T/1919. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról
2014. évi ... törvény egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról
1. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
1. §
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"39/C. § (1) Az önkormányzat rendeletében a (2)-(3) bekezdés szerint jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára.
(2) Az adómentesség, adókedvezmény azt a vállalkozót illetheti meg, akinek vagy amelynek a 39. § (1) bekezdés, a 39/A. § vagy a 39/B. § alapján számított, vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió forintnál alacsonyabb adóalapot is meghatározhat azzal, hogy az adómentesség, adókedvezmény terjedelme és mértéke vonatkozásában a vállalkozók között egyéb tekintetben különbség nem tehető.
(3) Adókedvezmény azt a vállalkozót is megilletheti, aki vagy amely a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény szerinti alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést saját tevékenységi körében végez vagy kutatás-fejlesztési megállapodás alapján közös vagy fizetett kutatás-fejlesztési tevékenység keretében végeztet azzal, hogy az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg a kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Az adókedvezmény terjedelmének és mértékének az e bekezdés szerinti vállalkozók esetében azonosnak kell lennie."
2. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosítása
2. §
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 20. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A fővárosi közgyűlés feloszlása esetén időközi választást kell kiírni valamennyi fővárosi kerület polgármesteri tisztségére."
3. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
3. §
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 25. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megyei védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott, elnökhelyettesei a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományába tartozó tényleges állományú katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője. Tagjai az elnökön és az elnökhelyettesen kívül)
"a) a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester vagy az általa kijelölt főpolgármester-helyettes,"
4. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
4. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A megyei önkormányzat székhelyét a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében a megyeszékhely település területén határozza meg."
5. §
(1) A Mötv. 36. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet)
"e) jegyző (főjegyző), aljegyző, illetve más település polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, alkalmazottja;"
(2) A Mötv. 36. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet)
"h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének - kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve a képviselő-testület -, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;"
6. §
A Mötv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg."
7.§
A Mötv. 49. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul."
8. §
A Mötv. 55. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A fővárosi közgyűlés feloszlásának kimondásához az önkormányzati képviselők négyötödének igen szavazata, valamint a főváros lakosságszámának legalább négyötödét kitevő lakosságszámú fővárosi kerületek polgármestereinek igen szavazata szükséges."
9. §
A Mötv. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"67. § (1) A polgármester
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(2) A 42. § 2. és 7. pontjában meghatározott kérdésekről, valamint egyéb jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kinevezésről, megbízásról, választásról a fővárosi közgyűlés kizárólag a főpolgármester előterjesztése alapján dönthet."
10. §
A Mötv. 68. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A főpolgármester az (1) bekezdésben meghatározott ismételt tárgyalást, annak szabályait megfelelően alkalmazva, ugyanazon ügyben több alkalommal is kezdeményezheti. Az ismételt tárgyalás során hozott döntés akkor hajtható végre, ha az üléstől számított három napon belül a főpolgármester nem kezdeményez újabb ismételt tárgyalást."
11. §
A Mötv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A főpolgármester megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege megegyezik a miniszter központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, és vezetői illetménypótlékából álló illetményének összegével. A főpolgármester havonta az illetményének 15%-ában meghatározott költségtérítésre, valamint a minisztert jogszabály alapján megillető egyéb juttatásokra jogosult."
12. §
A Mötv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az 1500 fő és az az alatti lakosságszámú település polgármesterének, valamint az 1500 fő feletti település társadalmi megbízatású polgármesterének összeférhetetlenségére a 36. §-t kell alkalmazni."
13. §
A Mötv. 76. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alpolgármester e tisztsége megszűnik:)
"a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján;"
14. §
A Mötv. 80. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A 10000 fő vagy az alatti lakosságszámú település alpolgármestere illetményének összegét a képviselő-testület állapítja meg úgy, hogy az nem haladhatja meg a polgármester illetménye 90%-át."
15. §
Hatályát veszti a Mötv.
a) 72. § (3) bekezdése,
b) 76. § b) pontja.
5. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
16. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Nem lehet a köznevelési intézmény vezetője a köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a köznevelési intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Ha a köznevelési intézmény fenntartója a nemzetiségi önkormányzat vagy az óvoda fenntartója a települési önkormányzat, ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló képviselő-testület tagjaira. Az egyházi és magánintézmények esetében ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület tagjaira."
17. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
18. §
E törvény
a) 2. alcíme az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése,
b) 3. alcíme az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése és 54. cikk (4) bekezdése,
c) 4. alcíme az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az önkormányzati rendszer jelentős átalakuláson esett át. A Mötv. egy része 2012. január 1-jén lépett hatályba, azonban a törvény a maga teljességében az önkormányzati választások napjával lépett hatályba. Az eddigi tapasztalatok alapján indokolt a Mötv. egyes részletszabályainak módosítása a törvény végrehajthatósága érdekében.
A törvényjavaslat jelentős része a fővárosi közgyűlésre, valamint a főpolgármester jogállására állapít meg új szabályokat. Ennek oka, hogy a 2014. évi XXIII. törvény jelentős mértékben változtatta meg a fővárosi önkormányzat testületi összetételére és működésére vonatkozó szabályokat. A törvény indokolása szerint azzal, hogy a fővárosi közgyűlésbe integrálódnak a kerületi polgármesterek egy olyan demokratikus fórum jön létre, amelyben a fővárosi önkormányzás két szintjének - a kerületi szint, amelyet a kerületi polgármesterek képviselnek, illetve a fővárosi szint, amelyet a főpolgármester és a fővárosi kompenzációs listáról bekerült képviselők jelenítenek meg - érdekei szabályozottan tudnak megjelenni és e két szint egyetértésével születhetnek meg a fővárost érintő legfontosabb döntések.
Annak érdekében, hogy a fővárosi döntéshozatalban megfelelően jelenhessen meg a fővárosi önkormányzás mindkét szintje, illetve elősegítendő egyrészt a két szint közötti egyetértést, amely a fővárosi döntések meghozatalához szükséges, másrészt elősegítendő a fővárosi közgyűlés működésének még hatékonyabbá válását indokolt, hogy Budapest esetében speciális szabályok érvényesüljenek egyfelől a döntéshozatal, másfelől a fővárosi közgyűlés és a főpolgármester jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekben.
Ennek megfelelően a javaslat lehetővé tenné többek között, hogy a személyi és intézményi kérdésekről a fővárosi közgyűlés csak a főpolgármester javaslatára dönthessen. A törvényjavaslat lehetővé tenné azt is, hogy a fővárosi védelmi bizottság munkájában a főpolgármester helyett az általa kijelölt főpolgármester-helyettes vegyen részt, illetve a főpolgármester esetében speciális szabályok vonatkoznának az általa gyakorolható vétóra is. Emellett pedig a fővárosi közgyűlés feloszlására is tartalmaz egyértelműsítő szabályt a törvényjavaslat.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A módosítás annak lehetőségét teremti meg, hogy az önkormányzatok az önkormányzati adók tekintetében adókedvezmény vagy adómentesség megállapításával támogathassák helyben az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti kutatást.
A 2. §-hoz
Egyértelműsítő, technikai jellegű rendelkezés, amely értelmében a fővárosi közgyűlés feloszlása esetén a fővárosi kerületek polgármesteri tisztségeire is időközi választást kell tartani.
A 3. §-hoz
A fővárosi önkormányzat sajátos jogállasából, valamint a főpolgármester feladatköréből - tekintettel a főpolgármesterre háruló fokozott munkateherre - adódóan indokolt megteremteni annak a lehetőségét, hogy a területi védelmi bizottságban a főpolgármester helyett az általa megbízott főpolgármester-helyettes is részt vehessen.
A 4. §-hoz
A rendelkezés azt biztosítja, hogy a megyei önkormányzatok székhelye csak a megyeszékhelyen lehet, amit mindenekelőtt a megyeszékhelyek, történelmi, gazdasági és társadalmi jelentősége indokol.
A 5. §-hoz
A Mötv. jelentősen szigorította az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének szabályait. A módosítás értelmében ezt követően nem lenne összeférhetetlen ha egy polgármesteri hivatal, vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjét más településen önkormányzati képviselővé választják. Jelenleg az önkormányzati alapítású, annak tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, illetve az ilyen társaságok által alapított gazdasági társaságok legfőbb szervének sem lehetnek tagjai önkormányzati képviselők. Tekintettel arra, hogy egyes érintett gazdasági társaságoknál éppen a képviselő-testület a legfőbb szerv, ezért indokolt az összeférhetetlenség feloldása erre az esetre.
Az 6. §-hoz
Jelenleg a Mötv. a választás napjához igazodóan, attól számított 15 napon belül rendeli összehívni a képviselő-testület alakuló ülését. Tekintettel arra, hogy előfordulhat, hogy ebben a határidőben még nem születik jogerős végeredmény az elhúzódó jogorvoslatok miatt, ezért indokolt az alakuló ülés megtartását a választás jogerős végeredményéhez kötni.
