladata.

(2) A fiatalkorú tanulói jogviszonyt a bv. intézet parancsnokának engedélyével a bv. intézeten kívüli oktatást nyújtó intézménnyel is létesíthet.

160. §[273] Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előtt vagy a végrehajtás során tölti be a huszonegyedik életévét, a bv. intézet a szabadságvesztést a Bv. tv. 192. § (6) bekezdésében meghatározott fokozatban hajtja végre.

161. § Ha a fiatalkorúval szemben javítóintézeti nevelést szabtak ki, a bv. intézet

a) a szabadságvesztésből szabadulás, illetve a feltételes szabadságra bocsátás, vagy

b)[274] a letartóztatása megszüntetése

napján a javítóintézetnek - előzetesen egyeztetett időpontban - a fiatalkorút átadja, vagy oda átszállítja.

162. § (1) Ha a fiatalkorú a várható szabadulásakor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, a bv. intézet a pártfogó felügyelettel kapcsolatos intézkedés érdekében értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt.

(2) Ha a fiatalkorú nem a korábbi lakóhelyén kíván tartózkodni és ezt írásban jelzi a bv. intézet felé, a bv. intézet a letelepedési helyként megjelölt területileg illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt is értesíti.

(3)[275] Ha a fiatalkorút a szabadságvesztés foganatba vétele előtt nevelésbe vették, a szabadulás előtt a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot is értesíteni kell a fiatalkorú elhelyezésének elősegítése érdekében. Ez esetben a fiatalkorút a szabadulásakor a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által megjelölt személynek kell átadni.

(4) A tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú szabadítása előtt a törvényes képviselőt a szabadulásról szóló értesítőben tájékoztatni kell arról, hogy ha a megadott határidőn belül nem nyilatkozik a Bv. tv. 204. § (2) bekezdésében foglaltakról, illetve ha nyilatkozata ellenére nem jön a fiatalkorúért, akkor a Bv. tv. 204. § (4) bekezdése szerint a fiatalkorú gyermekvédelmi intézménynek történő átadásáról a bv. intézet parancsnoka a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal rendelkezik.

IV. FEJEZET

A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

163. § (1) E rendelet szabályait a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azokra a katona elítéltekre, akiknek a szabadságvesztést katonai fogdában kell letölteniük.

(2)[276] A katonákra e rendelet útbaindításra, a szabadságvesztést végrehajtó intézet kijelölésére, végrehajtási fokozatoktól független együttes elhelyezésre, az elítélt megismerésére, együttes elhelyezésére, átmeneti részlegre, fiatalkorú elítéltekre, illetve a nem magyar állampolgárságú elítéltekre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.

164. § (1) Befogadáskor az elítéltet ki kell oktatni arra, hogy a büntetés végrehajtása alatt is a rá vonatkozó, szolgálati viszonyát meghatározó jogszabályok és a katonai büntető jogszabályok hatálya alatt áll.

(2) A bv. intézet az elítélt befogadásáról a várható szabadulás időpontjának közlésével nyolc napon belül értesíti a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót is.

(3) A szabadságvesztés félbeszakítását katonai érdekből a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró kezdeményezheti.

165. § Ha a szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt szolgálati viszonya megszűnik, a szabadságvesztés büntetést az általános szabályok szerint kell végrehajtani és intézkedni kell az elítélt katonai fogdáról történő kihelyezéséről.

166. § (1)[277] A katonákra a II. kategóriabesorolásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az elítélt köteles a katonai fogda rendjét, valamint a szolgálati rendet és fegyelmet megtartani.

(3) Az elítélt az elhelyezésére szolgáló elkülönített részlegen belül a katonai fogda rendjének megtartásával szabadon mozoghat.

(4)[278] Ha a katona a bv. intézet engedélyezett elhagyásáról nem tért vissza időben, akkor a feljelentést a bv. intézet székhelye szerint illetékes, a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárás lefolytatására kijelölt ügyészségnél kell megtenni.

167. § (1) A Bv. tv. 206. §-ában foglalt cél érdekében elítéltek részére napirendjükben megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy szakmai ismereteiket fejlesszék. Szolgálati és alaki ismeretek oktatására az elítélt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróval egyeztetett módon, az alakulat tagjainak bevonásával kerülhet sor. A szolgálati és alaki ismeretek oktatásával eltöltött idő legfeljebb heti öt óra.

(2) Ha az elítélt a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja, reintegrációja során a katonai érdekek érvényesítését biztosítani kell. Az elítélt szolgálati helye az elítélttel és a katonai fogdával való kapcsolattartás útján segítséget nyújt az elítélt katonai célú reintegrációjához.

(3) Az elítélt foglalkoztatására csak akkor kerülhet sor, ha az elítélt elkülönítése a nem katona elítéltektől és egyéb jogcímen fogvatartottaktól biztosított.

(4) Az elítélt vallásgyakorlásának lehetőségét a katonák szabadságvesztésének végrehajtására szolgáló, külön erre a célra elkülönített részlegen belül kell biztosítani, a bv. intézet egyéb helyiségében akkor biztosítható, ha a nem katona elítéltektől és egyéb jogcímen fogvatartottól való elkülönítés megoldható.

168. § (1) Az elítéltet szabadon bocsátása előtt ki kell oktatni arra, hogy ha más írásos parancsot nem kap, a szabadon bocsátását követő első munkanapon köteles szolgálati helyén jelentkezni.

