A Pécsi Ítélőtábla Pf.20264/2012/5. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 130. §, 148. §, 152. §, 157. §, 163. §, 213. §, 229. §, 251. §, 252. §, 253. §, 260. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 28. §, 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. §, 114. §, 116. §, 140. §, 148. §, 200. §, 210. §, 236. §, 295. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 34. §] Bírók: Berki Csilla, Döme Attila, Velényiné dr. Köcse Judit

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.264/2012/5. szám

A Pécsi Ítélőtábla dr. Bencze Dénes ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - ifj. dr. Marton Kálmán ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és dr. Ördög Judit jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesek ellen tulajdonjog megállapítása és egyéb iránt indított perében a Kaposvári Törvényszék 2012. február 29. napján kelt 24.P.20.902/2011/14. számú ítélete ellen a felperes által 15. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a tulajdonjogot megállapító és a további tulajdonjog megállapítására irányuló kereseti kérelmet elutasító, továbbá a földhivatal megkeresésére vonatkozó részében hatályon kívül helyezi és ebben a részében a pert megszünteti.

A közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetet elutasító részében az elsőfokú ítéletet - a fellebbezési kérelem, illetve fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - hatályon kívül helyezi és ebben a részében az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

Az I. rendű alperes marasztalásának tőkeösszegét 750.000 (hétszázötvenezer) forintra, 2012. március 1. napjától pedig folyamatosan havi 25.000 (huszonötezer) forintra felemeli.

A keresetet ezt meghaladóan tekinti elutasítottnak.

Mellőzi a felperes elsőfokú perköltségben való marasztalását.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 7.200 (hétezer-kettőszáz) forint + ÁFA összegű együttes első- és másodfokú részperköltséget.

Megállapítja, hogy a felperesnek és az I. rendű alperesnek a másodfokú eljárásban egyenként 100.000 (egyszázezer) forint + ÁFA összegű perköltsége merült fel, az állam által előlegezett illeték összege 800.000 (nyolcszázezer) forint.

