A Nyíregyházi Törvényszék P.21008/2010/10. számú határozata kártérítés tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 45. §, 70/A. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 75. §, 78. §, 164. §, 219. §, 229. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 365. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 63. §, 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 2. §] Bíró: Ungvári István

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

Nyíregyháza

3.P.21.008/2010/10.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A megyei bíróság a személyesen eljáró felperesnek - az OIT Hivatala Jogi Képviseleti Főosztály - ügyintéző dr. Poronyi Györgyi - által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetésére kötelezés iránt indított perében a 2010. szeptember 29. napján tartott tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

Ítéletet

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 30 000 (Harmincezer) Ft perköltséget.

Megállapítja, hogy a feljegyzett eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet írásban 5 (öt) példányban a Debreceni Ítélőtáblához címezve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósághoz kell benyújtani.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél jogi képviselete kötelező, a jogi képviselő nélkül tett nyilatkozat hatálytalan.

A Debreceni Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

· a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

· a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

· a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

· a felek ezt kérték;

· megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Indokolás:

I.

A megyei bíróság a felek nyilatkozatai, az általuk becsatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes az alperesi bírósághoz 2009. július 14. napján - P.21.959/2009. szám alatt lajstromozva - keresetet nyújtott be a városi bíróságon 10.P.21.967/2006. és 10.P.23.605/2007. számú perben, illetve az alperesnél 2.Pf.21.667/2007. és 2.Pf.22.418/2008. számú perben a bíróság által elkövetett jogsértések és egyoldalú eljárások miatt.

Kérte a jogsértés megállapítását, az okozott kár megtérítését és a Pp. 2. § (3) bekezdése alapján méltányos elégtétel megítélését.

Érvelése szerint a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése nagyobb lelki megterhelést jelent, az egészséget veszélyezteti, amiért méltányos elégtétel jár.

Az alperes kizártságára tekintettel a Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a jogvita elbírálására a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságot jelölte ki (Pkk.I.20.659/2009/2. sorszámú végzésével).

A bíróság többszöri hiánypótlási felhívására bejelentette, hogy kártérítési igényét a már megjelölt perekben elkövetett jogsértésekre tekintettel - személyiségi jogai megsértése -, alapozza, mert az eljárt bíróságok megsértették az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt igazságos, és a Pp. 2. § (1) bekezdésében lévő és a Strasbourgi Egyezményben vállalt tisztességes eljáráshoz való jogot. Megsértették az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, mert az egyenlő bánásmód és elbírálás számára nem volt biztosítva.

Méltányos elégtétel címén (Pp. 2. § (3) bekezdése) 500 000 Ft, míg vagyoni kártérítés címén 92 400 Ft és a költségvetési törvényben meghatározott kamat megfizetésére kötelezését kérte az alperesnek.

Kártérítési igénye ténybeli alapját abban jelölte meg, hogy jogszabállyal ellentétes, és eltúlzott, a bíróság által alpereseknek megítélt ügyvédi költség, mert a pertárgy érték csak 134 340 Ft volt, ennek alapján 10 000 Ft lehetett volna az I. fokú eljárásban megítélhető összeg. A II. fokú eljárásban ennek 50 %-a, tehát 5000 Ft, a megismételt I. fokú eljárásban legfeljebb 50 %, tehát 5000 Ft, ugyanakkor az I. fokú eljárásban egy tárgyaláson való megjelenés alapján 48 000 Ft-ot ítélt meg az alpereseknek, és az alperes képviselője nemcsak ezen tárgyalás miatt jött aznap M-ra.

Megkérdőjelezte, hogy az ügyvédjelölt megjelenése alapján is díjat állapítottak meg.

Az I. és II. rendű alpereseket nem külön kellett képviselnie a jogi képviselőnek, így felezni kellett volna az ügyvédi költséget.

A bíróság munkadíj tekintetében indokolási kötelezettségének sem tett eleget.

A hatályon kívül helyezés miatt folytatódó eljárásban a megismételt I. és II. fokú eljárás költségeit is vele fizettették meg. Ez jogsértően történt, mert a hatályon kívül helyezés megállapítására az I. fokú bíróság eljárási jogszabálysértése miatt került sor.

Az általa megnyert perben a bíróság tőle eredeti okiratokat, számlát kért a költségek igazolására, míg az ellenféltől az ő kérése ellenére sem kértek számlát, elszámolást, ez az egyoldalúságot bizonyítja.

Ugyancsak egyoldalúság volt az eljáró bíróság részéről, hogy a költségmentességi kérelmet a bíróság kiküldte az alpereseknek, holott a költségmentesség nem érinti az alpereseket, így ennek indoka sem volt. Fordított felállásban az ellenérdekű fél költségmentességi kérelmét részére nem kézbesítették. A költségmentességi ügyen hozott végzést csak illetéklerovás mellett adták ki részére.