A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20186/2017/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.186/2017/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Pintér és Pintér Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Pintér András ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Bodolai László ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. január 5. napján kelt 25.P.20.183/2016/24. számú ítélete ellen a felperes részéről 25. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Módosított keresetében a felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a kegyeleti jogát, ... emlékét sértve azon magatartásával, hogy gúnyverseit ... szerzeményeiként jelölte meg honlapján, azokat trágár stílusban adta elő. Kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, megfelelő nyilvánosság mellett történő elégtételadásra, valamint eltiltását a további jogsértéstől. Kérte kötelezni az alperest sérelmezett előadásának az internetes oldalakról való eltávolítására, továbbá marasztalását 500.000 forint összegű sérelemdíjban. Álláspontja szerint édesanyja emlékét az alperes azzal sértette meg, hogy saját és más szerzők műveit humoros formában ... verseiként tüntette fel, azokat nyilvános rendezvényeken előadta, internetes fórumokon közzétette.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperes által kifogásolt magatartásával a felperes édesanyjának emlékét sértette.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 forint + áfa perköltséget, valamint 36.000 forint illetéket az államnak külön felhívásra.

Rögzítette, hogy a perben nem volt vitás az, hogy az alperes a felperes édesanyjának, ... a verseiként adta elő saját műveit, azokat weboldalán és Facebook oldalán is ... verseiként feltüntetve jelentette meg.

A keresetet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:50. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel bírálta el. Hangsúlyozta, hogy a Ptk. a meghalt személy emlékét, illetőleg az ehhez fűződő kegyeleti jogot részesíti védelemben, amely a hozzátartozók személyiségi joga. Az abszolút szerkezetű jog akkor válik konkréttá, ha azt valaki megsérti. Miután a törvény a kegyeleti jogot védi, a jogvita elbírálása során jelentőségét látta a társadalmi felfogásnak is.

Kifejtette, hogy a perben arról kellett döntenie, hogy az alperes az előadásai során, illetve az internetes oldalakon történő verseinek ... műveként való feltüntetése sérthette-e a költőnő emlékét és ennél fogva a felperes kegyeleti jogát.

Rögzítette, hogy az alperes humorista, versei a szórakoztatást szolgálják, a paródia műfajába tartoznak. Miután parodizálni nemcsak személyeket, hanem eseményeket, jelenségeket is lehet, elfogadta az alperes azon álláspontját, miszerint a komikus hatású utalás valójában a közönség életében jelentős szerepet játszó óvodás-iskolás éveket idézte vissza, az nem konkrétan a néhai személyét érintette. Az alperes előadásai a korábbi rendszer felidézése következtében váltak humorossá. Az, hogy bizonyos esetekben az alperes közönséges szóhasználattal élt, önmagában nem sérti a néhai emlékét, miután nem az elhunyt személyére utalóan történt az ízléstelen szóhasználat. A sérelmezett szerzemények az átlagnéző, az átlagolvasó számára nem úgy jelentek meg, mintha azok ... művei lennének. Az alperes humoristaként lépett fel az előadásai során, az internetes honlapján való megjelenés esetében pedig a versek idézőjelbe tett menüpont alatt jelentek meg, melyekből egyértelmű volt, hogy a szerző csupán utalt a ... művészi sikereivel érintett időszakra, ami az alperesi közönség többségének gyermekkorával esett egybe. Mindezt a felperes édesanyjának emlékét ápolva szubjektíve bántónak és sértőnek érezhette, azonban a társadalmi felfogás nem társított kegyeleti jogot és az elhunyt emlékét sértő jelleget az ily módon megjelenített művekhez.

Ezért a keresetet alaptalannak találta és azt elutasította.

A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján határozott.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte annak megváltoztatását és a kereseti kérelmének helyt adó döntés meghozatalát.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytelen jogi következtetést vont le. Elfogadta azt az egyébként minden alapot nélkülöző alperesi álláspontot, mely szerint ... versei bármilyen formában is köthetők a szocializmus korához. Hangsúlyozta, hogy nem felel meg a valóságnak az, hogy 30-40 évvel ezelőtt ... verseit a gyerekek részére mantraként adagolták volna, ez irányú álláspontját az alperesnek kellett volna bizonyítania.

Megítélése szerint az elmúlt rendszer miliőjét lehet kritizálni, gúny tárgyává tenni, ehhez azonban nem kapcsolható ... neve, akinek versei kifejezetten a gyermekeknek szóltak, nélkülözve a leghalványabb politikai színezetet is. Azzal, hogy az alperes éppen az ő verseit tette gúny és nevetség tárgyává, helyenként trágár szóhasználattal is, a kegyeleti jogát megsértette.

Az eltűnt társadalmi rendszer jelenségei, eseményei számtalan módon nevetségessé tehetők anélkül is, hogy egy gyermekverseket író szerző életművét, munkásságát gúny tárgyává tegyék az utókor részére. Érthetetlennek tartotta azt az álláspontot, miszerint a társadalmi felfogás nem társít kegyeleti jogot, az elhunyt emlékét sértő jelleget az alperesi művekhez. A társadalmi felfogás a jelenleg élő emberek véleménye, nézete korunkról. Azok, akik nem éltek az elmúlt évtizedekben, az akkori történésekről olvasmányok, nyilvános előadások révén szerezhetnek információkat. A régebbi időszakot bármilyen szinten és formában bemutató szereplők felelősséggel tartoznak azért, hogy véleményük ne sértse mások érzékenységét, kegyeleti jogát.

Adott esetben a kegyeleti jog megsértése abban nyilvánult meg, hogy az alperes ... nevének állandó ismétlésével és megnevezésével azt a látszatot kelti, hogy ezek a versek mintegy állandó kellékei voltak az eltűnt kornak, ami nem igaz. ... nem szolgált rá arra, hogy verseit eltorzítsák, gúny tárgyává tegyék és az elmúlt rendszerhez csatolják.

Tévesen tulajdonított az elsőfokú bíróság jelentőséget annak, hogy az internetes honlapon való megjelenés során az alperes idézőjelbe tett menüpont alatt jelentette meg az átírt verseit. Mindez természetes, hiszen senki nem gondolhatja, hogy ... gyermekverseiben elmélkedik a "jó seggű, de rusnya fejű" lányokról.