A Fővárosi Ítélőtábla Pf.22132/2011/7. számú határozata díj megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 164. §, 177. §, 206. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 86. §, 87. §, 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 118. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 4. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.22.132/2011/7.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Várnay Szabolcs jogtanácsos (....) által képviselt S. Kft. (felperes címe) felperesnek, a dr. Heffenträger József jogtanácsos (alperes címe) által képviselt alperes neve Zrt. (alperes címe) alperes ellen szellemi termék értéke, jogellenes használata díjának megfizetése iránti ügyében a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégium 2011. szeptember 2. napján kelt 26.G.41.249/2010/47. sorszámú ítélete ellen a felperes 47. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 250 000 (Kettőszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 900 000 (Kilencszázezer) forint fellebbezési illetéket a felperes köteles megfizetni az államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte 4 000 000 forint perköltség 15 napon belül történő megfizetésére. A le nem rótt 900 000 forint kereseti illetékről úgy rendelkezett, hogy azt a felperes köteles az állam javára megfizetni külön felhívásra.

A megállapított tényállás szerint a felperesi gazdasági társaság 1994-től kezdődően polgári objektumok őrzési-védelmi feladatait látta el, majd a HM B. H. által kiírt pályázaton 1997-ben először négy katonai objektum őrzését nyerte el vállalkozóként. Később, 2001-ben, 2002-ben további katonai objektumok őrzését bízták rá. 2002. május 8-án a HM B. és B. B. H. (HM BBBH), mint megrendelő a katonai objektumok őrzésére kizárólagosan jogosult alperes fővállalkozóval kötött szerződést őrzési-védelmi feladatok ellátására, aki a feladatot alvállalkozásba adta különböző gazdasági társaságoknak. Így 2002. május 22-én a felperes alvállalkozóval is kötött szerződést az alperes tizenöt meghatározott objektum őrzés-védelmi szolgáltatása tárgyában. A szerződés 8. pontjában a felek kötelezték magukat az üzleti kapcsolatuk során egymás tevékenységéről tudomásukra jutott, nyilvánosan hozzá nem férhető adatok, információk bizalmas kezelésére.

A szerződés szerint a felperes volt köteles az alperes által rendelkezésére bocsátott ..... számú szolgálati utasítás alapján a szolgálati okmányok kidolgozására a többi objektum vonatkozásában is. Ennek során együtt kellett működnie az adott objektum parancsnokával vagy az általa megbízott személlyel. A szolgálati utasításokat az adott objektumért felelős parancsnokok hagyták jóvá, de az alperes ellenjegyezte azokat. A szolgálati utasítások a szerződés elválaszthatatlan részévé váltak.

A felperes konkrét szerződési kötelezettségeit a szerződés 1. számú melléklete részletezte, beleértve a személyi, tárgyi követelmények megjelölését. E szerint a HM BBBH helyi képviselője volt köteles szolgáltatni mindazokat az információkat és adatokat, amelyek az okmányok elkészítéséhez és az objektumok őrzés-védelmének megszervezéséhez voltak szükségesek. A felperes a hatályos jogszabályok, szolgálati okmányok és egyéb szabályzatok alapján az objektumok őrzés-védelmi feladatainak megbízható ellátását, a feladatok szervezését, ellenőrzését végzők közvetlen beléptetését, az őrszemélyzetet, a személyi és tárgyi feltételeket, a vezénylést, a napi szolgálat tervezését, okmányok vezetését, a rendőrkapitányságok ügyeleteivel való összeköttetést, az állomány kiképzését, továbbképzését, ellenőrzését vállalta. A szerződést a felek 2002. augusztus 12-én módosították annak a rendelkezésnek a beiktatásával, hogy a felperesre a katonai biztonsági ellenőrzéssel kapcsolatban ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint az alperes fővállalkozóra.

Az ítélet tényként állapította meg továbbá, hogy a felperes az alvállalkozási szerződést teljesítette, a szükséges szolgálati okmányokat kidolgozta és 2004. nyarán a P.-laktanyában az alperes kérésére szakmai napot is tartott, a bemutatón ismertetve a katonai objektumok be- és kiléptetésével kapcsolatos eljárási rendet.

Az alperes az alvállalkozási szerződést 2004. október 20-án felmondta, és a felperes a 24-re emelkedett számú objektumok területéről levonult.

Az elsőfokú bíróság ismertette, hogy H. V. F. 2004. augusztus 13-án .../2004. számú, a katonai objektumok őrzés-védelmi kategóriába sorolásáról, az őrzés fajtáiról és az őrzés megszervezéséről kiadott intézkedést adott ki, a hatályba lépését megelőző alperesi iratok, szolgálati utasítások az alperes irattári szabályzata értelmében selejtezésre kerültek.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 2010. február 26-ai igazolása szerint a felperes törvényes képviselője Sz. K., a műjegyzékbe való felvétel céljából bemutatta a "S.." vagyonvédelmi rendszer megnevezésű művének műpéldányát. A mű a műjegyzékbe felvételre került azzal, hogy az irat a szerzőség bizonyítását, a mű azonosíthatósága elősegítését szolgálja, de szerzői jogot nem keletkeztet.

A felperes módosított keresetében az alperesnek 3 000 000 000 forint megfizetésére kötelezését kérte, jogdíj, kártérítés, valamint elért vagyoni eredmény címén. Állította, hogy az általa kidolgozott és folyamatosan továbbfejlesztett minősített vagyonvédelmi, őrzési rendszert alperes 2002-ben eltulajdonította, azt bitorolja. Kereseti követelését a Ptk. 3. §-ára, 86. és 87. §-ára alapította. Csatolta dr. D. G. nyugalmazott alezredes, valamint dr. H. I. közgazdász szakvéleményét. Ez utóbbi szerint 24 órás, 350 őrhely, 1000 alkalmazott figyelembevételével a rendszer piaci értékét a 12 420 000 000 forint 25 %-ában, vagyis 3 000 000 000 forintban jelölte meg.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta, vitatva, hogy a felperes által kidolgozott vagyonvédelmi rendszer megfelelne az önálló szellemi alkotás szakmai kritériumainak. Hivatkozott a H. V. F. előbb megjelölt intézkedésére, és arra, hogy a fegyveres biztonsági őrséggel nyújtott szolgáltatásokat, a személy- és vagyonőrséget elsősorban jogszabályok rendezik.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak. Ismertette a Ptk. 3. § (1) bekezdését, 86. § (1)-(4) bekezdéseit, továbbá a Ptk. módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 4. § (1) bekezdésében lévő azt a rendelkezést, hogy a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében a védelem a megkezdett vagy tervbe vett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig illeti meg. Ismertette továbbá a Ptk. 87. § (1) bekezdésének utaló szabályát, s az ezen keresztül érvényesülő 84. § (1) bekezdés e) pontját, a 318. § (1) bekezdésén keresztül is érvényesülő 339. § (1) bekezdését, 355. § (1) és (4) bekezdését, továbbá 87. § (2) bekezdését.