(2) A bv. intézetben elhunyt elítélt haláláról haladéktalanul, az elítélt szabadon bocsátásáról pedig három napon belül értesíteni kell a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót is.

V. FEJEZET

A NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ ELÍTÉLTEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

169. § A nem magyar állampolgárságú elítéltekre (a továbbiakban: külföldi elítélt) e rendelet szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

170. §[279] A bv. intézet a befogadáskor a külföldi elítéltnél lévő, külföldi állam által kiállított úti okmányt átveszi, és megküldi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnak.

171. § (1) A külföldi elítélt a részére érkezett csomag vám- és postaköltségét, valamint az egyéb költségeket maga viseli, e költségek megfizetését az illetékes külképviselet átvállalhatja. Ha a külföldi elítélt letéti pénzzel nem rendelkezik és a költségeket az illetékes külképviselet sem biztosítja, a bv. intézet a költségeket megelőlegezheti, ha a tartozás megfizetését a külföldi elítélt vállalja.

(2) Ha a külföldi elítéltnek nincs letéti pénze, a hozzátartozó részére havonta egy alkalommal - a bv. intézet költségére - küldhet levelet.

(3) A nem magyar nyelven írt vagy kapott magántermészetű levél biztonsági ellenőrzése esetén a levelet négy napon belül kell a bv. intézetnek a címzetthez továbbítani vagy kézbesíteni.

(4) Az illetékes külképviselethez írt vagy az onnan érkező levelek tekintetében a hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és a védővel való levelezés szabályait kell alkalmazni.

172. § (1) Ha a külföldi elítélt kéri, hogy az illetékes külképviselet tagja a bv. intézetben meglátogassa, részére csomagot vagy pénzt küldjön, kérelmét a bv. intézet haladéktalanul továbbítja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti látogatások vagy csomagküldések száma nem korlátozott, a látogatás időpontját - ha az nem az általános látogatási időben történik - az illetékes külképviseletnek a bv. intézet parancsnokával előzetesen egyeztetnie kell.

(3) A külföldi elítélthez külföldről érkezett személy látogatása soron kívül is engedélyezhető.

173. § (1)[280] Ha a bíróság a külföldi elítéltet kiutasította, az erről szóló értesítéssel egyidejűleg a bv. intézet a határozatkiadmányt és a kiutasításról szóló bírósági értesítést is megküldi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnak, és közli vele, hogy a külföldi elítéltet mikor és hol veheti át.

(2) A külföldi átvételét az átvevő aláírásával igazolja.

174. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása céljából más államnak átadott külföldi elítélt szabadulási igazolásán fel kell tüntetni az átengedést engedélyező szerv megnevezését, a határozat ügyszámát és keltét.

(2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának az átvételéről szóló határozat alapján a külföldi elítéltet az átvételi eljárás idejére a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben kell elhelyezni.

VI. FEJEZET

MUNKÁLTATÁS

87. A munkáltatás általános szabályai

175. § (1) Ha az elítélt az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleménnyel nem ért egyet, kérheti a munkaköri orvosi alkalmasság másodfokon történő megállapítását. A másodfokra történő előterjesztésnél a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló miniszteri rendelet szabályai szerint kell eljárni.

(2) Az elítélt kérheti, hogy a BFB részére más munkakört jelöljön ki.

(3) Ha az elítélt munkáltatása más gazdálkodó szervezetnél történik, az elítéltet fogva tartó bv. intézet köteles meggyőződni arról, hogy az elítélt munkaköri alkalmassági vizsgálatát elvégezték.

(4) Az elítélt köteles megtéríteni a munkaköri alkalmassági vizsgálat költségét, ha a vizsgálat elvégzése neki felróható okból vált szükségessé. Az elítélt felróhatóságát a szükséges szakterületi vélemények beszerzését követően a bv. intézet parancsnoka állapítja meg.

(5) Ha az elítélt a Bv. tv. 223. § (1) bekezdés b), d) vagy e) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, akkor az ezt igazoló, rendelkezésére álló iratokat köteles a bv. intézetnek átadni.

176. § A közcélú munkavégzés a bv. intézet szervezésében megvalósuló olyan reintegrációs tevékenység, mely önkéntes és az elítéltnek a bv. intézettel együttműködési megállapodást kötött szervezeteknél történő, társadalmilag hasznos munkavégzés céljából történő foglalkoztatásra irányul.

88. A munkaidő számítás

177. § Az elhelyezési részlegről a munkaterületre történő átkísérés vagy szállítás időtartama előkészítő vagy befejező tevékenységnek minősül.

89. Anyagi ösztönzés

178. § A munkáltató által az elítéltek részére anyagi ösztönzésként adott juttatások értéke havonta nem haladhatja meg az elítélt alapmunkadíjának összegét.

VII. FEJEZET

AZ ELZÁRÁS VÉGREHAJTÁSA

179. § (1) Az elzárás büntetés végrehajtására e rendelet szabadságvesztésre vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2)[281] Az elzárásra ítéltekre - a Bv. tv. VII. Fejezetében foglalt eltérő rendelkezés hiányában - a Bv. tv. 273. § (3) bekezdésében meghatározott kategóriabesorolásnak megfelelően kell a 34. § (4) és (5) bekezdését alkalmazni.

