31981D0691[1]

A Tanács határozata (1981. szeptember 4.) az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény megkötéséről

A Tanács határozata

(1981. szeptember 4.)

az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény megkötéséről

(81/691/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2]

mivel a Déli-Jeges-tenger törékeny ökológiai egyensúlya nemzetközi szabályozást tesz szükségessé a helyi tengeri élővilág megfelelő védelméhez és kezeléséhez;

mivel ennek érdekében az 1980 májusában Canberrában a Közösség részvételével tartott diplomáciai konferencián nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) készült Antarktisz tengeri élővilágának védelméről;

mivel az egyezmény a nyolcadik jóváhagyó okirat letétbe helyezésétől számított 30. napon lép hatályba; mivel hatálybalépését követően a Közösség csatlakozhat az egyezményhez;

mivel annak érdekében, hogy a Közösség maga is hozzájáruljon az egyezmény hatálya alá tartozó és a közösségi halászhajók tevékenysége által érintett területeken található erőforrások megőrzéséhez, csatlakoznia kell az egyezményhez,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezményt az Európai Gazdasági Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.

Az egyezmény szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke az egyezmény XXVIII. cikkével összhangban letétbe helyezi az ausztrál kormánynál a jóváhagyó okiratot [3]

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 1981. szeptember 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. Walker

[1] HL C 317., 1980.12.4., 4. o.

[2] HL C 101., 1981.5.4., 116. o.

[3] Az egyezménynek a Közösség tekintetében történő hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága hirdeti ki az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

--------------------------------------------------

Egyezmény antarktisz tengeri élővilágának védelméről

A SZERZŐDŐ FELEK,

FELISMERVE a környezetvédelem és az Antarktiszt környező tengerek ökológiai rendszere érintetlen állapota megőrzésének jelentőségét;

MEGÁLLAPÍTVA a tengeri élőlények koncentrált előfordulását az antarktiszi vizekben, továbbá a fokozott érdeklődést fehérjeforrásként való hasznosításuk iránt;

TUDATÁBAN annak, hogy Antarktisz tengeri élővilága védelmének biztosítása sürgető feladat;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az antarktiszi tengerek ökológiai rendszerével és annak alkotóelemeivel kapcsolatos ismeretek bővítése elengedhetetlenül szükséges a tengeri élővilág hasznosítására vonatkozó döntések tudományos megalapozottságához;

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy Antarktisz tengeri élővilágának védelme nemzetközi együttműködést kíván, amely kellően figyelembe veszi az Antarktisz-szerződés rendelkezéseit, és amelyben az antarktiszi vizek kutatásában és élőviláguk hasznosításában érdekelt valamennyi állam cselekvő részt vállal;

FELISMERVE az Antarktisz-szerződésben részt vevő tanácskozó felek elsődleges felelősségét az antarktiszi környezet megőrzésében és védelmében, és különösen az Antarktisz-szerződés IX. cikke (1) bekezdésének f) pontjából eredően az antarktiszi élővilág megőrzése és védelme tekintetében rájuk háruló felelősséget;

EMLÉKEZTETVE az Antarktisz-szerződésben részt vevő tanácskozó felek által megtett lépésekre, így különösen az antarktiszi állat- és növényvilág védelmében hozott együttes intézkedésekre, csakúgy, mint az antarktiszi fókák védelméről szóló egyezmény rendelkezéseire;

SZEM ELŐTT TARTVA a tanácskozó feleknek az Antarktisz-szerződés kilencedik tanácskozásán Antarktisz tengeri élővilágának védelmével kapcsolatosan kifejezett aggodalmát, továbbá az ennek az egyezménynek a létrehozásához vezető IX-2. javaslat rendelkezéseinek jelentőségét;

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy a kontinentális Antarktiszt környező vizek kizárólag békés célokra való megőrzése és annak megelőzése, hogy nemzetközi összetűzések színhelyévé, vagy tárgyává váljanak, az egész emberiség érdeke;

FELISMERVE, hogy az elmondottak figyelembevételével megfelelő mechanizmust kell kidolgozni az antarktiszi tengeri élőlények védelmének biztosításához szükséges intézkedések és tudományos kutatások előterjesztésére, támogatására, határozatba foglalására és összehangolására,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. cikk

(1) Ez az egyezmény a déli szélesség 60o-ától délre, valamint az említett szélességi fok és az antarktiszi konvergenciahatár között húzódó, valamint az antarktiszi tengerek ökológiai rendszerének részét képező terület tengeri élővilágára alkalmazandó.

(2) Antarktisz tengeri élővilágát halak, puhatestűek és rákfélék, valamint egyéb olyan élő szervezetek, köztük madárfajok populációi alkotják, amelyek az antarktiszi konvergenciahatártól délre fordulnak elő.

