A Kúria Bfv.598/2018/8. számú precedensképes határozata költségvetési csalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 649. §, 662. §] Bírók: Domonyai Alexa, Mészár Róza, Vaskuti András

KÚRIA

Bfv.I.598/2018/8. szám

A Kúria Budapesten, a 2018. év október hó 2. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Törvényszék 16.B.554/2014/168/I. számú és a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.37/2016/16. számú ítéletét I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Kaposvári Törvényszék a 2015. május 9-én kihirdetett 16.B.554/2014/168/I. számú ítéletében az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (5) bekezdés b) pont], 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §), 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettében [Btk. 403. § (1) bekezdés b) pont].

Ezért halmazati büntetésül hat év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte, négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetése foglalkozástól. Rendelkezett arról, hogy a terhelt a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, a szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította, rendelkezett a bűnjelekről, a zár alá vételről, valamint a bűnügyi költségről.

A Pécsi Ítélőtábla a 2017. szeptember 29-én meghozott Bf.II.37/2016/16. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét I. rendű terheltre vonatkozó részében megváltoztatta, a terhelt vagyona tekintetében elrendelt zár alá vétel feloldására vonatkozó rendelkezést mellőzte, továbbá a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezéseket helyesbítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen az I. rendű terhelt védője az 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva - tényelegesen azonban a törvényhely a) pontjára is alapított - felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, mely szerint védence bűnösségének megállapítására a 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében, illetve a 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettében a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, továbbá a kiszabott büntetés eltúlzott és törvénysértő.

Álláspontja szerint a Btk. 345. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználása vétségének elkövetési magatartása a költségvetési csalás bűntettének elkövetési magatartásával a cél-eszköz viszonyában áll, ezért halmazatuk csupán látszólagos, a hamis magánokirat felhasználása beleolvad a költségvetési csalás bűntettébe, mivel a valótlan tartalmú számláknak a felhasználása a kedvezőbb adózási pozíció elérését célozták mindkét gazdasági társaságnál, és ennek következtében állt be az adóhatóság megtévesztésével a vagyoni hátrány a költségvetésben.

Az indítványozó a Btk. 403. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző számvitel rendje megsértésének bűntette kapcsán pedig arra hivatkozott, hogy a szakértői vélemény szerint a védence által képviselt gazdasági társaságok vagyoni helyzetének áttekintésére az áfa-bevallások rekonstruálásával lehetőség volt, ily módon a terhelt terhére legfeljebb a vagyoni helyzet áttekintésének megnehezítése róható; ez pedig az elbíráláskor hatályos törvény szerint nem képez önálló bűncselekményt; kizárólag a számviteli törvény rendelkezéseit sértő, a cég vagyoni helyzetének áttekintését meghiúsító magatartás büntetendő.

Emellett álláspontja szerint a kiszabott büntetés is eltúlzott.

Mindezekre tekintettel az I. rendű terhelt e bűncselekmények vádja alóli felmentésére, továbbá a büntetés enyhítésére tett indítványt.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.

Álláspontja szerint a töretlen bírói gyakorlatnak megfelelően a költségvetési csalás és a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény két külön jogtárgyat sért, ezért a bűnhalmazatuk valódi. Kifejtette, hogy miután az irányadó tényállás szerint az I. rendű terhelt az adott években az általa képviselt gazdasági társaságok könyvelésében fiktív számlákat szerepeltetett, ezáltal mindkét kft. vagyoni és jövedelmi helyzetének áttekintését meghiúsította, ezért e cselekmény minősítése is törvényes, mint ahogy az alkalmazott joghátrány is.

Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn (BF.621/2018/1. szám).

A felülvizsgálati indítvány alaptalan.

A jogerős ügydöntő határozat meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény hatálya alatt került sor.

2018. július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban Be.).

A Be. 868. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha ezt a törvény másként nem szabályozza. A felülvizsgálati eljárásra ilyen eltérő szabály a Be. nem tartalmaz, ezért a Kúria e törvény alapján járt el.