A Kúria Kfv.37784/2016/5. számú precedensképes határozata hozzájárulás megtagadása föld adás-vételéhez tárgyában. [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 24. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (7) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Kozma György

A határozat elvi tartalma:

Föld adás-vételéhez való jóváhagyás támogatásának megtagadása a forgalmi érték és a vételár aránytalanságára hivatkozva csak akkor jogszerű, ha egyben igazolható az is, hogy a vevő ezzel meghatározott elővásárlásra jogosultakat tart vissza e joguk gyakorlásától. A föld vételára szakkérdés, elővásárlásra jogosultak ilyen irányú szándéka pedig ténykérdés.

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27080/2016/5., *Kúria Kfv.37784/2016/5.*

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.IV.37.784/2016/5.

A tanács tagjai: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró,

Dr. Horváth Tamás bíró

A felperes: Dr. felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Németh Péter Ügyvédi Iroda

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Sebestyén Zoltán polgármester

A per tárgya: hozzájárulás megtagadása föld adás-vételéhez

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.080/2016/5.

Rendelkező rész

A Kúria

- a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.080/2016/5. számú ítéletét és az alperes 103/2015. (VIII.24.) számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi;

- kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 35.000 (harmincötezer) forint elsőfokú és 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes, mint eladó és a perben nem álló D. F., mint vevő 2015. március 31. napján adásvételi szerződést kötöttek az eladó kizárólagos tulajdonát képező kemenesmagasi külterület .../13. hrsz.-ú szántó, fásított terület művelési ágú, 5,0748 hektár alapterületű, 31,71 AK értékű ingatlanra vonatkozóan. A felek a szerződésben a vételárat 33.800 euró összegben határozták meg, részletfizetési könnyítéssel.

[2] Az adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosultakkal való közlés végett kifüggesztésre került a Kenyeri Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján. A kifüggesztés időtartama alatt az elővásárlásra jogosultak részéről elfogadó jognyilatkozat nem érkezett.

[3] Ezt követően a Vas Megyei Kormányhivatal, mint mezőgazdasági igazgatási szerv jegyzék nélkül megkereste a helyi földbizottság jogkörében eljáró Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Vas Megyei Elnökségét (a továbbiakban: Kamara) az adásvételi szerződésre vonatkozó állásfoglalás megadása végett. A Kamara 2015. július 23. napján kelt állásfoglalásával az adásvételi szerződés jóváhagyását nem támogatta. A Kamara az állásfoglalását a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 24. § (2) bekezdés d) pontjával indokolta. Megállapította, hogy az ellenérték a föld forgalmi értékével nem áll arányban és az aránytalansággal a vevő elővásárlási jogosultat tart távol az elővásárlási jogának gyakorlásától. A kamarai állásfoglalás utalt arra, hogy köztudomású tény, mely szerint a településen a földek átlagára az adásvételi szerződésben szereplő ellenértékhez képest jelentősen alacsonyabb.

[4] Az állásfoglalással szemben a felperes kifogással élt. A kifogás alapján eljárt alperes a 103/2015. (VIII.24.) számú önkormányzati határozatával a kifogást elutasította. Megállapította, hogy a kamarai állásfoglalás kiadása jogszerű volt, továbbá, hogy az elmúlt időszakban a kemenesmagasi szántók vonatkozásában létrejött adásvételek során jellemzően 300.000-1.000.000 Ft körül mozgott a hektáronkénti és 30.000-91.000 Ft között az AK-kénti vételár. Rámutatott, hogy az adásvételi szerződésben megjelölt hektáronként vételár ennek több mint a kétszerese, az AK-kénti vételára pedig több mint a háromszorosa. Az önkormányzati határozat szerint az ingatlannak sem a fekvése, sem a minősége nem indokolja az ilyen mértékű vételárkülönbséget a többi helyi földterülethez képest, ezért helytállónak találta a Kamara állásfoglalását.