A Kúria Bfv.967/2015/9. számú precedensképes határozata emberölés bűntette (ELŐRE KITERVELTEN, NYERESÉGVÁGYBÓL, TÖBB EMBEREN elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 114. §, 373. §, 416. §] Bírók: Katona Sándor, Kiss Sándor, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben jogerős bírósági határozat megállapítja, hogy a terheltnek a magyar az anyanyelve, és ekként tolmács igénybevétele nem illeti meg, a tolmács közreműködésének hiányára alapított felülvizsgálati indítvány alaptalan.

Kapcsolódó határozatok:

Ráckevei Járásbíróság B.90/2008/7., Budapest Környéki Törvényszék B.131/2011/115., Fővárosi Ítélőtábla Bf.250/2013/103., *Kúria Bfv.967/2015/9.*, Kúria Bfv.865/2016/8., Kúria Bfv.493/2022/9.

***********

KÚRIA

Bfv.II.967/2015/9.szám

A Kúria Budapesten, a 2016. év január hó 14. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az előre kitervelten, nyereségvágyból, részben aljas indokból több emberen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a Budapest Környéki Törvényszék 24.B.131/2011/115. számú és a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 2.Bf.250/2013/103. számú ítéletét I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Budapest Környéki Törvényszék a 2012. szeptember 7. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 24.B.131/2011/115. számú ítéletével nyolc terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálati indítvánnyal érintett I. rendű terhelt-et bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében [1978. évi IV. törvény - a továbbiakban korábbi Btk. - 166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a), b), c) és f) pont], lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében [korábbi Btk. 263/A. § (1) bekezdés a) pont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett rablás bűntettében [korábbi Btk. 321. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont], 4 rendbeli társtettesként elkövetett rablás bűntettében [korábbi Btk. 321. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont], társtettesként elkövetett lopás vétségében [korábbi Btk. 316. § (1) bekezdés, (2) bekezdés I. fordulat] és súlyos testi sértés bűntettének kísérletében [korábbi Btk. 170. § (1) bekezdés, (2) bekezdés], amiért őt mint bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre és Magyarország területéről végleges hatállyal kiutasításra ítélte. Az életfogytig tartó fegyházbüntetésből a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta. Elrendelte a Ráckevei Városi Bíróság 10.B.90/2008/7. számú ítéletével kiszabott 2 évi börtönbüntetés végrehajtását. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, kötelezte a terheltet kártérítés és járulékai, valamint bűnügyi költség megfizetésére.

A törvényszék ítélete ellen I. rendű terhelt által enyhítésért, a védője által elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a 2015. február 3. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 2.Bf.250/2013/103. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet I. rendű terhelt tekintetében részben megváltoztatta. A terhelt cselekményeit emberölés bűntettének [2012. évi C. törvény - a továbbiakban Btk. - 160. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a), b), c), f) pont], lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettének [Btk. 325. § (1) bekezdés a) pont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett rablás bűntettének [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a), c), d) pont és (4) bekezdés b) pont], társtettesként elkövetett rablás bűntettének [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a), c), d) pont], társtettesként elkövetett lopás bűntettének [Btk. 370. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba), bb) pont, (3) bekezdés b), ba) pont] és testi sértés bűntette kísérletének [Btk. 164. § (1) és (3) bekezdés] minősítette. A bűnszervezetben elkövetésre utalást és a Ráckevei Városi Bíróság 10.B.90/2008/7. számú ítéletével kiszabott 2 év börtönbüntetés végrehajtásának elrendelésére vonatkozó rendelkezést mellőzte. Módosította az elsőfokú ítélet bűnjelekkel, kártérítés megfizetésére és bűnügyi költség megfizetésére kötelezéssel kapcsolatos rendelkezéseit, egyebekben viszont az elsőfokú ítéletet I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indítványában a terhelt a jogerős ítélettel szemben egyetlen kivétellel eljárásjogi kifogásokat fogalmazott meg.

E körben a terhelt sérelmezte, hogy a másodfokú eljárásban korlátozták a védekezésben, a másodfokú tanács elnöke törvénytelenül járt el vele szemben. Kifogásolta, hogy elutasították új védő kirendelésére és tolmács igénybevételére irányuló kérelmét, két esetben pedig a tárgyalóteremből kivezettették, majd a 2015. február 3-i tárgyalási határnapra a bv. intézet már előállítót sem kapott. Észrevételezte, hogy a 2014. április 26-ára szóló idézés kapcsán előállítását nem kérte, védője levélbeli tájékoztatása szerint 2014. április 27-én társai meghallgatására sor került, erről az időpontról viszont ő értesítést nem kapott. Állítása szerint a másodfokú tanács elnöke vele szemben nemzetisége miatt elfogult volt, sértegette. Sérelmezte kirendelt védője közreműködését, aki álláspontja szerint tevékenységét nem megfelelően végezte. Ugyancsak kifogásokat fogalmazott meg egyes nyomozati cselekményekkel kapcsolatban is.

Anyagi jogi kifogást fogalmazott meg a terhelt akkor, amikor sérelmezte, hogy társai tekintetében a másodfokú bíróság mellőzte a bűnszervezetben elkövetés megállapítását, az ő esetében viszont ez változatlan maradt. Ehhez kapcsolódóan kifogásolta a büntetése mértékét és kérte még egy "második esély" biztosítását.

A Legfőbb Ügyészség BF.1172/2015. számú átiratában I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak jelölte meg, és indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot a terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.

A Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtettek szerint a terhelt anyagi jogi kifogása tévedésen, a jogerős ítélet e körbeni félreértésén alapuló. A büntetés mértékének vitatása ekként a törvényben kizárt.

Az eljárásjogi kifogások kapcsán a Legfőbb Ügyészség kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítványban megjelölt eljárási szabálysértések alapján még perrendszerű megállapításuk esetén is kizárt a felülvizsgálat, mivel azok nem a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt, és ekként felülvizsgálatot megalapozó körbe tartozóak.

A Legfőbb Ügyészség jelezte, hogy hivatalból vizsgálandó ún. feltétlen eljárási szabálysértést sem észlelt.

I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a Be. 424. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 423. § (4) és (5) bekezdése értelmében a terhelt felülvizsgálati indítványában megjelölt okokból, valamint a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt eljárásjogi okokból bírálta felül e terhelt tekintetében a támadott határozatot. Felülbírálata során - a Legfőbb Ügyészség álláspontjával egyezően - az indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.