A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a felperes és az I. rendű alperes 1989. augusztus 15-én kötöttek házasságot egymással. Az I. rendű alperes 2000. március 16-án vásárolta meg 3.000.000 forint ellenében a k 00/A/5. helyrajzi számon nyilvántartott K, I utca 00. szám alatti társasházi lakást. A vételár teljesítéséhez az I. rendű alperes édesanyja 2.000.000 forintot ajándékozott az I. rendű alperesnek, további 1.000.000 forintos vételárrészt pedig a felperes és az I. rendű alperes közös megtakarításukból és kölcsönből fedeztek. Az ingatlan-nyilvántartásba a lakás kizárólagos tulajdonosaként az I. rendű alperes került bejegyzésre. A felperes és az I. rendű alperes ebben a lakásban laktak, életközösségük 2005. június 29-én szakadt meg. Az I. rendű alperes 2006. augusztus 7-én indított pert a házasságának felbontása iránt. Ekkor már súlyos, depressziós panaszai voltak az I. rendű alperesnek, majd november-december hónapok folyamán ezek, valamint hangulatzavar és annak szomatikus tünetei miatt egészségügyi ellátásban is részesült. Az I. rendű alperesnek súlyos önértékelési zavarai voltak. A bontóperben 2007. január 3. napjára kitűzött tárgyalást megelőző napon a házasfelek a felperes jogi képviselőjének irodájában tárgyaltak a két közös gyermekük anyánál való elhelyezéséről és a lakás használatáról, de a közösen használt lakás tulajdonjogának a kérdésére nem tértek ki. A megbeszélés után az I. rendű alperes kérdésére a gyermekei közölték vele, hogy az apjuknál kívánnak maradni. 2007. január 3-án a déli órákban a felperes az I. rendű alperest a közös lakásukban fojtogatta, az I. rendű alperes sírt és kiabált, eközben az I. rendű alperes testvére, G.G. belépett, de őt a felperes elzavarta. Ezt követően az I. rendű alperes telefonon azt mondta a testvérének, hogy a bírósági tárgyaláson szót kell fogadnia és azt kell mondania, amit a felperes mond. A bontóperben az eljárt bíróság ezen a napon 13:30 órakor tartott tárgyalást. Az I. rendű alperes, mint annak a pernek a felperese a jogi képviselője útján bejelentette, hogy a felek megállapodást kötnek. Az egyezségi ajánlatot a jelen per felperese terjesztette elő a jogi képviselője útján. Ennek megfelelően került sor az egyezségkötésre. Eszerint a közös gyermekek az apánál nyertek elhelyezést, a felek megállapodtak a gyermektartásdíjban, a közös lakás használatában, megosztották a közös vagyon ingóságait. Az egyezségben rögzítették, hogy a házassági életközösségük fennállása alatt közösen szerezték a K, I utca 00. szám alatti ingatlant, s a jelen per I. rendű alperese elismerte, hogy az ingatlan 1 részének a jelen per felperese a tulajdonosa, annak ellenére, hogy az adásvételi szerződés tartalma szerint a vételár nagyobb része az ő különvagyonából származott. A felek az ingatlan értékét 20.000.000 forintban fogadták el és közös értékesítését határozták el. Erre figyelemmel a jelen per felperese nem kérte a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését, hanem az ingatlan tehermentes eladási árának felére tartott igényt. A K Bíróság a 11.P.21.412/2006/6. számú végzésével a feleknek ezt az egyezségét jóváhagyta, a végzés a fellebbezési jogról történt kölcsönös lemondás folytán nyomban jogerőre emelkedett. Az I. rendű alperes a lakás zárait lecserélte, oda a felperes 2007. nyara óta nem tud bejutni. A K Földhivatal 44696/2/2006.08.11. és 42936/2008.06.20. számú határozataival a II. rendű alperes javára a k 00/A/5. helyrajzi számú ingatlanon fennálló jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására, elidegenítési és terhelési tilalmat jegyzett be az ingatlan-nyilvántartásba.

A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy a k 00/A/5. helyrajzi számú ingatlan 1 részének a tulajdonosa és kérte tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését házastársi közös szerzés jogcímén. Kérte a közös tulajdon árverés útján történő megszüntetését és az árverési vételár fele részének a kiutalását is. A közös tulajdon megszüntetését másodlagosan a tulajdonrészének az I. rendű alperes tulajdonába adása útján kérte, és erre az esetre kérte az I. rendű alperes kötelezését 10.000.000 forint megváltási ár és 2008. július 1-jétől számított késedelmi kamatai megfizetésére. A II. rendű alperest mindezek tűrésére kérte kötelezni. Kérte továbbá az I. rendű alperesnek 2008. július 1. napjától kezdődően havi 25.000 forint használati díj megfizetésére kötelezését.

Az I. rendű alperes a felperes tulajdoni igényét az ingatlantulajdon 1/6 részének mértékében elismerte, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. A K Bíróság 11.P.21.412/2006/6. számú végzésével jóváhagyott egyezségi nyilatkozatát kifogás útján megtámadta, arra hivatkozással, hogy azt a felperes jogellenes fenyegetésének és kényszerének hatására kötötte, ezért az az ingatlantulajdonra vonatkozó részében érvénytelen. Semmisségi okra is hivatkozott, előadta, hogy az egyezség ebben a részében jogszabályba ütközik, mert az ingatlan 2/3 részének tulajdonosa az édesanyja, T.A., arról a peres felek nem is rendelkezhettek volna. További semmisségi okként hivatkozott arra, hogy az egyezség megkötésekor hiányzott a belátási képessége. A közös tulajdon megszüntetését arra hivatkozással ellenezte, hogy az számára súlyosan méltánytalan lenne, mert gyermekével ebben a lakásban lakik, a megváltási ár teljesítésére pedig nem képes.