ÍH 2016.98 Kölcsönszerződés érvénytelenségének hatása az azt biztosító zálogszerződésre

A kölcsönszerződés érvénytelensége nem eredményezi szükségképpen, hogy a kölcsönszerződést biztosító zálogszerződés kötelezettje mentesül a zálogtárggyal való helytállás alól. A zálogkötelezett helytállási kötelezettségének alakulása ugyanis attól is függ, hogy a biztosított szerződés érvénytelenségének (részleges érvénytelenségének) a bíróság melyik jogkövetkezményét alkalmazza [1959-es Ptk. 209. § (1) bekezdés, 234. § (1) bekezdés; Hpt. 210. § (3) bekezdés, 213. § (1) bekezdés].

A peres felek 2008. augusztus 8. napján kölcsönszerződést kötöttek. A szerződés I. pontjában "a kölcsön kondíciói" címszó alatt a kölcsön összegét 129 365,0 CHF-ben, illetve - 158 047 Ft/CHF deviza átváltási árfolyam alapján számítottan - 20 500 000 Ft-ban, a havi törlesztő részletek összegét 824,81 CHF-ben, illetve - 163,12 Ft/CHF deviza átváltási árfolyam alapján számítottan - 134 543 Ft-ban határozták meg. Feltüntették továbbá a kölcsön futamidejét, a folyósítás időpontját, a hitelbírálati díjat, a havi kezelési költséget, a havi törlesztő részlet és kezelési költség együttes összegét (Ft-ban és CHF-ben egyaránt), továbbá Ft-ban kifejezve a folyósítás valamint a havi részlet és kezelési költség konverziós díját. A kölcsön kamatlábát 5,89%-ban, a kezelési költség mértékét 0%-ban, a THM-et 8,14%-ban határozták meg. Felsorolták a THM számítása során figyelembe nem vett esetleges díjak, költségek összegét (előtörlesztési díj, szerződésmódosítási díj, külön eljárási díj, felszólító levél költsége, külön igazolás díja, külön kivonat nyomtatásának díja) azzal, hogy azokat az alperes jogosult egyoldalúan - a kondíciós listában történt közzététel útján - módosítani.

Megállapodtak abban, hogy az alperes jogosult az ügyleti kamat mértékét a kölcsön futamideje alatt egyoldalúan módosítani (emelni vagy csökkenteni) a refinanszírozási feltételek, a pénzpiaci körülmények, a fogyasztói árindex, a vonatkozó jogszabályok és a jegybank esetleges intézkedései, illetve az ügyletre vonatkozó banki kockázat tükrében (III.2. pont).

Ugyancsak egyoldalú szerződésmódosítási jogot biztosítottak az alperes részére a kezelési költségre és a konverziós díjra vonatkozóan (III.4., III.5. pont).

A felperes kijelentette, hogy a szerződés aláírásával egyidejűleg az alperes Lakossági Üzletszabályzatát és Általános Üzleti Feltételeit (a továbbiakban: ÁÜF) átvette, áttanulmányozta, és az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el (IX.2. pont).

A szerződés rendelkezései a fentieken túl rögzítik, hogy az alperes svájci frank pénznemben tartja nyilván a felperes jelen kölcsönszerződésből eredő tartozását (I.4. pont); a kölcsön törlesztésének elszámolása pedig úgy történik, hogy az alperes az általa meghatározott forint/svájci frank deviza eladási árfolyam alapján a havi törlesztő részlet és kezelési költség forintban kifejezett összegét svájci frankra váltja át (V.4. pont).

A felek szerződésének IX.3. pontja jogvitáik elbírálására választottbírósági kikötést tartalmaz.