(3) Az antarktiszi tengerek ökológiai rendszere az antarktiszi tengeri élőlények egymással, valamint élettelen környezetükkel fennálló összetett viszonya.

(4) Az antarktiszi konvergenciahatárt a szélességi és hosszúsági körök alábbi metszéspontjait összekötő vonalnak kell tekinteni:

50oD, 0o; 50oD, 30oK; 45oD, 30oK; 45oD, 80oK; 55oD, 80oK; 55oD, 150oK; 60oD, 150oK; 60oD, 50oNY; 50oD, 50oNY; 50oD, 0o.

II. cikk

(1) Az egyezmény célja Antarktisz tengeri élővilágának védelme.

(2) Az egyezmény alkalmazásában a "természetvédelem" kifejezés egyúttal az élővilág ésszerű hasznosítását is jelenti.

(3) Az egyezmény területi hatályán belül a tengeri élővilág hasznosítása és valamennyi ahhoz kapcsolódó tevékenység csak az egyezmény rendelkezéseivel és az alábbi természetvédelmi alapelvekkel összhangban folytatható:

a) annak megakadályozása, hogy bármely hasznosított faj populációja a faj szilárd fennmaradását biztosító egyedszám alá csökkenjen. Ennek érdekében a populáció nagysága nem csökkenthető az elérhető legnagyobb nettó évi szaporulatot biztosító szinthez közeli érték alá.

b) az antarktiszi tengerek élővilágának hasznosított populációi és az azoktól függő, illetve azokkal társult populációk között fennálló ökológiai viszony fenntartása, valamint a kimerülőben lévő populációk egyedszámának helyreállítása az a) pontban meghatározott szintre; valamint

c) a tengerek ökológiai rendszerében két-három évtized alatt potenciálisan vissza nem fordítható módon bekövetkező változások megelőzése, illetve kockázatuk minimális szintre csökkentése, figyelembe véve a tengeri élővilág hasznosításának közvetlen és közvetett hatásairól, az idegen fajok betelepítése és hasonló tevékenységek által a tengerek ökológiai rendszerére gyakorolt hatásokról, valamint a környezeti változások következményeiről jelenleg rendelkezésre álló ismereteket azzal a céllal, hogy lehetővé váljék Antarktisz tengeri élővilágának hosszú távon fenntartható védelme.

III. cikk

A Szerződő Felek, függetlenül attól, hogy részesei-e az Antarktisz-szerződésnek, megállapodnak abban, hogy az Antarktisz-szerződés területi hatályán belül nem folytatnak az említett szerződés alapelveivel és céljaival ellentétes tevékenységet, és egymás közötti kapcsolataikban tartják magukat az Antarktisz-szerződés I. és V. cikkében foglalt kötelezettségeikhez.

IV. cikk

(1) Az Antarktisz-szerződés területi hatályát illetően valamennyi Szerződő Felet kötik egymás közötti kapcsolataikban az Antarktisz-szerződés IV. és VI. cikkében foglalt rendelkezések, függetlenül attól, hogy részesei-e az Antarktisz-szerződésnek vagy sem.

(2) Az egyezményben foglalt rendelkezések, illetve az egyezmény időbeli hatálya során folytatott cselekvések vagy tevékenységek

a) nem képezhetnek alapot az Antarktisz-szerződés területi hatályán belül felségterületi igény formálásához, támogatásához, illetve megtagadásához, vagy teremthetnek felségjogokat az Antarktisz-szerződés területi hatályán belül;

b) nem értelmezhetők parti állam nemzetközi jog alapján fennálló joghatóságának az egyezmény területi hatályán belüli gyakorlására irányuló jogról, igényről, illetve igényalapról bármelyik Szerződő Fél által való lemondásként, illetve annak kisebbítéseként vagy csorbításaként;

c) nem érintik bármelyik Szerződő Félnek ilyen jog, igény, vagy igényalap elismerésével vagy el nem ismerésével kapcsolatos álláspontját;

d) nem érintik az Antarktisz-szerződés IV. cikke (2) bekezdésének azon rendelkezését, hogy az Antarktisz-szerződés időbeli hatálya során nem formálható új igény, illetve nem terjeszthető ki fennálló igény felségterületre az Antarktiszon.

V. cikk

(1) Az Antarktisz-szerződésben nem részes Szerződő Felek elismerik az Antarktisz-szerződésben részt vevő tanácskozó felek különleges kötelezettségeit és feladatait az Antarktisz-szerződés területi hatályán belül fellelhető környezeti értékek védelmével és megőrzésével kapcsolatosan.

(2) Az Antarktisz-szerződésben nem részes Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az Antarktisz-szerződés hatálya alá tartozó területeken folytatott tevékenységek során szükség szerint betartják az antarktiszi állat- és növényvilág megőrzésére irányuló szabályokat, és minden egyéb olyan szabályt, amelyet az Antarktisz-szerződésben részt vevő tanácskozó felek azon kötelezettségük teljesítése során terjesztettek elő, hogy megvédjék az antarktiszi természeti környezetet mindenfajta káros emberi beavatkozástól.