(3) Az elzárásra ítélt

a) látogatót havonta két alkalommal, kilencven perc időtartamban fogadhat,

b) a személyes szükségleteire fordítható összeget - a jogszabályban meghatározott levonásokat követően - 50%-os mértékig elköltheti.

c)[282] telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartása havonta három alkalommal, hatvan perc időtartamban engedhető.

(4) Az elzárásra ítélt az évszaknak megfelelő felsőruházatból és lábbeliből egy váltásra valót folyamatosan magánál tarthat. Ha az elzárásra ítéltnek nincs megfelelő saját ruhája, lehetővé kell tenni, hogy azt a letéti pénzéből megvásárolja vagy a csomagküldésre jogosultaktól megkérje.

(5) Ha a saját ruházat a (4) bekezdés szerinti módon nem biztosítható, a bv. intézet az elzárásra ítéltet kérelmére, segélyként az évszaknak megfelelő polgári ruházattal látja el.

(6) A bv. intézet biztosítja annak a lehetőségét, hogy az elzárásra ítélt a saját ruházatát kimoshassa és az ehhez szükséges mosószert saját költségére beszerezhesse.

(7)[283] A bv. intézet a Bv. tv. 278. § c) és d) pontjában meghatározott feltétel bekövetkezése esetén előterjesztést tesz a bv. bírónak az elzárás végrehajthatósága megszűnésének megállapítására.

(8)[284] A bv. intézet a befogadáskor a külföldi elítéltnél lévő, külföldi állam által kiállított úti okmányt átveszi, és megküldi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnak, ha a külföldi elítéltet kiutasítás büntetésre is ítélték, egyéb esetben azt letétbe helyezi.

VIII. FEJEZET

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA ÉS A PÉNZBÜNTETÉS HELYÉBE LÉPŐ SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSA

180. § (1) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtására e rendelet szabadságvesztésre vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2)[285] A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítéltre - a Bv. tv. X. Fejezetében foglalt eltérő rendelkezés hiányában - a Bv. tv. 294. § (2) bekezdésében meghatározott kategóriabesorolásnak megfelelően kell a 34. § (4) és (5) bekezdését alkalmazni.

(3) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt

a) látogatót havonta két alkalommal, kilencven perc időtartamban fogadhat,

b) a személyes szükségleteire fordítható összeget - a jogszabályban meghatározott levonásokat követően - 50%-os mértékig elköltheti.

(4)[286]

(5) Ha a saját ruházat a (4) bekezdés szerinti módon nem biztosítható, a bv. intézet a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítéltet kérelmére, segélyként az évszaknak megfelelő polgári ruházattal látja el.

(6) Lehetővé kell tenni, hogy a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt a saját ruházatát kimoshassa és az ehhez szükséges mosószert saját költségére beszerezhesse.

180/A. §[287] (1) A Bv. tv. 289. § d) pontjában meghatározott ok fennállása esetén a bv. intézet előterjesztést tesz a bv. bírónak a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása iránt.

(2) A Bv. tv. 293/A. § (1) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén a bv. intézet előterjesztést tesz a bv. bírónak a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésének megállapítása iránt.

IX. FEJEZET

A LETARTÓZTATÁS VÉGREHAJTÁSA[288]

90. Általános rendelkezések

181. §[289] A letartóztatás végrehajtására e rendelet szabadságvesztésre vonatkozó szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.

91. A letartóztatott befogadása a büntetés-végrehajtási intézetbe[290]

182. § (1)[291] A bv. intézet a letartóztatottat a bíróság végzése alapján kiállított értesítés, továbbá a tárgyalás előkészítése során hozott határozatig az ügyészség, azt követően a bíróság rendelkezése alapján fogadja be.

(2)[292] A befogadás alapjául szolgáló iratok vizsgálata arra is kiterjed, hogy azok tartalmazzák-e a letartóztatás végrehajtására vonatkozóan az ügyészség vagy a bíró rendelkezési jogkörébe tartozó előírásokat.

(3) A letartóztatottat hivatali munkaidőben kell befogadni, de a letartóztatott befogadását akkor sem lehet megtagadni, ha[293]

a)[294] a bíróság a szabadlábon lévő vádlott letartóztatásáról hivatali időn kívül határozott,

b)[295] a bíróság a fiatalkorú letartóztatásáról hivatali időn kívül határozott és azt a bv. intézetben rendelte végrehajtani,

c)[296] a letartóztatásnak a Be. 299. § (2) bekezdése szerinti időtartama hivatali időn kívül jár le.

(4)[297] A bv. intézet a befogadáskor a fogvatartás alapjául szolgáló iratok adatainak és a letartóztatott személyazonosságát igazoló hatósági igazolványban foglalt adatoknak az egybevetésével, valamint a képmásának az összehasonlításával ellenőrzi a letartóztatott személyazonosságát. Ha az így lefolytatott ellenőrzés eredményeképpen a személyazonosság kétséges, a bv. intézet erről értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját.

183. § A letartóztatott befogadásáról a bv. intézet három napon belül értesíti[298]

a)[299] a letartóztatást elrendelő bíróságot,

b)[300] a letartóztatott lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot,

c)[301] a bűnügyi nyilvántartó szervet,

d)[302] a letartóztatott lakcíme, ennek hiányában tényleges tartózkodási helye szerint illetékes, pártfogó felügyelői feladatkörben eljáró vármegyei (fővárosi) kormányhivatalt vagy büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, ha a letartóztatottat más ügyben közérdekű munkára ítélték vagy pártfogó felügyelet alatt áll,

e) fiatalkorú esetén továbbá a 149. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket és személyeket,

f) katona esetén a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót.