A 7. §-hoz
A módosítás eljárásjogi szempontból indokolt.
A 8. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a fővárosi közgyűlés feloszlása az összes fővárosi kerületi polgármester megbízatását érinti, ezért indokolt az általánostól eltérő sokkal nagyobb arányú - négyötödös - többséghez kötni a fővárosi közgyűlés feloszlásának kimondását.
A 9. §-hoz
Mivel a gyakorlatban a legtöbb személyi döntés és az intézmények alapításával és szervezésével kapcsolatos döntések a főpolgármester javaslata alapján születnek meg, ezért indokolt ennek a gyakorlatnak a törvényi szintű rögzítése. A kizárólagos polgármesteri javaslattétel gyakorlata nem ismeretlen a Mötv. rendszerében, hiszen az alpolgármestereket is a polgármester javaslata alapján választják meg a képviselő-testületek.
A 10. §-hoz
Az Mötv. 68. § (1) bekezdése jelenleg is biztosítja a polgármester számára a "vétójogot" azokkal a képviselő-testületi döntésekkel szemben, amelyeket az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. Ezekben az esetekben a képviselő-testület a megismételt döntését minősített többséggel hozza. A fővárosi közgyűlés megújult összetétele biztosítja azt, hogy a fővárosi önkormányzás mindkét szintje, a kerületek és a főváros egésze is megfelelően képviselve legyenek a Budapest ügyeiben való döntéshozatal során. A polgármesterek számára biztosított vétójog, azaz a döntések ismételt tárgyalásának kezdeményezése a főváros esetében némileg eltérő funkcióval rendelkezik, hiszen a célja az, hogy minden esetben biztosítsa, hogy a fővárosi közgyűlés döntései a kerületi és a fővárosi szintet képviselő közgyűlési tagok legnagyobb egyetértésével legyenek elfogadva. Annak biztosítása, hogy a főpolgármester a többi polgármesterhez képest nemcsak egyszer, hanem tetszőleges számú alkalommal kérheti egy ügyben meghozott döntés ismételt tárgyalását éppen ennek az elvnek - egy döntés elfogadásához a kerületi és a fővárosi szint egyetértése szükséges - a minél teljesebb érvényesülését szolgálja. A főpolgármester által kezdeményezett ismételt tárgyalásra ugyanazokat a szabályokat kell megfelelően alkalmazni, mint a többi polgármester által kezdeményezhető ismételt tárgyalásra. Annak érdekében, hogy ne merülhessen fel bizonytalanság atekintetben, hogy mikor válik egy döntés végrehajthatóvá, szükséges előírni, hogy egy elfogadott döntés esetén, amennyiben az ismételt tárgyalás kezdeményezésére nyitva álló határidő eltelt - attól az üléstől számított három nap, amelyiken az adott döntést elfogadta a fővárosi közgyűlés - a döntés végrehajthatóvá válik.
A 11. §-hoz
A Mötv. értelmében a főpolgármester illetménye jelenleg is megegyezik a miniszter illetményével. Tekintettel a főváros kiemelt helyzetére, valamint a főpolgármesteri tisztség betöltésével járó fokozott munkateherre, indokolt az is, hogy a főpolgármester jogosult legyen a miniszter részére biztosított egyéb juttatásokra is.
A 12. §-hoz
A módosítás értelmében az 1500 fő feletti lakosságszámú települések társadalmi megbízatású polgármesterire az 1500 fő alatti lakosságszámú települések polgármestereihez hasonlóan az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.
A 13. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezés.
A 14. §-hoz
A rendelkezés értelmében a 10000 fő alatti lakosságszámú településeken az alpolgármesterek illetményét a képviselő-testület szabadabban határozhatja meg. Az egyetlen korlát, hogy az alpolgármester illetménye nem haladhatja meg a polgármester illetményének 90%-át. A rendelkezés elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a települések ezen a területen is takarékoskodhassana.
A 15. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések
A 16. §-hoz
A jogrendszer koherenciáját biztosító rendelkezés. A Mötv. 36. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja lehetővé teszi, hogy önkormányzati képviselő köznevelési intézmény vezetője legyen. A rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény ezen rendelkezéséhez se lehessen eltérő értelmezést fűzni.
A 17. §-hoz
A törvény hatálybaléptetésére vonatkozó rendelkezés.
A 18. §-hoz
Sarkalatossági klauzula.