(3) Az egyezmény alkalmazásában az "Antarktisz-szerződésben részt vevő tanácskozó felek" az Antarktisz-szerződésben részes azon Szerződő Feleket jelenti, amelyeknek képviselői részt vesznek az Antarktisz-szerződés IX. cikke értelmében tartott tanácskozásokon.

VI. cikk

Az egyezményben foglaltak semmiben sem térhetnek el a Szerződő Feleknek a bálnavadászat szabályairól szóló nemzetközi egyezmény, valamint az antarktiszi fókák védelméről szóló egyezményből eredő jogaitól és kötelezettségeitől.

VII. cikk

(1) A Szerződő Felek létrehozzák az Antarktisz tengeri élővilágának védelmével foglalkozó bizottságot (a továbbiakban: a bizottság), és megállapodnak annak fenntartásában.

(2) A bizottsági tagságra vonatkozó rendelkezések a következők:

a) az egyezményt elfogadó ülésen részt vevő valamennyi Szerződő Fél tagja a bizottságnak;

b) az egyezményhez a XXIX. cikk alapján csatlakozó valamennyi állam jogosult a bizottsági tagságra mindaddig, amíg részt vesz az egyezmény hatálya alá tartozó tengeri élővilág kutatására, illetve hasznosítására irányuló tevékenységekben;

c) az egyezményhez a XXIX. cikk alapján csatlakozó valamennyi regionális gazdasági integrációs szervezet jogosult a bizottsági tagságra mindaddig, amíg egyes tagállamai tagságra jogosultak;

d) az a Szerződő Fél, amely a b) és c) albekezdésnek megfelelően részt kíván venni a bizottság munkájában, köteles bejelenteni a letéteményesnek, hogy milyen alapon kíván a bizottság tagja lenni, valamint készségét arra, hogy elfogadja a hatályos természetvédelmi szabályokat. A letéteményes valamennyi bizottsági tagot értesít az ilyen bejelentésről és az azt kísérő információkról. A letéteményes által küldött értesítés időpontjától számított két hónapon belül bármelyik bizottsági tag kérheti, hogy a bizottság tartson rendkívüli ülést az ügy megtárgyalására. Ilyen kérés esetén a letéteményes összehívja a bizottságot. Amennyiben nem kérik ilyen ülés összehívását, a bizottsági tagság iránti szándékát bejelentő Szerződő Felet úgy kell tekinteni, mint amely teljesítette a bizottsági tagság feltételeit.

(3) Valamennyi bizottsági tagnak egy képviselője van a bizottságban, akit helyettes képviselők és tanácsadók kísérhetnek.

VIII. cikk

A bizottság jogi személynek minősül és a tagországok területén teljes jogképességgel rendelkezik feladatai ellátásához és ezen egyezmény céljainak megvalósításához. A bizottságot és annak tagjait az egyes tagországok területén megillető kiváltságokat és mentességeket a bizottság és az érintett állam között létrejött megállapodás szabályozza.

IX. cikk

(1) A bizottság feladata, hogy megvalósítsa az egyezmény II. cikkében meghatározott célkitűzést és alapelveket. Ennek érdekében:

a) elősegíti Antarktisz tengeri élővilágával és ökológiai rendszerével kapcsolatos kutatások végzését és átfogó tanulmányok készítését;

b) adatokat gyűjt Antarktisz tengeri élővilága populációinak helyzetéről és változásairól, valamint a hasznosított fajok és az azoktól függő, illetve azokkal társult fajok vagy populációk eloszlását, sűrűségét és szaporodását befolyásoló tényezőkről;

c) biztosítja a hasznosított populációkkal kapcsolatos fogási és tevékenységi statisztikák szolgáltatását;

d) elemzi, terjeszti és közzéteszi a fenti b) és c) albekezdés szerinti információkat és tudományos bizottsági jelentéseket;

e) meghatározza a természetvédelmi igényeket és elemzi a természetvédelmi intézkedések hatékonyságát;

f) a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatok alapján, e cikk (5) bekezdésével összhangban kidolgozza, elfogadja, illetve felülvizsgálja a természetvédelmi intézkedéseket;

g) megvalósítja az egyezmény XXIV. cikke alapján kidolgozott megfigyelési és ellenőrzési rendszert;

h) végrehajtja az egyezmény céljának megvalósításához szükséges valamennyi további feladatot.

