A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21458/2013/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 343. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 1. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla Az ítélet rendelkező része kiegészítve a

2.Pf.21.458/2013/3. 2.Pf.21.458/2013/7. számú kiegészítő ítélet szerint.

Budapest, 2014. február 20.

Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k.

a tanács elnöke

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Jaczkó Géza (címe) ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a dr. Oblat Péter (címe) ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2013. június 12. napján kelt 31.P.22.686/2013/2. számú ítélete ellen a felperes részéről 4. sorszám alatt és az alperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet teljes egészében elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

A felperest további 36.000 (harminchat-

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. ezer) forint kereseti illeték megfizetésére

is kötelezi a Magyar Államnak külön

felhívásra.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 8 napon belül tegye közzé az alábbi helyreigazítást az eredeti cikkel azonos helyen és elérhetőségi ideig.

"Helyreigazítás: A ...-i "..." című írásomban megalapozatlanul keltettem olyan látszatot, hogy az ... adótanácsadó cégnél többségében adóügyi végzettség nélküli adószakértők dolgoznának, adóhatósági kapcsolataikra hivatkoznának, adóhatósági álláspontot szivárogtattak volna ki."

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Megállapította, hogy a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 36.000 forint illetékből az alperes 9.000 forint, a felperes 27.000 forint illetéket köteles külön felhívásra megfizetni a Magyar Államnak. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 9.000 forint perköltséget.

Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felperes adószakértéssel is foglalkozó gazdasági társaság, honlapján blogbejegyzések formájában is kifejti egyes adózási kérdésekben megfogalmazott véleményét. A portálon ...-án "..." címmel munkatársa, ... adószakértő adózási témájú bejegyzést tett. Az abban foglaltak tartalmával az okleveles adószakértő alperes nem értett egyet, ezért az általa üzemeltetett ... honlapon - melyen szintén blogbejegyzések keretében teszi elérhetővé az adózási kérdésekben kialakított álláspontját - cikket jelentetett meg "..." címmel.

Az elsőfokú bíróság ezen alperesi blogbejegyzésben szereplő, felperes által sérelmezett közléseket az átlagolvasó szemszögéből és a cikk egészét, szövegösszefüggéseit figyelembe véve vizsgálta, értékelte, a felperes sajtó-helyreigazítási kereseti kérelme és az alperes kereset elutasítására irányuló védekezése alapján.

Az Smtv. 1. § (1), (2), (7) és (8) pontjára, a 12. § (1)-(2) bekezdésére hivatkozással azt állapította meg, hogy az alperes a sajtó-helyreigazítási per alanya lehet, miután a honlap üzemeltetője médiatartalom-szolgáltató. Helyesen hivatkozott e körben a felperes arra, hogy az alperes honlapján feltüntette telefonszámát, foglalkozását, tevékenysége a gazdasági tevékenység körébe esik.

A helyreigazítási igény tartalmi vizsgálata során a PK 12. és 14. számú állásfoglalás, az Alaptörvény IX. Cikkének rendelkezései, az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB számú határozatának indokolása értelmében járt el.

Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a sérelmezett közlés az olvasók számára túlnyomórészt véleményként jelenik meg egy felperesi adózással kapcsolatos véleményre történő reagálásként. Az átlagolvasó a közléseket akként értelmezheti, hogy a felperes adóértelmezésével alaptalanul riogatja a közvéleményt. Az alperes a felperesi vélemény cáfolatát is közölte és tudatta azt a véleményét az olvasóival, hogy a felperesi cég egyike azon NAV-barát cégeknek, akik az adóhatóság álláspontját átveszik, azzal azonosulnak. Az alperes vélekedése szerint az ilyen cégektől a nagyközönségnek óvakodnia kell. További véleménye szerint a felperes az álláspontját önállóság nélkül, dilettánsan, a NAV értelmezését átvéve fogalmazza meg.

Mindezen véleménynyilvánítás tekintetében az elsőfokú bíróság helyreigazításra nem látott lehetőséget.

Rámutatott arra, hogy a cikk közléseiben azonban vannak olyan elemek, amelyeket a cikk egészére, a felperes NAV-barát cégként azonosítására és a szakmai háttér kétségbe vonására figyelemmel az átlagolvasó kifejezetten a felperesre értelmez. Azok olyan látszatot keltenek, mintha a felperesi cégre tényszerűen vonatkoznának a NAV-barát cégeknél említett jellemzők, úgy mint az adóhatósággal való kapcsolatra hivatkozás, mint az üzletfél bizalma megnyerésének eszköze, az adóhatóság értelmezésének kiszivárogtatása, az adóügyi végzettség nélküli munkatársak túlsúlya a cég munkavállalói között.

Az egyes közlések vonatkozásában az alábbiak szerint foglalt állást.

1. Összeborult a felperes és a NAV

A közlést olyan véleménynek tekintette, ami annak helyességétől vagy helytelenségétől függetlenül nem helyreigazítható, az a logika szabályaival nem ellentétes. Alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy az összeborulás bizalmi kapcsolat hamis látszatát kelti, a véleményazonosság is alkalmassá tesz ilyen véleményalkotásra. Ezért e körben a keresetet az Smtv. 12. §-a alapján valótlan tényállítás, hamis látszat hiányában elutasította.

2. Szivárogtatja a NAV álláspontját

Ezen közlést megalapozatlannak ítélte, miután az feltételezéseken alapult. Az alperes semmivel nem támasztotta alá azt, hogy a felperes ajándékozási illetékre vonatkozó véleménye az adóhatóság álláspontjának szivárogtatása volna. A megalapozatlan tényállításokkal a közlés alkalmas volt arra, hogy a tényleges "szivárogtatás" látszatát keltse, ezért a helyreigazítást ezen közlés tekintetében ugyancsak elrendelte.

3. NAV álláspontjának elfogadtatása, magyar hangja ...

Ezen közléskörben rögzítette azt, hogy az, hogy a felperesnek mi volt a célja az álláspontja közzétételével, vagy azzal milyen hatást ért el, a véleménynyilvánítás kategóriájába tartozik. Az, hogy a felperes adószakértőjét a NAV magyar hangjaként tünteti fel, az adóhatósággal egyező álláspontból levonható véleményalkotás, így ezen közlés tekintetében helyreigazítást nem rendelt el.

4. Forduljon adószakemberhez, lehetőleg okleveles adószakértőhöz, kerülje a céget, önálló gondolatok hiánya

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!