184. § (1) A letartóztatottat megőrzésre kell befogadni, ha[303]

a) egészségügyi okból,

b) előállítás céljából,

c) nyomozás céljából történő kiadás, meghallgatás érdekében,

d) látogató fogadása céljából,

e) közeli hozzátartozó temetésén való részvétel céljából,

f) kegyelet lerovása céljából, vagy

g) súlyos beteg közeli hozzátartozó meglátogatása céljából

más bv. intézetbe történő szállítása szükséges.

(2) A megőrzés időtartama alatt az általános rezsimszabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha azt a fogvatartás biztonsága érdekében módosítani szükséges.

92. Elkülönítési szabályok

185. §[304] A gyógyító-terápiás, a drogprevenciós vagy a pszichoszociális részlegen elhelyezés reintegrációs programnak minősül. Az érintett letartóztatott a kijelölt részlegen lévő zárkákban az elítéltekkel közösen helyezhető el, ha az nem ellentétes a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezésével.

93. A letartóztatás végrehajtásának rendje[305]

186. § (1)[306] A letartóztatottat zárkában kell elhelyezni.

(2)[307] A zárkában elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy személyenként tíz köbméter légtér és négy négyzetméter élettér jusson.

(3)[308] Arra az időre, amikor a letartóztatott nem tartózkodik a zárkában, az ajtókat zárva kell tartani.

(4) A zárkaajtók nyitva vagy zárva tartásáról a bv. intézet parancsnoka a fogvatartás biztonsága és a rezsimszabályok figyelembevételével dönt.

187. § (1) Az általános rezsimbe sorolt letartóztatott[309]

a) látogatót alkalmanként hatvan percben fogadhat,

b)[310] kapcsolattartójával hetente nyolcvan percet telefonálhat,

c) a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként - a jogszabályban meghatározott levonásokat követően - 90%-os mértékig elköltheti,

d) birtokában tartható tárgyak köre kizárólag az e rendeletben meghatározottakra terjedhet ki,

e) kérésére részt vehet a bv. intézeten belüli munkáltatásban, oktatásban, szakképzésben.

f)[311] telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartása havonta két alkalommal, hatvan perc időtartamban engedhető.

(2)[312] Ha a rezsimbe való besoroláshoz szükséges adatok, ismeretek hiányosak, azok megszerzéséig a letartóztatottat az általános rezsimbe kell helyezni.

(3)[313] A fogvatartás biztonsága érdekében a parancsnok értékelés nélkül, közvetlenül határozhat a rezsimbe helyezésről, valamint egyedi biztonsági előírásról.

188. § (1) Az enyhébb rezsimbe sorolt letartóztatott[314]

a) látogatót alkalmanként hatvan percben fogadhat, amely további harminc perccel meghosszabbítható,

b)[315] kapcsolattartójával hetente százhúsz percet telefonálhat,

c) a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként - a jogszabályban meghatározott levonásokat követően - 100%-os mértékig elköltheti,

d) birtokában tartható tárgyainak köre és mennyisége bővíthető,

e) kérésére részt vehet a bv. intézeten belüli munkáltatásban, oktatásban.

f)[316] telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartása havonta két alkalommal, hatvan perc időtartamban engedhető, amely kérelemre harminc perccel meghosszabbítható.

(2)[317] Az enyhébb rezsim alkalmazása esetén a zárka ajtó nyitva tartása csak akkor engedélyezhető, ha a kijelölt területen engedélyezett mozgás nem veszélyezteti a letartóztatottakra vonatkozó elkülönítési szabályok érvényesülését.

189. § (1) A szigorúbb rezsimbe sorolt letartóztatott[318]

a) látogatót alkalmanként hatvan percben fogadhat,

b)[319] kapcsolattartójával hetente hetven percet telefonálhat,

c) a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként - a jogszabályban meghatározott levonásokat követően - 70%-os mértékig elköltheti,

d) birtokában tartható tárgyainak köre az 1. melléklet 2.2., 3.4-3.5., 5.4. és - a telefonálásra szolgáló eszköz kivételével - a 6. pontja tekintetében korlátozható, továbbá a birtokában tartható tárgyak mennyisége csökkenthető,

e) kérésére részt vehet a bv. intézeten belüli munkáltatásban, oktatásban.

f)[320] telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartása havonta egy alkalommal, hatvan perc időtartamban engedhető.

(2)[321] A letartóztatott esetében szükséges egyedi biztonsági előírás elrendelése során az 50. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a letartóztatott esetében nem kerül sor a visszaesési és fogvatartási kockázatának felmérésére.

(3)[322] Ha a rendelkezési jogkör gyakorlója a letartóztatott fokozott őrzését rendelte el, a biztonságos fogvatartása csak őrzéssel biztosítható, látogatójával biztonsági beszélő fülkében érintkezhet, szállítása és a bv. intézeten kívüli tartózkodása során vele szemben - egészségügyi ellenjavallat hiányában - kéz- és lábbilincs alkalmazandó.

94. A letartóztatott felszerelése és ruházati ellátása[323]

190. § (1)[324] A letartóztatottat a 2. melléklet 1., 3. és a 4. pontjában felsorolt felszerelési tárgyakkal kell ellátni.

(2)[325] A letartóztatott az évszaknak megfelelő felsőruházatból és lábbeliből egy váltásra valót folyamatosan magánál tarthat.