(2) A fenti (1) bekezdés f) pontjában említett természetvédelmi intézkedések közé tartoznak az alábbiak:

a) az egyezmény hatálya alá tartozó területen előforduló fajok hasznosítható mennyiségének meghatározása;

b) régiók és alrégiók kijelölése Antarktisz tengeri élővilága populációinak eloszlása alapján;

c) a populációk egyes régiókban, illetve alrégiókban hasznosítható mennyiségének meghatározása;

d) fajok védelem alá helyezése,

e) az egyes fajok zsákmányul ejthető egyedei méretének, korának és - megfelelő esetben - nemének meghatározása;

f) a halászati, illetve vadászati idény kezdetének és végének meghatározása;

g) egyes területek, régiók, illetve alrégiók tudományos kutatási vagy természetvédelmi célból történő megnyitása és lezárása, ideértve a tudományos kutatási vagy természetvédelmi célra kijelölt különleges területeket;

h) az alkalmazott erőkifejtési és zsákmányejtési módszerek, köztük a halászati felszerelés szabályozása, többek között azzal a céllal, hogy elkerülhető legyen egyes régiók vagy alrégiók kizsákmányolása;

i) olyan további természetvédelmi intézkedések kidolgozása, amelyeket a bizottság az egyezmény céljának eléréséhez szükségesnek ítél, beleértve a zsákmányejtésnek és az azzal összefüggő tevékenységeknek a hasznosított fajokon kívüli populációkra gyakorolt hatásával kapcsolatos intézkedéseket.

(3) A bizottság közzéteszi és naprakészen vezeti valamennyi hatályos természetvédelmi intézkedés nyilvántartását.

(4) Az (1) bekezdésből eredő feladatainak végrehajtása során a bizottság teljes mértékben figyelembe veszi a tudományos bizottság ajánlásait és javaslatait.

(5) A bizottság teljes mértékben figyelembe veszi az Antarktisz-szerződés IX. cikke értelmében tartott tanácskozásokon, illetve az egyezmény hatálya alá eső területen előforduló fajokért felelős halászati bizottságok által kidolgozott, illetve javasolt megfelelő intézkedéseket és szabályokat annak érdekében, hogy ne legyen ellentmondás a bizottság által elfogadott természetvédelmi intézkedések, valamint a fent említett intézkedések és szabályok hatálya alá eső Szerződő Felek jogai és kötelezettségei között.

(6) A bizottság által ezzel az egyezménnyel összhangban elfogadott természetvédelmi intézkedéseket a bizottság tagjai az alábbiak szerint hajtják végre:

a) a bizottság valamennyi tagjával közli természetvédelmi intézkedéseit;

b) a természetvédelmi intézkedés a közléstől számított 180. napon válik kötelezővé valamennyi bizottsági tagra, kivéve az alábbi c) és d) pont szerinti eseteket;

c) amennyiben a bizottság valamelyik tagja az a) pont szerinti közléstől számított 90 napon belül értesíti a bizottságot, hogy részben vagy teljes egészében képtelen elfogadni egy adott természetvédelmi intézkedést, akkor az intézkedés kifogásolt része nem válik kötelezővé az érintett tagra nézve;

d) amennyiben a bizottság valamelyik tagja a fenti c) pontban megállapított eljárással él, a bizottság bármely tagja kérésére összeül az adott természetvédelmi intézkedés áttekintésére. Az ülésen, illetve az azt követő 30 napon belül bármelyik tagnak jogában áll közölni, hogy nem áll módjában elfogadni az adott intézkedést, és ebben az esetben az adott intézkedés a továbbiakban nem kötelező rá nézve.

X. cikk

(1) A bizottság felhívja az egyezményben nem részes országok figyelmét az állampolgáraik, illetve hajóik által folytatott olyan tevékenységre, amely a bizottság meglátása szerint befolyásolja az egyezmény céljának elérését.

(2) A bizottság felhívja valamennyi Szerződő Fél figyelmét az olyan tevékenységre, amely a bizottság meglátása szerint bármely Szerződő Felet befolyásolja az egyezmény céljának elérésében, illetve az egyezményből eredő kötelezettségeinek betartásában.

XI. cikk

A bizottság együttműködésre törekszik azokkal a Szerződő Felekkel, akik joghatóságot gyakorolhatnak az egyezmény hatálya alá tartozó területekkel szomszédos tengerek fölött, mind e területek, mind pedig az egyezmény hatálya alá tartozó területen előforduló, hasznosított állományok, illetve az azokhoz társult fajok állományainak védelmére hozott intézkedések összehangolása érdekében.

XII. cikk

(1) A lényegi kérdésekre vonatkozó döntéseket a bizottság konszenzussal hozza meg. Annak eldöntését, hogy egy ügy lényegesnek minősül-e, lényegi kérdésként kell kezelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérő ügyekben a bizottság jelenlévő és szavazó tagjainak egyszerű többségével hoz döntést.

(3) A döntéshozatalra váró ügyek bizottsági megfontolása során tisztázni kell, hogy részt vesz-e a döntéshozatalban regionális gazdasági integrációs szervezet, és ha igen, részt vesz-e abban a szervezethez tartozó tagállam is. A döntéshozatalban ilyen módon részt vevő Szerződő Felek száma nem haladhatja meg a regionális gazdasági integrációs szervezet részéről a bizottságban részt vevő tagállamok számát.

