A Szegedi Ítélőtábla Pf.20459/2013/23. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 141. §, 235. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 324. §, 325. §, 349. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 45. §] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella
éííööáóá
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA
Pf.I.20.459/2013/23.szám
A Szegedi Ítélőtábla a pártfogó ügyvéd neve (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos I. rendű és II.rendű felperes neve ugyanottani lakos II. rendű felpereseknek - a (jogtanácsos neve) jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű I. rendű, II.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű II. rendű, a személyesen eljáró III.rendű alperes neve (címe) szám alatti lakos III. rendű, a (jogtanácsos neve) jogtanácsos által képviselt IV.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű IV. rendű és az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya által képviselt V.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű V. rendű alperesek ellen kártérítés iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék 2008. március 31. napján kelt 16.P.20.326/2008/5. számú ítélete ellen az I. és II. rendű felperesek részéről 9. és 19. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő
Í T É L E T E T :
Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.
Kötelezi az I-II. rendű felpereseket, 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az I., IV. és V. rendű alperesnek személyenként 100.000,- (Egyszázezer) forint másodfokú eljárási költséget.
A le nem rótt 719.500,- (Hétszáztizenkilencezer-ötszáz) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
I N D O K O L Á S :
A (helység 1 neve), (utca, házszám) szám alatti önkormányzati tulajdonú ingatlanban négy bérlakás és három nem lakás céljára szolgáló bérlemény található. A földszint 1. szám alatti lakásra a felperesek 1992. november 17-én bérleti szerződést kötöttek.
- 2 -
(helység 1 neve) Megyei Jogú Város Közgyűlése a ... Kgy. határozatával a perbeli ingatlant kijelölte eladásra azzal, hogy "abból további intézkedésig csak egy darab üres lakás adható el". Utasította a polgármestert, hogy az értékesítéshez szükséges tevékenységet a polgármesteri hivatalon keresztül végezze el az érvényes jogszabályoknak megfelelően, az előírt határidő folyamatos.
A határozat meghozatalakor a perbeli épületben a földszint 4. szám alatti lakásingatlan volt üres, melyet a felperesek 1993. december 16. napján kelt adásvételi szerződéssel vásároltak meg. A szerződés szerint a közös tulajdonból a vevőket megillető rész pontos meghatározása a későbbiek során - társasház alapító okirattal - történik.
A földhivatal 1994. február 8. napján kelt határozatával a (helység 1 neve), (utca, házszám) szám alatti ingatlan egészére bejegyezte a felperesek tulajdonjogát egymás közti 1/2-1/2 arányban, majd határozatát 1994. december 1. napján visszavonta, és széljegy fenntartása mellett elrendelte az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását. Döntését azzal indokolta, hogy a korábbi bejegyzést a felperesek javára az általuk megkötött adásvételi szerződéstől eltérő tartalommal foganatosította, és tévesen törölte a meg nem vásárolt részekre az önkormányzat tulajdonjogát. A másodfokú közigazgatási hatóság helybenhagyta az elsőfokú földhivatali határozatot azzal a hiánypótlásra felhívással, hogy csatolják a társasházalapító okiratot és az ennek megfelelően kiegészített adásvételi szerződést, amely a közös tulajdonú részekből megszerzett eszmei hányadot is bejegyzésre alkalmas módon rögzíti. Erre figyelemmel új eljárás lefolytatását rendelte el az adásvételi szerződés megfelelő kiegészítésére.
Az eljárásban a II. rendű alperes az 1995. február 27-én készült társasház tulajdont alapító okiratot március 27-én csatolta, melynek alapján 1995. július 11-én került sor a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére.
A felperesek az elsőfokú határozattal szemben fellebbezést terjesztettek elő kérve annak megsemmisítését jogszabálysértésre hivatkozással. Álláspontjuk az volt, az alapító okirat jogszabályba ütközik. Mivel az ennek megfelelő záradékkal ellátott szerződést a felperesek nem írták alá, tulajdonjoguk bejegyzésére a megvásárolt lakás vonatkozásában nem került sor. A földhivatal a lakásra - 946/10000 tulajdoni arányban - az I. rendű alperes tulajdonjogát jegyezte vissza.
A felperesek időközben ezzel összefüggésben a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási rendezése iránt kereseti kérelmet terjesztettek elő a II. rendű alperessel szemben a (helység 1 neve)-i Városi Bíróság előtt. Keresetüket a bíróság 1996. február 8. napján kelt 3.P.20.951/1995/10. számú ítéletével - melyet a (megye 1 neve) Megyei Bíróság 1996. június 27-én kelt 3.Pf.20.566/1996/2. számú ítéletével helybenhagyott - elutasította. A Legfelsőbb Bíróság 1996. november 20-án született Pfv.I.23.234/1996/3. sorszámú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Indokolása szerint az adásvételi szerződés a megkötésének időpontjában üresen álló 4. számú lakásra vonatkozott, a közös tulajdonból a párhuzamosan készülő alapító okirat szerint meghatározandó résszel együtt, emiatt az ingatlan egészére a felperesek javára tulajdonjog nem volt bejegyezhető, ezért helyesen járt el a földhivatal, amikor a téves határozat alapján eszközölt bejegyzést törölte. Utalt ugyanakkor arra, hogy a felperesek ezzel érdeksérelmet nem szenvedtek, mivel az
- 3 -
Pf.I.20.459/2013/23.
elkészített alapító okiratnak megfelelően szerződésük kiegészíthető, és az ingatlan-nyilvántartási állapot így már a tényleges szerződési akaratnak megfelelően rendezhető.
A záradékkal ellátott szerződést a felperesek nem írták alá.
A megismételt földhivatali eljárásban a másodfokú közigazgatási szerv 1997. június 16-án kelt 30.085-5/1997. számú határozatával a társasháztulajdon bejegyzéséről és az önkormányzat tulajdonjogának feltüntetéséről rendelkező elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolása szerint a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban a szerződő felek rendelkeztek úgy, hogy a társasházzá alakuló ingatlanban lévő földszint 4. számmal jelzett lakásra és az alapító okiratban meghatározásra kerülő, a közös tulajdoni részekből a vevőket megillető eszmei hányadra kötnek szerződést. Miután a társasháztulajdonná alakítás megtörtént, az erre vonatkozó okiratot a II. rendű alperes csatolta, amely nem szenved nyilvánvaló alaki, tartalmi érvénytelenségben, az elsőfokú közigazgatási szerv jogszerűen járt el a bejegyzéssel.
A felperesek a határozattal szemben keresetet terjesztettek elő annak hatályon kívül helyezése érdekében arra hivatkozással, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okirat nem tartalmazza a társasháztulajdon alapítására vonatkozó megegyezést. A (helység 2 neve)-i Városi Bíróság 1998. február 19-én kelt 8.P.23.810/1997/16. sorszámú ítéletével a keresetet elutasította. A fellebbezés kapcsán eljárt - kijelölt - (megye 2 neve)-i Bíróság az eljárás szünetelését követően 2000. március 21-én kelt 3.Pf.20.273/2000/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!