A Kúria Kfv.37784/2016/5. számú precedensképes határozata hozzájárulás megtagadása föld adás-vételéhez tárgyában. [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 24. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (7) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Kozma György

A határozat elvi tartalma:

Föld adás-vételéhez való jóváhagyás támogatásának megtagadása a forgalmi érték és a vételár aránytalanságára hivatkozva csak akkor jogszerű, ha egyben igazolható az is, hogy a vevő ezzel meghatározott elővásárlásra jogosultakat tart vissza e joguk gyakorlásától. A föld vételára szakkérdés, elővásárlásra jogosultak ilyen irányú szándéka pedig ténykérdés.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.IV.37.784/2016/5.

A tanács tagjai: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró,

Dr. Horváth Tamás bíró

A felperes: Dr. felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Németh Péter Ügyvédi Iroda

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Sebestyén Zoltán polgármester

A per tárgya: hozzájárulás megtagadása föld adás-vételéhez

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.080/2016/5.

Rendelkező rész

A Kúria

- a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.080/2016/5. számú ítéletét és az alperes 103/2015. (VIII.24.) számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi;

- kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 35.000 (harmincötezer) forint elsőfokú és 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes, mint eladó és a perben nem álló D. F., mint vevő 2015. március 31. napján adásvételi szerződést kötöttek az eladó kizárólagos tulajdonát képező kemenesmagasi külterület .../13. hrsz.-ú szántó, fásított terület művelési ágú, 5,0748 hektár alapterületű, 31,71 AK értékű ingatlanra vonatkozóan. A felek a szerződésben a vételárat 33.800 euró összegben határozták meg, részletfizetési könnyítéssel.

[2] Az adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosultakkal való közlés végett kifüggesztésre került a Kenyeri Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján. A kifüggesztés időtartama alatt az elővásárlásra jogosultak részéről elfogadó jognyilatkozat nem érkezett.

[3] Ezt követően a Vas Megyei Kormányhivatal, mint mezőgazdasági igazgatási szerv jegyzék nélkül megkereste a helyi földbizottság jogkörében eljáró Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Vas Megyei Elnökségét (a továbbiakban: Kamara) az adásvételi szerződésre vonatkozó állásfoglalás megadása végett. A Kamara 2015. július 23. napján kelt állásfoglalásával az adásvételi szerződés jóváhagyását nem támogatta. A Kamara az állásfoglalását a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 24. § (2) bekezdés d) pontjával indokolta. Megállapította, hogy az ellenérték a föld forgalmi értékével nem áll arányban és az aránytalansággal a vevő elővásárlási jogosultat tart távol az elővásárlási jogának gyakorlásától. A kamarai állásfoglalás utalt arra, hogy köztudomású tény, mely szerint a településen a földek átlagára az adásvételi szerződésben szereplő ellenértékhez képest jelentősen alacsonyabb.

[4] Az állásfoglalással szemben a felperes kifogással élt. A kifogás alapján eljárt alperes a 103/2015. (VIII.24.) számú önkormányzati határozatával a kifogást elutasította. Megállapította, hogy a kamarai állásfoglalás kiadása jogszerű volt, továbbá, hogy az elmúlt időszakban a kemenesmagasi szántók vonatkozásában létrejött adásvételek során jellemzően 300.000-1.000.000 Ft körül mozgott a hektáronkénti és 30.000-91.000 Ft között az AK-kénti vételár. Rámutatott, hogy az adásvételi szerződésben megjelölt hektáronként vételár ennek több mint a kétszerese, az AK-kénti vételára pedig több mint a háromszorosa. Az önkormányzati határozat szerint az ingatlannak sem a fekvése, sem a minősége nem indokolja az ilyen mértékű vételárkülönbséget a többi helyi földterülethez képest, ezért helytállónak találta a Kamara állásfoglalását.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[5] A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdése szerinti tényállás-tisztázási kötelezettségének nem tett eleget és a tényállás megállapításához szükséges adatokat köztudomásúvá nyilvánítással jogszabálysértő módon pótolja. Álláspontja szerint nem állapítható meg köztudomású tényként, hogy pontosan mennyi a forgalmi értéke egy konkrét, az adásvétel tárgyát képező ingatlannak. Kifogásolta, hogy az alperes határozatából nem derült ki, hogy mi alapján állapította meg ezen adatokat. Tisztázatlan, hogy milyen mértékű az az aránytalanság, amely már elővásárlásra jogosultakat tarthat távol e jogok gyakorlásától. Kifogásolta a tényállás-feltárási kötelezettség hiánya körében, hogy az alperes nem vette figyelembe a részletfizetési kedvezménynek a vételárra való hatását. A felperes kérte tovább, hogy a bíróság kezdeményezze az Európai Unió Bíróság (a továbbiakban: EUB) előzetes döntéshozatali eljárását.