A Legfelsőbb Bíróság Bfv.699/2009/4. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 180. §, 280. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 420. §] Bírók: Csere Katalin, Katona Sándor, Kiss Sándor

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék Bf.101/2009/6., Békési Járásbíróság B.17/2009/8., *Kúria Bfv.699/2009/4.* (BH+ 2010.11.474)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.699/2009/4.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év november hó 12. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A becsületsértés vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Békési Városi Bíróság 1.B.17/2009/8. számú ítéletét és a Békés Megyei Bíróság 2.Bf.101/2009/6. számú végzését megváltoztatja, a terheltet az ellene becsületsértés vétsége (Btk. 180. § (1) bekezdés a) és b) pont) miatt emelt vád alól felmenti.

A terhelt által a magánvádlónak, valamint a magánvádló jogi képviselőjének bűnügyi költségként megfizetett összeget a fizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terhelt részére visszatéríteni rendeli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Békési Városi Bíróság 2009. év március hó 10. napján kihirdetett 1.B.17/2009/8. számú ítéletében a terhelt bűnösségét becsületsértés vétségében (Btk. 180. § (1) bekezdés a) és b) pont) állapította meg és ezért őt megrovásban részesítette.

Az ítéletben rögzített tényállás szerint a magánvádló országgyűlési képviselő, valamint a városi önkormányzat képviselőtestületének tagja, továbbá a képviselőtestületen belül a egy pártfrakcióvezetője.

A városháza nagytermében a városi önkormányzat képviselőtestülete nyilvános ülést tartott, amelyen a képviselőtestületi tagok közül huszonketten vettek részt. Ezenkívül nagyszámú meghívott személy és hallgatóság is jelen volt, továbbá a sajtó is képviseltette magát. A magánvádló határozati javaslatot nyújtott be az iránt, hogy a város polgármestere a Jobbik orosházi szervezete vezetőjétől átvett Árpád-sávos zászlót adja vissza e szervezetnek. A magánvádló határozati javaslata kapcsán a képviselőtestület nyilvános ülésén felszólalt a terhelt is a következők szerint: "Polgármester Úr! Kedves Jelenlevők! Szinte szégyellem magam, hogy ilyen kortársaim vannak ma. Szégyelljük nemzeti címerünket. A nemzeti címerünkben ősidők óta benne van az Árpád-sávos zászló. Nem kell egy félművelt, analfabéta képviselő hisztériáját átvenni. Valamennyi általános iskolában, minden tanteremben ott van a magyar címerünk. Én nem szégyellem, büszke vagyok, magyar vagyok. Azt szégyellem, hogy ilyen képviselőtársam van, mint a 'magánvádló'."

A sajtó nyilvános ülésen jelen levő tudósítója a helyi hetilap hírt adott a feljelentett felszólalásában a Zászló, pláza, Főtér című cikkben, idézve a terhelt felszólalásából, a magánvádló becsületének csorbítására alkalmas "félművelt" és "analfabéta" kifejezéseket is.

A városi bíróság döntése jogi indokolása körében kifejtette, hogy a becsületsértés vétsége a Btk. 180. § (1) bekezdése értelmében megvalósul, ha a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatása teljesítésével, közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt használt kifejezés vagy a rágalmazás körébe nem tartozó egyéb cselekmény a sértett becsületének csorbítására alkalmas. Kimutatta, hogy a terhelt által az adott körülmények között használt "félművelt", illetve "analfabéta" kifejezések e kritériumoknak megfelelnek, ugyanakkor használatuk értékítéletet kifejező véleménynyilvánításnak nem tekinthető, a becsületcsorbító, sértő, megalázó kifejezések körébe sorolandók, ezért használatuk jogellenessége megállapítható. A terhelt cselekményét nagy nyilvánosság előtt követte el, ezért az a Btk. 180. § (1) bekezdés a) és b) pontjába illeszkedik.

A terhelt és védője fellebbezése alapján eljárva a Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.

A megyei bíróság a városi bíróság ítéletének tényállását kiegészítette azzal, hogy a magánvádló hatályos magánindítványt terjesztett elő a terhelttel szemben.

Az elsőfokú ítélet helybenhagyásának indokolása körében a megyei bíróság maradéktalanul azonosult a városi bíróság jogi álláspontjával. Indokai a városi bíróság indokolásához csatlakozóak voltak, kiemelve, hogy az Árpád-sávos zászló adott szituációbani megítélése kérdésében a bíróság nem vállalhat döntőbírói szerepet, az kompetenciáján kívül esik.

II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt és védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Bár a védő indítványában annak jogszabályi alapját nem hívta fel, az értelemszerűen a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja, mivel az indítványban kifejtettek szerint a terhelt által használt kifejezések nem voltak alkalmasak a becsület csorbítására, ekként a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. Fellebbezési hivatkozásával egyezően a védő sérelmezte a kellő részletességű tényállás megállapításának hiányát, ugyanakkor a hiányos tényállásból vont jogi következtetést kirívóan okszerűtlennek tartotta. Indítványozta a terhelt felmentését vagy a tényállás kiegészítésének szükségessége esetén új eljárás lefolytatásának elrendelését.

Álláspontja indokolása körében a védő kifejtette, hogy a tényállást annyiban tartja hiányosnak, hogy az nem rögzíti az önkormányzati testületi ülésen kialakult politikai vita részleteit, nem foglal állást a magánvádló által a testületi ülésen az Árpád-sávos zászlóval kapcsolatban kifejtettek felől, ekként a terhelti kifejezéseket a bíróság összefüggésükből kiragadva vizsgálta. A védő indítványában ezt követően részletezi a terheltnek az Árpád-sávos zászló megítélésével, illetve a terheltnek a magánvádló testületi ülésen történt felszólalásával kapcsolatos álláspontját, majd kifejti, hogy álláspontja szerint a terhelt a tényállással érintett ügyben a véleményét mondta el, márpedig a véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethető. A terhelti kijelentéseket értékítéletnek jelöli meg és idézi az erre vonatkozó alkotmánybírósági megállapításokat. A kifejezések etimológiáját is vizsgálva, arra az álláspontra helyezkedik, hogy a terhelt által használt kifejezések nem becsmérlő, szidalmazó jelentéstartalmúak voltak. Hivatkozik a védő a mai magyar közállapotokra és közbeszédre és nem tartja helyénvalónak a bíróság azon megállapítását, hogy a terhelt minden alapot nélkülözően megsérteni kívánta a magánvádlót. Ugyancsak fellebbezési érvelésével egyezően hivatkozik a személyiségi jogi védelemmel és a becsületvédelemmel kapcsolatban kialakult ítélkezési gyakorlatra.

A magánvádló jogi képviselője a felülvizsgálati indítványra tett írásbeli észrevételében a jogerős határozatok hatályban tartását indítványozta, költségei megtérítése mellett. Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítvány egyrészt a tényállást támadja, amit az eljárási törvény nem tesz lehetővé, másrészről viszont az első- és másodfokú bíróság jogi álláspontja maradéktalanul helytálló abban a tekintetben, hogy a terhelt által használt kifejezések túllépnek a véleménynyilvánítással kapcsolatos alkotmányos jogok gyakorlásán és így azok a terhelt büntetőjogi felelősségét megalapozzák.