(4) Az e cikknek megfelelő döntéshozatalnál egy regionális gazdasági integrációs szervezetnek csak egy szavazati joga van.

XIII. cikk

(1) A bizottság székhelye az ausztráliai Tasmániában található Hobart.

(2) A bizottság évente egy rendes ülést tart. További ülés tartására a tagok egyharmadának kérésére, illetve ezen egyezmény egyéb rendelkezéseinek megfelelően kerül sor. A bizottság az egyezmény hatálybalépésétől számított három hónapon belül tartja meg első ülését, feltéve, hogy a Szerződő Felek között legalább két olyan állam van, amely a tengeri élővilág hasznosításával foglalkozik az egyezmény hatálya alá eső területeken. Az egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül a bizottság mindenképpen megtartja első ülését. A letéteményes konzultál az aláíró országokkal az első bizottsági ülést illetően, tekintettel arra, hogy a bizottság hatékony működéséhez az államok széles körű képviselete szükséges.

(3) A letéteményes a bizottság székhelyére hívja össze a bizottság első ülését. Azt követően a bizottság üléseire annak székhelyén kerül sor, kivéve, ha a bizottság másként határoz.

(4) A bizottság saját tagjai közül elnököt és alelnököt választ, akiknek megbízatása két évre szól, és akik egy alkalommal újraválaszthatóak. Az első elnök kezdeti megbízatása azonban három évre szól. Az elnök és az alelnök nem lehet ugyanazon Szerződő Fél képviselője.

(5) A bizottság - az egyezmény XII. cikkében foglalt ügyek kivételével - maga határozza meg és szükség szerint módosítja üléseinek eljárási rendjét.

(6) A bizottság további testületeket hozhat létre feladatainak ellátására.

XIV. cikk

(1) A Szerződő Felek létrehozzák az Antarktisz tengeri élővilágának védelmével foglalkozó tudományos bizottságot (a továbbiakban: tudományos bizottság), amely a bizottság tanácsadó szerveként működik. A tudományos bizottság - kivéve, ha másképpen dönt - rendesen a bizottság székhelyén ülésezik.

(2) A bizottság valamennyi tagja egyben a tudományos bizottságnak is tagja, amelybe megfelelő tudományos felkészültséggel rendelkező képviselőt delegál, akit további szakértők és tanácsadók kísérhetnek.

(3) A tudományos bizottság szükség esetén ad hoc jelleggel további tudósok és szakértők segítségét is kérheti.

XV. cikk

(1) A tudományos bizottság tanácskozási és együttműködési fórumot biztosít az ezen egyezmény hatálya alá tartozó tengeri fajokról szóló információ gyűjtésére, feldolgozására és cseréjére. Az antarktiszi tengerek élővilágáról és ökológiai rendszeréről rendelkezésre álló tudásanyag bővítése érdekében a bizottság ösztönzi és támogatja a tudományos kutatás területén végzett együttműködést.

(2) A tudományos bizottság végrehajtja azokat a feladatokat, amelyeket a bizottság az egyezmény céljával összhangban feladatául szab, továbbá megteszi a következő intézkedéseket:

a) az egyezmény IX. cikkében említett természetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos döntésekhez szükséges feltételek és módszerek kidolgozása;

b) Antarktisz tengeri élővilágának populációi aktuális állapotának és az abban várhatóan bekövetkező változások irányának rendszeres értékelése;

c) Antarktisz tengeri élővilága hasznosításának a helyi populációkra gyakorolt közvetlen, illetve közvetett hatásairól rendelkezésre álló adatok elemzése;

d) a zsákmányejtés módszereiben és mértékében javasolt változások, valamint a javasolt természetvédelmi intézkedések várható hatásainak értékelése;

e) az egyezmény céljának megvalósítására irányuló intézkedések és kutatómunka értékelésének, elemzésének, jelentéseknek, valamint az azokkal kapcsolatos javaslatoknak az eljuttatása a bizottsághoz annak igénye szerint, illetve a tudományos bizottság saját kezdeményezésére;

f) javaslatok kidolgozása az Antarktisz tengeri élővilágának kutatására irányuló nemzetközi és nemzeti programok megvalósítása érdekében.

(3) Feladatainak ellátása során a tudományos bizottság figyelemmel kíséri más hasonló műszaki és tudományos szervezetek munkáját, valamint az Antarktisz-szerződés keretein belül végzett tudományos tevékenységeket.

XVI. cikk

(1) A tudományos bizottság első ülését a bizottság első ülését követő három hónapon belül tartja. Ezt követően a tudományos bizottság olyan gyakorisággal találkozik, ahogyan az a feladatok végrehajtásához szükséges lehet.

