BH 1998.4.197 A törvény rendelkezéséből következik, hogy még bizonyított vétkes kötelezettségszegés esetében sem lehet a munkavállalóval szemben hátrányt alkalmazni, ha a kollektív szerződés a kiszabásra irányuló eljárást nem szabályozza [Mt. 109. § (1) bek.].

Az alperes 1995. június 20. napján a felperes 1995. évre járó forgalmi juttatását teljes mértékben megvonta az Mt. 109. §-ára és a kollektív szerződés 12. §-ára hivatkozással, mert a felperes a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegte.

A felperes a keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és az alperesnek 25.000,-Ft forgalmi juttatás megfizetésére kötelezését kérte.

A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes fegyelmi határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest a keresetnek megfelelően marasztalta. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes kollektív szerződése az Mt. 109. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően kizárólag a vétkes kötelezettségszegés miatt alkalmazható jogkövetkezményeket állapította meg, az eljárási szabályokat azonban nem. A megfelelő eljárási szabályok hiányában nem állapítható meg, hogy ki gyakorolja a fegyelmi jogkört, milyen feltételek mellett, és meddig lehet az eljárást megindítani, lefolytatni, és milyen szabályok biztosítják az eljárás alá vont megfelelő védekezését.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.

A megyei bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy bár az alperes kollektív szerződése a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának eljárását nem szabályozta, a felperes akkor sem részesülhetett volna tisztességesebb elbánásban, ha azt megfelelően szabályozzák. Utalt a korábbi bírói gyakorlatra, amely az egyébként kötelező személyes meghallgatás pótlását a jogorvoslati eljárásban, a fegyelmi eljárás alá vont munkavállaló jogainak érvényesítése érdekében lehetővé tette.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyása iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A kérelmező szerint a kollektív szerződés hiányosságát az eljárási szabályokat illetően a bíróság nem pótolhatja, mert erre nem jogosult. Eljárási szabályok hiányában egyébként sem lehet tudni, milyen eljárási cselekményeket kellene pótolnia a bíróságnak. A másodfokú bíróság ítélete megalapozatlan is, mert nem oldotta fel a bizonyítékok között mutatkozó ellentmondást, nem értékelte a felperes javára, hogy a szakszervezeti tisztségének ellátásával kapcsolatos távolléte alatt az alperes gondoskodhatott volna a helyettesítéséről.