(3)[326] Ha a letartóztatottnak nincs megfelelő saját ruhája, lehetővé kell tenni, hogy azt a letéti pénzéből megvásárolja vagy a csomagküldésre jogosultaktól megkérje.

(4)[327] Ha a saját ruházat a (3) bekezdés szerinti módon nem biztosítható, a bv. intézet a letartóztatottat - segélyként - kérelmére az évszaknak megfelelő polgári ruházattal látja el.

(5)[328] Lehetővé kell tenni, hogy a letartóztatott a saját ruházatát kimoshassa és az ehhez szükséges mosószert saját költségére beszerezhesse.

95. A letartóztatott kiadása[329]

191. §[330] Ha a rendelkezési jogkör gyakorlója a letartóztatottnak a nyomozó hatóság részére történő kiadását engedélyezte, a letartóztatás határidejének a lejárta előtt legalább két nappal a nyomozó hatóság a letartóztatottat a bv. intézetbe visszaszállítja.

96. A védővel való kapcsolattartás és az ügyiratok megismeréséhez való jog gyakorlása[331]

192. § (1)[332] Ha a védő a Bv. tv. 398. § (3) bekezdése alapján telefonbeszélgetést kezdeményez, azt a bv. intézet regisztrálja, és arról igazolható módon értesíti a letartóztatottat.

(2)[333] A regisztrációról kiállított irat alapján a letartóztatott a bv. intézet házirendjében megállapítottak szerint, a kijelölt telefonkészüléken létesíthet kapcsolatot a védőjével. A beszélgetés tartama nem haladhatja meg az egy órát.

(3) A teljesített kezdeményezés regisztrációs iratát nyilván kell tartani.

(4)[334] A védő kezdeményezésére történő telefonálás költségeit a letartóztatott viseli.

193. §[335] (1) Ha a letartóztatott a büntető ügyiratokról készült másolatot terjedelme miatt nem tarthatja magánál, vagy a büntető ügyiratok elektronikus eszközön rendelkezésre álló másolatának megismerése számítástechnikai eszközt igényel, a bv. intézetnek a betekintést

a) az erre irányuló kérelem benyújtását követő munkanapon,

b) a védővel való kapcsolattartás során, ha az erre vonatkozó kérelmet a kapcsolattartást megelőző munkanapon az elítélt vagy a védő bejelentette, vagy

c) a jogorvoslati jog gyakorlása érdekében soron kívül

biztosítania kell.

(2) A büntető ügyiratok bv. intézetben történő megismerését - az erre kijelölt helyen - az ügyiratok megérkezését követően haladéktalanul lehetővé kell tenni. A bv. intézet a büntető ügyiratokat az eljáró szerv rendelkezésének megfelelően küldi vissza.

(3) A büntető ügyiratok bv. intézetben történő megismerése során a bv. intézet biztosítja

a) a papíralapú ügyirat épségének védelmét,

b) az elektronikus ügyirat biztonságos kezelését, tartalmába való beavatkozás megakadályozását, a megismerést biztosító számítástechnikai eszköz épségének védelmét és kizárólag az engedélyezett célra történő használatát.

(4) A bv. intézet a büntető ügyiratok megismerésének biztosításáról - annak időpontja, időtartama megjelölésével - és az esetlegesen beavatkozást igénylő eseményekről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a letartóztatott is aláírja és azt a visszaküldendő ügyiratokhoz kell csatolni.

97. A kapcsolattartás szabályai

194. § (1)[336] A letartóztatott befogadását követő hetvenkét órán belül lebonyolított látogatás és csomagátvétel nem számít be a látogatófogadás és csomagküldés havi mértékébe.

(2) A látogatás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a kapcsolattartó a bv. intézetbe történő beléptetése előtt kitölti a kapcsolattartói nyilatkozatot.

(3)[337] Az (1) bekezdés szerinti esetben a letartóztatott tizenöt percben fogadhatja a látogatót, a csomag pedig kizárólag tisztasági felszerelést, az évszaknak megfelelő ruházatot, valamint gyógyszert és gyógyászati segédeszközt tartalmazhat.

195. § (1)[338] A kapcsolattartás ellenőrzésének lehetőségéről a kapcsolattartót a letartóztatott útján tájékoztatni kell.

(2) Ha az ellenőrzés során a büntetőeljárást hátrányosan érintő tény vagy körülmény derül ki, erről a bv. intézet a rendelkezési jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíti.

98. A letartóztatott munkáltatásban és oktatásban való részvétele[339]

196. § (1)[340] A letartóztatott kérelmére részt vehet a munkáltatásban és az oktatásban, szakképzésben. Ezt a kérelmet a letartóztatott bármikor visszavonhatja.

(2)[341] A letartóztatott a bv. intézeten kívüli oktatásban, szakképzésben nem vehet részt.

(3)[342] Ha a letartóztatott kérelmére részt vesz a munkáltatásban, a bv. intézet által biztosított forma-, munka- vagy védőruhát kell viselnie. A munkáltatás megkezdése előtt tájékoztatni kell a formaruha viselésének kötelezettségéről, a munkáltatás csak ennek elfogadása esetén kezdhető meg.

(4)[343] A letartóztatott a fizetett szabadságát a bv. intézetben tölti le, a számára kijelölt zárkában.

(5)[344] A munkáltatásban részt vevő letartóztatott a látogatófogadáskor, előállításkor és szállításkor a saját ruházatát viseli.