(2) A tudományos bizottság maga határozza meg és szükség szerint módosítja eljárási rendjét. Az eljárási szabályokat és azok módosítását a bizottság hagyja jóvá. A szabályoknak ki kell terjedniük a kisebbségi álláspontokat tükröző jelentések előterjesztésére is.

(3) A bizottság jóváhagyásával a tudományos bizottság további testületeket hozhat létre feladatainak elvégzéséhez.

XVII. cikk

(1) A bizottság ügyvivő titkárt nevez ki a bizottság és a tudományos bizottság munkájának a bizottság által meghatározható eljárások és feltételek szerint történő támogatására. A titkár megbízása négy évre szól, amely időszak elteltével újraválasztható.

(2) A bizottság engedélyt ad a titkárság szükséges személyzetének összeállítására, amely személyeket az ügyvivő titkár a bizottság által meghatározandó eljárások és feltételek szerint jelöl ki, irányít és felügyel.

(3) Az ügyvivő titkár és a titkárság a bizottság által rá ruházott feladatokat látja el.

XVIII. cikk

A bizottság és a tudományos bizottság hivatalos nyelve az angol, a francia, a spanyol és az orosz.

XIX. cikk

(1) Évi rendes ülésének alkalmával a bizottság egyhangú döntéssel állapítja meg a saját és a tudományos bizottság költségvetését.

(2) A bizottság, a tudományos bizottság és a kisegítő szervek költségvetés-tervezetét a titkár készíti el és terjeszti a bizottsági tagok elé legalább 60 nappal az évi rendes ülés előtt.

(3) A bizottság valamennyi tagja hozzájárul a költségvetéshez. Az egyezmény hatálybalépésétől számított 5 évig a bizottság valamennyi tagja egyenlő mértékben járul hozzá a költségvetéshez. Ezt követően a hozzájárulást a következő két tényező alapján kell meghatározni: az egyes tagok által hasznosított mennyiség és a tagok meghatározott mértékű, egyenlő teherviselése. A két összetevő arányát a bizottság egyhangú döntéssel állapítja meg.

(4) A bizottság és a tudományos bizottság a bizottság által megállapított pénzügyi szabályozás szerint végzi pénzügyi tevékenységét, amelyet minden évben a bizottság által kiválasztott külső könyvvizsgálók által folytatott vizsgálatnak vetnek alá.

(5) Valamennyi bizottsági tag maga fedezi a bizottság és a tudományos bizottság ülésein való részvétele költségeit.

(6) Az a bizottsági tag, amely két egymást követő évben nem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, ugyanerre az időtartamra nem vehet részt a bizottság döntéshozatalában.

XX. cikk

(1) A bizottság tagjai a lehető legteljesebb körű statisztikai, biológiai, illetve egyéb, feladataik ellátásához szükségesnek tartott adatokat és információkat szolgáltatnak éves rendszerességgel a bizottság és a tudományos bizottság részére.

(2) A bizottság tagjai az előírt rendszerességgel és módon adatokat szolgáltatnak zsákmányejtési tevékenységükről - beleértve a halászhelyeket és a halászhajókat - annak érdekében, hogy megbízható statisztikák készülhessenek tevékenységükről és fogási eredményeikről.

(3) A bizottsági tagok az előírt rendszerességgel adatokat szolgáltatnak a bizottság részére az általa hozott természetvédelmi intézkedések végrehajtása érdekében tett lépéseikről.

(4) A bizottság tagjai egyetértenek abban, hogy zsákmányejtési tevékenységük során élniük kell a tengeri élővilág hasznosításából eredő hatások értékeléséhez szükséges adatok gyűjtésének lehetőségével.

XXI. cikk

(1) Hatáskörén belül valamennyi Szerződő Fél megteszi a megfelelő intézkedéseket az egyezmény rendelkezéseinek betartása, valamint a bizottság által az egyezmény IX. cikkének értelmében elfogadott és az érintett Szerződő Félre kötelező természetvédelmi intézkedések teljesítése érdekében.

(2) Minden egyes Szerződő Fél információt szolgáltat a bizottság részére a fenti (1) bekezdés szerinti intézkedésekről, beleértve az előírások megszegése esetén kiszabott szankciókat.

XXII. cikk

(1) Valamennyi Szerződő Fél vállalja, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban megfelelően törekszik arra, hogy senki ne bocsátkozzon olyan tevékenységbe, amely ellentétes ennek az egyezménynek a célkitűzésével.

(2) Az a Szerződő Fél, amely tudomást szerez bármely ilyen tevékenységről, köteles értesíteni arról a bizottságot.

XXIII. cikk

(1) A bizottság és a tudományos bizottság együttműködik az Antarktisz-szerződésben részt vevő tanácskozó felekkel az utóbbiak hatáskörébe tartozó ügyekben.

