A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20330/2018/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 21. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:43. §, 2:44. §] Bírók: Darákné dr. Nagy Szilvia, Hercsik Zita, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.330/2018/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Kuczora Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kuczora Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Jurida Petra Natália ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű és IV.rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe) IV. rendű alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2018. február 7. napján kelt 31.P.23.208/2017/12. számú ítélete ellen a felperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek egyetemlegesen 50.000 (Ötvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 160.000 (Százhatvanezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek megsértették a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a ... napján ... óra ... perckor a ... internetes oldalon megjelent "..." című cikkben valótlanul azt a látszatot keltette, hogy mint a rászoruló gyermekek üdültetését végző ... főtitkára, az alapítvány költségén, a rászoruló gyermekek üdültetésére fordítandó pénzből bérel maga és családja számára luxusnyaralót. Kérte annak megállapítását is, hogy az alperesek a cikkben közölt fénykép- és videófelvétel elkészítésével és nyilvánosságra hozatalával megsértették a magánlakáshoz, valamint a magán- és családi élethez fűződő személyiségi jogait. Kérte az alperesek kötelezését arra, hogy az ítélet jogsértést megállapító rendelkező részét 15 nap alatt a ... fő oldalán jelentessék meg legalább egy hétig és mindaddig, amíg a weboldalon a cikk elérhető. Kérte továbbá a III. rendű alperes 2 millió forint sérelemdíj és annak ... napjától járó, a jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamata megfizetésére kötelezését.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I-IV. rendű alperesek javára egyetemlegesen 100.000 forint + áfa perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 120.000 forint eljárási illetéket.

Ítéletének indokolásában idézte az Alaptörvény I. cikke (3) bekezdését, 9. cikk (1) bekezdését, a Ptk. 2:42. § (2) bekezdését, 2:43. §-át, 2:45. § (2) bekezdését, 2:51. § (1) bekezdés a) és c) pontjait, 2:52. §-át, 6:540. §-át, 6:542. § (1) bekezdését, az Smtv. 4. § (1) és (3) bekezdéseit, 21. § (1) bekezdését és (2) bekezdését, a Ptk. 2:44. §-át.

Az I., II. és IV. rendű alperesek permegszüntetési kérelmét nem találta alaposnak, mivel nem jelölték meg a III. rendű alperes vonatkozásában fennálló jogviszonyt, annak eseti vagy állandó megbízáson alapuló, illetve munkaviszony jellegét.

Arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperesek által közölt cikk a Ptk. 2:44. §-ában foglalt követelményeknek megfelelt.

Megítélése szerint a sérelmezett írásban nem került sor az alperesek részéről való tények tudatos meghamisítására, és hamis látszat keltésére sem, a cikk célja nem a felperes közügyekkel össze nem függő öncélú támadása, vagy megsértése volt, az valós tényeket közölt, továbbá az ... és a felperes nyilatkozatának megérkezését követően a felperesi nyilatkozatot is közzétette. Az értékítélettel terhelt tényállítások esetében a véleményszabadság magasabb szintű védelmet élvez. A felperes által sérelmezett írás a valóságnak megfelelően közölte, hogy a felperes - aki a rászoruló gyermekek üdültetését végző alapítvány főtitkára - a ... egyik legdrágább szállásáról jár be nap mint nap a ... irodájába, továbbá, hogy - információja szerint - egy napi ... bérelhető házban találtak neki megfelelő szállást, az oldal foglalási naptára szerint a házat egész nyárra lekötötték. A cikk nem állította és nem is utalt arra, hogy a luxusingatlan bérbevétele az ... költségén történt. A tényfeltáró cikk nem állította, hogy az ingatlan bérleti díját közpénzből fizették, a felperes által sérelmezett azon megfogalmazásból, hogy "egy napi ... bérelhető házban találtak neki megfelelő szállást", nem lehet arra következtetni, hogy a szállást ki találta, a cikk nem tartalmaz utalást sem arra, hogy a luxusnyaralót az ... bérelné. Így való tény hamis színben való feltüntetésére nem került sor, a felperes által állított jóhírnév sérelme nem valósult meg. A felperesnek számolnia kellett azzal, hogy másokban visszatetszést kelthet, ha egy rászorulókat támogató alapítvány vezetőjeként, az átlagember számára nem elérhető luxusnyaralóból jár dolgozni.

A felperes, mint költségvetési forrás felett rendelkező vezető, költségvetési forrásból gazdálkodó alapítvány főtitkára közszereplő, akinek számolnia kell azzal, hogy érdeklődésre tarthat számot az, ha a sajtó tudomására jut az a tény, hogy luxusnyaralót bérel a ... tábor közelében annak érdekében, hogy onnan dolgozni járjon, a luxusingatlan bérletével kapcsolatban kérdéseket tehetnek föl, a bérelt ingatlan helye is nyilvánosságra kerülhet, a sajtó vizsgálhatja, hogy a bérleti díj fizetése, finanszírozása közpénzből történik-e vagy sem, a közvagyont megfelelően használják-e fel. Ennek keretében tényfeltáró cikket készíthet, e körben a felperes, mint közszereplő személyiségi jogai korlátozhatóak és a tűrési kötelezettsége is nagyobb.

A felperes személyiségi jogait ellentétbe állítva a sajtót a közélet vitatása körében megillető sajtószabadsággal és a véleménynyilvánítási szabadsággal, a cikk a szükségesség és arányosság körén belül marad. Az alperesi újságíró a cikk megjelenése előtt megkísérelte kérdéseit feltenni az ...-nak, ahová elérési utat nem talált, ezért az ... sajtóosztályához fordult, amely időben nem válaszolt, majd a cikk közzétételét 8 óra 16 percet követően már az ... és a felperes által kiadott közleményt is közzétették az alperesek, ezáltal tisztázva a cikkben felvetett kérdést. A két cikket linkkel összekapcsolva tették elérhetővé, ezáltal a felperest személyiségi jogsérelem nem érte.

Mindezek alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a cikkben közölt fényképek és videó elkészítésével és nyilvánosságra hozatalával az alperesek megsértették a magán- és családi élethez fűződő és a magánlakás védelmére vonatkozó személyiségi jogait. A felperes nyilatkozata szerint a munkafeladatainak ellátása, munkavégzése céljából bérelte a nyaralót, maga tehát nem nyaralt, a bérlemény nem a magánlakása, nem is a saját nyaralója, hanem egy bárki által bérbe vehető ház, emellett az ingatlant annak tulajdonosa az interneten fényképekkel reklámozta, hirdette, az nem minősül a felperes magánlakásának. Az ingatlanról készült, a cikkben közölt utcai kép, az ingatlan kertjét ábrázoló fotó és videó nem mutatta be sem a felperest, sem családtagjait, a képeken a család ingóságai sem láthatók, ezért azok nem sérthetik a felperes magán- és családi élethez, továbbá magánlakáshoz fűződő jogát. Ugyancsak nem sérelmes, hogy a videofelvételen látható a ház kapuja, felismerhető a házszám, mert a tulajdonos az elérhetőségi adataival hirdeti az ingatlant. A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy nem minősül közügynek, hogy hol és mennyiért nyaral, mivel nem nyaralt, nyilatkozata szerint munkába járás célzatával bérelt ingatlant, ezért mint közszereplő a lakhatási körülményei biztosításának vizsgálata körében a tűrési kötelezettsége nagyobb.