99. A letartóztatott szabadítása[345]

197. §[346] Ha a bírósági tárgyalás során, a letartóztatottal szemben mozgáskorlátozó eszköz került alkalmazásra, azt csak a letartóztatás megszüntetéséről szóló végzés átadását követően lehet eltávolítani.

198. § (1)[347] Ha a letartóztatott a letartóztatásának megszüntetése esetén szabadítható, úgy nyilatkoztatni kell, hogy a letartóztatás megszűntetése esetén kéri-e a bv. intézetbe visszaszállítását és személyes tárgyai átvételét.

(2)[348] Ha a bíróság a letartóztatást a tárgyaláson megszünteti és a letartóztatott szabadítható, úgy a nyilatkozata szerint a tárgyalásról a bv. intézetbe visszaszállítható és részére a szabadulási igazolás, valamint a letétjének a kiadását hivatali időn túl is el kell végezni.

(3)[349] Ha a tárgyaláson a bíróság a letartóztatásban lévő terhelttel szemben óvadékkal biztosított bűnügyi felügyeletet, távoltartást vagy bűnügyi felügyeletet és távoltartást rendel el, a bv. intézet csak a bíróság Be. 287. § (2) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezése alapján hajthatja végre a szabadítást.

199. § (1)[350] Ha az eljárási cselekmény elvégzésre kiadott letartóztatott ügyében az ügyészség arról értesíti a bv. intézetet, hogy a letartóztatást a rendőrségi fogdán tartózkodás alatt szüntetik meg, a bv. intézet rövid úton, haladéktalanul értesíti az ügyészséget és a rendőrséget, hogy a szabadítás végrehajtásának van-e törvényi akadálya, egyebekben a 198. § (1) bekezdés előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)[351] Ha más ügyben letartóztatás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, elzárás vagy szabálysértési elzárás vár végrehajtásra, a rendőrséget értesíteni kell, hogy a letartóztatottat haladéktalanul szállítsa a bv. intézetbe.

200. §[352] Ha a letartóztatás megszüntetésekor a fogvatartottnak pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést vagy pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárást kell töltenie, a bv. intézet felhívja a figyelmét, hogy a pénzbüntetést, illetve a pénzbírságot befizetheti, vagy ennek érdekében intézkedést tehet a kapcsolattartói útján.

201. § (1)[353] A letartóztatásból szabaduló részére a bv. intézet szabadulási igazolást ad. A szabadulási igazolás tartalma tekintetében a 144. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy azon a letartóztatást elrendelő és az azt megszüntető hatóság megjelölését, határozatának keltét és számát, továbbá a letartóztatásban töltött időt kell feltüntetni.

(2)[354] Ha a szabadulónak nincs személyazonosító igazolványa és nem rendelkezik bejelentett lakcímmel, akkor a bv. intézet felhívja a figyelmét arra, hogy jelentkezzen a szabadulás helye szerint illetékes vármegyei (fővárosi) kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál a személyazonosító igazolvány pótlása érdekében.

202. §[355] A letartóztatott szabadításáról a 183. §-ban szereplő szerveket kell értesíteni, azzal, hogy a szabadításról a letartóztatást elrendelő bíróságot és az azt megszüntető ügyészséget vagy bíróságot is értesíteni kell.

100. Fiatalkorúak letartóztatása[356]

203. § (1) A tanköteles fiatalkorú letartóztatott[357]

a) az alapfokú, illetve középfokú iskolai oktatás biztosítása érdekében a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével más bv. intézetbe szállítható,

b)[358] egyéni munkarend keretében a bv. intézet és az érintett nevelési-oktatási intézmény megállapodása alapján részesülhet alapfokú, illetve középfokú iskolai oktatásban.

(1a)[359] A fiatalkorú részére a Bv. tv. 12. § (4)-(5a) bekezdése szerinti tájékoztatás megadását a bv. intézet a befogadáskor - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - egyidejűleg biztosítja.

(1b)[360] Ha a fiatalkorú törvényes képviselője vagy védője a fiatalkorú orvosi vizsgálatát kezdeményezte, a bv. intézet

a) az orvosi vizsgálat eredményének megismerhetőségéről, és - ha az egészségügyi adatok kezelésének törvényi feltételei fennállnak - az orvosi vizsgálat eredményéről, továbbá

b) ha az orvosi vizsgálat alapján arra lehet következtetni, hogy bántalmazás történt, a megtett intézkedésről

a törvényes képviselőt, illetve a védőt tájékoztatja.

(2)[361] Fiatalkorú letartóztatott esetén a szabadulási igazolást és a szabaduló fiatalkorú átvételéről szóló elismervény másolati példányát, valamint a személyes tárgyait is át kell adni a törvényes képviselőjének.

101. A nemzetközi bűnügyi együttműködéssel összefüggésben kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy kiadatási letartóztatásának végrehajtása

204. § (1)[362] Ha a letartóztatásban lévő külföldivel szemben a büntetőeljárást a legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter más államnak felajánlotta, az átadásról szóló határozat alapján a letartóztatottat az illetékes rendőri szerv megbízottja a bv. intézetben veszi át. A rendőrség megbízottja részére a bv. intézet elismervény ellenében átadja a letartóztatott letéti tárgyait és a szabadulási igazolás másolatát is.

