A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20775/2019/7. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 74. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 27. §, (2) bek., 2015. évi VII. törvény (Projekttörvény) 5. §] Bírók: Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota, Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.775/2019/7-II.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Tordai Csaba ügyvéd (címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a Balsai Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző ügyvéd: dr. ifj. Balsai István) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen közérdekű adat kiadása miatt indított perében - amely perbe a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző ügyvéd: dr. Lakatos Péter Tamás) által képviselt Alperesi beavatkozó neve (Alperesi beavatkozó címe) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Fővárosi Törvényszék 2019. június 13. napján kelt 25.P.20.505/2019/16. számú ítélete ellen az alperesi beavatkozó részéről 17. sorszám alatt előterjesztett és 18. sorszám alatt megindokolt fellebbezés folytán meghozta a következő:

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az adatok kiadására az elsőfokú bíróság által meghatározott körben úgy kötelezi az alperest, hogy az EPC szerződés 20.1.1., 20.1.2., 20.2.1., 20.3.1. és 20.4.1. pontjait jogosult felismerhetetlenné tenni.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya nemzetközi egyezményt kötött a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről, melyet a 2014. évi II. törvénnyel hirdettek ki (Egyezmény tv.). Közöttük egy atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról megállapodás született, amelyet a 2014. évi XXIV. törvény (Pénzügyi Kormányközi Egyezmény) hirdetett ki.

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról az Országgyűlés a 2015. évi VII. törvényt (Projekt tv.) alkotta meg.

Az MVM Paks II. Atomerőműfejlesztési Zrt. (Paks II.) és az alperesi beavatkozó, mint fővállalkozó között 2014. december 9-én több Megvalósítási Megállapodás is született:

Az Engineering, Procurement and Construction (EPC Szerződés) a jelenleg is hatályos fővállalkozási szerződés a projekt kulcsrakész megvalósítására. Az EPC Szerződés minősítését 2017. április 27. napjától a 36. cikk, az 1.2. számú melléklet, a 2.5. számú melléklet és a 4.11. számú melléklet kivételével a minősítő megszüntette.

Az NFS Contract (Fuel Szerződés) a fűtőelemek és a használt fűtőelemek szállítását és kezelését rendezi.

Az OM Contract (O&M Szerződés) szándéknyilatkozati szinten rendezi a későbbi üzemeltetés és karbantartás egyes kérdéseit. A minősítő az O&M Szerződés minősítését 2017. április 27. napjától megszüntette.

Az Addendum 2015. június 29-én jött létre, amelyben a felek a fenti Megvalósítási Megállapodások technikai hibáit javították. Az Addendum minősítését a minősítő 2017. április 27. napjától ugyancsak megszüntette.

[2] A felperes közérdekű adat kiadása iránt igényt terjesztett elő az alpereshez a Paks II. és az orosz fővállalkozó közötti EPC Szerződések, valamint az O&M Szerződés nem minősített részeinek másolatban megküldése érdekében.

Az alperes válaszában a Paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásokról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (Projekt tv.) 5. §-ára, valamint a Kormányközi Egyezmény 13. cikk (3) és (4) bekezdésében szereplő titoktartási klauzulára tekintettel, a kért adatok kiadását megtagadta.

[3] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy a felperesnek küldje meg Paks II. és az alperesi beavatkozó között 2014. december 9-én kötött EPC Szerződést, valamint az O&M Szerződést azzal, hogy abból tegye felismerhetetlenné a minősített adatokat.

Arra hivatkozott, hogy a szerződés nagyobb részének minősítése megszűnt, kérelme csak a nem minősített részekre vonatkozik. A Megvalósítási Megállapodások jogszabályban ki nem hirdetett, magánjogi jogalanyok között kötött polgári jogi szerződések, az abban szereplő titoktartási klauzulák nem képezik akadályát az adatigénylés teljesítésének.

[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy az alperes adatkezelő és a kért adatok közérdekű adatok. Hivatkozott azonban arra, hogy a kért adatok harmadik személyek üzleti titkát képezik. Előadta, hogy a kért adatok minősítése a bizottsági eljárások előrehaladtával változott, táblázatot csatolt, melyben részletesen megjelölte, hogy az egyes szerződéses rendelkezéseket mikor, milyen TÜK iktatószám alatt minősítették, illetve mikor szüntették meg az okiratok minősítését.

[5] A perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó fővállalkozó a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Magyar Állam nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt a Megvalósítási Megállapodások bizalmas kezelésére és arra, hogy a Megvalósítási Megállapodások bizalmas adatait nem hozza nyilvánosságra, az adat kiadásával ezt a nemzetközi jogi kötelezettségét megszegi. A Megvalósítási Megállapodások bizalmas kezelését előíró, a 13. cikk 3. pontjába foglalt nemzetközi jogi kötelezettség nem azonos az üzleti titok vagy a minősített adat védelmének rendszerével. A Kormányközi Egyezmény ugyanis egy külön rendszert hozott létre a Megvalósítási Megállapodások bizalmas információinak védelmére, amely további szabályokat állapít meg a "Bizalmas" információk tekintetében.

Hivatkozott a Projekt törvény 5. §-ra és az információszabadságról és a személyes adatok védelméről szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 27. § (3) bekezdés második fordulatára is, amely alapján a külügyi kapcsolatokra tekintettel korlátozható a közérdekű adatok nyilvánossága. A Kormányközi Egyezmény 13. cikk 3. pontját álláspontja szerint úgy kell értelmezni, hogy az korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát, a Megvalósítási Megállapodások közzétételét a külügyi kapcsolatokra tekintettel.

Hivatkozott továbbá arra is, hogy a felperes által megismerni kívánt adatok részben a saját, részben a Roszatom üzleti titkát képező adatokat tartalmaznak.

[6] Az elsőfokú bíróság a 29.P.22.964/2017/32. sorszámú ítéletében kötelezte az alperest, hogy 45 napon belül adja ki a felperes részére másolatban az Engineering, Procurement and Construction (EPC) Contract Construction of Paks II. Nuclear Power Plant Units 5 and 6, Hungary (EPC Szerződés) elnevezésű az MVM Paks II. Atomerőműfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a ... között 2014. december 9. napján létrejött szerződést és 2015. június 29-én létrejött Addendum-ot oly módon, hogy az alperes abból törölje, vagy tegye felismerhetetlenné az EPC Szerződés teljes, minősített adatot nem tartalmazó - az eredeti, nem módosított szöveg szerint értelmezett - 7-9., a 11-14., a 16., 23., 25., 26., 28.5.-28.13., 29., 31-33., 34.3.-34.5., 35. pontjaiban, az Addendum 24-26., 28-33., 37-41., 44-46., 49-54., 59-62., 67. pontjaiban foglalt rendelkezéseket és az okiraton található aláírásokat, továbbá adja ki az EPC Szerződés 4.5/1-4.5/4. számú mellékleteit.