A szerződéskötés időpontjában hatályos Általános Üzleti Feltételek szerint:

- "A nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak, jutalékok, költségek és késedelmi jellegű kamatok felszámításának jogcímét és mértékét ...a mindenkori kondíciós lista tartalmazza." (ÁÜF II.2.1. pont)

- "A Bank a kondíciós listát jogosult egyoldalúan megváltoztatni." (ÁÜF 2.2. pont)

- "Amennyiben bármely jogszabály vagy jegybanki rendelkezés változása, bevezetése, ezek értelmezésében vagy alkalmazásában bekövetkezett változás illetve más tőkemegfelelési vagy tartalékolási előírásnak való megfelelés miatt a banknál addicionális költségek merülnek fel vagy a banknak a bank és az ügyfél között létrejövő szerződés megkötésével illetve a szerződésből eredő kötelezettségek vállalásával, fenntartásával vagy teljesítésével összefüggésben vagy a szerződés szerinti szolgáltatás nyújtásával és/vagy fenntartásával kapcsolatos költségei növekednek, abban az esetben a bank a költségnövekedés összegét időről időre felszámíthatja az ügyfél terhére" (ÁÜF 2.3. pont).

A Személyi Kölcsön Általános Szerződési Feltételei elnevezésű alperesi üzletszabályzat 2.2., 2.5. és 2.6. pontjai megegyezőek a perbeli kölcsönszerződésnek az alperes számára a kamat, a kezelési költség és a konverziós díj egyoldalú módosításának jogát biztosító III.2., III.4 és III.5. pontjaiban foglaltakkal.

A felek a kölcsönszerződés biztosítására a felperes tulajdonát képező ingatlanra 129 362 CHF erejéig jelzálogjogot alapítottak a 2008. október 8. napján kelt szerződéssel, továbbá a felperes 2008. október 9. napján közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, megismételve a kölcsönszerződés lényeges feltételeit és az abban rögzített fizetési kötelezettségeit.

A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg a kölcsönszerződés, az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat, valamint a zálogszerződés egészének érvénytelenségét, arra alapítottan, hogy azok nem felelnek meg a Hpt. 213. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában írt követelményeknek.

Kérte továbbá a kölcsönszerződés részleges érvénytelenségének megállapítását arra hivatkozva, hogy a szerződésben feltüntetett CHF kölcsönösszeg és annak forint ellenértéke nem azonos a szerződéskötés napján az alperes által a honlapján közzétett legkisebb deviza vételi árfolyamon számított összeggel, következésképpen a kölcsön összegét az alperes valótlan összegben határozta meg.

Állította, hogy az általános szerződési feltételeket nem vette át, így azok nem váltak a szerződés részévé.

A Hpt. 213. § (1) bekezdés b) és c) pontja kapcsán hivatkozott arra, hogy nem került a szerződésben rögzítésre a szerződéskötési díj, valamint az árfolyamrés, mint költség, az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szerződési rendelkezés pedig nem felel meg a Hpt. 213. § (1) bekezdés d) pontjában írtaknak.

A fentieken túl kérte a kölcsönszerződés I.3.a., II.a., b., III.1., III.2., III.4., III.5., IV.3.b., V.4., V.5., V.7., VI.1., VII.1., b., c., d., g., h., VIII.7. pontjai valamint a közjegyzői okirat ezzel megegyező rendelkezései érvénytelenségét megállapítani arra hivatkozva, hogy azok tisztességtelen szerződési feltételek, továbbá a zálogszerződés 2. pontja érvénytelenségének megállapítását egyrészt azzal, hogy az jogszabályba - a Ptk. 251. § (3) bekezdésébe - ütközik, emellett ugyancsak tisztességtelen kikötés.

Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte a szerződés IX.2. pontjában rögzített választottbírósági kikötésre figyelemmel. Érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, a kölcsön svájci frankban feltüntetett összege a megjelölt árfolyam alapján egyszerű matematikai művelettel átszámítható a forintban megjelölt összegre. Nem vitatta az árfolyamrés alkalmazását, álláspontja szerint azonban az költségnek nem tekinthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán hangsúlyozta, hogy ennek lehetőségét jogszabály tette lehetővé, a feltételek kellően meghatározottak.