(2) A bv. intézet az ideiglenes kiadatási vagy kiadatási letartóztatásban lévő személyt az igazságügyért felelős miniszter vagy a bíróság döntése alapján, az ideiglenes átadási vagy átadási letartóztatásban vagy ideiglenes végrehajtási letartóztatásban lévő, továbbá ideiglenesen átszállított személyt a bíróság döntése alapján helyezi szabadlábra.

X. FEJEZET

A RENDBÍRSÁG HELYÉBE LÉPŐ ELZÁRÁS VÉGREHAJTÁSA

205. § (1) A rendbírság helyébe lépő elzárás kényszerintézkedés végrehajtására e rendelet elzárásra vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(1a)[363] A bv. intézet a befogadáskor a fogvatartás alapjául szolgáló iratok adatainak és a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személyazonosságát igazoló hatósági igazolványban foglalt adatoknak az egybevetésével, valamint a képmásának az összehasonlításával ellenőrzi a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személyazonosságát. Ha az így lefolytatott ellenőrzés eredményeképpen a személyazonosság kétséges, a bv. intézet az érintett személyazonosságának megállapítása érdekében a székhelye szerint illetékes rendőri szervet keresi meg.

(2) A rendbírság helyébe lépő elzárást töltő személy

a) látogatót havonta három alkalommal, kilencven perc időtartamban fogadhat,

b) a személyes szükségleteire fordítható összeget - a jogszabályban meghatározott levonásokat követően - 75%-os mértékig elköltheti.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

206. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 30-31. §, a 33. § (4) bekezdése, a 37. § (4) bekezdése, a 90. § (1) bekezdése, a 157. § (4) bekezdése, 208. §, valamint a 209. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 89. § (3) bekezdés k) pontja, a 93. § (1) bekezdés c) pontja és a 158. § 2015. április 1-jén lép hatályba.

207. § (1) E rendelet előírásait a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásáról szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet szerint folyamatban lévő kérelmek és panaszok esetében is alkalmazni kell.

(2)[364] A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásáról szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet által meghatározott

a) I. és II. biztonsági csoport az e rendelet szerinti alacsony,

b) III. biztonsági csoport az e rendelet szerinti közepes,

c) IV. biztonsági csoport az e rendelet szerinti magas

biztonsági kockázati szintnek felel meg.

(3) Ha a szabadságvesztést a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alkalmazásával szabták ki a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedését követően a bv. intézet haladéktalanul intézkedik a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének az új végrehajtási fokozat szerinti megállapítása iránt.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti számítás alapján az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, a bv. intézet haladéktalanul előterjesztést tesz a bv. bírónak a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában.

(5)[365] Ha a Bv. tv. 109/B. §-a, illetve 109/C. §-a szerinti részlegek 2022. április 26-án kísérleti jelleggel már működnek az adott bv. intézetben, a BFB az ott elhelyezett elítéltek tekintetében - a törvényi előírások meglétének felülvizsgálatát követően - a részlegre helyezésről 2022. május 26-ig hozhatja meg a döntést.

(6)[366] Ha a büntetés-végrehajtási bíró enyhébb végrehajtási szabályok alá helyezésről vagy a fokozatváltásról hozott érdemi határozata a Bv. tv. 436/B. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül jogerőre emelkedett, a Bv. tv. 436/B. § (1) bekezdése szerinti átsorolást ez alapján kell elvégezni.

(7)[367] A Bv. tv. 436/B. § (1) bekezdése szerinti átsorolást megelőző időszakban megszerezhető kreditpont megadásáról a BFB az átsorolást követő első összesítési időszakban dönt, és ha az elítélt a szabadságvesztésből ezen időpontig már egy évet letöltött, és megszerezte a kategória-előresoroláshoz szükséges kreditpontokat, az elítéltet előresorolja.

208. §[368]

209. § (1)[369]

(2)[370]

210. §[371] E rendelet

a) 11/A. §-a és 146/A. §-a a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (5) bekezdésének és 19. cikkének,

b) 203. §-a a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének és 8. cikkének

való megfelelést szolgálja.

Dr. Trócsányi László s. k.,

igazságügyi miniszter

1. melléklet a 16/2014. (XII. 19.) IM rendelethez

Az elítélt birtokában tartható tárgyak

1. Tisztasági felszerelések:

1.1. nem hajtógáz üzemű tisztálkodási szerek és a tartásukra szolgáló eszközök (szappan, fésű, krém, sampon stb.),

1.2. mosószerek (paszta vagy folyékony) és öblítő szerek,

1.3. fogápolási eszközök,

1.4. izzadásgátló szerek, a hajtógázzal töltött palackot kivéve,

1.5. olló kivételével körömápolási eszközök,

1.6. ruha és cipőápoló eszközök,

1.7. olló kivételével varrókészlet,

1.8. legfeljebb 70x100 cm-es törülköző, zsebkendő,

1.9. nem hajtógáz üzemű borotvahab, eldobható fejű vagy egyszer használatos borotva (borotválkozó felszerelés), engedéllyel villanyborotva,

1.10. vatta, tampon, egészségügyi betét,

1.11. toalettpapír,

1.12. hajápolási eszközök (hajszárító legfeljebb 1200 W teljesítményig, hajsütővas, csavarók és csipeszek, hajháló, zuhanysapka),[372]

1.13. engedélyezett egyéb tisztasági felszerelések.