(2) A bizottság és a tudományos bizottság szükség szerint együttműködik az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) és egyéb szakosított intézményeivel.

(3) A bizottság és a tudományos bizottság szükség szerint együttműködésen alapuló munkakapcsolatok kialakítására törekszik a munkájukat segítő kormányközi és nem kormányzati szervezetekkel, amelyek közé tartozik az Antarktiszi Kutatások Tudományos Bizottsága, az Óceánkutatások Tudományos Bizottsága és a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság.

(4) A bizottság megállapodást köthet az e cikkben említett és más szervezetekkel is, ha a helyzet úgy kívánja. A bizottság és a tudományos bizottság felkérheti ezeket a szervezeteket, hogy megfigyelőket küldjenek a bizottság és kisegítő szervei üléseire.

XXIV. cikk

(1) Ezen egyezmény céljának elősegítése és rendelkezéseinek betartása érdekében a Szerződő Felek megállapodnak egy megfigyelési és ellenőrzési rendszer felállításáról.

(2) A megfigyelési és ellenőrzési rendszert a bizottság alakítja ki az alábbi alapelvek szerint:

a) A Szerződő Felek együttműködnek a megfigyelési és ellenőrzési rendszer hatékony megvalósításában, a fennálló nemzetközi gyakorlat figyelembevételével. A rendszernek többek között olyan eljárásokat kell magába foglalnia, mint a bizottsági tagok által kijelölt megfigyelők és ellenőrök által a hajó fedélzetén végzett ellenőrzés, vádemelés a lobogó szerinti állam ellen, valamint a hajó fedélzetén végzett ellenőrzések tényein alapuló szankciók kiszabása. A vádemelésekről és kiszabott szankciókról készített jelentés az egyezmény XXI. cikkében említett információk részét képezi;

b) az egyezmény alapján elfogadott intézkedések betartásának ellenőrzésére a megfigyelést és ellenőrzést a bizottsági tagok által kijelölt és a bizottság által meghatározott elvek és feltételek alapján dolgozó megfigyelők és ellenőrök végzik olyan hajók fedélzetén, amelyek az egyezmény hatálya alá tartozó területeken előforduló tengeri élővilág tudományos kutatására, illetve hasznosítására irányuló tevékenységet folytatnak;

c) a kijelölt megfigyelők és ellenőrök továbbra is annak a Szerződő Félnek a joghatósága alá tartoznak, amelynek állampolgárai. Jelentésüket az őket kijelölő bizottsági tagnak teszik meg, aki viszont a bizottságnak tartozik beszámolási kötelezettséggel.

(3) A megfigyelési és ellenőrzési rendszer kialakításáig ideiglenes megoldást kell találni a megfigyelők és ellenőrök kijelölésére, és az így kijelölt megfigyelőknek és ellenőröknek felhatalmazást kell kapniuk a fenti (2) bekezdésben foglalt alapelveknek megfelelő ellenőrzések elvégzéséhez.

XXV. cikk

(1) Két vagy több Szerződő Fél között az egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő viták esetén az érintett felek tanácskozást folytatnak egymással annak eldöntésére, hogy a vitát saját választásuk szerint tárgyalás, vizsgálat, egyeztetés, közvetítés, választottbírói eljárás vagy bírói döntés alapján, illetve egyéb békés úton rendezzék.

(2) Amennyiben az ilyen jellegű viták során a fenti eljárások nem vezetnek eredményre, a vitában érintett valamennyi fél beleegyezésével a Nemzetközi Bíróság vagy választottbíróság elé terjesztik az ügyet; az a tény, hogy az ügy Nemzetközi Bíróság vagy választottbíróság elé terjesztése sem vezet eredményre, nem menti fel a vitában érintett feleket az alól a kötelezettségük alól, hogy a fenti (1) bekezdésben foglalt békés eszközök segítségével tovább keressék a megoldás lehetőségét.

(3) A vita választottbíróság által történő rendezése esetén a választottbíróságot az egyezmény mellékletében foglaltak szerint kell összeállítani.

XXVI. cikk

(1) Ez az egyezmény 1980. augusztus 1-jétől december 31-éig áll nyitva aláírásra Canberrában azok előtt az államok előtt, amelyek részt vettek az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről 1980. május 7. és 20. között Canberrában rendezett konferencián.

(2) Az egyezményt ilyen módon aláíró államok lesznek az egyezményt eredetileg aláíró államok.

XXVII. cikk

(1) Ezt az egyezményt az aláíró államoknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

(2) A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot letétbe kell helyezni Ausztrália kormányánál, amely a letéteményes feladatát látja el.

XXVIII. cikk

(1) Ez az egyezmény az azt követő 30. napon lép hatályba, amikor az egyezmény XXVI. cikke (1) bekezdésében szereplő államok a nyolcadik megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot letétbe helyezték a letéteményesnél.

