A Kúria Bfv.203/2015/6. számú precedensképes határozata hűtlen kezelés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 6. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 217. §, 373. §, 416. §, 420. §, 423. §, 424. §, 426. §] Bírók: Jávori Tünde, Katona Sándor, Szathmáry Béla

A határozat elvi tartalma:

Felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényállás, illetve a bíróság mérlegelésének helyességének, a bizonyítékok mikénti mérlegelését vitatása, azok átértékelését célzó, és mindezeken keresztül a bűnösség megállapításának támadása kizárt. Az indokolási kötelezettség megsértésére való hivatkozás nem teremt alapot a bizonyítékok mikénti mérlegelésének támadására. A nyomozás során megvalósult eljárási szabálysértés a vád törvényességét nem érinti. A hűtlen kezelés elkövetése során a vagyonkezelői kötelezettség teljesítése folyamatos vagyonkezelést, gazdálkodást jelentő tevékenységek sorozatából áll, megítélése pedig összességében, a gazdálkodás folyamatában, az egyes részcselekmények nem külön-külön, egymástól elszigetelten, hanem összhatásukban ítélendők meg. Ebből következően az egyes részcselekmények nem a folytatólagosság egysége körében kapcsolódhatnak egymáshoz, hanem - függetlenül az egyes részcselekmények anyagi kihatása összegszerűségétől - természetes egységet alkotnak.

***********

KÚRIA

Bfv.II.203/2015/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év május hó 28. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A hűtlen kezelés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 8.B.XX.1924/2010/63. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 23.Bf.XX.6317/2014/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a 2013. december 12. napján kihirdetett 8.B.XX.1924/2010/63. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 376. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettében. Ezért őt 1 évi, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte azzal, hogy végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság 4.428.767 Ft összegű tőke és kamatai kártérítés címén történő megfizetésére kötelezte a terheltet a magánfél javára, az ezt meghaladó polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, és rendelkezett a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről.

A vádlott és a védő fellebbezése folytán másodfokú bíróságként eljárt Fővárosi Törvényszék 2014. október 2-án jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. A vádlott által elkövetett bűncselekményt folytatólagosan elkövetettnek minősítette, a büntetését szabadságvesztésként megnevezve annak tartamát 4 hónapra, a felfüggesztés próbaidejét 1 évre mérsékelte. Pontosította a magánfél megnevezését, a terhelt lefoglalt két személygépkocsijára elrendelt zár alá vételt fenntartotta. Pontosította a terhelt által megfizetendő bűnügyi költség összegét, annak egy része megfizetése alól a terheltet mentesítette, pontosította a terhelt személyi azonosító okmányának számát, az elsőfokú ítélet kihirdetésének idejét, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás szerint a terhelt egy Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke volt 2006. július 29. és 2008. október 16. napja között, aki feladatát megbízási szerződés alapján látta el. Feladatkörét a megbízási szerződés, a megbízás megkötésekor hatályos 1992. évi I. tv. és a lakásszövetkezet Alapszabálya határozta meg. Ezek alapján kötelezettséget 100.000 Ft fölötti összegre legalább egy felügyelő bizottsági tag ellenjegyzésével, 1.000.000 Ft összeg fölött közgyűlési felhatalmazással vállalhatott. Megbízási jogviszonya megszűntével köteles volt írásban pénzügyi elszámolást készíteni, átadni a szövetkezet dokumentumait, bizonylatait. A terhelt a kötelezettségeit megszegve a Lakásfenntartó Szövetkezetnek 4.428.767 Ft vagyoni hátrányt okozott, mely nem térült meg.

Az A-I.) pont szerint 2006. augusztus 8. napján közgyűlési döntés nélkül felbontott egy tetőszigetelési munkára már megkötött szerződést és ugyancsak közgyűlési határozat nélkül 2006. augusztus 23. napján a tetőszigetelési munkálatokra szerződést kötött az Sz. Kft-vel, mely cégnek 2006. április 10. napjáig résztulajdonosa is volt. A megkötött szerződés előnytelen volt a lakásszövetkezet számára, mert aránytalanul magas árakat tartalmazott, az elvégzett munkák pedig nem mindenben feleltek meg a funkcionális követelményeknek és az előírásoknak. A szerződés alapján többletmunka elszámolására nem volt lehetőség, a kazántető felújítása pedig nem volt elszámolható, mert felújítás vagy javítás nem készült. A szerződés bruttó értéke 13.553.311 Ft volt, kifizetésre ténylegesen 15.819.595 Ft került, így 2.266.284 Ft megfizetése jogtalanul történt.

Az A-II.) tényállási pont szerint az Sz. Kft. részére további 850.000 Ft-ot úgy fizetett ki a terhelt, hogy a cég számlát nem állított ki.

A B.) pont szerint a vádlott 2007. december 13-án a B. H. Kft. üzletében a lakásszövetkezet pénzéből 51.177 Ft értékben építőanyagot vásárolt és 11.000 Ft szállítási költséget fizetett ki, de a megvásárolt anyagokból 74 db Ytong téglát saját felhasználásra jogtalanul a saját ingatlanára szállíttatott és azzal ismeretlen módon rendelkezett, s ezzel összesen 32.806 Ft kárt okozott.

A C.) pont szerint a terhelt a házipénztárba befolyt 1.279.677 Ft-ot megbízásának megszűnésekor nem adott át, az ismeretlen módon és dokumentálatlanul került felhasználásra.

A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék jogi indokolása szerint az elsőfokú bíróság a kiegészített és pontosított tényállás alapján okszerűen következtetett a terhelt bűnösségére, és törvényes az elbírálás idején hatályon törvény szerinti minősítés is azzal, hogy a terhelt a hűtlen kezelés bűntettét folytatólagosan követte el. Nem értett egyet a fellebbezésben megjelenő védői okfejtéssel, mely szerint a terhelt B.) pontban írt magatartása sikkasztásként lenne értékelhető, mert a terhelt már azzal megszegte a vagyonkezelői kötelezettségét, hogy a szükségesnél indokolatlanul több építőanyagot vásárolt.

II.

A jogerős ügydöntő határozatok (alapítélet) ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott okból az ítéletek hatályon kívül helyezése és a megismételt eljárás során a terhelt felmentése érdekében.

Álláspontja szerint törvényellenesen került sor a terhelt bűnösségének megállapítására, mert vagyoni hátrányt a terhelt nem okozott.

- A bizonyítékként értékelt igazságügyi műszaki szakértői vélemény tartalma ellentétes a megállapított tényállással, mert az elfogadott szakvélemény tartalma alapján vagyoni hátrány okozása nem állapítható meg. A szakértői vélemény tartalma szerint a felújítás során a tető kiváló állapotban elkészült;