2. Ruházati anyagok:

2.1. engedéllyel saját alsóruházat, lábbeli,

2.2. sportruházat,

2.3. a letartóztatottnál és az elzárásra ítéltnél saját tulajdonú alsó- és felsőruházat, lábbeli és papucs.[373]

3. Élelmiszerek, étkezési eszközök:

3.1. a bv. intézetben vásárolt vagy csomagban beküldhető élelmiszerek,

3.2. filteres tea, kávégranulátum,

3.3. folyékony halmazállapotú édesítőszer, kockacukor,

3.4. üdítőitalok, savanyúságok, kompótok üveges csomagolás kivételével,

3.5. tejtermékek, tubusos ételízesítők,

3.6. ételtartó doboz és táska,

3.7. palackfedél nyitó, konzervnyitó,

3.8. az érintésvédelmi szabványnak megfelelő vízforraló 1000 W teljesítményig,[374]

3.9. pohár, bögre.

4. Dohánytermékek és dohányterméket kiegészítő termékek:

4.1. cigaretta, szivar, szivarka,

4.2. fogyasztási dohány,

4.3. füst nélküli dohánytermék,

4.4. szipka, pipa,

4.5. gyufa, öngyújtó,

4.6. cigarettahüvely, töltő készülék, cigarettapapír, sodró készülék.

5. Írószerek, papíráruk:

5.1. levelezéshez és önképzéshez szükséges eszközök,

5.2. zseb- és kártyanaptár,

5.3. fényképek, levelek, iratok,

5.4. könyvek, folyóiratok, napilapok.

6. Egyéb használati tárgyak:

6.1. elemmel működtethető zsebrádió, fülhallgató,

6.2. engedéllyel legfeljebb 40"-43" (100-109 cm) képátló méretű televízió készülék,[375]

6.3. karóra,

6.4. tartalék elemek,

6.5. kártya, nem elektronikai társasjáték,

6.6. olló kivételével kézimunka-felszerelés,

6.7. külön engedéllyel hangszer,

6.8. bv. intézet által biztosított telefonálásra szolgáló eszköz.

7. Vallási kegytárgy és imakönyv.

8. A bv. orvos által engedélyezett gyógyszerek, gyógyászati- vagy orvosi segédeszközök, vitaminok és tápszerek.

2. melléklet a 16/2014. (XII. 19.) IM rendelethez

Az elítélt egyéni felszerelése

1. Étkezési felszerelés:

1.1. pohár,

1.2. rendszeresített evőeszközök,

1.3. törlőkendő,

1.4. evőcsésze (csajka), kivéve éttermi étkeztetéskor.

2. Formaruházat:

2.1. sapka,

2.2. felsőruházat,

2.3. fehérnemű, alsónemű,

2.4. lábbeli.

3. Munkaruha és egyéni védőeszköz

4. Ágynemű és ágyfelszerelés:

4.1. takaró és takaróhuzat,

4.2. párna és párnahuzat,

4.3. matrac és matrachuzat,

4.4. lepedő.

5. Törülköző

3. melléklet a 16/2014. (XII. 19.) IM rendelethez

A zárka és a lakóhelyiség berendezései, felszerelési tárgyai

1. Személyenként:

1.1. fekhely,

1.2. ülőke,

1.3. szekrény,

1.4. lavór.

2. Közös használatra:

2.1. asztal,

2.2. hulladéktároló edény,

2.3. hamutartó,

2.4. tükör,

2.5. takarító eszközök.

4. melléklet a 16/2014. (XII. 19.) IM rendelethez

A fegyelmi zárka berendezése, felszerelése és az elítéltnél tartható tárgyak

1. Állandó berendezési és felszerelési tárgyak:

1.1. rögzített kemény fekhely,

1.2. rögzített ülőke,

1.3. hulladéktároló.

2. A takarodótól az ébresztőig:

2.1. takaró és takaróhuzat,

2.2. párna és párnahuzat,

2.3. matrac és matrachuzat,

2.4. lepedő.

3. Az elítélt tisztálkodási kellékei:

3.1. törülköző,

3.2. fogmosó pohár, fogkefe, fogkrém,

3.3. szappan,

3.4. fésű,

3.5. borotválkozási felszerelés,

3.6. toalettpapír, nőknek egészségügyi vatta, tampon, egészségügyi betét.

4. Műanyag pohár, műanyag evőeszköz, törlőkendő.

5. Vallási kegytárgy és imakönyv.

5. melléklet a 16/2014. (XII. 19.) IM rendelethez[376]

6. melléklet a 16/2014. (XII. 19.) IM rendelethez

7. melléklet a 16/2014. (XII. 19.) IM rendelethez

Letéti pénzzel nem rendelkező elítélt részére a bv. intézet által biztosított alapvető tisztálkodási és felszerelési cikkek[377]

1. szappan,

2. fogkefe, fogkrém, fogmosó pohár,

3. igény szerint fésű,

4. toalettpapír,

5. nők részére egészségügyi vatta, tampon, egészségügyi betét,

6. borotválkozási felszerelés,

7. sampon.

8. melléklet a 16/2014. (XII. 19.) IM rendelethez[378]

9. melléklet a 16/2014. (XII. 19.) IM rendelethez[379]

Az elítélt által térítési díj ellenében igénybe vehető többletszolgáltatások

1. A kondicionáló terem használata,

2. a bv. intézet által biztosított hűtőszekrény használata,

3. a bv. intézet által biztosított vízmelegítő használata,

4. fénymásolat készítése és

5. nyomtatás.