(2) Valamennyi olyan állam és regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében, amely az egyezmény hatálybalépésének napját követően helyezi letétbe megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát, az egyezmény a letétbe helyezést követő 30. napon lép hatályba.

XXIX. cikk

(1) Ez az egyezmény csatlakozásra nyitva áll valamennyi olyan állam előtt, amely érdekelt az egyezmény hatálya alá tartozó tengeri élővilág kutatásában, illetve hasznosításában.

(2) Ez az egyezmény csatlakozásra nyitva áll valamennyi olyan, szuverén államokból álló regionális gazdasági integrációs szervezet előtt, amelynek egy vagy több tagja egyben a bizottságnak is tagja, és amelyet a tagok az egyezmény hatálya alá tartozó ügyekben részben vagy egészben hatáskörrel ruháztak fel. Az ilyen regionális gazdasági integrációs szervezet csatlakozásáról a bizottsági tagok tanácskozást követően döntenek.

XXX. cikk

(1) Ez az egyezmény bármikor módosítható.

(2) Amennyiben a bizottság tagjainak egyharmada ülés összehívását kéri egy javasolt módosítás megvitatása érdekében, a letéteményes összehívja az ülést.

(3) A módosítás akkor lép hatályba, amikor a letéteményes valamennyi bizottsági tagtól megkapta a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot.

(4) Ezt követően a többi Szerződő Fél tekintetében akkor lép hatályba az ilyen módosítás, amikor a letéteményes megkapta az annak megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó értesítését. Amennyiben egy Szerződő Féltől nem érkezik ilyen értesítés a módosítás (3) bekezdés szerinti hatálybalépését követő egy éven belül, úgy kell tekinteni, hogy elállt az egyezménytől.

XXXI. cikk

(1) Bármelyik Szerződő Fél elállhat az egyezménytől minden év június 30-ával, a legkésőbb ugyanazon év január 1-jéig a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján, aki az értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti arról a többi Szerződő Felet.

(2) Az értesítés letéteményes által küldött másolatának kézhezvételétől számított 60 napon belül bármelyik más Szerződő Fél is elállhat az egyezménytől a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján, amely esetben az ilyen értesítést küldő Szerződő Félre nézve az egyezmény ugyanezen év június 30-ával hatályát veszti.

(3) A bizottság bármelyik tagjának elállása az egyezménytől nem érinti az egyezmény alapján fennálló pénzügyi kötelezettségeit.

XXXII. cikk

A letéteményes valamennyi Szerződő Felet értesíti az alábbiakról:

a) az egyezmény aláírása és a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése;

b) az egyezmény és annak módosításai hatálybalépésének időpontja.

XXXIII. cikk

(1) Ezt az egyezményt, amelynek angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, letétbe kell helyezni Ausztrália kormányánál, amely valamennyi aláíró és csatlakozó félhez eljuttat egy-egy, minden tekintetben hitelesített másolatot.

(2) Ezt a jegyzőkönyvet a letéteményes jegyezteti be az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint.

Fentiek hiteléül az erre kellően felhatalmazott alulírottak aláírták ezt az egyezményt.

Kelt Canberrában, 1980. év május havának 20. napján.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI TANÁCS

A XXV. cikk (3) bekezdésében szereplő választottbírósági tanács három választottbírából áll, akiknek kinevezési szabályai a következők:

Az eljárást kezdeményező fél közli egy általa javasolt választottbíró nevét a másik féllel, aki a közléstől számított 40 napon belül közli a második választottbíró nevét. A második választottbíró kijelölését követő 60 napon belül a felek kijelölik a harmadik választottbírát is, aki nem lehet azonos állampolgárságú sem a vitában érintett felekkel, sem a már kiválasztott két választottbírával. A harmadik választottbíró lesz a választottbírósági tanács elnöke.

Amennyiben a második választottbíró kijelölésére nem kerül sor a megadott határidőn belül, vagy a feleknek nem sikerül megegyezniük a harmadik választottbíró személyét illetően a rendelkezésre álló idő alatt, bármelyik fél kérésére az Állandó Választottbíróság főtitkára nevezi ki a harmadik választottbírót olyan nemzetközileg elismert szaktekintélyek közül, akik az egyezményben részt vevő országok egyikének sem állampolgárai.

A választottbírósági tanács maga dönt székhelyéről és fogadja el saját eljárási rendjét.

A választottbírósági tanács döntését tagjainak egyszerű többségével hozza meg, akik nem tartózkodhatnak a szavazás során.

A választottbírósági tanács beleegyezésével a vitában nem érintett bármelyik Szerződő Fél részt vehet az eljárásban.

A választottbírósági tanács döntése végleges és kötelező erejű a vitás felekre, valamint az eljárásban részt vevő egyéb felekre nézve, és késedelem nélkül végrehajtandó. Bármelyik

--------------------------------------------------